Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-25 / 24. szám

6

Dunántúlt napló

1983. január 25., kedd

A telefonnál

•' ... M Mm * . • • • " wSSSSKSí

II pályaválasztásról, továbbtanulásról

Milyen iskolákban tanulhatnak tovább a fiatalok 8. ntán Hol vannak speciális gimnáziumi osztályok Szakmatanulási lehetőségek Baranyában

Az elmúlt héten már elkezdtük a január 11-i telefonnál fórumunkhoz érkezett kérdések és válaszok ismertetését. Akkor elsősorban azoknak igyekeztünk tájékoztatást adni, akik felsőfokú oktatási intézményben kívánnak továbbtanulni. Ezúttal a tanulmányaikat középiskolában folytatni akarók kérdéseire kapott válaszokat továbbítjuk. Kezdjük a sort egy alapvető tudnivalóval: kik jelentkezhetnek közép, iskolai nappali továbbtanulásra?

— Azok a tanulók, akik az általános iskola 8. osztályába járnak, vagy az általános isko. lót már befejezték;

— az év szeptember 1-ig tizenhetedik — szakmunkás- képzőbe való jelentkezés esetén a naptári év végéig tizennyolcadik — életévüket még nem töltötték be;

— középiskolái végzettséggel a szakmunkgsképző nappali tanfolyamaira azokat lehet felvenni, akik 20. életévüket a naptári évben nem töltik be;

— a* szakképző iskolába jelentkezés esetén a választott szakma előírt egészségügyi követelményeinek megfelelnek.

Többen kérdezték, hogy miként lehet jelentkezni a közép, iskolákba?

Jelentkezni a „Jelentkezési lap továbbtanulásra” című űrlapon lehet, amit az általános iskola biztosít. Ezen a lapon két iskolát jelölhetnek meg a továbbanulni akarók. A szakképző iskolákba készülőknek a választott szakot is meg kell nevezniük. Célszerű a másodikként megjelölt iskolát és szakot is alapos megfontolással kiválasztani, mert megtörténhet, hogy az elsőként megjelöltből helyhiány, vagy más okból, a másodikhoz irányítják. A jelentkezési lapokat az általános iskola véleményezi és továbbítja a középfokú iskolákhoz március 20-ig. A Művészeti Szakközépiskolába február 1-ig, katonai jellegű iskolákba február 20-ig, speciális gimnáziumi osztályokba február 3-ig kell jelentkezni. Ilyen Iskolatípusokba való jelentkezés nem zárja ki másik két iskolába való jelentkezést.

Sok olvasónk aziránt érdeklődött, hogy az általános iskola után hányféle, illetve milyen képzési célú középiskolába jelentkezhetnek a fiatalok?

Az általános iskola befejezése után ötféle iskolatípus közül választhatnak a tanulók: szakisokla, szakmunkásképző, szakmunkásképzést végző

szakközépiskola, középfokú

képzési célú szakközépiskola, gimnázium. A szakközépiskolák kéféle képzési céllal működnek, s ennek megfelelően másmás képesítést nyújtanak. A szakmunkásképzést folytató szakközépiskola az átlagosnál magasabb általános és szakmai műveltséget igénylő szakmákban szakmunkásbizonyítványt, mellette érettségi bizonyítványt is ad, biztosítva ezzel a végzés után a munkába állás, egyúttal a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét is. A középfokú képzésű szakközép- iskolák célja a középfokú szakemberigény biztosítása olyan szakmákban, amelyekben szak. munkásképzés nincs. Az ilyen iskolatípusban végzők szintén jelentkezhetnek felsőfokú továbbtanulásra is. A gimnáziumok elsősorban felsőfokú továbbtanulásra készítik fel a fiatalokat.

Számos telefonáló azt kérdezte, hogy az országban hol van speciális gimnáziumi osztály?

Megyén kívüli speciális gim- názimui osztályok: biológia, kémia (Szeged), irodalmi-drámai (Szentes), fizikai és komplex természettudományi (Budapest). Ezek az osztályok országos beiskolázásúak.

Mivel sokan a szakmunkásképző intézetekben elsajátítható szakmák iránt érdeklődtek, részletesebben ismertetjük,

hogy Baranyában hol folyik szakmunkásképzés, illetve melyek azok a szakmák, amelyekre nagyon várják a fiatalok jelentkezését.

Pécs

500- as sz. Szakmunkásképző Intézet: esztergélyos, géplakatos, épületvillamossági szerelő, telefon, és hálózatszerelő.

506-os sz. Szakmunkásképző Intézet: magasépítőipari ácsállványozó, kőműves, vasbeton- szerelő.

508-as sz. Szakmunkásképző Intézet: hegesztő, könnyűszerkezet-lakatos, fonalgyártó, szövő, kesztyűs, cipőfelsőrészké- szitő, bádogos.

Kereskedelmi és Vencféglátó- ipari Szakmunkásképző Intézet: az előzetes becslések szerint az iskola minden szakmájára túljelentkezés várható. Komló

501- es sz. Szakmunkásképző Intézet: vájár, esztergályos, ci- pőfelsőrészkészitő, nőiruhaké- szítő, kőműves.

Mohács

502- es sz. Szakmunkásképző

Intézet: fonalgyártó, szövő,

géplakatos, mezőgazdasági gépszerelő, bútorasztalos. Pécsvárad

Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet: sertéstenyésztő, szarvasmarha-tenyésztő, barmfihús-feldolgózó.

Sellye

Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet: növénytermesztő gépész.

Szentlőrlnc

Újhelyi Imre Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközép- iskola ás Szakmunkásképző In. tézet: sütő szakma.

Szigetvár

Ipari Szakmunkásképző In- tézet: cipőfelsőrészkészítő, cipőgyártó, kőműves, géplakatos, élelmiszertartósító.

Villány

Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet: szőlő- és gyümölcstermesztő, zöldségtermesztő, borász.

S végül még egy információ, amit ugyan nem kérdeztek, de úgy véljük, hogy sokakat érdekel: miként szerezhetnek tudomást az érintettek arról, hogy felvették, vagy elutasították őket:

A továbbtanulási kérelmeket elbíráló iskola igazgatója a döntésről írásban értesíti a jelentkező általános iskoláját, függetlenül attól, hogy honnan kapta a jelentkezési lapot. A felvételi döntésről — 8 napon belül — az általános iskola igazgatója is köteles a szülő) tájékoztatni. Az értesítés szólhat:

— a felvételről és a kollégiumi elhelyezésről;

— az elutasításról (a tanulót helyhiány vagy szakmai alkalmatlanság, illetve a felvételi vizsga sikertelensége miatt nem vették fel);

— a jelentkezési lap továbbításáról a második helyen megjelölt iskolához.

Az általános iskola igazgatójának tájékoztatni kell a szülőt a . jogorvoslat .lehetőségéről (fellebbezés, panasz). A felvételi kérelem csak akkor tekinthető elutasítódnak, ha mindkét megjelölt intézmény kedvezőtlen döntést hozott.

Energiatakarékos üzemeltetés (1.)

A gépjárműmotor indítása

A motor indításakor a gépjármű üzemállapota a nulla nagyságú sebességgel és menetellenállással jellemezhető. A motor által szolgáltatott teljesítmény a motor belső súrlódásának legyőzéséhez szükséges.

A motor-indításának folyamata három részfolyamatból tevődik össze: az indítás, a hideg üresjárat és a meleg járatás.

Hidegindításnál a keverék rendkívül dús, ezért a motor beindulása után a dúsítás mértékét azonnal, a lehetőséghez képest csökkenteni kell, benzinüzemű motoroknál a szivató zárásával, Diesel-motoroknál a gázadagolás mérséklésével. Közel üzemmeleg motor indításánál a dúsítás mellőzhető,

A már beindított motor üresen való járatásához, az ún. hideg üresjárathoz, a motor

üzemi hőmérsékletének eléréséig még továbbra is dúsítás szükséges, üresjáratban a motor hőterhelése alacsony, ezért a melegítés időtartama elhúzódik. Az üresjáratban történő melegítés helyett célszerűbb a motort melegre járatni.

A melegre járatás még az üzemi hőmérsékletet el nem ért motorral a gépjármű kíméletes üzemeltetését jelenti. A kíméletes üzemeltetés úgy értelmezendő, hogy kerüljük a magas motorfordulatszámok és a nagy nyomatékok alkalmazását. A motor még nem üzemmeleg állapota miatt ilyenkor természetesen számolnunk kell a dúsabb keverék alkalmazásával és ennek következtében a magasabb üzemanyagfogyasztással. Az eljárás előnye, hogy a motor fokozott igénybevétele és hőtermelése következtében az üzemi hőmérsékletet hamarabb elérjük, mint amikor a motort hideg üresjáratban melegítjük.

Az energiatakarékos indítás szabályait összefoglalva: indítás után a keverék dúsítását azonnal, a lehetőségekhez képest csökkenteni kell; a hideg üresjáratás legyen rövid; a motort kímélő üzemeltetéssel kell melegre járatni.

*

A fékezés cselekvéssorozata

HALADÁSI IRÁNY

Vázlat a fékezési cselekvésfolyamat elemzéséhez

STOP

Forgalmirend változások. Ezen a héten megváltozik Pécsett, a Kisfaludy és a Gábor utca forgalmi rendje. A jelenlegitől eltérően a Kisfaludy utca északra, a Gábor utca déli irányban lesz egyirányú. Ezzel köny- nyebben közelíthető meg a Bercsényi utca. Módosul a Légszeszgyár utca környékének forgalmi rendje is. A Vasvári, a Dohány és a Bacsó Béla utcák a hét közepétől kétirányúak lesznek.

Az elmúlt héten kilenc személyi sérüléses közlekedési baleset történt Baranya megyében. Egy halálos, három súlyos, öt pedig könnyű kimenetelű volt.

Jól sikerült autósbált rendezett szombaton éjjel a Nádor étteremben a Magyar Autóklub Baranya megyei szervezete. A mulatság résztvevői között nagy sikere volt a tombolának, ahol autós ajándéktárgyakat sorsoltak ki.

Műszaki vizsgára való felkészítést és műszaki vizsgáztatást is vállal az alábbi típusú személygépkocsikra a VILLGÉP Diósi úti szervize: Trabant, Wartburg, Skoda, Lada, Polski Fiat. A vizsgára vitel díját nem számolják fel.

Fémhatású

autófényezés

Pécsett

Néhány éve még megcsodáltuk a femhatású autózománccal lefújt nyugati autókat, manapság pedig nem elérhetetlen, hogy saját kocsink is ilyen jellegű festékkel pompázzon. A BUDALAKK a közelmúltban kezdte gyártani METALLUX autózománcát, mely gépkocsik fémhatású újrofényezésére alkalmas. Pécsett, a VILLGEP Diós j úti szervize vállalkozott elsőként arra, hogy ezzel az uj anyaggal dolgozzon. A tech- nológia betanulása után január közepétől vállalják ezt c hazánkban is még u; fényezést, mely a tapasztalatok alapjan valóban magasabb igényt elégít ki. A hagyományos fényezésnél drágább a METALLUX-szal való lefújás, de jóval tartósabb — az autó hét rétegű bevonatot kap —, s sokkal szebb.

A

z autó használatának célja végső soron az, hogy egymástól távolabb fekvő két hely között gyors és egyúttal biztonságos helyváltoztatást valósítsunk meg. Azok az intézkedések, amelyek az utakon lebonyolódó közlekedést intézményesen szabályozzák, természetesen e két fő követelmény biztosítását tekintik elsődleges feladatuknak. Ezzel azonban csak keretet kívánnak (és tudnak) nyújtani, amelyen belül az egyes autóvezetők egyéni képességeik és jellembeli adottságaik szerint törekednek céljuk felé.

Az autóvezetés összetett, bonyolult tevékenység. Lefolyására döntő módon hatnak az ember élettani feltételei és a lélektanimorális tényezők. Jól bizonyítja ezt például az autóvezetésnek egyik egyszerű, gyakran előforduló elemi cselekvése, a fékezés. Tételezzük fel, hogy valaki hajt az országúton. Egyszerre hirtelen felbukkanó akadályt pillant meg, amelyet kikerülni már nem tud, tehát meg kell állnia, Leveszi lábát a gázról, átteszi a fékpedálra, megnyomja: a fékek működésbe jönnek, a kocsi lelassul, majd megáll.

A fékezés a vezető személyét tekintve a következő mozzanatokból tevődik össze: az akadály megpillantását követően a vezető először megijed, illetve meglepődik, s ezen idő alatt cselekvőképtelen, Azután agya a látás útján közvetített új, váratlan körülményt felfogja, értékeli, megállapítja a szükséges teendőket, és utasítást ad azok végrehajtására a test megfelelő szerveinek az idegpályákon át, A kezek szorosra fogják a kormányt, az egész test megfeszül a figyelemtől, a jobb láb felengedi a gázpedált, áttevődik a fékre, és a láb izomereje elkezdi annak benyomását. E folyamatok átlagosan egy másodpercnyi ún. késedelmi időt vesznek igénybe, amelyet reakcióidőnek neveznek. Ezt az ábrán az a-val jelölt szakasz jellemzi, amely az akadály megpillantása (1. pont) és a fékpedál lenyomásának kezdete (2. pont) között foglal helyet. Látható, hogy a reakcióidő alatt az autó még fékezetlenül rohan tovább.

Az ábra b-vel jelzett szakaszában aztán megtörténik a fékpedál benyomása, és a maximális fékezőerő kialakulása. A c szakaszt a teljes hatású állandó fékezés teszi ki. E két utóbbi szakasz időtartamának nagyságát a szerkezeti adottságok és olyan körülmények szabják meg (például út minősége), amelyeken a vezető változtatni nem tud. .

A reakcióidő tartalma azonban döntő módon az autót vezető személy szubjektív adottságainak, reakcióképességének a függvénye. Ilyen vonatkozásban előnyös, azaz a reakcióidőt csökkentő tényezők: jól begyakorolt reflexmozdulatok, kifogástalan testi és szellemi egészség, jó pillanatnyi diszpozíció (kipihentség), feszült figyelem, született vezetési tehetség, fiatal kor stb. Növelik viszont a reakcióidőt az előbbiek ellentétei, a tartós alkalmatlansági állapotok (betegségek) és időleges testi elégtelenségek (fáradtság, alkohol, drogok és gyógyszerek hatása, időjárásérzékenység), vagy a figyelem elvonása más tennivalókkal stb.

A reakcióidő optimális esetben 0,3 másodpercig csökkenhet, kedvezőtlen szubjektív tényezők találkozása esetén pedig 1,7 másodpercet is elér. 80 km/óra sebesség alapul vételével ezalatt a kocsi 6,7, illetve 37,7 méter utat tesz meg. A különbség 31 méter: megdöbbentően nagy távolság! Egyáltalán nem közömbös, hogy vészfékezéskor szélső esetben a vezető mennyire állott a reakciókészséget rontó tényezők hatása alatt.

A fékezés cselekvési folyamatának az elemzéséből általánosíthatjuk a következő megállapítást: az autóvezetés valamennyi lényeges tevékenységének folyamatában fellelhető egy olyan fázis, amelynek lefolyása döntő mértékben a vezető személytől, annak pillanatnyi fizikai és pszichikai állapotától függ. Az ilyen szerepet játszó szubjektív tényezők a vezető személyével részben adottak, részben pedig ugyanazon személynél is tág határok között változhatnak.

Ú tszéli dolgaink

Falra hányt borsó, pusztába kiáltott szó, szélmalomharc. Azok ugyanis, akinek szólna, bizton nem olvassák. Sem ezt, sem mást. Szórakozásaik másban merülnek ki: való- mi ostoba, érthetetlen vandalizmusban, öncélú rombolásban. Mindegy nekik, hogy telefonfülke, utcai világítás vagy autó. Csak legyen mit leszakítani, összetörni, megrongálni. Amint tették azt január 9-én, vasárnap, a kora délelőtti órákban az Éger-völgybe kirándulók kocsijai közül néhánnyal. A gumikat szúr- kólták ki. Nem egyet persze, hanem lehetőleg kettőt, hogy a pótkerékkel se mehessen semmire a gyanútlan károsult.

Avagy a Szliven mögött, ugyancsak autók gumijait vagdosták össze késsel — ezeket már javítani sem lehetett. Közöttük, akár az Éger-völgyben, orvosok kocsijai estek áldozatul. Olyan embereké, akik talán a barbár rongálok kedves szüleit, hozzátartozóit gyógyították vagy éppen o rongálás nevében megsérült fenegyereket?

Ám korántsem teljes a rongálás leltára, hiszen a letört tükrökről, leszerelt, vagy „csdk” összegörbitett antennákról, lelopott lámpákról nem is esett szó .. .

Pszichológus, szociológus legyen a talpán, aki magyarázatot, pláne mentséget talál ezekre a cselekedetekre . . .

Amint azokat a durvaságokat is lehetetlen ép észszel megérteni, amikor a jószándék találja szemben magát a trágár agresszióval.

Gyalogosan közlekedő autós figyelmeztetőn int egy autósnak, hogy egyirányú utcában, a kötelező haladási iránnyal szemben közeledik. Amaz köszönet helyett kiugrik a kocsiból és dühtől szikrázó szemmel küldi a nyomdafestéket nem tűrő helyre a segíteni akarót . . .

— Uram, ne haragudjék — szól máskor és máshol a naiv humanista —, elfelejtette bekapcsolni a tompított fényt — a sűrű ködben épp autójával a járda mellé érkező autóstársának. A „köszönet" itt sem marad el és ugyancsak nem idézhető, bár elég egyértelmű, kifejezések áradata ömlik a megszeppent figyelmeztető fejére . . .

És a védelem? A védekezés? Csakhogy feljelentés bizonyíték híján nincs megtorlás sem. Nem is lehet. Az áldozatok, a sértettek pedig jobbadán hallgatnak. Kényelemből? Félelemből? Az úgy is hiába kézlegyintő filozófiája

okán? Ezernyi lehet az ok. s köztük néhány nem is alaptalan. De: aki áldozati báránynak hiszi magát, az a farkasok martaléka lesz. Nem elnézni kell tehát, hanem szembeszállni. Egyénnek, társadalomnak egyaránt. Különben marad a falra hányt borsó, a pusztába kiáltott szól, a szélmalomharc hamis igézete — és az ököljog.

Búsbarna László

Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR