Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-27 / 26. szám

© Din iont un napló 1983. január 27., csütörtök H nyugdíjasok foglalkoztatási lehetőségei Az 1260 óra és a hatvanezer forint Mikor szünetel a nyugdíj folyósítása? Társadalmunk gondoskodása idős állampolgárairól igen sok­rétű és folyamatos. E körbe tartozik többek között a nyug­díj rendszer fejlesztése, bőví­tése, korszerűsítése is. Az elmúlt hetekben már érte­sültünk arról, hogy a múlt év végén is számos módosító ren­delkezést hoztak. Majdnem minden évben va­lamilyen formában változtatták a nyugdíj mellett munkát vál­lalókra vonatkozó előírásokat, folyósítási korlátozásokat. É területen lényeges változá­sok történtek. A következőkben az új szabályozások közül né­hány fontos előírásra hívjuk fel olvasóink figyelmét. Ez év január 1. napjától lé­nyegesen egyszerűsítették a nyugdíj folyósítása melletti munkavállalás lehetőségét. Megváltoztak a foglalkoztatási keret szabályai. Ezzel kedve­zőbb lehetőség nyílik a nyugdí­jasok munkavállalására. A 66/1982. (XII. 4.) MT. sz. rendelet 27. §-a értelmében a munkaviszonyban, a szövetke­zeti tagsági viszonyban vagy a bedolgozóként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdí­ját minden naptári év első napjától, mindaddig folyósítani kell, amíg a foglalkoztatás ideje a naptári év folyamán az 1260 órát, vagy az ezen belül elért keresete a 60 000 forintot nem haladja meg! Abban az esetben, ha a nyugdíjast bedolgozóként, ille­tőleg olyan munkakörben fog­lalkoztatják, amelyben a mun­kaidő nem mérhető vagy amelyben a. munkajogi szabá­lyok a kötelező munkaidőt nem határozzák meg, az elért kere­set minden 50 forintját egy órai foglalkoztatásként kell számí­tásba venni. A munkaviszonyon, a szövet­kezeti tagsági és a bedolgozói jogviszonyon kívül megbízásI alapján vagy bármelyin egyéb címen munkát végzőnek az öregségi, a rokkantsági, a bal­eseti rokkantsági nyugdíját minden naptári év első napjá­tól mindaddig folyósítani kell, amíg e tevékenységéből szár­mazó díjazása, tiszteletdíja stb. a naptári év folyamán a keret­összeget nem haladja meg. Az új rendelkezések értelmé­ben, ha a nyugdíjast ugyan­azon naptári éven belül mun­kaviszonyban, szövetkezeti tag­sági viszonyban vagy bedolgo­zóként foglalkoztatják és meg­bízásért, valamint bármilyen egyéb tevékenységért díjazást,, tiszteletdíjat, stb. is kap, a nyugdíjat g naptári év első napjától addig kell folyósítani, amíg a foglalkoztatásának ide­je a foglalkoztatási keretet (1260 óra), vagy az ezen belül elért keresete, díjazása, tiszte­letdíja stb. a keretösszeget^ (60 000 forintot) nem haladja meg. A foglalkoztatási keret számí­tásánál a díjazás, tiszteletdíj stb. minden 50 forintját egy órai foglalkoztatásként kell számításba venni. Megszűntette a jogszabály a fizikai és a szellemi munkakör­ben foglalkoztatottak közötti különbséget és a 10 000 forin­tos keretösszeget is (nyugdíj és kereset együttes összege). Változtak a szabályok a fog­lalkoztatási keret, illetőleg ke­retösszeg túllépése esetére is. Abban az esetben, ha a nyugdíjasnak a foglalkoztatási keret vagy keretösszeg (1260 óra, illetve 60 000 forint) túllé­pése hónapjában a foglalkoz­tatási keretet meghaladó időre eső keresete, díjazása a nyug­díjnál alacsonyabb, vagy a ke­retösszeget nyugdíjnál alacso­nyabb keresettel, díjazással lé­pi túl, akkor ebben a hónap­ban a nyugdíj nem szünetel, hanem a különbözet összegét folyósítják a nyugdíjasnak. A túllépés naptári hónapját követően a nyugdíj szünetelte­tése aszerint alakul, hogy a nyugdíjast milyen jogviszony­ban foglalkoztatják, illetőleg milyen keretek között végez a továbbiakban munkát. Ha a naptári év további tar­tama alatt csak munkaviszony­ban, szövetkezeti tagként vagy bedolgozóként foglalkoztatják, akkor a nyugdíj folyósításának szüneteltetése nem terjedhet túl az adott naptári éven. Ellenkező esetben’ tehát, ha a naptári év további tartama alatt a nyugdíjas nem munka- viszonyban, nem szövetkezeti tagként és nem bedolgozóként, hanem bármilyen egyéb jogvi­szonyban (pl. megbízás alap­ján) végez munkát, tevékeny­kedik, akkor a szünetelés idő­tartama a keretösszeget meg­haladóan felvett díjazások ösz- szegétől függően átnyúlhat a következő naptári év végéig, hosszabb időtartamra azonban nem. Eli kell mondani azt is, hogy e szünetelés alatt fennálló munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, bedolgozói jogviszonyban elért kereset a szünetelés időtartamát nem hosszabbítja meg. Ha azonban a nyugdíjasnak a túllépés naptári évében, például megbízás alapján vég­zett munkáért a következő év­ben a szünetelés alatt fizetnek ki díjazást, a szünetelés időtar­tama meghosszabbítható, ter­mészetesen a már említett idő­tartamig. Változott az a rendelkezés is, amely kimondja, hogy az iparigazolvány és a működési engedély, a magánkereskedői igazolvány alapján, valamint a gazdasági munkaközösség, ipa­ri és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként folytatott tevékenység a nyugdíjasnál mikor jelenti a kereső foglal­kozás folytatását és mikor ered­ményezi a nyugdíj stb. szüne­telését. Az új előírások szerint a nyugdíjas (járadékos) akkor minősül keresőfoglalkozást foly­tatónak, ha a megelőző évben az említet tevékenységek vala­melyikéből származó és nyug­díjasként elért adóköteles jöve­delme a 60 000 forintot meg-, haladja. Befejezésül el kell még mon- donunk, hogy az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rok­kantsági nyugdíj munkaviszony­ra, szövetkezeti tagsági vi­szonyra, bedolgozói és egyéb jogviszonyra tekintet nélkül fo­lyósítható havi 2200,- Ft-ig. S. A. szerkesztőség postájából S A telefonnál Nagy érdeklődés kísérte a január 18-i telefon­nál fórumunkat, melyen az új lakásügyi rendelke­zésekről érdeklődhettek olvasóink. Bár a fórumot a közeljövőben megismételjük, addig is közöljük azokat a tudnivalókat, amikkel kapcsolatban a legtöbb kérdést kapták az illetékesek. Az egyik kérdéscsoport a minőségi lakáscsere igénylések­kel függ össze. A tanácsrendelet értelmében minőségi lakás­csere igénylőként veszik nyilvántartásba azokat, akik: a) rendelkeznek saját jogon újraelosztásra visz. szaadható tanácsi bérlakással, tanácsi értékesi- tésű (szövetkezeti), illetve OTP öröklakással és abban laknak, de a lakásigényüknek alsó hatá­rát nem éri el, b) egy lakás helyett több, vagy több lakás helyett egy lakást kémek. c) akiknek életkörülményei folytán részükre la­kás már nem felel meg (a család létszáma ter­mészetes szaporodás következtében megnöveke­dett, a család valamelyik tagja tartós beteg lett és a lakásban az elkülönítési lehetőség nem biz. tositott), mégpedig — nagyobb szobaszámú tanácsi bérlakásuk, illetve tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásuk helyett kevesebb szobaszámú másik tanácsi bér-, illetőleg tanácsi értékesítésű lakást kérnek, — tanácsi bérlakásuk helyett tanácsi értékesi- tésű lakást kémek, — tanácsi bérlakásuk helyett azonos vagy ma­gasabb komfortfokozatú és nagyobb szobaszámú tanácsi bérlakást kémek, — állami bérlakásuk helyett nyugdíjasok há­zában lévő lakást kérnek. Az igénylési letét, illetve a használatbavételi díj fizetésével kapcsolatban is számos kérdés ér­kezett a fórumhoz. Ezek arra utaltak, hogy sokan bizonytalanok, illetve nem ismerik pontosan a kettő közti különbséget, (me a pontos válasz: Ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy az igény, lési letétet az igénylés benyújtásakor, a lakás­használatbavételi dijat a lakás kiutalásakor kell befizetni. Az igénylési letétet és kamatait tanácsi bérla­kás kiutalása esetén a használatbavételi díj, egyéb lakásnál pedig az előtörlesztés megfizeté­sére lehet felhasználni, illetőleg a kamattal nö­velt igénylési letétet az igénylő visszakapja, ha kérelmét visszavonja. * Hosszú hetek óta szűkíti félszélességre az utat egy terelőoszlop a Landler Jenő utcában baleseti forrást előidézve a lejtős útsza­kaszon. A kép tanúsága szerint is egyszerű lenne az útegyenet- lenség megszüntetése még mielőtt baleset színhelyévé válna ez a hely. Fotó: Proksza László----------------------------- * ----------------------------­Mi lesz már? Amikor semmi a vevő... Ha a jegy másik végén van a lyuk... A menetjegy ellenőrzés­sel kapcsolatos Kovács Sándorné (Boldogasszony­fa, Kossuth u. 42.) pana­sza. A következőket irja: „Január 13-án, Pécsett, a Konzumnál szálltam fel a 39-es buszra. A második megálló után következett az ellenőrzés. Mutattam a jegyem, kiderült, az ellen­kező végén van a lyuk. Oten-hatan bizonyították, hogy kezeltem a jegyem, ennek ellenére az ellenőr fel­vette az adatokat, és csek­ket küldtek a lakásomra: 112 forint büntetést kellett fizetnem. Először vettem igénybe ezt a jegyváltást. Hangsú­lyozom be is tettem a je­gyet a masinába, csak so­kan voltak, siettem, még nem csináltam, láttam a többitől, én is úgy próbál­tam. Fordítva sikerült. Jó lett volna, ha a Volán egy kis türelmi időt ad, amíg megtanuljuk az új ké­szülékek kezelését. Mert ár: tatlanul szégyenültem meg a buszon és fizettem a 112 forintos tanulópénzt.” A gyermekekért Sokszor megmutatták már a baranyaiak, hogy miiyen össze­fogásra képesek, ha valakiknek valamiért segíteni kell. A na­pokban ismét egy szép kezde­ményezés hírét küldte szerkesz­tőségünkbe a Hunor Kesztytű- és Bőrruházatj Gyár, Egyetértés II. brigádja. Egy kommunista műszakjuk bérét — fejlődési rendellenesség, vagy egyéb ok miatt — a speciális gondozást igénylő gyermekek részére ajánlják fel. A kesztyűgyáriak konkrétan a bóly; gyermekott­hon lakóira gondolva jutottak erre az elhatározásra és öröm­mel vennék, ha kezdeményezé­süket több szocialista brigád is támogatná. Már az indulás sem volt sze­rencsés ... Csapek József pécsi olvasónk az akkor megnyílott DOMUS Áruházban Marika sa­rokgarnitúrát fizetett ki. A rak­tárból azonban nem kapta meg, a nagy forgalomban el­adták. Mindez történt 1981. november 4-én. ígéretet kapott: hozatnak egy másikat, ez meg is érkezett, s Csapek József meg­könnyebbülve szállította haza az új bútort, igaz, több mint egy hónapi várakozás után. Nem telt bele fél év és a sa­rokgarnitúra huzata — „Mint, amikor a nylonharisnya fosz­lik..." — elkezdett rongyolód- ni. 1982. augusztus 2-án beje­lentették panaszukat a Pécsi Tempónak — akkor még oda­tartozott ezeknek a bútoroknak a garanciális javítása —, ahon­nan kijött egy szakember, s a panaszt jogosnak találta. Csak­hogy erről értesíteniük kellett a javításokat országos szinten összefogó fővárosi JAVSZER-t. így is történt, s nem telt el bele öt hét sem, onnan is megjelent egy szakember, aki jegyző­könyvbe írta: jogos a vásárló kifogása, gyártási hiba „esete forog fenn” ... A Marika garnitúra a Jász­berényi Bútorgyárban készült, nosza, onnan is eljött két szak­ember Pécsre, Csapekék laká­sára — napidíj, utazási költség stb, —, s kimondták a verdik­tet: teljes szövet- és habanyag­csere. Vagyis, csak a váza jó a bútornak. Csapek József elfo­gadta a jászberényiek ajánla­tát: küldenek tízféle szövetmin­tát, válassza ki a megfelelőt, azzal áthúzzák a sokat szenve­dett Marikát. Jött is minta — kétféle ... Mindegy, egyiket ki­választották, visszaküldték, no­vember 17-én már meg is jött a válasz: pár napon belül leszál­lítják a szövetet a Tempónak. De nem jött, csak nem jött.. . December 10-én Csapekék megúnták a várakozást, a velük való játszadozást, éltek a jo­gukkal, és javítás helyett új Marika garnitúrát kértek Jász­berénytől. Még csak választ sem kaptak azóta! Pedig a DOMUS Áruházból is több íz­ben telexeztek vásárlójuk meg­alapozott kívánságát támogat­va : mi lesz már... Tényleg, mi lesz már? M. A. Jogi tanácsadó Kovács I. már hosszabb ideje bérelt földet használ. Most a bérbe adó minden különösebb indok nélkül felmondta a bérle­tet. Kérdése: mikor lehet a haszon- bérletet felmondani? A határozatlan időre kötött mező- gazdasági haszonbérletet hathónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. (PTK. 457. § (1) bek.) A haszonbérbeadó azonnali hatóly- lyal felmondhatja a haszonbérletet, ha a haszonbérlő a) figyelmeztetés ellenére is ron­gálja a dolgot, vagy súlyosan veszé­lyezteti épségét; b) figyelmeztetés ellenére sem mű­veli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást foly­tat, amely súlyosan veszélyezteti a 'termés eredményességét, a föld ter­mőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést; c) a haszonbért vagy a közterhe­ket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kitűzött megfelelő határ­időben sem fizeti meg. Ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbér- beadó további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti. Polgári jogi szabályaink szerint a felmondás csak írásban érvényes! Ugyancsak megszűnik a haszonbér- let a gazdasági év végével, ha a haszonbérbeadó vagy a haszonbérlő mezőgazdasági szövetkezetbe lép be. A. N. lakást kapott. Nem tud­ja azonban elfoglalni, mert az elhalt bérlő holmija még a la­kásban van. Kérdése: ilyen esetre mit ír elő a jogszabály? A 18 1976. (VII. 23.) ÉVM sz. ren­delet 5. §-ával életbe léDtetett Vhr. 66 A § (1) bekezdése értelmében, ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő ha­lála miatt szűnt meg, az örökös kö­teles a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát kö­vető kilencven napon belül elszállí­tani. Abban az esetben, ha az örökös a hagyatéki tárgyakat nem szállítja el a lakásból, azokat állami lakás ese­tében a lakással rendelkező szerv, nem állami lakás esetében pedig a bérbe adó — az örökös költségére és veszélyére — raktárban vagy arra al­kalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyak­ról — az erre vonatkozó szabályok szerint — leltárt kell felvenni, s azo­kat gondosan kell kezelni. A jogszabály előírása értelmében, amíg az örökös a hagyatéki tárgya­kat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bér­lőt terhelnék, az örököst terhelik. Ezenfelül az örökös 1983. január 1. napját követően az elhalt halálát követő kilencven napon belül az üre­sen tartott lakásra megállapítható lakbér egyszeresének, illetőleg e ha­táridőn túl a kétszeresének megfele­lő összegű használati díjat köteles havonta fizetni. I T. H. és G. L. kérdezi, hogy mikortól köteles a bérlő a lak­bért fizetni és részletekben is fi­zethető-e? A hatályos jogszabályi előírások értelmében a lakbér attól az idő­ponttól jár, amikor a bérbe adó a lakást a lakásbérleti szerződésnek megfelelően a bérlőnek átadta. A bérlő a lakbért havonta egy ösz- szegben, legkésőbb a hó 15. nap­jáig, illetőleg — a tanácsi házkezelé­si szerv kezelésében lévő lakás ese­tében — a lakbérszámla benyújtása­kor köteles megfizetni. A jelenleg is hatályos rendelet életbelépésekor már fennállt lakás- bérleti jogviszony esetében a bérlő a lakbért havonta két egyenlő rész­letben is megfizetheti. Ilyen esetben az első részletet legkésőbb a hó 12. napjáig, a második részletet a hó 25. napjáig kell megfizetni. ——* ■■■■■ ■ i Nyugdíjasoknak. Ezúton hívjuk fel a nyugdíjas olvasóink figyelmét, hogy saját érdekükben őrizzék meg a ja­nuár havi nyugdíjszelvényüket, mivel ezen feltüntették az alap­nyugdíj összegét. Ezt veszik ugyanis figyelembe azoknál, akik a 46/1982. X. 7. MT számú rendeletben meghatározottan szociális támogatást kérhetnek a lakbérükhöz. Äz új lakásügyi rendelkezésekről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom