Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-28 / 27. szám

■ 1983. január 28., péntek Dunántúli napló Dunántúli feladatok KISZ-iskolából Politikai Képzési Központ Pécsett VáltQzik a mozgalmi feladat Jobb ellátást a falvaknak! II bányász- fiatalok boldogulni akarnak Á Mecseki Szénbányák fia­taljai ma is boldogulni akar­nak, elsősorban a munkahe­lyükön, s egyéni céljaikban az önálló otthon- és a családala­pítás a legfontosabb kérdés. Saját tapasztalatuk az, hogy ma szívósabban, keményebben kell megdolgozniuk a forin­tokért, öt-hat évvel ezelőtt még lehetett kényelmeseb­ben ... S e célokért természetes do­log, hogy a szabad idejük na­gyobb része munkával telik. A vállalatnál szervezett hétvégi és a pótműszakokban is első­sorban a fiatal dolgozók áll­nak a munkapadokhoz, száll­nak le a bányába — ez egyéni érdekük. A Mecseki Szénbányák két­ezer-kétszáz kiszese képviseleté­ben a vállalat 130 KlSZ-veze- tője közvetítette a fiatalok vé­leményét a KISZ KB december­ben hozott (az ifjúmunkások helyzetét és feladatait megfo­galmazó) határozatát elemző vitában, amelyet szerdán tar­tottak a pécsi József Attila Mű­velődési Házban. Mit várnak ma a fiatal bá­nyászok a KISZ-vezetőktől? Másképpen politizálást, új módszereket a KISZ-élet szer­vezésében. Segítséget, tevé­keny közreműködést gondjaik megoldásában a munkahelyen. Felvetették, nehéz dolga van most a KISZ-titkárnak, ami­kor a pályakezdők béremelésé­ről kell véleményt mondania. A szakmunkásképzőből ugyanis „fél" tudással jönnek a válla­lathoz a fiatalok, egy-két év, mire a munkahelyen valóban megtanulják a szakmát, de már a munka mellett. így az­tán a boríték is lassabban vas­tagodik. Vajon ki vállalná emiatt a tanulópénzbért? Bár a Mecseki Szénbányák­nál jóval több támogatásban részesülnek a fiatat újítók, még mindig sok az átléphetet- len fal, a meg nem valósított, termelést javító ötlet. A KISZ- től is várják: segítsen az újí­tások hátráltatásáért felelősök ellenőrzésében, a felhasználás gyorsabb szervezésében. Tudják, hogy ma sokkal töb­bet kell letenni az asztalra annak, aki saját otthonhoz akar jutni, de tény, hogy sok­féle lehetőség van a lakásépít­kezésre, sok feltáratlan lehető­ség, amelynek felkutatásában a KISZ-bizottságoknak is fontos szerepe, feladata van. Mit vállal a Mecseki Szén­bányák KISZ-bizottsága? ösz­tönzik a fiatar szakmunkásokat a vállalati gazdasági munka- közösségek megszervezésére. Dolgozzanak a vállalatnál, a vállalat érdekében, itt jussa­nak többletjövedelemhez. Az újító fiatalokkal közösen terve­zik a problémák megoldását: a KISZ részt kér az újítások el­bírálásában és a megvalósí­tásban. E két fontos területet tartja ma a vállalati KISZ-bi- zottság legfontosabbnak gaz- daspolitikai munkájában. Megváltozik a KISZ munka- módszere, s megfordul a KISZ- élet szervezésének iránya is — mondta Vass László, az MSZB KISZ-bizottságának titkára. Ed­dig elhatározták a feladatokat, eldöntötték a megvalósítás módját, s meghívták a fiatalo­kat a különböző rendezvények­re. A következőkben elsősor­ban alkalmazkodni akarnak a több mint kétezer fiatal érdek­lődéséhez, igényeihez. A KISZ- vezetők tudják, h,ogy nemcsak a politikai vitakörökön, a nagy­szabású fórumokon kell politi­zálniuk, megtanulnak gyorsan és őszintén válaszolni a kérdé­sekre, ha kell a munkapadnál, az ebédlőben, a dohányzóban. Szeretnék elsöpörni a hagyo­mányossá vált, s nem nagy lel­kesedéssel kísért szabadidős programokat: játékos, a csalá­dos, sport- és kulturális ren­dezvényekre gondolnak, s töb­bek között a kiskerttulajdono­soknak is szeretnének többet nyújtani. Például a bemutatók, szaktanácsadók szervezésével, mert rendkívül népszerű a kis­kertmozgalom a pécsi és kom­lói bányászfiatalok között. 1981. augusztus 27-én‘ ha­tározta meg a KISZ KB a po­litikai képzési központok kiala­kításával kapcsolatos feladato­kat. Ezt követően 1982. január 1-vel a pécsi KISZ-iskola Poli­tikai Képzési Központtá alakult, s mostani, végleges formájá­ban - ami nemcsak szervezeti felépítését, hanem személyi ál­lományéi is illeti — november 1-vel működik. A KISZ Bara­nya megyei Bizottsága Politi­kai Képzési Központjának ve­zetőjévé Ferling Józsefet nevez­ték ki. A politikai képzés el­múlt évi tapasztalatairól és az 1983/84-es képzési év felada­tairól tegnap, a KISZ Baranya megyei Bizottságának ülésén hangzott el tájékoztató. Miért volt szükség arra, hogy a KISZ-iskolák politikai képzési központokká alakulja­nak? A változás oka: nem min­den megye rendelkezett KISZ- iskolával, újak építésére pe­dig nincs lehetőség. Emiatt a meglévő ilyen intézmények képzési központtá alakultak, és vonzáskörzetükben összpon­tosul a politikai képzés. Ko­rábbi feladataikat megőrizve, új feladatokat is ellátnak a központok, így a Baranya me­gyei is. A korábbi feladatok közül néhány: vezetőképző tanfolyamok és nyári vezető­képző táborok szervezése: az újak: a megyei KISZ-bizottság mellett működik és előkészíti a KISZ-bizottság politikai kép­zéssel kapcsolatos döntéseit, meg kell oldania a KlSZ-veze- tők és propagandisták rend­szeres tájékoztatását, a KISZ Baranya megyei Bizottsága tö­megpropaganda szervezését összefogja, koordinálja. Terve­zik: a közeljövőben létrehoz­zanak egy szolgáltató bázist, amely elsősorban a módszer­tani munkát segítené filmek, szakirodalom, különböző mód­szertani anyagok kölcsönzésé­vel. Megnyílt a Fotó­művészeti galéria Csütörtökön Budapesten, a Váci utca 7. szóm alatt meg­nyílt a Fotóművészeti galéria. Ez az első olyan bemutatóte­rem Magyarországon, amely fotóművészeti alkotások kiállí­tásával és műtárgyként való ér­tékesítésével foglalkozik. A megnyitót megelőzően a Vörösmarty téri Művészetek Házában sajtótájékoztatón is­mertették az új intézmény mű­ködését. A Fotóművészeti galé­riát a Fővárosi Fotó Vállalat és a Képzőművészet; Alap Kiadó Vállalata közösen hozta létre, a Magyar Fotóművészek Szö­vetségének támogatásával. A működtető szervek képviselői elmondották, hogy a galéria fő feladata a kortárs magyar fo­tóművészet alkotásainak bemu­tatása és árusítása, de a kiállí­tási programban sok, ma már klasszikusnak számító — és a közönség által kevéssé ismert — fotótárlat megszervezése is fontos szerepet kap. A bemutatóteremben megvá­sárolható fotóalkotások korlá­tozott példányszámban készül­nek, s minden mű hordozza az alkotók névjegyét, s a másolat számát. A Fotóművészeti galéria nyitó kiállítása széles körű válogatás a hazai alkotóművészek anya­gából. Ismert és kevéssé ismert szerzők képei sorakoznak a be­mutatóteremben. A galéria fel­hívására 73 szerző 578 műve érkezett a bíráló bizottság elé, ebből 36 alkotó 105 képét fo­gadták el. A sajtótájékoztatón elhangzott: a galéria arra tö­rekszik, hogy felkutassa és megszerezze a jelen és a közel­múlt legjelentősebb fotóművé­szeti alkotásait. A megnyitó kiállításon pécsi fotóművész alkotása; is szere­peltek: Cseri László, a Dunán­túli Napló munkatársának két fotója. Korábban 14 KISZ-iskola mű­ködött az országban, ezek egyike volt a Baranya megyei; Politikai Képzési Központtá alakulása azt is jelenti, hogy itt az egyetemi-főiskolai KISZ- vezetők regionális képzését va­lósítják meg. Az oktatásban baranyaiakon kívül részt vesz­nek Tolna, Somogy, Fejér és Zala megye ifjúsági vezetői is. Fontos cél, hogy ez az újjáala­kult központ ne csupán „kikép­zési bázis" legyen, hanem egyúttal módszertani központ is. Az 1983/84-es képzési év feladatait már ennek a meg­újulásnak a figyelembe véte­lével dolgozták ki. Forgalmi sávok és koszaságok Nehéz manapság Pécsett a belvárosban járművel közleked­ni, — igaz korábban sem volt sokkal könnyebb — hisz az el­kerülhetetlen vezetékcserék sa j­nos gyakran útlezárásokkal jár­nak. S emiatt olyan keringőkre kényszerülünk, hogy pécsi le­gyen a talpán, aki kiismeri ma­gát, hogy merre, hogyan men­jen. A másik gond, hogy mi­után betemetik az árkokat, s lebetonozzák, gyakran hetekig úgy hagyják, s az aszfaltréteg nem ikerül rá. De természete­sen az utcákat megnyitják a forgalom előtt. így történt a Dischka Győző utcában is, ahol még mindig jó tíz centiméteres „gödrök" bosszantják-az autó­sokat. A megoldás egyszerűnek tűnik: csak akkor adjanak visz- sza ismét utcát a közlekedők­nek, ha valóban befejezték a munkát. Vagy ha már ezt nem teszik, valamilyen módon — például egy sebességkorlátozó tábla kirakásával — figyelmez­tessék a járművezetőket, hogy óvatosan hajtsanak. Nem olyan régen a csomó­pontok egy részénél átszervez­ték a 6-os út és a hozzá kap­csolódó utak forgalmi rendjét. Ez óhatatlanul azzal járt, hogy a forgalmi sávokat is meg kel­lett változtatni, azaz a régie­Szerdán délelőtt kaptuk len­csevégre a Fürst Sándor utcát keresztező iparvágányt biztosí­tó leeresztett sorompó mind­két oldalán veszteglő és egyre csak sokasodó autóoszlopot. Több mint 20 percen át „gyűj­tötte" a sorompó a teherautó­kat, buszokat, személyautókat. A veszteglő gépkocsisor vége a két-két sávban a Mohácsi útig, illetve a Shell kútig ért. Sokan elúnták a várakozást és igye­keztek hátrarcot vágva kime­nekülni a tétlenségből, ök jár­tak jól. Az idei esztendőben megva­lósítandó legfontosabb szövet­kezeti feladatokat összegezték a Baranya megyei MÉSZÖV tegnapi elnökségi ülésén. Az alapellátás és a kiszolgá­lás minőségének további javí­tását tervezik az áfész-üzletek és vendéglátó egységek. Elő­térbe kerül a kistelepülések és a falvak áruellátása, mivel a közlekedési költségek emelke­dése miatt az emberek szíve­sebben veszik meg a nap; árut helyben. Évek óta nem jelent gondot a legkisebb települések tejjel, kenyérrel, napi cikkekkel való ellátása, de gyakori gond még a tőkehús, a hentesáru biztosítása. Mivel egyre több bolt kap korszerű hűtőberende­zést, így várhatóan még idén többen bekapcsolódnak a hús- készítmények rendszeres árusí­tásába. A kistermelők áruit idén is szívesen átveszik az üz­letek, így javítható a zöldség­gyümölcs kínálat. Az utóbbi időben stagnált c szövetkezetek ruházati üzletei­ket eltüntetni, s újjakat felfes­teni. Ez annak rendje és módja szerint meg is történt, ám az­óta eltelt néhány hónap, s az új sávok mellett előjöttek a ré­giek is. A Szabadság út és Sza. Iái András út kereszteződésé- ben például emiatt olyan a kú­száséig, hogy a várost ismerő helyi autóbuszok vezetői is csak kapkodják a fejüket... De nem jobb a helyset a Nagy La­jos utca 48-as térre menő sza­kaszán sem, ahol a fehér vo­A vezetők és utasok legna gyobb ámulatára - anélkül, hogy a vágányon bármi is át­haladt volna — 9 óra 57 perc­kor végre felengedték a sorom­pót, útjára bocsátva a ki tudja miért veszteglő gépjárművek százait. Vicc volt? Feledékenység? Ki tudja? Hogy hányán késtek el, hányán kaptak dühroha­mot? Azt se tudni. A két so­rompó le és fel is parancsra engedelmeskedik. (Murányi László felvétele) nek forgalma. Ez részben a vá­lasztékhiánnyal vagy éppen a divatjamúlt áruk felhalmozódá­sával magyarázható. Fokozható a forgalom — állapították meg a szakemberek — ha élnek a közös vállalatok adta vásárlási akciók bevezetésével, azaz ru­galmasabb készletgazdálko­dást végeznek.t Az elmúit-évben gyakran hiányzott a boltok pultjairól néhány méteráru, mint például a flanel, kordbár­sony, a tiszta gyapjú, idén ezek beszerzésére nagyobb gondot kell fordítani. Kis mértékben növekszik a vas-műszaki és az építőanyagok forgalma — mondják a szakemberek —, ezért a szövetkezeti üzletek és TöZÉP-telepek az igényekhez alkalmazkodva, már most több árut rendeltek. A lakásszövetkezetek legfon­tosabb teendői közé a karban­tartási, felújítási munkák szak­szerű elvégzése tartozik, de biz­tosítani kell, hogy az 1983-ra tervezett 130 új szövetkezeti lo- kás felépüljön. E. K. nalak hálójában tanácstalan a járművezető. Érdekes módon a főpályaud­var előtt, ahol megszüntették a gyalogátkelőhelyet, a táblát leszerelték, de a „zebrát” ott­felejtették. Azt hiszem jogos a kérdés: most ez gyalogátkelő­hely, vagy nem? S még egy felvetés. A forga­lomirányító lámpákról sokat és sokszor írtunk már. Az utóbbi időben úgy tűnik, ha elromlik egy berendezés napok kellenek míg megjavítják. Pedig sokszor csak égőcserére van szükség. Mint például a Doktor Sándor utcában, ahol a Szigeti út felől érkezőknek a Petőfi utca ke­reszteződésében egyik lámpa sem jelez zöldet. Pedig a hi­bát a rendőrség is már több­szer jelezte. Nem lehetne meg. gyorsítani a hibák elhárítását? R. N. Diabetikus jégkrém Diabetikus jégkrémet ál­lított elő Bergmann Ernő, a Hungarhotels balatonfü­redi mestercukrásza. Sza­badalmaztatott eljárása szerint főleg tej, tejszín, tojás és gyümölcsvelő fel» használásával csokoládé, vanília, őszibarack és eper jégkrémet készítenek. A gyártást Balatonfüreden, az idényjellegű Marina Szálló konyháján kezdték meg, jó lehetőséget te­remtve a dolgozók téli fog­lalkoztatására. A mű­anyag dobozokba töltött jégkrém — amit cukorbe­tegek is fogyaszthatnak — 10 dekagrammos súlyban, nyolc forint ötven filléres áron kerül forgalomba. Az élső 3600 darabos szállít­mányt már elküldték a győ­ri hűtőgyárnak, ahonnan az ország különböző vidékeire jut el a diabetikus cuk­rásztermék, amelyből a szezon kezdetig félmillió dobozzal készítenek. Útburkolati jelek a Nagy Lajos utcában. Vajon melyik az igazi? Csendélet - autóoszlopokkal 5 Folyóiratszemle Falvainkról A Társadalmi Szemle januá­ri száma közli Romany Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga tagjának, a Bács-Kiskun me­gyei Pártbizottság titkárának Agrárviszonyaink, lalvaink szo­cialista átalakulása című tanul­mányát. Az írás gondolkodásra, további tanulmányozásra kész­tetheti mindazokat, akik e té­ma iránt érdeklődnek, mező­gazdaságunkkal, annak dolgo­zóival, a falu átalakításával kapcsolatban vannak. Nap­jainkban sokakat foglalkoztató kérdéseket érint a tanulmány, s hogy mennyire különböznek egymástól a nézetek, vélemé­nyek a megítélésben, arra rá­irányította a figyelmet a közel­múltban lezajlott országos agi- tációs és propaganda tanács­kozás néhány e témával fog­lalkozó felszólalása is. E figyelemfelkeltő jegyzetben csak néhány általános gondo­latát szeretném feleleveníteni a tanulmánynak, elősegíteni, hogy mind többen kézbevegyék a fo­lyóiratot, melynek jelzett írását a propagandamunkában és a településfejlesztő tevékenység­ben egyaránt jól lehet haszno­sítani. A "szerző többek között abból indul ki, hogy hazánk falvai­nak lakossága a lequtóbbi nép- számláláskor 5 millió 21 ezer volt. Ezek közül a mezőgazda­ság mindössze 989 ez-et foglal­koztatott, de jelentős részüket már nem mezőgazdasági mun­kában, hanem ipari, szellemi, kereskedelmi munkakörben. Jelentősen megváltozott a fa­lu lakosságának a társadalmi munkamegosztásban való rész- véte'e is. A szerző adatai arra mutatnak rá, hogy a falu tár­sadalmában a munkások ará­nya 52 százalék a szellemi fog. lalkozásuaké 17 százalék, a mezőgazdasági fizikai dolgozó, ké pedig a 30 százalékot sem éri el országos átlaqban. Tel­jesen érthető — vélekedik —, hogy a mai elemzések, vizsgá­latok nem a hajdani falukuta­tást élesztik újjá Magyarorszá­gon. Ha volna is ilyen kutatás — állapítja Aneg —, akkor sem az volna már a tárqya mint Erdei Ferenc, Darvas József, Nagy Laios és kortársaik írásá­nak. Példaként idézi Gaigóczi Erzsébetet, aki a Nádtetős szo­cializmus című írásában többek között ezt írja: „...a paraszt- ábrázolás nagy hagyományai­val az én nemzedékem már nem tudott mit kezdeni " Romány Pál úgy vélekedik, hogy nemcsak a parasztábrá­zolással, hanem a mai faluval, törekvéseivel, mérőszámaival sem lehet „mit kezdeni", ha csupán a régi falu folytatását keressük a maiban. Van folyta­tás is, de a mai falu fő jellem­zője. hogy más mint a régi. A két agrárforradalmi átala­kulás, a falu és társadalma kor­szakváltása egy emberöltő alatt lezajlott. A mai termelőszövet­kezet; tag még a negyvenes évek elején lehetett fiatal nap­számos, majd 1945-ben újgaz- da-kisbirtokos, 15 év múlva szö­vetkezeti paraszt, majd két év­tized után saját házában élő tsz-nyugdíjas, aki még háztáji gazdálkodást, árutermelést vé­gez. Mindezekben együttesen fejeződik ki az ország felsza­badulása, újjászületése, a mun­kásosztály hatalma, az MSZMP agrárpolitikája — a volt há­rommillió koldus egyikének éle­tébe sűrítve. A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy orra kell nap­jainkban törekedni a vizsgála­tok, a tanácskozások eszközei­vel, hogy elősegítsék a falvak lakói életének továbbjavulását, hozzájárulást ahhoz, hogy a faluval kapcsolatos döntések szocialista céljainkat az eddi­gieknél jobban szolgálják. M. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom