Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-06 / 5. szám

1983. január 6., csütörtök Dunántúlt napló 5 Változott Siklóson a tanácsi igazgatás Január 2-án — csaknem egyéves előkészítés után — új „felállásban” kezdődött a munka Siklóson a Városi Tanácson. Az átszervezésre a decemberi tanácsülés mondott igent jóváhagyó ha­tározatával, a szükségessé vált felmentésekkel és kine­vezésekkel. Az ügyfél, aki december 30-án is, meg január 2-án is megfordult a nemrég felújí­tott városházán, az átszerve­zésből nem sokat — mond­hatjuk: semmit sgm — vehe­tett észre. Az ügyfélszolgála­ti irodában ugyanúgy intéz­hette a ■ dolgait, mint 1981 közepe — fghát az iroda létrehozása — óta bármikor. Ami itt változott, az az ő ügyintézését nem érintette: osztállyá szerveződött az iro­da és dr. Máté János, volt beremendi vb-titkár szemé­lyében osztályvezető került az élére. — így tettük végre a he­lyére ezt az irodát — ma­gyarázta Szarka Árpád ta­nácselnök, akitől az első na­pok tapasztalatai felől ér­deklődtünk. — Eddig ugyan­is az itt dolgozók munkakö­rük szeri it a nyolc osztály valamelyikéhez tartoztak, most viszont az új hatósági osztály dolgozói. Ez az osz­tály az, ahol a lakosság az ügyeinek a túlnyomó többsé­gét intézheti, így aztán az újjászerveződött osztályok alapvetően a szakfeladataik­ra fordíthatják a figyelmü­ket. Az eddigi nyolc osztály helyett most négy van — az említett hatósági osztályon kívül a titkársági, a városfej­lesztési és gazdasági osz­tály, valamint az egészség- ügyi, művelődésügyi és sport­osztály. Az apparátus létszá­ma nem változott: az 1977. évi várossá szervezés alkal­mával 47 főben állapították meg a létszámot (ez a bara­nyai városok között a leg­kisebb volt), s ez maradt ja­nuár 2-a után is, az átszer­vezés miatt tehát senkinek nem kellett munkahelyet vál­toztatnia. Viszont a 11 fős vezetői létszám 5-re apadt, a 27 fős ügyintézői létszám pedig 36-ra nőtt. A volt osz­tályvezetők — változatlan fi­zetéssel — csoportvezetők­ként funkcionálnak tovább, Dr. Létai János vb-titkár sze­mélyében új vezetőt kapott a titkársági osztály, dr. Sági Tibor eddigi tanácselnök- helye'les — aki e funkciót most már társadalmi megbí­zatásban látja el — a vá­rosfejlesztési és gazdasági osztályt vezeti, az egészség- ügyi, művelődésügyi és sport­osztály élére pedig Muráth Istvánt, a Siklósi városi-járási Pártbizottság ugyané terüle­tekkel foglalkozó munkatár­sát nevezték ki. — Ez az átszervezés első­sorban strukturális változást jelent — folytatta a tanács­elnök. — Megerősítettük a pénzügyi-gazdasági-terve­zési vonalat, aminek a jelen gazdasági viszonyok között a korábbinál jóval nagyobb a szerepe, hiszen alaposan meg kell néznünk kevés fo­rintjaink mindegyikének a helyét. És még valami: egy kézbe került a teljes városfejlesz­tési tevékenység. Régi gond volt ugyanis, hogy a város- fejlesztésnek a tanácsi ap­parátusban nem volt egy gazdája, a szakigazgatási szervek mind a maguk vona­lán „hajtottak", s nemritkán egymás ellenében is. Sikló­son ezután már egy irány­ban fog hatni a városfejlesz­tés. H. I. Polgári jogi társaság Összefogással könnyebb Villamosítás a pécs- szabolcsi hegyen A tanácsok sokszor kényte­lenek nemet mondani a közös­ségi kérésekre, mert azok tel­jesítésére vagy nincs pénzük — netán csak nagysokára lesz —, vagy mert jogszabályok kö­tik a kezüket. A pécsszabolcsi hegyen a Parrag-dűlőben lévő zártkertek tulajdonosainak ré­gi álmuk-vágyuk, hogy legyen villanyuk. A tanács csak elvi­leg tudta őket támogatni — és ebből a segítségből szüle­tett meg tegnap a tulajdono­sok összefogásával a Parrag- dűlő villamosítására és közér­dekű munkák szervezésére lét­rehozott polgári jogi társa­ság. A polgári jogi társaságnak mi a lényege? A megválasz­tott elnök Hegyes Ferenc sze­rint például a villany beveze­tésének költségét közösen te­remtik elő, a pénzt átadják a tanácsnak, az megrendeli a munkát a DÉDÁSZ-nál, majd a gerincvezeték kiépítése után a hálózatot átveszi kezelésbe az áramszolgáltató vállalat. A belépő összeg 6602 forint. Ezt az is köteles majd befi­zetni, aki most még nem dön­tött, de később kéri a veze­tékre való csatlakoztatást. Te­hát nem fordulhat elő, hogy néhányon összerakják a jelen­tős összeget, kiépíttetik a ge­rincvezetéket, a számítók meg ölbe tett kézzel nézik, és ami­kor már minden kész, akkor kérik a rácsatlakozást — ami ugye lényegesen olcsóbb. A «égbírósági bejegyzés után a polgári jogi társaság tehát elvégezheti mindazt, amire nélkülük talán sohasem kerülne sor. Jól járnak a ta­gok, megkönnyebbül a tanács, mert pártoló támogatásukkal egy szűkebb-tágabb közösség gondja megoldódik. A társa­ság pedig az utólagosan be­folyt összegekből hasonló mó­don építtethet, javíttathat utat, megoldhatja a vízelvezetést, vagy bármely más közérdekű célt megvalósíthat. Bizonyára mások, másutt is kapnak az ötleten, ha vizet, villanyt, utat, netán földgázt, vagy szennyvízelvezetést akar­nak olyan helyen, ahol a ta­nácsi anyagi segítségre belát­ható időn belüj — vagy egyál­talán — nem számíthatnak, így együtt, összefogva köny- nyebben valósíthatják meg ter­veiket. M. L. Mit vizsgálnak idén a fogyasztók tanácsai? A. Fogyasztók Országos Ta­nácsa ez évi munkatervének is­meretében programelőkészítő értekezletet tartottak tegnap a megyei népfrontbizottság szék­házában a Fogyasztók Baranya megyei Tanácsa elnökének, Ja- kabos Zoltánnénak elnökleté­vel, a baranyai városok fogyasz­tói tanácsainak elnökei. A ta­nácskozáson részt vett Krasz- nai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára is. A Fogyasztók Országos Ta­nácsának 1983-as munkatervé- ben három nagyobb vizsgálati témakör szerepel: a fogyasztói érdekvédelem az élelmiszerki­szolgálás területén; a tartós fo­gyasztási cikkek minősége; a lakossági szolgáltatások szer­vezeti korszerűsítésének helyze­te. Megyénk, illetve az egyes városok sajátosságainak meg­felelően a fogyasztói tanácsok egyéb témákat is meghatároz­nak majd munkaprogramjuk­ban. Ezek véglegesen február­ban készülnek el. Az előzetes elképzelésekben,' tervekben már jó néhány téma megfogalmazó­dott. A vizsgálatok legfőképpen az élelmiszer és a zöldség- gyümölcs ellátás gondjait ve­szik célba. A másik izgalmas téma a magánerős lakásépítés­sel összefüggésben az; építő­anyagellátás helyzete. Jó néhány panasz nyomán valószínűleg a vizsgálatok közé iktatják azt is, hogy miként valósul meg a szerződéssel bérbe adott üzle­tekben a fogyasztók érdekvé­delme, tekintve, hogy ezt a bérbe adó állami vállalatok ál­talában nem szokták ellenőriz­ni. • A városi népfrontbizottságok és a fogyasztói tanácsok to­vább kívánják bővíteni a fo­gyasztói fórumok és árubemu­tatók, valamint a vásárlók jo­gait ismertető előadások szá­mát. A magánerős lakásépítés témájában a tavasz elején fó­rumot rendeznek néhány köz­ségben; így Pécsváradon, Som­berekén, Villányban, Kozármis- lenyben, Szentlőrincen. A fogyasztók városi tanácsai és a megyei tanács idén is együttműködik a népi ellenőr­zési bizottságokkal különféle vizsgálatokban. Ezek közül a legérdekesebbnek az állami vállalatok lakáskarbantartási tevékenységének felmérése, el­lenőrzése ígérkezik. D. I. 200-250 ezer forint értékű társadalmi munka Uj marton- vásári búzák Tornaterem épül Görcsönyben Otthona lesz a rendezvényeknek is Két új fojtával gyarapodott, s ezzel tizenkettőre bővült a martonvásári búzacsalád: a közelmúltban állami elismerést nyert az MV 11-es és az MV 12- es fajta. Az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézeté­ben előállított új búzák tulaj­donságai megfelelnek a kor­szerű nagyüzemi terjesztés kö­vetelményeinek, bőtermőek, géppel arathatok a betegsé­geknek, időjárási viszontagsá­goknak ellenállók. Az MV 11 -es fajta a korai érésű búzák választékát gazda­gítja; a kísérleti parcellákon több éves átlagban a legma­gasabb hozamokkal fizetett, a legjobb fajták közé sorolható. Az MV 12-es középkorai érésű fajta magas termőképességé­vel, s igen kedvező agronómiái tulajdonságaival hívta fe| ma­gára a figyelmet. A két mrton- yásári újdonságból két év múl­va már a nagyüzemi termesztés­hez elegendő vetőmag áll a gazdaságok rendelkezésére. Az MTA Martonvásári Mező- gazdasági Kutatóintézetének búzanemesítői 1971 óta min­den évben egy-egy új fajtával gazdagították a ke­nyérgabona választékot. A kísérleti eredmények azt igazolták, hogy a kutatóin­tézetben kinemesített fajták termőképessége ötven száza­lékkal meghaladja a három évtizeden át termesztett, kiváló bánkúti 1201-es fajtáét, gene­tikai termőképességük ugyanis általában tíz tonna körül van. Ennek nyolcvan-nyolcvanöt szá­zalékát ki is használják a jó búzatermesztő gazdaságok. Az új fajták előállítása lehe­tővé tette, hogy a hazai mező- gazdaság a búzatermesztést öt-hat agronómiailag egyenér­tékű, de néhány tulajdonságá­ban különböző fajtára alapoz­za, jelentősen megnövelve ezzel a termelési biztonságot. ‘ Régi terv valósul "meg hama­rosan Görcsönyben: tornater­met építenek a körzeti iskola kisdiákjainak. Kétszáznyolcvan­három gyerek jár ide a hely­belieken kívül Ócsárdról, Sző­kéből, Regényéből, Keresztes­pusztáról és Szavából. Az eredetileg négy tanter­mesre épített iskolában ma már tizenegy teremben taníta­nak. Az elmúlt években szinte minden lehetőséget megragad­tak, hogy minél több helyiséget létesíthessenek az egyre népe­sebb osztályoknak. Tanterem lett szolgálati lakásból, mű­helyből, napköziből. A tornate­rem ez idáig úgyszólván az egész iskola volt: jó, vagy jobb időben az udvar, esőben, hó­ban, hidegben az épület folyo­sói. A folyosók falára felra­gasztott csomagolópapírok jel­zik, merre gyakorolták a gyere­kek a kézenállást, hiszen ott­hagyták lábnyomukat a falakat óvó papíron. Bizonyára az is­kola lelkes testnevelő tanárai, készségesen tanuló kisdiákjai is ösztönözték a község vezetőit arra, hogy szerény anyagi le­hetőségek mellett is nekifogja­nak a régi terv megvalósításá­nak. Igaz, szinte egész Gör- csöny összefogott a tornate­remért . .. A falu központjában, az is­kolával szemközt, megszűnt a termelőszövetkezet lakatos­üzeme, s az épületet november­ben vette át a községi tanács. Ekkor mór készek voltak az épü­let átalakításának, a tornate­rem építésének tervei, melyeket a Pelikán Lakásépítő Szövetke­zet készített kedvezményesen. A villamossági terveket pedig a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán dolgozták ki társa­dalmi munkában, sőt a kivite­lezésben is felajánlották önkén­tes segítségüket. Az átépítést hat görcsönyi kisiparos vállalta, a többiek, huszonötén kétnapi társadalmi munkájukat aján­lották fel. Kétszáz-kétszázötvenezer fo­rint értékű társadalmi munká­val járulnak hozzá a kisiparo­sok és az iskola szülői munka- közössége a tornaterem építé­séhez. A tornaterem kétszáztíz négy­zetméter alapterületű lesz, mellet te öltözők, zuhanyozók. Az épü­letet központi fűtéssel szerelik fel — két kazánt építenek, hogy a későbbi tervek szerint rákap­csolhassák a szomszédos mű­velődési házat is. Közfalakat bontanak, ablakot építenek be, rövidesen téliesítik az épületet, hogy minél gyorsabban halad­janak a munkával, mert a kö­vetkező tanévnyitót már itt sze­retnék megtartani. Nemcsak a testnevelési órák otthona lesz az új épület, végre helyet kap­nak az iskolai rendezvények is, valamint a községi tömegsport, hogy csak egyet említsünk, az asszonytorna, amelyet eddig a művelődési házban szerveztek meg. A községi tanács egymillió- egyszázezer forintot költ az új létesítményre. G. M. Legnagyobb ereklyénk Minden év vége rendszerint a számvetés, az összegezés, a lel­tárkészítés ideje. Ha városunk folyton változó arculatát nézzük, tagadhatatlan, hogy az ódon, egészségtelen házakat széaség- be fürdetett, megújított épüle­tek, teljes kényelmet nyújtó emeletesek váltották fel. Új vá­rosrészek keletkeztek, amelyek­ben ha egyelőre nehéz is a tá­jékozódás, ha sok pécsi író, köl­tő, közéleti nagyság még nem is kapott utcanevet (nem az élők­re gondolunk!), idővel minden bizonnyal mindez megoldódik. A „Tiszta Pécs" mozgalom azonban nem akar kibontakoz­ni. Lapunk keddi vezércikkében olvashattuk, hogy a Köztisztasá­gi és Útkarbantartó Vállalat új­év hajnalán három teherautónyi szemetet gyűjtött össze Pécs belvárosában. Ez a tisztátalan- ság az újévet követő napokon is észlelhető. Elhajított cigaret- tcvégek, papűdobozok, egyéb hulladékok szennyezik utcáinkat. De nemcsak a külső tisztaság­gal kell törődni! E rovat felada­ta édes anyanyelvűnk óvása, féltése. És elég sok munkája akad. Városunk „butikokkal” kezd telítődni, s ezek is idegen r.evűek (Barbara, Baby, Duo stb.). Az árúházak, az üzletek, a különböző intézmények cím­felirataiban, falitábláin alig ta­lálható helyesírásilag elfogad­ható szöveg. Éppen ezért csak dicsérhető a pécsi Centrum Áru­ház kezdeményezése, amely ép­pen e hibákat igyekszik kikü­szöbölni. Hogy hogyan? Az áruház vezetősége az el­adók részére nyelvhelyességi előadást szervezett? maid ezt követően 12 csoport ült csztal- hoz, hogy a 13-j-1 kérdésből álló helyesírási totót kitöltse. Nem volt könnyű feladat! Dön­teniük kellett az ilyen nehéz szavak helyesírásában: a pécs- baranyai kereskedelem, gyer­mek-harisnyanadrág, ajándék­utalvány-árusítás, méter- és la­kástextilosztály :Lb. Ezt közhasználatú idegen szavak magyarítása követte. Pár perc alatt magyarul kellett megnevezni ezeket az idegen eredetű szavakat: blokk, spray, zsilett, konfekcionált, kerámio. A többség gyorsan és jól ol­dotta meg a gyakran nehéz fel­adatokat. A nyelvi vetélkedőt a vevőszolgálattal kapcsolatosan fölvetett kérdések megoldása, majd a legtöbb pontot elért csoportok megjutalmazása kö­vette. Nem szándékunk a Cent­rum Áruháznak hírverést csapni, erre nincs is szüksége; e nyelv­helyességi kezdeményezése azonban nemcsak anyanyelvűnk szeretetéről tanúskodik, hanem arról is, hogy példát mutatott ilyen vagy hasonló jellegű nyel­vi versengés tartására. Igaz: küzdenünk kell a tiszta Pécsért, de ugyanakkor lehet és kell védenünk anyanyelvűnk tisztaságát is. A statisztikusok szerint oz öt lakott földrészen a magyarok száma 14,5 millió, a magyarul beszélőké pedig 16,2 millió. Ro­mániában — Dávid Zoltán becslése szerint — 1 850 000 magyar és 2 500 000 magyarul beszélő lakik. A sorrendben Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió következik. A világon számon tartott mintegy háromezer nyelv sorá­ban a magyar nyelv az első száz között vari. (Kosztolányi Dezső szerint a huszonkilence- dik hely illet meg bennünket.) Ha meggondoljuk, hogy a Föld lakossága jelenleg négymilliárd­nyira tehető, akkor a világon minden 250. ember magyarul beszél. Milyen szépen írja a nagy erdélyi író, Tamási Áron: „A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján d sors verte egybe; hazát a bá­torsággal irányított életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes erő és hatalom, a ma­gyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és be­csület illeti őt." Dr. Tóth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom