Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-02 / 1. szám
Munkásszállítás a régióban Szükség lesz piackutatásra V áltozik-e valami idén 1982-höz képest a munkás- szállítás területén a régióban? Több vagy kevesebb autóbusz indul útnak naponta, hogy a dolgozókat elvigye reggel munkahelyére, s azután este haza? Ezekkel a kérdésekkel fordultunk Baranya, Somogy és Tolna megye Volán vállalatainak forgalmi igazgató- helyetteseihez, valamit máris meg lehet állapítani: mindenütt számitanak arra, hogy erőteljesebb piackutatással kell majd élniük. Először a Tolna megyei helyzetkép: talán itt merül fö| a legnagyobb igény a munkásszállításra, különösen, ha a paksi atomerőmű építkezésére gondolunk. Csak erre az egy helyre naponta tízezer embert szállítanak, ezenkívül még a TÁÉV és a TOTÉV építkezéseire is, összesen átlag 80—85 autó. busszal. E buszok egy része, csakúgy, mint mindenütt, szerződéses formában, a többi bér- autóbuszként közlekedik. Szerződéses formában 50—55 jármű bérautóbuszként, 30—35 busz szállítja a dolgozókat, (A bérautóbuszos forma azt jelenti, hogy a Volán Vállalat gépkocsi, vezető nélkül adja bérbe az autóbuszt az igénylő cégnek.) A Paksra való szállítás természetesen nem azt jelenti, hogy kizárólag reggel és este járnak ezek a buszok, hanem műszakonként hozzák-viszik az embereket. S ezenkívül nem szabad elfeledkezni a vidékről, illetve más megyékből ingázó munkások hétvégi hazaszállító, sáról; de ebből mór egyéb, más megyei társvállalatok is kiveszik részüket. Ahogy tájékoztattak bennünket, ebben az évben körülbelül ugyanennyi autóbuszra lesz igény, tehát mennyiségileg semmi sem változik. Ha azonban a munkaerőigény csökkenne Pakson, a Volánnak piackutatást kell végeznie: a megyében még hol, milyen vállalatok igénylik a munkásszállítást, hogy az előző évihez viszonyítva szinten maradjon a vállalat. Előfordulhat az is, hogy egyes vállalatok leépítik saját autóbuszaikat s akkor ezek helyére belép a Volán. Baranya megyében is hasonló a helyzet: az 1982-es évihez hasonló igények merültek föl. Itt a Volán — a szerződéses és bér autóbuszokat együttesen nézve —i száz járművet használ munkásszállításra. A költségvetési arányok miatt egyes vállalatok már év közben a minimumra csökkentették ilyen igényüket, úgyhogy a piackutatást itt már 1982-tben elvégezték így adódott az a helyzet, hogy ismét fölhozták bázisszintre a munkás, szállítást. Itt a legtöbb munkaerőt az építőiparba (BÉV) szállítják, több mint harminc autóbuszt vesznek ehhez igénybe. Kétfajta szerződéses járattal dolgoznak: az egyiik az úgynevezett önállóan lekötött, a másik a nem önállóan lekötött járat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a reggeli és esti munkásszállítás közötti időben sem maradnak kihasználatlanul ezek az autóbuszok: a Volán beállítja őket a rendes városi forgalomba, s erre egyre több példa fesz. Somogy megyében is ezt teszik napközben a munkásszál- lító buszok. Az összes autóbuszhoz képest itt viszonylag csekély a szerződéses buszok száma: húsz darab, ezt 19 vállalat veszi igénybe, ezenkívül még 11 autóbusz szállítja úgy a dolgo. zokat reggel és este, hogy napközben. az úaynevezett kiállási időben segít a városi közlekedésben. Ezzel elkerülik az eszközök kihasználatlanságát, s egyben a kultúrálatlan, zsúfolt városi közlekedésen is javítani tudnak. Ezenkívül még 11 autóbusz szállítja a munkásokat bér. autóbusz formájában — ez általában olyan változó munkahelynél van, ahol nem lenne gazdaságos, ha nap mint nap visszasszállítanák az embereket a kiindulási helyre. A piackutatáson kívül még azt a közös vonást is föl lehet fedezni, hogy egyre törekedik minden Volán vállalat arra, hogy az úgynevezett munkás- szállító autóbuszokat napiközben is kihasználják, s a műszak kéz. dete és vége közötti időszakban több busz beállításával segítsék a városi forgalmat D. Cs. Petőfire emlékezett a szülőváros Petőfi Sándorra emlékezett pénteken a szülőváros, Kiskőrös. A költő születésének 160. évfor. dulója alkalmából megrendezték a hagyományos fáklyás felvonulást és emlékünnepséget, melyen Lencsó László, a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség résztvevői koszorút helyeztek el a Petőfi-szobor taldp- zatán és a város központjában lévő szülőházon. Az emlékmúzeum melletti kiállító teremben bemutató nyílt a költőnek idehaza és külföldön kiadott könyveiből, illetve a műveket illusztráló rajzokból. Pénteken is dolgoztak a szénbányászuk A szénbányászok országszerte munkával búcsúztak az óévtől. Pénteken mind a nyolc bánya- vállalatnál egyharmados műszakot szerveztek. Átlagosan ez volt az 1982-ben termeléssel töltött 18. pihenőnapjuk. A távolabbi vidékeken lakók helyett azok a helybeliek szálltak le, akiknek a héten délutános vagy éjszakai beosztásuk volt Így a nyolc óra alatt több mint 40 ezer tonna szenet küldtek felszínre. Ezzel — a még nem véglegesített adatok szerint 80—90 ezer tonnával teljesítették túl azt a 26 millió tonnát, amit a népgazdaság 1982-re kért tőlük. A többlettermelés értékét nö. véli, hogy némileg javult az 1981. évihez és az 1982-es tervhez képest a szén fűtőértéke. ::||RÍ*Í|ÍÍÍÍllÍé^ Nyertünk 500 milliót Január /-to/ csökkentek a lakás- és az örökösödési illetékek A december 15-i Magyar Közlönyben jelent meg a pénzügy- miniszter új rendelete, amely január 1-i hatállyal módosította az illetékekről szóló jogszabályokat. Ezek a módosítások kivétel nélkül a lakosságnak kedveznek: csökkentik a lakáscserék, -vásárlások terheit, illetve bizonyos vonatkozásban mérséklik az örökösödési illetéket is. De hát mi is az illeték? Az állam meghatározott szervei által természetes vagy jogi személyek részére végzett nem gazdasági jellegű szolgáltatások ellenértéke, amelyek megfizetését, mértékét jogszabályok írják elő. Ezek szerint azt is mondhatjuk, hogy az új pénzügyminiszteri rendelet olcsóbb állami szolgáltatásokat biztosít a lakosságnak. Különösen jelentős ez a lakások cseréje, vásárlása körébe tartozó ügyeknél, amelyek száma évente országosan meghaladja a negyedmilliót. Becslések szerint az új rendelet révén a lakosság egy év alatt összesen mintegy 500 millió forintot takarít meg, vagyis ennyivel kevesebbet kell fizetni a lakásokkal kapcsolatos illetékre. Az illetékekről szóló jogszabályokat módosító rendelet leglényegesebb pontjai közül emelünk ki néhányat. Első helyre kívánkozik, hogy a lakásvásárlás és csere esetén a korábbi 12 százalékos illeték 7 százalékra csökken. Az illeték alapja változatlanul a lakás forgalmi értéke, illetve a cserénél az ingatlanok értékkülönbözete. Kedvező változás az is, hogy ha a tulajdonos lakását eladja és egy éven belül másikat vásárol, a két lakás forgalmi értékének különbözete lesz a 7 százalékos illeték alapja, ugyanúgy mint a csere esetén. Ha az értékkülönbözet magasabb, mint az utóbb vásárolt lakás forgalmi értéke, akkor az állampolgár számára kedvezőbb megoldást alkalmazzák, tehát nem a két lakás értékkülönbözete, hanem az utóbb vásárolt lakás forgalmi értéke után számolják az illetéket. A szervezett lakáscserék megkönnyítése érdekében az OTP az állampolgároktól megvásárolt, vagy egyéb úton állami tulajdonba és a takarékpénztár kezelésébe került lakásokat újraértékesíti. Ilyenkor az illeték az eladási ár 2 százaléka. Ha pedig valaki ajándékba kapja c lakást, az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kell megfizetnie. Ugyancsak az ingatlanforgalmat könnyíti, hogy január 1-től megszűnt az ingatlanközvetítő vállalatok díj ellenében végzett kötelező árbecslése is. Helyette az ingatlanátruházási szerződésekhez a tanács által kiállított adó- és értékbizonyítványt kell csatolni. Ez pedig illetékmentes. Az örökösödési illeték any- nyiban mérséklődött, hogy az új rendelet értelmében már nemcsak a közeli hozzátartozók, hanem ezentúl bármely örökös a hagyatéki terhek levonása után megmaradó, úgynevezett tiszta érték alapján fizeti az illetéket. Az új rendelkezéseket azoknál a szerződéseknél, illetve bejelentett hagyatékátadó végzéseknél alkalmazzák, amelyeket január elsejét követően mutatnak be az illeték kiszabására. D.l. Egy pohár vizet! Néhány órával ezelőtt még nekünk énekeltek a képernyőn. Most pedig a HDN olvasóinak nyilatkoznak ... A tévé éjfél utáni nótacsokrát Siófokon vették fel a kulturális központban, s a nyilvános adást megelőzően néhány énekessel sikerült beszélgetnünk. — Gaál Gabriella művésznőnek mi jut az eszébe a szilveszterkor szokásos mulatságról?- Mulatság? - válaszolta fölnevetve. — Nekem ilyenkor mindig a gyerekszülés jut eszembe ... Ugyanis 22 évvel ezelőtt, éppen szilveszterkor éreztem, hogy első gyermekem ebbe a világba fog érkezni. De igazi férfi módjára Sándor fiam késett. Csak január 2-án született meg, egy nappal a saját születésnapom előtt. Ez a kis „családi szilveszter” most megismétlődött, mert a lányo- mékhoz az új esztendő unokával érkezett. Minden kedves olihatnak . .. Elmesélünk egy tanulságos esetet: Budapesten történt, a Hilton szálló ünnepélyes megnyitásán, szilveszterkor. Éjfél után ott léptünk föl. Csodálatos protokoll fogad, válogatott közönség, szóval, amit csak el tud képzelni. Mi pedig beszorultunk egy keskeny folyosóra, ami az előadóterembe vezet. Már órák óta rettenetesen szomjaztunk, szerettünk volna meginni legalább egy málnaszörpöt. A poncérek ott sürögtek, forogtak a teli tálcákkal körülöttünk, először rendeltünk volna egy pohár innivalót, ránk sem hederítettek, később már könyörögtünk legalább egy kis vízért, de másfél óráig semmit nem kaptunk. Akkor jöttünk rá, hogy a protokoll mindennél fontosabb. Képzelheti, az éjfél így ért bennünket: még egy pohár víz sem volt a kezünkben. így köszöntöttük egymást... vasónknak hasonló jókat kívánok, és természetesen boldog új esztendőt. Urbán Katalin és Bojtor Imre általában együtt lépnek föl.- Az emberek nekünk kívánd nak jó szórakozást egy-egy fellépés előtt, sőt .azt is gyakran halljuk: jó maguknak, ehetnek, Sokszor mondják az ismerősök: Imre, láttalak a tévében szerepelni, olyan jó kedved volt! Mondd csak, mennyit ittál? Csak nézek rájuk, nem szólok semmit, hiszen honnan is tudhatnák, hogy egy pohár vizet sem ittunk . . . Mészáros István Madármarasztaló tél Költöző madaraink egy részét az eddigi enyhe tél nem késztette távozásra. Bíbicekből több mint ezer tanyázik a pusztaszeri tájvédelmi körzetben, a délalföldi vadvizek mentén. A bóbitás szárnyasok egyébként az olasz tengerparton szoktak áttelelni. Kisebb számban visszamaradtak szürke gémek is, a hetekkel ezelőtt érkezett, és még türelmesen időző, a zöld vetéseken legelésző vadlíibák száma pedig meghaladja az ötezret. Az Észak-Európából érkezett sirályok egyelőre szintén jól érzik itt magukat. Az Alföld déli részén még nem fagytak be a tevők, sőt a kisebb csatornák sem, így a madarak hozzájutnak a számukra szükséges vízhez és táplálékhoz s ez átmenetileg itt marasztalja a dél-alföldi természetvédelmi területeken megpihenő szárnyas vendégeket. Csaknem ember nagyságú vázák — az atlantisziek alkotásai. (A szerző felvétele) ,,Valaha tehát, ó, Szolón, a ’legnagyobb özönvíz előtt az a város, amely most az athéniaké, ír legkiválóbb volt . . , Akko• még be leheteti járni az. ottani tengerbe, azzal a szorossal szemben, amelyet ti Héraklész oszlopainak hivtok, volt egy sziget, amely nagyobb volt, mint Líbia és Kisázsia együttvéve ... Atlanisz szigetén nagy és csodálatra méltó királyi hatalom keletkezett... Idővel azonban rendkívüli földrengések és özönvizek támadtak, s eljött egy súlyos nap és éjjel, amikor a ti egész hadEgy letűnt világ nyomában... Atlantisz rejtélye ff.) erőtöket is egyszerre elnyelte a a löld, és Atlantisz szigete is a tengerbe merülve eltűnt. Ezért nem hajózható és nem kutatható át az ottani tenger még ma sem, mert akadályozza a nagyon sekélyes iszap, amelyet a süllyedő sziget halmozott lel.. Ezek a szemelvények a nagy görög bölcselő, Platon (i. e. 427—347) egyik művéből valók. Egy másik írásában részletesebben is szól erről az állítólagos szigetről, leírja a lakosság társadalmi berendezkedését, szokásait, sőt földrajzi adatokkal is szolgál Atlantiszról. Platon legfontosabb (vagy talán egyedüli) forrása Szolón i. e. 638— 559), a nagy athéni államférfi és utazó elbeszélése volt, aki Atlantisz történetét Egyiptomból hozta magával. Platón szövegéből úgy tűnik, mintha Atlantisz pusztulásáról egy egyiptomi pap személyesen beszélt volna Szolónnak, de vannak olyan feltevések is, hogy ez csak Platón írói képzeletében született. Lehetséges ugyanis, hogy Szolónnak a pap egy hieroglifákkal írott szöveget adott át, s rábízta, olvassa azt el ő maga. Ha így történt, az fontos kulcsot ad az Atlantisz-rejtély megodásá- hoz. Közel 2400 éve annak, hogy Platón leírta az Atlantiszra vonatkozó szöveget, s a tudósok azóta is vitatkoznak rajta. Vajon Platón csak egy ideális állam utópiáját kívánta-e megalkotni, avagy Atlantisz történetének valóban volt történelmi alapja? Akik tagadták azt az utóbbi lehetőségei, azzal érveltek: a szövegek szerint Atlantisz elpusztulása Szolón egyiptomi útja előtt 9000 évvel történt, tehát hozzávetőlegesen 11 500 esztendővel előttünk. Márpedig az teljesen lehetetlen, hogy akkoriban, amikor még nem is ért véget a legutolsó jégkorszak, egy olyan gazdag kultúrájú nép élhetett volna valahol, mint amilyenről Platón beszél! A. G. Galanopoulos, görög egyetemi tanár azonban más véleményen van. Szerinte ugyanis Szólón, amikor elolvasta az eredeti, egyiptomi szöveget, egyszerűen összetévesztette egymással a számjegyeket. Eszerint Atlantisz megsemmisülése nem 9000, hanem csak 900 évvel az ő egyiptomi útja előtt történt. Vngyis körülbelül i. e. 1500 táján, három és fél évezreddel ezelőtt. Ugyanígy tízszeres tévedés történt az Atlantisz méreteire vonatkozó adatokat tekintve is. Ha ennek megfelelően a sziget méreteit tízszeresen csökkentjük, akkor Krétával azonos nagyságú területet kopunk. A Platóntól származó, Atlantisz földrajzára vonatkozó leírások egyébként is igen jól ráillenék Krétára Végül, ami Héraklész oszlopait illeti, ezekei rendszerint Gibraltár sziklájával azonosították. Galanopoulosz profesz- szor azonban utal arra, hogy Héraklész hőstettei a mitológia szerint a Peloponnészosz félszigeten játszódtak le, s a régi görögök a kérdéses oszlopokat a félsziget déli csücskén lévő Ténaronnal és a Maléa-fokkal azonosították. De Kréta nyilvánvalóan nem lehetett azonos Atlantisszal, hiszen a platóni elbeszélés szerint Atlantisz elsüllyedt! Mi hát a megoldás? Dr. Hédervári Péter (Folytatjuk) tlGtíÖl □
