Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-20 / 19. szám
1983. január 20., csütörtök Dunántúlt napló 3 Válaszoka pályaválasztásról éstovábbtanulásról Mikor lesznek a felvételik, hogy számítják az összpontszámot, milyen szakpárok indulnak? | agy érdeklődés kisérte az elmúlt héten kedden rendezett telefonnál fórumunkat. A kérdezők döntő többsége a felsőfokú oktatási intézmények felvételi időpontjáról, rendszeréről, illetve a szakokról érdeklődött. A középis- iskolákba most készülők pedig nagyrészt arról kérdeztek, hogy milyen iskolatípusba jelentkezhetnek, illetve többen arra voltak kiváncsiak, hogy meddig lehet jelentkezniük. A kérdésre dr. Czuczor József, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának tanulmányi felügyelője, dr Poronyi Gábor, a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályának osztályvezetőhelyettese, dr. Antal Ernő, a POTE Rektori Hivatalának vezetője, Kovács Dezső, a Baranya megyei Pedagógiai Intézet pályaválasztási osztályának vezetője, dr. Takács Józsefné, a JPTE Tanárképző Karának tanulmányi osztályvezetője, dr. Kajtár István, a JPTE Jogtudományi Karának adjunktusa, dr. Dobay Péter, a JPTE Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa és dr. Kosaras Gellért, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanára válaszolt. Olvasóink közül sokan érdeklődtek a felvételi vizsgák várható időpontjáról. Ezzel kapcsolatban általános érvényű tudnivaló, hogy a most érettségizők május végén írják a közös írásbelit azokból a tárgyakból (matematika, fizika, biológia, kémia), melyek több intézményben egyben felvételi tárgyak is. A központi írásbeli várható két napja május 23-a és 24-e. A többi felvételi tárgyból várhatóan június végén lesznek az írásbelik. A szóbelik szintén június végén kezdődnek és július elején befejeződnek. Az illetékesektől kapott információk szerint például a JPTE Jogtudományi Karán várhatóan a június 27-tel kezdődő héten írásbeliznek a felvételizők, a Közgazdaságtudományi Karon június végén lesz a történelem, illetve a politikai gazdaságtan, vagy a jelentkező által választott szaktárgy írásbelije, a Tanárképző Karon pedig június 20-a tóján kerül sor a választott szaktárgyak írásbelijére. Számosán kérdezték, hogy miként értékelik a felvételit, hogyan számítják ki az összpontszámot. Az új értékelés szerint is fele-fele arányban a középiskolákban szerzett érdemjegyek és a felvételi vizsga érdemjegyei adják az összpontszámot azoknál, akik a tárgyévben érettségiznek. Az 1982-ben, vagy korábban, de legfeljebb 4 éven belül érettségizettek hozott nontjainak kiszámítása a következő lehet: — a pályázók hozott pontjait ugyanazokból a tárgyakból számítják ki, mint a most érettségizőkét, — a korábbi pontszámítás szerint meghatározott két felvételi vizsgatárgyból a 4 darab — III., IV. évi — év végi jegyet összeadják és az eredményt hárommal szorozzák. — a hozott pontok nem szerepelnek az összpontszámban és akkor a felvételi vizsgán elért eredményt kétszer veszik. Ezek közül a pontszámítási módok közül azt kell alkalmazni, amely a pályázó számára a kedvezőbb. Többen azután érdeklődtek, hogy a korábban — 6—8 éve — érettségizettek esetében mi számit be a felvételibe. A négy évnél korábban érettségizetteknél csak a felvételi eredmény számít, az itt elért pontszámot kétszer véve határozzák meg az összpontszámot. Számos olvasónk egy-egy felsőfokú oktatási intézménnyel kapcsolatosan több és részletesebb információt is kért. Az ő kérdésüket figyelembe véve ismertetjük a következőket: ALTALANOS ÉS KÖZÉPISKOLAI TANÁRKÉPZÉS A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karára várhatóan 425 jelentkezőt vesznek fel, ebből százhúszon az egyetemi,' három- százheten a főiskolai képzés keretében kezdhetik meg tanulmányaikat. A várható szakpárok a pécsi Tanárképző Karon: Az egyetemi képzés keretében indul: magyar—orosz, magyar—angol, történelem—orosz, történelem—angol, irodalom— magyar nyelvtan, és irodalom —esztétika szak. A főiskolai képzésben: földrajz—biológia, földrajz—rajz, földrajz—testnevelés, matematika—fizika, matematika—kémia, matematika—énez-zene, matematika—testnevelés, matematika—technika, és idén először fizika—technika, technika —testnevelés, népművelés— rajz, valamint a már ismert szakpárok biológia—testnevelés, biológia—rajz, ének-zene —népművelés, német nemzetiségi nyelv és szabadon választott tárgy, szerb'-horvát nemzetiségi nyelv és szabadon választott tárgy. KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A Közgazdaságtudományi Kar a gazdasági rendszerünkben egyre fontosabbá váló munkakörök ellátására évente 80— 100 vállalati közgazdászt képez. A kar nappali tagozatán — másodévtől — az ipari tervező—szervező, az áruforgalmi és a mezőgazdasági szakok eltérő szaktárgyai mélyítik el az általános ismeretanyagot. Speciális lehetőség a közgazdász— szakfordítói szak. Az esti tagozaton (kb. 40—50 fővel) általában az ipari, a levelező tagozaton (80—100 fővel) mindhárom szak az első félévtől indul. A felvételi vizsgákon a matematika mellett a jelentkezők történelemből vagy politikai gazdaságtanból összesen max. 60 pontot sezrezhetnék. POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI FŐISKOLA Az 1983—84-es tanévben a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán az alábbi szakokon indul képzés: Épületgépész szak (nappali, levelező); épület-villamosítási szak — épületvillamosítási ágazat (nappali, levelező) — felvonó ágazat (nappali, levelező); szilikátvegyipari gépészeti szak — szilikátgépészeti ágazat (nappali, levelező) —vegyipari gépész ágazat (nappali); magasépítési szak (nappali, levelező); mélyépítési szak (napnapi, levelező); műszaki tanár szak (nappali); vízellátási és csatornázási szak (nappali, levelező) ; általános és mezőgazdasági vízgazdálkodási szak (nappali, levelező); műszaki oktató szak (levelező). A levelező tagozaton csak megfelelő számú, megfelelt jelentkező esetén indul képzés. A tárgyévben szakközépiskolákban érettségizők lehetőséget kapnak összevont érettségi felvételi vizsgákon való részvételre is, abban az esetben, ha szakirányban kívánnak továbbtanulni. Ezeket a vizsgákat a középiskolák szervezik. A telefonálók közül többen az iránt érdeklődtek, hogy hogyan kell jelentkezni a középiskolákba. Jelentkezni a „Jelentkezési lap továbbtanulásra" című űrlapon lehet (ezt az általános iskola biztosítja). Ezen két iskolát jelölhetnek meg. A szak- közéoiskolákba készülőknek a választott szakot is meg kell nevezniük. Felvettek, vagy elutasítottak? A továbbtanulási kérelmeket elbíráló iskola igazgatója a döntésről írásban értesíti a jelentkező általános iskoláját, függetlenül attól, hogy honnan kapta a jelentkezési lapot. A felvételi döntésről — 8 napon belül az általános iskola igazgatója is köteles a szülőt tájékoztatni. Az általános iskola igazgatójának tájékoztatni kell a szülőt a jogorvoslat lehetőségéről (fellebbezés, panasz). A felvételi kérelem csak akkor tekinthető elutasítottnak, ha mindkét megjelölt intézmény kedvezőtlen döntést hozott. A szigetvári városi könyvtár épülete Kapoli Antal szobrával. Szigetvár - a művelődés szemüvegén át S zigetvár legfőbb nevezetességei a középkori emlékek: a dzsámi, a vár, néhány szép régi épület. Az effajta látnivalókat kellőképpen meglovagolja az idegenforgalom, ám egy város kulturális élete nem áll csupán a kuriózumok bemutatásából. Kevésbé látványosan zajlik a hétköznapok rendjében az oktatás — a legfontosabb művelődési forma — s a lehetőségekhez mérten a műsorok szervezése, 0 városi, üzemi népművelés. A szigetvári kulturális élet irányítóival beszélgettünk a minap. Eredményeikről, gondjaikról többször beszámoltunk már, ezúttal adjunk tágabb körképet arról, hogyan is áll a művelődés ügye ebben a kedves baranyai városban 1983. első napjaiban. Az óvodai ellátottságot tekintve a helyzet megnyugtatónak mondható. Négy óvoda működik, s ha százhúsz százalékos telítettséggel kell is számolni, ez a négy pillanatnyilag elegendő. Egyetlen indokolt felvételi kérelmet sem kellett elutasítani az idén, s ami szintén fontos: minden óvodában fogadják a nagycsoportosokat, tehát az iskolai előkészítés megojdott. A szigetvári üzemek sok segítséget adtak az óvodák felépítéséhez, fenntartásához. Egyetlen intézménnyel van nagyobb gondja a tanácsnak: a Radován téri óvodával. Pedagóguslakásból alakították át a harmincas években, s bizony megérett már az alapos felújításra. Ami az iskolaügyet illeti: a város közigazgatási területén négy általános iskola működik. A két belvárosi közül a Rákóczi utcai az öregebb, ide kilenc- száz gyermek jár, rriíg a Lenin lakótelep új iskolájába „mindössze" hatszáznyolcvan. A városhoz tartozó Hobolban két alsótagozatos csoport, Zsibóton osztatlan 1—2—3. osztály szolgálja az oktatásügyet. Zsibóton már nem sokáig, mert szeptember 1-től bekörzetesítik az iskolát Szigetvárra. Graffits Lajos művelődésügyi osztályvezető szerint egyelőre csak ideiglenesen, egy évre. Igaz ugyan, hogy a szülők kérték, de lehet, hogy a következő ősszel iskola- köteles korba lépő gyermekek szülei már jobban ragaszkodnak majd a helyi iskolához, hát legyen módjuk nekik is szabadon dönteni. Dicséretes álláspont! A szakos ellátás majdnem százszázalékos. Pedagógusokat elég könnyen kap a város, mert jobbára a helybeli diákok térnek vissza tanárként. Csupán a gyesen lévő kismamákat nehéz helyettessel pótolni. Nem rózsás a pedagógusok lakáshelyzete, mert szolgálati és tanácsi lakást a város nem tud biztosítani. Az OTP-lakások értékesítésekor azonban segíteni igyekeznek a pedagógusokon. Ennek ellenére — vagy éppen ezért? — nem ritka, hogy Pécsről jár ki a tanár a szigetvári iskolába. A tanulóknak több mint fele napközibe jár és menzai ellátást kap. A „kétműszakos” tanítást nem sikerült még elkerülni, kilenc csoport váltakozva jár, sőt a kisegítő iskolások csak délután juthatnak helyhez, ezért nem tudják fogadni a környékbeli rászorulókat, örömhír viszont, hogy idén először sikerült korrekciós első osztályt indítani: Szigetváron két középfokú intézményt találunk, a Zrínyi Miklós Gimnázium és Egészség- ügyi Szakközépiskolát, valamint az ipari szakmunkásképző intézetet. Ez utóbbi van rosz- szabb helyzetben; ugyanis mindössze négy tantermük és két szükséghelyiségük van, lévén, hogy egy „csökkentett igényű általános iskola” épületében helyezték el őket az alapításkor. Az intézetben elsősorban a helyi üzemek igényeinek megfelelő szakmákban képeznek szakmunkásokat. A gimnázium szép eredménnyel dolgozik, erre egyik bizonyság az, hogy a Zrínyiből kikerülő diákok közül sokan folytatják tanulmányaikat felsőoktatási intézményekben. Szigetvár kulturális életének érzékeny pontja a művelődési ház. Pontosabban ennek hiánya. Volt ugyan kultúrházuk — örökölték az évszázad elejéről —, egy kiadós árvíz azonban megrendítette az öreg falakat s az épületet néhány évvel ezelőtt le kellett bontani. Most ott tartják meg a rendezvényeket, ahol tudják. „Másutt az a gond, hogyan csalogassák be az embereket a nyitott ajtón, nálunk pedig az, hol találnak nyitott ajtót az összegyűlt érdeklődők" — mondják egy kicsit keserűen a szigetvári népművelők. Épült ugyan egy száz- személyes rendezvényterem, a népfronttal közösen használják, de ez nem pótolja a művelődési házat, ahogy nem pótolja a .mozi előcsarnoka és a vár dzsámija sem, ahol hangversenyeket és kiállításokat szoktak rendezni. A város szívében évek óta folyik az egykori franciskánus kolostor rekonstrukciója. A zeneiskolát kívánják itt elhelyezni. Szigetváron — a létesítmé- ny'ek hiánya ellenére — élénk amatőr művészeti élet zajlik. Új bemutatókra készül a jó szakmai hírű Tinódi Kórus, újjáalakult az úttörőzenekar, hét- ről-hétre hallat magáról a Várbaráti Kör, számos színvonalas kiállítás, rendezvény szervezője. A Lenin lakótelep iskolájában gyakran rendeznek városi közművelődési programokat, alkoholellenes klub is működik. Van művészi torna és balett-tanfolyam a városban, (Koharics Károlyné öntevékeny alapon a saját lakásában vezeti!), egyszóval nem hagyja magát a szigetvári lakosság, csak egy kis összefogás kellene még, „fönt" is, meg „lent” is. H. J. Aljas indokból, különös kegyetlenseggel. — Várjon csak — mondta a vizsgálótisztnek —, most hogy mondja, valami felbukkan. De olyan, mintha álom volna . .. Múlt év december* * 1 16-án, délután 16 óra 50 perckor jött a bejelentés a Baranya megyei Rendőr-főkapitányságra: hatalmas lánggal ég Hidason Németh András háza, Jöjjenek, „feltehetően valaki, vagy valakik bent is égtek ..." Elsőként Komlóról indult az ügyeletes URH-kocsi, fél óra múlva a helyszínen voltak a megyei fő- kapitányság szakemberei is. Addigra a tüzet a lakosság segítségével a tűzoltók megfékezték, füstölögtek a romok, a ház egyik helyisége teljesen kiégett, a szomszédos szobákat vastagon beborította a korom, a ház előtti füves részen egy összeégett asszony holtteste. És Németh Halál a tűzben András riadalmat keltő mondata : — Agyoncsaptam Reginát, hagyjatok -meghalni... Hatvankét éve született Németh András. Fiatal korában az egyik bálban meglátott egy lányt, öt perc múlva azt mondta neki: menj haza, hozd a cucco- dat, elveszlek feleségül! Fél év múlva volt az esküvő, de sohasem szerették egymást. Pedig sorban jöttek a gyerekek, három, mégsem jelentettek olyan erős kapcsot, hogy a szülők közötti viszálykodás megszakadt volna. Több mint 10 éve éltek külön — abban a házban, amit Németh akkor kapott, am'Ikor hazajött a hadifogságból —, egyikőjük a konyha egyik felén lévő szobában, a másik a szemben lévő oldalon. A veszekedések mindennaposak voltak, de tettleg soha, egyik sem bántotta a másikat. Egy franciakulcs mégis mindig ott volt Németh fejpárnája alatt... Az emberek az összeégett konyhából hozták ki az asszony holttestét. Németh leöntötte benzinnel, szándékosan felgyújtotta, de előtte egy éles, súlyos tárggyal többször fejbeütötte. A nyomozók először fejszére gondoltak, találtak is egyet a ház körüli fűben, vérnyomokkal. Németh azt mondta: disznóöléskor használta ... Igazat mondott. A vizsgálat során egyszer odavezette kérdezőjét az ágyához, felemelték a matracot, ott volt a franciakulcs. Pontosan 1 kiló 80 dekás, vérnyomokkal, rátapadt hajszálakkal. . Németh Andrást a válásukat kimondó ítélet a lakás elhagyására kötelezte. Nem készülődött, a határidő a vége felé járt. Sistergett a gyűlölet a házban. A volt férj vérében a vizsgálat szerint 2,40 ezrelékes volt az alkoholszint délután fél 4 felé. — Ököllel ütöttem — mondta a vizsgálótisztnek. A szakértők azonban ezt kizárták. — Akkor lehet, hogy franciakulcs- csal... — Hol van? Odavezette a rendőrtisztet az ágyához: — Regina mindig fenyegetett, azt is mondta: megölet. . . Tízszer sújtott le az asszony fejére a súlyos szerszámmal. Azután átment a szomszédokhoz, letette 6000 forint nyugdíját az asztalra: — Akasszatok fel, mert agyoncsaptam Reginát. . . Mikor erre emlékeztetni próbálták, akkor mondta: mintha álom volna . . . A vizsgálat befejeződött. A Baranya megyei Rendőr-főkapi- tánysáq aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt az ügyet vádemelési javaslattal átadta az ügyészségnek. Mészáros Attila