Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-22 / 21. szám
1983. január 22., szombat Dunflntmi ncroio 13 Keserű Ilona kiállítása a Pécsi Galériában Keserű Ilona kiállítása nyílt meg tegnap délután a Pécsi Galériában. A művész Pécsett született, itt kezdte képzőművészeti tanulmányait és 1968-ban diplomázott Budapesten Szőnyi István osztályában. Munkássága igen sokrétű, a festményektől, rajzoktól a színházi játéktér- és jelmezterveken át a nagyméretű pannókig terjed. Sok művét őrzi a pécsi Modern Magyar Képtár, Tapasztott formák című műve a villányi szoborparkban látható. Sokfelé utazott a világban Leningrádtól Arezzóig, Prágától Rómáig, és — mint Martyn Ferenc mondta megnyitó beszédében — „bejárta a legfontosabbat, Magyarországot”. A tegnapi kiáHításmegnyitó mester és tanítvány találkozása is volt: Martyn Ferenc felidézte a felszabadulás utáni napokat, mikor Pécsett rajz- és festőiskolát nyitott. Ide jelentkezett ti. zenkét éves karában Keserű Ilona és az egykori tanár azóta kíséri figyelemmel, segíti jó tanáccsal a ma már neves művésznő munkásságát. Martyn Ferenc meleg szavakkal, személyes emlékekre hivatkozva, amelynek egyik vonzerejét abban jelölte meg, hogy „a szülőföld image-a megvalósult s ma is ott él a Belgrad rakparti műteremben”. Eltűnik egy komiéi épület Munkásétkezde lesz a „Mecsek” helyén Napok múlva a földdel lesz egyenlő egy komlói ház. Kiszolgált a Mecsek étterem. Vázát mór megbontották, hasznos anyagait szortírozták, hamarosan nekimehetnek a gépekkel, jöhet a gyorsbontás — buldózerrel. Nem sok mentenivaló akad rajta, mondják az épületbontók: csupa vályog már. Hát igen. Megért vagy fél évszázadot. Ismerték, mint a Herberték kocsmáját, aztán a kisiparosok törzshelye lett. Lehet, hogy bányászember be sem tehette a lábát? Mindenesetre meg volt a rivalizálás a két kaszinó között. Híres hely volt ez Komlón, az biztos, ott a belvárosban. Meg sokan úgy emlegetik, hírhedt egy hely volt az. A jófajta italok hatása igencsak felhozhatta a belső erőket némelyekben, úgyhogy akadt néhány életveszélyes pillanat is . . . Hiába kapta meg a „Mecsek" borozó és étterem tisztes rangot, az utóbbi években már csak halódott a ház. A KÖJÁL hányszor lakatot tett volna rá! Tett is az étteremre, mert itt ennivalót nem szolgáltak fel vagy öt-hat éve. Borivóknak való hely maradt. Most aztán végleg kimondták: élet- veszélyes a ház maga is. Néhány téglája még egy- egy kocka lesz a belvárosi iskola sportcsarnokának falában, mert úgy kapták meg a carbo- nosok bontásra, hogy a hasznos anyagot menteni kell. Egy hónap múlva meg már új alapköveket akarnak rakni a helyén, s ha minden a terv szerint halad, lehet, hogy az év végére új épület lesz itt, amely illik az új belváros következetesen megtervezett környezetébe. Mégsem volt hiába, étkezde lesz ezután is, helyet ad az újnak: a Carbon Könnyűipari Vállalat megoldhatja régi gondját, éttermet építhet kétezer dolgozójának. A vállalat saját tervek szerint, maga építi meg az üzemi éttermet, amely alkalmas a kulturális programok megszervezésére is, hangosító berendezéseket, különleges világítást, mozgatható színpadot terveznek ide. Az épületet fémszerkezetekből állítják össze, amelyet téglafalakkal öltöztetnek fel: a Kossuth utcai oldalon csupa ablak, a négy sarkán kerámiatégla bástyák, az Úttörőház felőli oldalon — az itt lévő épületek stílusához alkalmazkodva nagy terasz lesz a tervek szerint Háromszáz-háromszázötven személyes éttermet épít a Carbon melegítő konyhával, az ételt a munkásszállóról küldik majd termosz-konténerekben. Hat-hétmillió forintot költ a vállalat az építkezésre, amelyet szeretnének még ez évben befejezni, ha az idő is engedi, egy hónap múlva betonozhatják a pillérek alapjait, G. M. A Volán szerint javul a pécsi tömegközlekedés Indulásra váró autóbuszok sora az uránvárosi végállomáson Havat nem látott hóvirágok A hosszú ideig tartott enyheség előbbre hozta a hóvirágok megjelenését. Szeged peremkerületében — Alsóvároson, Újszegeden, Baktóban — a kikelet első hírnökei korábban bontották ki szirmaikat, mint más esztendőkben. A házak körül, az időjárás viszontagságainak kevésbé kitett helyeken szakszerűen termesztett hóvirágok fürtjei nagyobbak, dúsabbak, mint vadontermő erdei rokonaiké. A hóvirágok idei megjelenésének külön érdekessége, hogy bókoló fürtjeik ez alkalommal a hónak hi- rét-hamvát sem „láthatták". A tárgyalóteremből Garázdaság, segítségnyújtás elmulasztása Két, tanulságos ügyben hozott ítéletről számolunk be, amelyek közül az egyik már ismert olvasóink előtt: írtunk azokról a fiatalemberekről, akik Pécsett, a 20-as buszon randalíroztak. ügyüket a napokban tárgyalta a Pécsi Városi Bíróság, és az I. rendű vádlott Nemes Csabát garázdaság vétsége miatt 7 hónapi szabadságvesztésre ítélte, míg a II. rendű vádlott Molnár Istvánt felmentette. Az ügy azonban még nem zárult le, mert a felmentés miatt az ügyész, Nemes Csaba pedig enyhítésért fellebbezett a II. fokú bírósághoz. A másik ügy: segítségnyújtás elmulasztásának a veszély- helyzetet előidéző által elkövetett bűntette. A Pécsi Városi Bíróság dr. Györegy Ernő tanácsa hozott ítéletet. A- bonyolult jogi fogalmazás mögött egy olyan ember van, aki már többször volt büntetve: a Pécsi Megyei Bíróság előtt állt emberölés kísérlete, súlyos testi sértés kísérlete és lopás miatt. Az ezért kapott halmazati büntetés nyomán 1977 szeptemberében szabadult, de 1978 októberében már a Pécsi Járási Bíróság ítélte visszaesőként elkövetett lopás miatt szabadságvesztésre, s 1979 augusztu. sóban szabadult. Hegedűs Ferenc, 1949-ben született újhedrej lakos, juhász. Most a fenti bűntett nyomán a Pécsi Városi Bíróság ítélte el, mint többszörösen visszaesőt, 1 év és 2 hónapi szabadságvesztésre. Hegedűs 1981. október 1-én, az esti órákban más tulajdonában lévő motorkerékpárt vezetve túl gyorsan kanyarodott a kőbányához vezető bekötő útról a BUkkösd—Hetvehely közötti útra. Átsodródott a záróvonalon és összeütközött a kerékpárját toló Schaffer Vilmossal, aki 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Hegedűs átvitte az elesett embert az út másik oldalára, majd otthagyta. Védekezését — felajánlotta a sérültnek, hogy hazakíséri, illetve azért nem jelentette a balesetet, mert nem ismeri a körzeti megbízottat — a bíróság nem fogadta el. Az ügyet másodfokon a Pécsi Megyei Bíróság a közeli napokban tárgyalja. Sűrítik a járatokat A vártnál simábban tértek át Pécsett ez év elején a jegyautomatákról a jegyérvényesítő készülékek használatára a városi autóbuszokon, amely a fővárosban már hosszú évek óta elterjedt. A Volán szakemberei tartottak az utazóközönség „idegenkedésétől”, ám már az első napokban bebizonyosodott, hogy felesleges volt az aggodalom, kivéve január első napját, mikoris az újságospavilonok zárva tartása miatt csak az ABC-áruházakban, a főpályaudvaron és az autóbusz végállomásokon lévő forgalmi irodákban vehette meg az utazóközönség a menetjegyet . Egyébként, mint ahogy Albert Ferenc, a Volán 12-es Vállalatának igazgató-helyettese elmondta, a számítottnál nagyobb a jegyforgalom és az utasok részéről a menetjegy értékesítést illetően nem érkezett panasz a vállalathoz. A továbbiakban viszont szóljunk azokról a fejlesztési elképzelésekről, ami az idei esztendőt illeti Pécs város tömeg- közlekedésében! Remélhetőleg ez egyben minőségi változást is jelent, a járatszámok sűrítésével együtt. Mint ahogy arról már korábban hírt adtunk, a több mint nyolc évig használatos Skoda típusú autóbuszokat kiselejtezték és az év végén érkezett tíz Ikarus üzembe helyezése óta — már az 1983-as fejlesztésnek megfelelően — további hat autóbuszt vásárolt a Volán. Ha már a kocsipark bővítésénél tartunk: szükséges megjegyezni, hogy Komlón, Mohácson és Szigetváron is új kocsikat állítanak munkába. A nyolc autóbusz lehetővé teszi a műszakilag elhasználódott kocsik lecserélését. A pécsi tömegközlekedés gondja napi problémája a vállalatnak: tapasztaljuk ezt a reggeli és délutáni csúcsforgalomban egyaránt. A vállalat nyolc járatnál tervezi, hogy mielőbb enyhítsen a problémákon. [gy március végétől 25-ös jelzéssel Újmecsekalja és Pa- tacs között megindul a menet- rendszerű autóbuszközlekedés. A reggeli csúcsidőben óránként közlekednek majd a kocsik. Addigra befejeződik a pata- csi végállomás fordulójának kialakítása is. A járatfejlesztéseket illetően ugyancsak a reggeli csúcsforgalomban — 6 óra 20 és 7 óra 30 perc’között az 1-es vonalán — az utasszámlálás befejezésétől számítva — a mostani hét perc helyett ötpercenként közlekedtetik az autóbuszokat. A 47-es járat esetében az eddigi megközelítőleg 10 perces indítási idő 5—7 percre csökken, tehát február elsejétől sűrűbben követik egymást a járatok. A 39-es vonalán is két perccel lesz gyakoribb az indí- 'tási idő a jelenlegi 5—7 percről. A 29-es járat, amely eddig negyedóránként közlekedett, öt perccel sűrűbben indul. A 17-est a délutáni csúcs- forgalom időszakában eddig 20 percenként indították, a későb. biek során negyedóránként közlekedtetik. Jogos igény volt továbbá az is, hogy a 22-es autóbusz túl ritkán jártl az idei programban szerepel, hogy azokat óránként közlekedtetik. A Lvov-Kertvárosban, a Nevelési Központ környékén lakók számára is megnyugtatóan enyhül majd a munkaszüneti és ünnepnapokon, az utasigények szerinti autóbuszforgalom. Albert Ferenc ugyanis azt ígérte, a vállalat vezetése nevében, hogy 19 többletjárat áll majd a közönség rendelkezésére. S. Gy. Amit népmesének hívtak Meséket írt magénak, magáról hajdanán a nép, történeteket talált ki a nagyapó unokájának unokájáról, akinek előbb utóbb meg kell küzdenie a hétfejű sárkánnyal; szegénységgel, árvasággal, kiszolgáltatottsággal, méltatlan robottal, igazságtalansággal, kegyetlenkedésekkel, társtalansággal. Kell, persze, hogy kell szerencse is a legkisébb fiúnak, de kell nagy adag bátorság, furfang és ügyesség, kell nem kevés elhivatottság, hogy elnyerhesse a fele királyságot és a világszép királykisasszonyt. A nép meséje nem egyszerűen a hosszú téli esték kitöltője, nem puszta szórakozás: felkészítés inkább valóságos küzdelmekre, melyekben azonban a hétfejű sárkánynál félelmete. sebb ellenfélre talál majd a nép: saját sorsának okozóira, körülményeire. Ezt a harcot egyszer meg kell vívni — mondják a népmesék, s „politikai" követeléseiket is megfogalmazzák — a hatalomból, a jólétből való részesedést! De mesét nemcsak a nép mondott önmagának (nem volt az mese!), de írtak is nekik, egészen másfajta „eszmei mondanivalóval": engedelmességre, illemre neveltek, a tekintély tiszteletére köteleztek ezek a mesék, rémisztettek, el- borzasztottak, ígértek és fenyegettek: a jó kislányt a vadász kiszabadítja a larkas gyomrából. Amit népmesének hívtak, azt is deformálta a műmese, aztán kiszorította: megnyugtatóbb, ha nem a nép ír magának mindenféle felforgató története, két igazságtalan királyokról, hétfejű sárkányokról, hanem írnak számára jóságos, gondviselő uralkodókról, akik megvédik őket. Beszorítom magam a zsúfolt nézőtérre, s nézem az Akit Bulldózernak hívnak című filmet. Nem győzök álméikodni: van ebben minden, amit mesében eddig kitalált az ember. Igaz Bulldózer nem éppen az a kimondott legkisebb fiú, de rossz motorja a hajóban még hamuban sült pogácsaként is felfogható: van benne hétfejű sárkány is: az Olaszországban (ideiglenesen?) állomásozó amerikai katonák, akik ormányosak, erőszakosak, s állandóan összetűzésbe kerülnek az olasz srácokkal — akik szegények. S mint afféle népmeséi hős, jön Bulldózer s egy rögbicsapat álcájában népi egységet kovácsol a szegény srácokból. Aztán, folytatódik a mese: ez az egységfront sem képes a győzelemre, sőt csúfos vereség előtt áll. Ekkor azonban beáll Bulldózer, s a hétfejű sárkánynak vége. Meg a filmnek is, s töprenghetünk, miféle mesék keveredtek a vásznon előttünk. Mert mintha olyant láttunk volna, amit népmesének hívtak. De mintha mégsem lenne egészen az, mintha megírták volna számunkra, nem kevés célzatossággal. Csak a farkas helyére kell képzelni a kábítószert és a szerencsejátékot, a vadász helyébe pedig Bulldózert — aki majdnem úgy néz ki, mint a népmesék legkisebb fiúja. De nagymama, miért van neked akkora mancsod? B. L. Martyn Ferenc nyitotta meg Keserű Ilona kiállítását.
