Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-20 / 19. szám

Dunántúli napló 1983. január 20., csütörtök © Bemutatjuk az épülő, fejlődő Szigetvart Festik a Komlói Hőerőmű új filtereit a Szigetvári MEZŐGÉPNÉL; a téliesített strandfürdő; épül az új ABC és gyógyszertár a Lenin lakótelepen. Kiegyensúlyozott az ellátás Fejlesztik az üzlethálózatot S zigetvár kereskedelméről, a szolgáltatások helyzetéről nehéz újat mondani a város lakóinak, hiszen rendsze­res a párbeszéd a vásárlók és a városi tanács ellátá­sért felelős osztálya között. Szalai Imre, a városi tanács ter­melés-ellátás felügyeleti osztályvezetője a szakmaközi bizott­ság, valamint az osztály mellett dolgozó társadalmi ellenő­rök segítségével naprakész információkkal rendelkezik a vá­ros ellátásának helyzetéről. Amiről szólni érdemes: ho­gyan lépett a tanács a napi gondok megoldásában? Milyen tervei vannak az ellátás fej­lesztésében? ­összességében kiegyensú­lyozott forgalmat bonyolítottak le a város kereskedelmi egy­ségei (a bolthálózat nagyobb részét a Szigetvári Áfész, és a Baranya megyei Élelmiszerkor, üzemelteti.) Míg 1981-ben 8 százalékkal, tavaly 6-7 száza­lékkal nőtt a forgalom. Persze a statisztikák mögött tény, hogy hosszú ideig sok gondot okozott például a rendszerte­len húsellátás. Tavaly sikerült előbbre lépni: újabb üzletet kötöttek a Szigetvári Állami Gazdasággal, amely három­millió forinttal növelte a hús­szállítást, valamint a kétújfalui termelőszövetkezet küldött több húsipari terméket, olcsóbb füs­tölt árut. Szigetvár legnagyobb gond­ja a kenyér. A sütőüzem na­ponta kilenó tonnát képes süt­ni, viszont a város naponta 12-13 tonnát fogyaszt. A 15 éves üzem öreg kemencéi túl­terheltek, gyakori az üzemza­var. Nemegyszer a megye tá­volabbi üzemeiből kellett gyors segítséget kérni. Az osztrák Prohászka cég szakemberei no­vemberben felújították a ke­mencesor egy részét, azóta nem volt panasz, de nincs ga­rancia továbbra sem arra, mi­kor áll le fsmét az elavult, öreg üzem. A megoldás min­denképpen az új kenyérgyár megépítése lenne, de erre egyelőre nincs a városnak pén­ze. A boltok számát tekintve Szigetvár a második helyen áll Baranyában. Csakhogy az alapterület 9, a forgalom vi­szont hatvan százalékkal nőtt Ötezer keresőképes ember él a városban Elegendű munka- alkalmat biztosít a város A várossá fejlődött Szigetvárnak a legutóbbi népszámlá­lás szerint 12 230 lakosa van, ebből 5000 a kereső­képesek száma. Munkaalkalomban eddig nem volt hiány, hiszen a viszonylag kis településen három olyan nagy­üzem — Cipőgyár, Konzervgyár, MEZŐGÉP — működik, ame­lyeknek évekig jelentős számú munkaerőigénye volt, a kere- resöképeseknek csaknem fele itt dolgozik. Meglehetősen jelentős mun- kaerő-felVevő igénnyel lépett be az új kórház, és a kereskede­lemben foglalkoztatottak száma sem kevés, és akkor még nem beszéltünk olyan munkahelyek­ről, mint például takarékpénz­tár, posta, áfész, tsz, állami gaz­daság, ipari szövetkezetek stb. A szigetvári telefonkönyvben csaknem 80 vállalati, közületi telefonszám van bejegyezve. Szigetvár lakóinak száma azonban rohamosan nő. Új la­kótelepek épültei« és épülnek, és rohamléptekkel kialakulóban van egy új kertes családi házas telep. Ezekben már laknak, vagy lakni fognak, és ezek az embe­rek dolgozni akarnak. Milyen munkalehetőséget kínál Sziget­vár? A Cipőgyár dolgozóinak szá­ma 1200. A havonta kilépők szá­ma 15—20 fő, s ennyi a munká­ra jelentkezők száma is, így a létszámot azonnal pótolni tud­ják. E fluktuációt a gyárban ter­mészetes mozgásnak tartják. A szakemberigényüket az általuk meghatározott számban kép­zett, a szigetvári szakmunkás­képzőben tanulókból biztosít­ják. Nagyjából ez a helyzet a konzervgyárban is. A jelenlegi létszám elegendő, a ki- és be­lépők aránya kiegészíti egy­mást. A nyári—őszi csúcsidőben, amikor lényegesen több mun­káskézre van szükség, ezt diá­kok foglalkoztatásával és más alkalmi munkavállalókkal old­ják meg. Nemrég fejlesztették fel az ipari szövetkezetnek a város határában — a MEZŐ­GÉP üzeme mellett — felépült fémipari üzemét. Itt főként la­katost, és egyéb fémmegmun­káló szakembereket kerestek a közelmúltban nagyobb létszám­ban. Rendkívül nagy a fluktuáció a Szigetvári Állami Gazdaság­ban, évente 200—250 ember jön-megy. Itt szinte állandóan van üresedés, de legnagyobb munkósfelvevők az állattenyész­tő telepek, a növénytermesztés­nek azok az ágazatai, ahol ké­zimunka-igény van és szinte mindig vesznek fel traktor- illet­ve gépkocsivezetőket. A közeljövőben jelentős szá­mú munkaerőt kíván felvenni a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat, ugyanis itt Sziget­váron építésvezetőséget hoz létre, a kórház ll-es blokkjának felépítésére. A költséges utaz­tatás helyett a környék lakóiból kívánja felvenni a szükséges lét­szám egy részét, így például mintegy 12 ács-állványozóra, 10 kőműves-szakmunkásra, vala­mint 10 betanított munkásra, és 16 kubikosra lesz szüksége, ezt követően, ahogy az építkezés halad előre, folyamatosan a legkülönbözőbb szakipari mun­kásokra. Az építkezés előrelát­hatóan 1985—86-ig tart, ám a tervek szerint az építésvezető­séget nem oszlatják fel, hanem a továbbiakban részt vesz Szi­getvár lakásépítési programjá­ban. A felépült új kórház pedig majd újabb számtalan munka- lehetőséget kínál a szigetvá­riaknak. S. Zs. az elmúlt öt évben. És új üz­let legutóbb 1976-ban épült a városban, a többi boltot a mór meglévő házakban rendez­ték be. Tény, hogy elavult, kor­szerűtlen az üzlethálózat, szű­kösek a raktározási lehetősé­gek. A városi tanács partnerek­re talált a hálózat bővítésében, s 1985-ig negyven százalékkal nő a bolti alapterület. Már épül a Lenin lakóterü­leten a 450 négyzetméter alapterületű ABC, amelyet az Élelmiszerker. üzemeltet majd. Idén megkezdik a belvárosi régi posta helyén a Szigetvári Áfésszel közös beruházásban a hétszáz négyzetméteres ABC és a Merukerrel kooperálva a hatszáz négyzetméteres ifjú­sági ruházati áruház építését. Korszerű lakóépület a Munkás utcában Fotó: Cseri László Szigetváriak kérdezték Lesz-e űj buszmegálló a zsibóti úton? Fótroi István (Szigetvár, Fel- szabadulás tér 19.) olvasónk még 198t-ben tette szóvá, hogy létesítsenek a Zsibótra közlekedő járaton egy megállót a turbéki szociális otthon és a szilvás! csárda között, mert a területen gazdálkodó szőlőtulajdonosoknak több száz métert keil gyalogol­niuk a telkükhöz. Cikkünk nyomán akkor a szi­getvári Városi Tanács, a Volán helyi kirendeltsége, a KPM pé­csi Közúti Igazgatóság, vala­mint a városi rendőrkapitány­ság műszaki bejárást szerve­zett, amelyen 'megálllapították (s erről olvasónkat Is értesítet­ték), hogy forgalomtechnikai szempontból megoldható a buszmegálló létesítése, feltétel azonban a két leálló öböl meg­építése. Az elmúlt másfél év­ben sem a városi tanácsnak, sem a KPM Közúti Igazgató­ságának nem volt, s ma Sincs anyagi fedezete az építkezésre. Olvasónk érdeklődésére Láng Jánostól, a városi tanács mű­szaki osztályának munkatársá­tól megkérdeztük, van-e idén lehetőség a buszmegálló létesí. tésére? Ha a szőlősgazdák is hajlan­dók áldozni érte, igen. Még idén szeretnék ugyanis meg­építeni a Zsibót—Mozsgó ösz- szekötő utat, amelyhez a la­kosság önkéntes anyagi támo­gatásával járul hozzá. A meg­épülő makadám út körülbelül hatszázötvenezer forintba ke­rül, ebben az összegben ben­ne van a vállalatok segítsége is, a MÉV például kedvezmé­nyesen biztosítja a szükséges építőanyagot. Ha a szőlős­gazdák is támogatják az épít­kezést, az előzetes felmérés szerint nyolcvan százalékuk alá­írta a nyilatkozatot, akkor a KPM Közúti Igazgatóság (az út kivitelezője) egyúttal meg­építi a megállóöblöket is, ame­lyek így a tervezett 350 000 fo­rint helyett csak 100 000 fo­rintba kerülnek. , Helyesen járt el a cipőgyár? A Szigetvári Cipőgyár egyik dolgozója fordult hozzánk pa­naszával, az év végi munka­bérrel1 kapcsolatban. Mint ír­ja, a gyár a két ünnep között nem tudott munkát adni az aljazó üzemrész dolgozóinak, ezért december 27—28—29-én állásbért fizetett. December 30-án pedig leltároztak, ek­kor nem fizetett bért. Olva­sónk ezt méltánytalannak tart­ja, főként azért, mert nem kap­tak a dolgozók kellő tájékoz­tatást az intézkedésről. A munkaügyi kérdéssel kap­csolatban Soós Jánostól, a cipőgyár munkaügyi osztályá­nak helyettes vezetőjétől a kö­vetkezőket tudtuk meg: A gyár vezetése valóban úgy rendelkezett, hogy december 27—28—29-én állásbért fizet­nek a dolgozóknak, 30-án pe­dig fizetés nélküli szabadságot adnak ki azoknak, akik nem vesznek részt a leltározásban, illetve, akinek volt még sza­badsága. kivehette ezen a na­pon. A döntést a gyár szak- szervezeti bizottságának egyet­értésével és támogatósával hozták, s erről értesítették a művezetőkön keresztül a dol­gozókat is. (Megjegyezzük: a panaszos levelet Pap Sándor aláírással kaptuk, s mint kiderült, ilyen nevű dolgozó nincs a gyár al­jazó üzemében.) Változik-e az üzletek nyitvatartása? Az ötnapos munkahét be­vezetésével 50—60 órával nö­vekedett meg a szigetvári üz­letek nyitvatartási ideje. A vá­sárlók munkaidő után csütörtö­kön este 7-ig, pénteken 6 órá­ig, míg szombaton az iparcikk­boltokban délután 2-ig, az élel­miszerboltokban délután öt óráig szerezhetik be a szüksé­ges cikkeket. A városi tanács felmérése, valomint a vásárlók véleménye azt igazolja, hogy szükséges a boltok nyitvatartásának meg­változtatása. A cipőgyári, illet­ve a konzervgyári dolgozók ve­tették fel, hogy a hét elején nincs olyan nap, amikor a munkaidő utón is kényelmesen bevásárolhatnak. A hamorosan megjelenő új nyitvatartási rend szabályozása alapján, vala­mint a tapasztaltak összegzé­seképpen biztosítani kívánják Szigetváron a hét elején is egy-egy napon a boltok meg­hosszabbított . nyitvatartását, úgy, hogy a csütörtöki bevá­sárlónapon takarítanak meg egy órát, ekkor ugyanis kevés vásárló keresi fel a boltokat hat óra után. Mikor közük a lakbéreket? Szigetváron december 6-án kezdték meg a Városgazdál­kodási Vállalat dolgozói a la­kások felmérését. A hat fel­mérő eddig 350 otthonba ju­tott el, összesen 440 lakásba kell becsengetniük. Egybehang­zó véleményük szerint a lakók előzékenyek, segítik munkáju­kat. A lakbérek közlését már meg is kezdhették volna, ha nem hiányoznának az új adatokat is tartalmazó nyomtatványok.. Remélhetőleg hamarosan meg­kapják, s február elején meg­kezdhetik a lakók értesítését, amit minden bérlőnek március 31-ig meg kell kapnia. 189 kisiparos 50 szakmában A szolgáltatások fejlesztésé­ben is nagy előrelépés követ­kezik Szigetváron. Ez ideig a növekvő igények és az elavult hálózat volt a jellemző: oz el­múlt 15 év alatt egy létesít­mény épült, a Gelka szerviz 1976-ban. Viszont a szigetvá­riak is kihasználták az új ren­delkezések adta lehetőségeket, 1980-82 között 36 kisiparos váltott iparengedélyt. Ma már 189-en dolgoznak, s ötven szakmát képviselnek. A kisipa­rosok segítenek a szigetvári autótulajdonosoknak is, mert hiányzó szolgáltatásnak számít az autójavítás. A Városgazdál­kodási Vállalatnak van ugyan egy autójavító részlege, de szí­vesen megszabadulna tőle, hi­szen nem is tartozik a válla­lat profiljába, és fejleszteni, bővíteni sem lehet, mert zárt területen van, öreg épületben. Valószínűleg hamarosan egy új autójavító vállalkozás is műhelyt nyit a városban. Ahol szőrit a cipő. A megyei Cipőjavitó Szövetkezet és a VILLGÉP részlegét szeretnék korszerű műhelybe költöztetni. Január végéig elkészülnek a tervei a régi mentőállomás he­lyén épülő 160 négyzetméteres VILLGÉP és a 60 négyzetmé­teres cipész részlegnek. Ke­vésnek bizonyult az egyetlen Patyolat felvevőhely is, ezért gyorstisztító szalon építését tervezik a belvárosban, amely­hez a megyei tanácstól kaptak hárommillió forintot a szolgál­tatásfejlesztési alapból. S vé­gül jó hír a Lenin városrész lakóinak: idén nyáron megnyí­lik a Baranya megyei Fodrász Szövetkezet fodrászata és kozmetikája. G M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom