Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-08 / 7. szám
1983. január 8., szombat Dunántúli Tlaplö 13 Harnóczy Örs: Szárnyak című felvétele II Focus csoport kiállítása öt évvel ezelőtt hattagú „frakció” jött létre a Mecseki Fotóklubban: a Focus csoport. Borbély Tamás, Cseri László, Harnóczy Örs. Kál- mándy Pap Ferenc, dr. Lajos László és Marsalkó Péter újítani akart, szakítani a hagyományosan szépnek tekio- '•’t fotókkal, az „ellesett pillanatokat", a kifogástalan ta- bormunkát abszolutizáló szemlélettel, öt év után meg. állapítható: sikerült a kísérletük — ti. a kiugrás a kissé álmatag körből — sikerült újítaniuk. Szerencsére nem minden áron. Megőrizték mindazt, amit a Mecseki Fotóklubban a tapasztalt fotóművészektől megtanulhattak, ugyanakkor megtalálni (látszanak saját kifejezési eszközeit A tegnap este a pécsi Ifjúsági Házban megnyílt kiállításuk — Halász Rezső, a Mecseki Fotóklub elnöke nyitotta meg — azt bizonyítja, hogy a Fdcus tag. jai- mind egyénileg, mind kollektiven a változás fotósai. Ha elidőznek is egy-egy motívumnál, szívesen ismételgetik képeiken néhány hónapig, azután mindig újat keresnek. Nemegyszer a szakmai köröknek is meglepetést okoltak érdekes ötleteikkel, frappáns, de nem öncélú és nem hatásvadász megoldásaikkal. A Focus öt év óta együtt van, s ez már önmagában is eredménynek számít a művészeti életben. Nem elégszenek meg azonban a puszta együttléttel, egymást sarkallják a jobbnál jobb teljesítményre. Kiállításuk január 25-ig tekinthető meg az IH galériájában. H. J. Új termékek, kiegyensúlyozott ellátás Az élelmiszeripar 1982. évi eredményei Falusi kultúrház - eredeti környezetben Kőművesekre vár az egregyi Arnold-fogadó Elősegítheti a falusi turizmust Eredményes évet zárt az élelmiszeripar: jó színvonalú, kiegyensúlyozott ellátást biztosított a lakosságnak és exportterveit is teljesítette — ez derül ki a {Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1982-es évet elemző összesítéséből. Tavaly az iparág — az állami gazdasági, termelőszövetkezeti, fogyasztási szövetkezeti üzemekkel együtt — összesen 216 milliárd forintértékű árut termelt, ami több mint 7 milliárd forinttal haladja meg az előző évit. Az ágazat eredményeiről Kiss Ferenc, a MÉM élelmiszeripari főosztályának vezetője adott tájékoztatást az MTI munkatársának. A mezőgazdasági üzemek a kedvező időjárást is kihasználva valamennyi termékből elegendő nyersanyagot biztosítottak az iparnak. A vállalatok munkája is -• sok helyen éppen az önól'ósulás nyomán — átgondoltabbá. szervezettebbé vált. Javult kapcsolatuk a mezőgazdasági partnerekkel, ami az ütemesebb áruátvételekben, a korábbi években még gyakori minőségi viták csökkenésében is megnyilvánult. Az üzemek egymár közötti kapcsolata szintén örvendetesen erősödött. mindinkább általános gyakorlattá vált, hogy különféle segéd- és csomagolóanyagokból a vállalatok kisegítik egymást, a tárolók feltöltésénél pedig — nemritkán helyzeti előnyükről lemondva —elsőséget biztosítottak a kényesebb árut gyártó társüzemeknek. Erősödött az érdekeltség; fokozott figyelmet fordítottak az üzemek a belső tartalékok feltárására. A minőségi kifogások további csökkentésére például mind több helyen nagyobb súlyt kapott az eredmény szerinti bérezés. A terv teljesítéséhez a több mint 7,5 milliárd forint értékű beruházás is közrejátszott, a rekonstrukciók, korszerűsítések mellett több új üzem lépett a termelésbe, ezzel is bővítve a feldolgozó kapacitást. Az adatok szerint az élet- színvonal visszafogottabb emelkedése a hazai élelmiszerfogyasztásban nem éreztette hatását: 1981-hez képest tavaly mintegy másfél százalékkal több terméket vásároltak. A korszerű táplálkozás terjedését jelzi, hogy több hús, baromfi, tej, konzerv, mirelitáru és üdítő ital fogyott. Ugyanakkor — elsősorban az évközi áremelkedés hatására — némiképp visszaesett az édességfogyasztás, és dohányáruból is kevesebb kelt el. Növekedett viszont a cukor forgalma, ami részben az otthoni gyümölcsbefőzés terjedésével magyarázható. Az 1981- es évinél több sört és szeszes italt vett a lakosság. Az élelmiszerfogyasztás némi emelkedésében közrejátszott az is, hogy 100—120 új termék bővítette a választékot. Elsősorban a konzerv-, a tej-, a hús-, a baromfiipar jelentkezett újdonságokkal. Általánosságban jellemző a fogyasztóknak kedvező, magasabb fel- dolgozottságú termékek arányának emelkedése. Az iparág — annak ellenére, hogy a külpiaci feltételek egy év alatt nehezültek — 7 százalékkal növelte exportbevételét. A csökkenő világpiaci árakat csupán az áru mennyiségének növelésével lehetett ellensúlyozni, így megközelítően 10 százalékkal több terméket szállítottak ki a külkereskedelmi vállalatok az eredetileg tervezettnél. Kiütköztek az exportmunka egyes fogyatékosságai is. Gyakran okozott azonban gondot a szállítási kapacitások és a határállomások áteresztőképességének szűkössége, amely a nyári, őszi szezonban torlódásokhoz vezetett, s nemegyszer veszélyeztette a szállítási határidők betartását, s az áru minőségét, örvendetes volt viszont, hogy az üzemek — a versenyképesség megőrzésére — minden korábbinál nagyobb gondot fordítottak a minőségi előírások betartatására, ebben különösen a hús-, a konzerv- és a hűtőipar járt élen. A Magyar Kereskedelmi Kamarában — új szolgáltatásként — megalakult a vállalati vezetők titkársága. Az iroda a hazai vállalati vezetőknek üzléti, szakmai megbeszéléseik megszelve. Zéséhez, lebonyolításához nyújt segítséget A tárgyalások idejére nyugodt, kulturált környezetet biztosítanak a kamara székházában, telefon és telex áll a tárgyalópartnerek rendelkezésére, és segítik az emlékeztetők, a jegyzőkönyvek elkészítését a megállapodások rögFestői környezetben festői épületegyüttes: ez a magyar- egregyi Arnold-féle ház. A százéves diófa alól — itt a vendéglő udvarának mértani közepe — mutatja Marton József tanácselnök az ablakszemeket: az ott az ivó ablaka, ott a táncterem, ott a vendégszoba, ott a mészárszék, amott meg a szilvaaszaló ... Jó tízegynéhány évvel ezelőtt Arnold Adám bácsi itt kínálta decis poharakban zamatos borát - az újságíró szubjektivizmusa azt hiszem megbocsájt- ható — s mesélt a ház múltjáról. Feléledt a híres egregyi lakodalmas; fáradt vándor tért be az ivóba s az éjszakára szállást keresőnek éppen a lovát itatták a hátsó udvarban... ... tagiózták a barmot, s folyt ki a vére a beton-csorgán át a zítését is. A leírtak sokszorosít, hatók és azonnal postázhatok. Az iroda abban az esetben is segítséget nyújt, ha a fő- •városban tartózkodó külföldi üzletemberek több hazai vidéki vállalót képviselőivel szeretnének találkozni. Ilyenkor megszervezik a programot, s ha a tárgyalások során szükségessé válik, a megbeszélésekbe szak. értőt is bevonnak. A vállalati veztetók titkárságán idegen nyelvben járatos szakemberek is segítenek a tárgyalásoknál. patakba . . . mérték a húst, s a végtelenbe kanyargóit a frissen töltött paprikás-fokhagymás kolbászkígyó . .. — Ha elmegyek, a ház is ösz- szedől, s egy régi álmot, nagyapám álmát is eltemetik, velem együtt... Arnold Adám nem érhette meg, míg az álom valósággá válik. Pedig bizonnyal örömmel lapozna a vasko^ dossziéban, mely a sváb-kocsma-vendéglő épületegyüttesének hű rekonstrukcióját vázolja, s örömmel megnézné a Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának filmjét is, melynek a vendéglő adott otthont, s melyben újjáéled a lakodalmas. Marton József még a tanácson mutatta a Kereskedelmi Szervezési Intézet falusi turizmust szorgalmazó -tanulmány- tervét, mely három magyar falut talált bázisul: öriszentpé- tert, Tiszakécskét és Magyareg- regyet.- Két elképzelésünk találkozott ezen a ponton — magyarázta. — E ragyogó vidék üdülőfaluvá válhatna, s e műemlék jellegű vendégfogadó lehetne a központja. A rekonstrukcióra - mely nem olcsó mulatság — egymillió forintunk van, a többit a tanácsunk költségvetéséből és természetesen a megyei tanács támogatásából reméljük. Az előzetes tervek készek, a rekonstrukció konkrét megvalósításának módját a tervezők márciusban az asztalra teszik. Az Arnold-ház — mely 1886-ban épült, s fokozatosan nyerte el mai formáját — közel 100 esztendő múltán ismét a régi fényében ragyoghat. A tervező így nyilatkozik: „Az épület nagyságrendileg alkalmas arra a feladatra, amelyet a művelődési alapellátás programja felvázol, képes arra, hogy a község jövendő közösségi életének központképző eleme legyen ...” Mi is lesz itt, tehát? A mészárszék, c nyári konyha, a szilvaaszaló és a vágóhíd múzeummá válna -, a volt lakás a környék népművészetének emlékeit mutatná be —, az ivó, a nagyterem és a vendégház a kulturális rendezvényeknek — a lakodalmaknak — adna otthont, az udvaron tekepálya épülne. (Lenne büfé, könyvtár, kamaraelőadásokra alkalmas színpad, lehetne itt filmvetítéseket tartani.) Falusi kultúrház lenne — legeredetibb környezetben. — A lehetőségek?- Bízom abban - mondotta Marton József, — hogy a tervek márciusban készen lesznek, akad kivitelező és 1983 végén felavathatjuk a házat. Kozma Ferenc Vállalati vezetők titkársága a Magyar Kereskedelmi Kamarában FILMJEGYZET A postás mindig kétszer csenget Amerikában a helyzet változatlan, de legalábbis hasonló a harmincas évekéhez. Szintúgy kedveltek a krimitörténetek; még mindig készítenek filmeket, sőt még mindig „közönségfilmeket" készítenek, s hát válság is van - mint akkor; világválság. Lehetne játszadozni a címmel: a válság mindig kétszer csenget - egyszer a „munkaadóknak", egyszer a „munka- vállalóknak", de hát manapság szinte állandó csengőszóban élünk, hozzászoktunk az állandósult válsághoz. Legalábbis megpróbálunk hozzászokni. Ha van értéke valamennyi a Postás mindig kétszer csenget című kriminovellának, akkor az az, hogy története az első nagy gazdasági világválság időszakára esik; s ha van értelme újbóli meg-megfi'lmesitésének, akkor az csak az lehet, ha a válság kifejeződik benne. Nemcsak az egykori gazdasági, a mostani gazdasági-politikai, hanem főképpen az előbbiek indukálta morális, emberi válság. Az eredeti novella az előbb említetten kívül más értékkel nemigen rendelkezik, hacsak még azzal nem, hogy alkalmat ad a megfilmesítésére. Az előző három verziót sajnos nem láthattuk: a mostanában bemutatott negyediket tehát csők a no. vellával — és főképpen a világgal vethetjük egybe. A novellához képest a film remekmű, a film lehetőségeihez képest iá. A postás mindig kétszer csenget című film nem egyszerűen jó film; a minősítés nemcsak mesterségbeli egészére vonatkozik — bár ezt sem szabad lebecsülnünk a fércművek tömkelegében. A jól megcsináltság ugyanis nem feltétlenül jelent művészi formát is. E film azonban az irodalmi- lag értéktelen történetből, a jól megcsináltság szükséges feltételével művészileg is mérhető, s a mérleg nem is olyan rossz. Bob Rafelson rendező ugyanis nagyon tudatosan, ezzel együtt nagyon is árnyaltan jeleníti meg az általános válság képét, amely a valóságban és a társadalom perifériáján lévők számára korántsem úgy jelenik meg mint a tőzsdén, vagy az újságok lapjain. E férfi és e nő szenvedélyes vonzalmának történetét sokan hajlamosak erkölcsi mesévé szelídíteni: lám-lám, nem szabad megölnünk felebarátunkat. Csakhogy a novella szereposztását e film megemeli: kizsákmányoltak állnak szemben a ki- zsákmányolóvol, noha maguk a szereplők nem tudnak erről a társadalmi .szerepkülönbségről. Ezért tragédiájuk nem az, hogy ölnek, hanem sokkalta inkább az, ahogyan ölnek. Nem tudják, csak sejditik reménytelen sorsuk okát, mint ahogy csak ösztöneikben érzik a változtatás lehetőségét is - márpedig jaj, ezerszeresen is iaj az ösztönös cselekedeteknek! Különösen, ha a tudatos folyamatoknak sincsenek meg a feltételei. B. L. Komlótermesztési ankét Harkányban, az állami gazdaságok oktatási székházában tegnap délután konzultációval féjeződött be a Humulon Bó- lyi Komlótermesztési Rendszer a Bólyi Mezőaazdasógi Kombinát, a MAE Bólyi üzem szervezetének rendezésében a kétnapos ikomlótermesztési szakmai tanácskozás. A tegnapi napon a meghívott jugoszláv komló- termesztési szakemberek számoltak be a hazájukban elért eredményekről, valamint a komló világpiaci helyzetéről, és az egyes fajtáiknak a világ termő- területei szerinti elterjedéséről.
