Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-08 / 7. szám

1983. január 8., szombat Dunántúli Tlaplö 13 Harnóczy Örs: Szárnyak című felvétele II Focus csoport kiállítása öt évvel ezelőtt hattagú „frakció” jött létre a Mecse­ki Fotóklubban: a Focus cso­port. Borbély Tamás, Cseri László, Harnóczy Örs. Kál- mándy Pap Ferenc, dr. La­jos László és Marsalkó Péter újítani akart, szakítani a ha­gyományosan szépnek tekio- '•’t fotókkal, az „ellesett pil­lanatokat", a kifogástalan ta- bormunkát abszolutizáló szemlélettel, öt év után meg. állapítható: sikerült a kísér­letük — ti. a kiugrás a kissé álmatag körből — sike­rült újítaniuk. Szerencsére nem minden áron. Megőriz­ték mindazt, amit a Mecseki Fotóklubban a tapasztalt fo­tóművészektől megtanulhat­tak, ugyanakkor megtalálni (látszanak saját kifejezési eszközeit A tegnap este a pécsi Ifjúsági Házban meg­nyílt kiállításuk — Halász Rezső, a Mecseki Fotóklub elnöke nyitotta meg — azt bizonyítja, hogy a Fdcus tag. jai- mind egyénileg, mind kol­lektiven a változás fotósai. Ha elidőznek is egy-egy mo­tívumnál, szívesen ismételge­tik képeiken néhány hónapig, azután mindig újat keresnek. Nemegyszer a szakmai kö­röknek is meglepetést okol­tak érdekes ötleteikkel, frap­páns, de nem öncélú és nem hatásvadász megoldásaikkal. A Focus öt év óta együtt van, s ez már önmagában is ered­ménynek számít a művészeti életben. Nem elégszenek meg azonban a puszta együttléttel, egymást sarkall­ják a jobbnál jobb teljesít­ményre. Kiállításuk január 25-ig te­kinthető meg az IH galériá­jában. H. J. Új termékek, kiegyensúlyozott ellátás Az élelmiszeripar 1982. évi eredményei Falusi kultúrház - eredeti környezetben Kőművesekre vár az egregyi Arnold-fogadó Elősegítheti a falusi turizmust Eredményes évet zárt az élelmiszeripar: jó színvonalú, kiegyensúlyozott ellátást bizto­sított a lakosságnak és ex­portterveit is teljesítette — ez derül ki a {Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1982-es évet elemző összesí­téséből. Tavaly az iparág — az állami gazdasági, termelő­szövetkezeti, fogyasztási szövet­kezeti üzemekkel együtt — összesen 216 milliárd forintér­tékű árut termelt, ami több mint 7 milliárd forinttal ha­ladja meg az előző évit. Az ágazat eredményeiről Kiss Fe­renc, a MÉM élelmiszeripari főosztályának vezetője adott tájékoztatást az MTI munka­társának. A mezőgazdasági üzemek a kedvező időjárást is kihasználva valamennyi termékből elegen­dő nyersanyagot biztosítottak az iparnak. A vállalatok mun­kája is -• sok helyen éppen az önól'ósulás nyomán — át­gondoltabbá. szervezettebbé vált. Javult kapcsolatuk a me­zőgazdasági partnerekkel, ami az ütemesebb áruátvételekben, a korábbi években még gyako­ri minőségi viták csökkenésé­ben is megnyilvánult. Az üze­mek egymár közötti kapcsola­ta szintén örvendetesen erő­södött. mindinkább általános gyakorlattá vált, hogy különfé­le segéd- és csomagolóanya­gokból a vállalatok kisegítik egymást, a tárolók feltöltésé­nél pedig — nemritkán hely­zeti előnyükről lemondva —el­sőséget biztosítottak a kénye­sebb árut gyártó társüzemek­nek. Erősödött az érdekeltség; fo­kozott figyelmet fordítottak az üzemek a belső tartalékok fel­tárására. A minőségi kifogá­sok további csökkentésére pél­dául mind több helyen nagyobb súlyt kapott az eredmény sze­rinti bérezés. A terv teljesíté­séhez a több mint 7,5 milliárd forint értékű beruházás is köz­rejátszott, a rekonstrukciók, korszerűsítések mellett több új üzem lépett a termelésbe, ez­zel is bővítve a feldolgozó ka­pacitást. Az adatok szerint az élet- színvonal visszafogottabb emelkedése a hazai élelmi­szerfogyasztásban nem érez­tette hatását: 1981-hez képest tavaly mintegy másfél száza­lékkal több terméket vásárol­tak. A korszerű táplálkozás ter­jedését jelzi, hogy több hús, baromfi, tej, konzerv, mirelit­áru és üdítő ital fogyott. Ugyanakkor — elsősorban az évközi áremelkedés hatására — némiképp visszaesett az édességfogyasztás, és dohány­áruból is kevesebb kelt el. Növekedett viszont a cukor forgalma, ami részben az ott­honi gyümölcsbefőzés terjedé­sével magyarázható. Az 1981- es évinél több sört és szeszes italt vett a lakosság. Az élelmiszerfogyasztás né­mi emelkedésében közreját­szott az is, hogy 100—120 új termék bővítette a választékot. Elsősorban a konzerv-, a tej-, a hús-, a baromfiipar jelentke­zett újdonságokkal. Általános­ságban jellemző a fogyasztók­nak kedvező, magasabb fel- dolgozottságú termékek ará­nyának emelkedése. Az iparág — annak ellené­re, hogy a külpiaci feltételek egy év alatt nehezültek — 7 százalékkal növelte exportbe­vételét. A csökkenő világpiaci árakat csupán az áru mennyi­ségének növelésével lehetett ellensúlyozni, így megközelítő­en 10 százalékkal több termé­ket szállítottak ki a külkeres­kedelmi vállalatok az eredeti­leg tervezettnél. Kiütköztek az exportmunka egyes fogyatékos­ságai is. Gyakran okozott azonban gondot a szállítási kapacitások és a határállomá­sok áteresztőképességének szű­kössége, amely a nyári, őszi szezonban torlódásokhoz veze­tett, s nemegyszer veszélyeztet­te a szállítási határidők betar­tását, s az áru minőségét, ör­vendetes volt viszont, hogy az üzemek — a versenyképesség megőrzésére — minden koráb­binál nagyobb gondot fordí­tottak a minőségi előírások betartatására, ebben különö­sen a hús-, a konzerv- és a hűtőipar járt élen. A Magyar Kereskedelmi Ka­marában — új szolgáltatásként — megalakult a vállalati veze­tők titkársága. Az iroda a hazai vállalati vezetőknek üzléti, szak­mai megbeszéléseik megszelve. Zéséhez, lebonyolításához nyújt segítséget A tárgyalások ide­jére nyugodt, kulturált környe­zetet biztosítanak a kamara székházában, telefon és telex áll a tárgyalópartnerek rendelke­zésére, és segítik az emlékez­tetők, a jegyzőkönyvek elkészí­tését a megállapodások rög­Festői környezetben festői épületegyüttes: ez a magyar- egregyi Arnold-féle ház. A százéves diófa alól — itt a ven­déglő udvarának mértani kö­zepe — mutatja Marton József tanácselnök az ablakszemeket: az ott az ivó ablaka, ott a táncterem, ott a vendégszoba, ott a mészárszék, amott meg a szilvaaszaló ... Jó tízegynéhány évvel ezelőtt Arnold Adám bácsi itt kínálta decis poharakban zamatos bo­rát - az újságíró szubjektiviz­musa azt hiszem megbocsájt- ható — s mesélt a ház múltjá­ról. Feléledt a híres egregyi la­kodalmas; fáradt vándor tért be az ivóba s az éjszakára szállást keresőnek éppen a lo­vát itatták a hátsó udvarban... ... tagiózták a barmot, s folyt ki a vére a beton-csorgán át a zítését is. A leírtak sokszorosít, hatók és azonnal postázhatok. Az iroda abban az esetben is segítséget nyújt, ha a fő- •városban tartózkodó külföldi üzletemberek több hazai vidé­ki vállalót képviselőivel szeret­nének találkozni. Ilyenkor meg­szervezik a programot, s ha a tárgyalások során szükségessé válik, a megbeszélésekbe szak. értőt is bevonnak. A vállalati veztetók titkárságán idegen nyelvben járatos szakemberek is segítenek a tárgyalásoknál. patakba . . . mérték a húst, s a végtelenbe kanyargóit a fris­sen töltött paprikás-fokhagymás kolbászkígyó . .. — Ha elmegyek, a ház is ösz- szedől, s egy régi álmot, nagy­apám álmát is eltemetik, velem együtt... Arnold Adám nem érhette meg, míg az álom valósággá válik. Pedig bizonnyal örömmel lapozna a vasko^ dossziéban, mely a sváb-kocsma-vendéglő épületegyüttesének hű rekonst­rukcióját vázolja, s örömmel megnézné a Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának filmjét is, melynek a vendéglő adott ott­hont, s melyben újjáéled a la­kodalmas. Marton József még a taná­cson mutatta a Kereskedelmi Szervezési Intézet falusi turiz­must szorgalmazó -tanulmány- tervét, mely három magyar fa­lut talált bázisul: öriszentpé- tert, Tiszakécskét és Magyareg- regyet.- Két elképzelésünk találko­zott ezen a ponton — magya­rázta. — E ragyogó vidék üdülő­faluvá válhatna, s e műemlék jellegű vendégfogadó lehetne a központja. A rekonstrukcióra - mely nem olcsó mulatság — egymillió forintunk van, a töb­bit a tanácsunk költségvetésé­ből és természetesen a megyei tanács támogatásából remél­jük. Az előzetes tervek készek, a rekonstrukció konkrét megvaló­sításának módját a tervezők márciusban az asztalra teszik. Az Arnold-ház — mely 1886-ban épült, s fokozatosan nyerte el mai formáját — közel 100 esz­tendő múltán ismét a régi fé­nyében ragyoghat. A tervező így nyilatkozik: „Az épület nagyságrendileg alkalmas arra a feladatra, amelyet a műve­lődési alapellátás programja felvázol, képes arra, hogy a község jövendő közösségi éle­tének központképző eleme le­gyen ...” Mi is lesz itt, tehát? A mészárszék, c nyári kony­ha, a szilvaaszaló és a vágóhíd múzeummá válna -, a volt la­kás a környék népművészetének emlékeit mutatná be —, az ivó, a nagyterem és a vendégház a kulturális rendezvényeknek — a lakodalmaknak — adna ott­hont, az udvaron tekepálya épülne. (Lenne büfé, könyvtár, kamaraelőadásokra alkalmas színpad, lehetne itt filmvetítése­ket tartani.) Falusi kultúrház lenne — legeredetibb környe­zetben. — A lehetőségek?- Bízom abban - mondotta Marton József, — hogy a tervek márciusban készen lesznek, akad kivitelező és 1983 végén felavathatjuk a házat. Kozma Ferenc Vállalati vezetők titkársága a Magyar Kereskedelmi Kamarában FILMJEGYZET A postás mindig kétszer csenget Amerikában a helyzet válto­zatlan, de legalábbis hasonló a harmincas évekéhez. Szintúgy kedveltek a krimitörténetek; még mindig készítenek filme­ket, sőt még mindig „közön­ségfilmeket" készítenek, s hát válság is van - mint akkor; vi­lágválság. Lehetne játszadozni a cím­mel: a válság mindig kétszer csenget - egyszer a „munka­adóknak", egyszer a „munka- vállalóknak", de hát manapság szinte állandó csengőszóban élünk, hozzászoktunk az állan­dósult válsághoz. Legalábbis megpróbálunk hozzászokni. Ha van értéke valamennyi a Postás mindig kétszer csenget című kriminovellának, akkor az az, hogy története az első nagy gazdasági világválság idősza­kára esik; s ha van értelme új­bóli meg-megfi'lmesitésének, ak­kor az csak az lehet, ha a vál­ság kifejeződik benne. Nem­csak az egykori gazdasági, a mostani gazdasági-politikai, hanem főképpen az előbbiek indukálta morális, emberi vál­ság. Az eredeti novella az előbb említetten kívül más értékkel nemigen rendelkezik, hacsak még azzal nem, hogy alkalmat ad a megfilmesítésére. Az előző három verziót sajnos nem lát­hattuk: a mostanában bemuta­tott negyediket tehát csők a no. vellával — és főképpen a világ­gal vethetjük egybe. A novel­lához képest a film remekmű, a film lehetőségeihez képest iá. A postás mindig kétszer csen­get című film nem egyszerűen jó film; a minősítés nemcsak mesterségbeli egészére vonat­kozik — bár ezt sem szabad le­becsülnünk a fércművek tömke­legében. A jól megcsináltság ugyanis nem feltétlenül jelent művészi formát is. E film azonban az irodalmi- lag értéktelen történetből, a jól megcsináltság szükséges fel­tételével művészileg is mérhető, s a mérleg nem is olyan rossz. Bob Rafelson rendező ugyanis nagyon tudatosan, ezzel együtt nagyon is árnyaltan jeleníti meg az általános válság ké­pét, amely a valóságban és a társadalom perifériáján lévők számára korántsem úgy jelenik meg mint a tőzsdén, vagy az újságok lapjain. E férfi és e nő szenvedélyes vonzalmának történetét sokan hajlamosak erkölcsi mesévé szelídíteni: lám-lám, nem sza­bad megölnünk felebarátunkat. Csakhogy a novella szereposz­tását e film megemeli: kizsák­mányoltak állnak szemben a ki- zsákmányolóvol, noha maguk a szereplők nem tudnak erről a társadalmi .szerepkülönbségről. Ezért tragédiájuk nem az, hogy ölnek, hanem sokkalta in­kább az, ahogyan ölnek. Nem tudják, csak sejditik reményte­len sorsuk okát, mint ahogy csak ösztöneikben érzik a vál­toztatás lehetőségét is - már­pedig jaj, ezerszeresen is iaj az ösztönös cselekedeteknek! Különösen, ha a tudatos fo­lyamatoknak sincsenek meg a feltételei. B. L. Komlótermesztési ankét Harkányban, az állami gaz­daságok oktatási székházában tegnap délután konzultációval féjeződött be a Humulon Bó- lyi Komlótermesztési Rendszer a Bólyi Mezőaazdasógi Kombi­nát, a MAE Bólyi üzem szerve­zetének rendezésében a kétna­pos ikomlótermesztési szakmai tanácskozás. A tegnapi napon a meghívott jugoszláv komló- termesztési szakemberek szá­moltak be a hazájukban elért eredményekről, valamint a kom­ló világpiaci helyzetéről, és az egyes fajtáiknak a világ termő- területei szerinti elterjedéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom