Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-15 / 14. szám
1983. január 15., szombat Punantmt naplö 13 Ülést tartott Pécsett a Városi Tanács vb A lakásfelmérés országos tapasztalatai Segítség a lakóklubok míiKödéséhez 74 millió forint útkorszerűsítésekre és-karbantartásra Pécsett a vártnál kevesebb a vitás t ügyek száma A decemberi Ivov-kertvórosi várospolitikai fórumon igen élesen vetették fel, hogy az újonnan szervezett lakóhelyi klubok után a PlK nyomban kiveti a bérleti díjat, jóllehet olyan helyiségekben működnek, amelyek eleve közösségi célt szolgálnak. A lakóhelyi klubok helyzetéről, működésük segítéséről is tárgyalt tegnap 'Pécsett a városi tanács végrehajtó bizottsága a művelődés- ügyi osztály előterjesztése alapján, s határozatokat hozott a klubmozgalom fejlesztésére. Döntés született arról, hogy a PIK kezelésében lévő állami lakóépületekben nem lakás céljára szolgáló közösségi helyiségekben alakuló-lakóklubok után semmiféle használati díjat nem kell fizetni, azokat a lakásokhoz tartozó helyiségekként kell támogató módon kezelni, s ez vonatkozik az áramellátásra és a fűtésre is. A határozatban utasítják az illetékes tanácsi szerveket arra, hogy dolgozzák ki a klubok kialakításának a normatíváit, az egységes működési szabályzatot és gondoskodjanak a működési engedélyek gyors kiadásáról. Pécsett 15 lakóklub létesítésére nyújtottak be pályázatot (többségük Lvov-Kertvá- rosban van), s az elnyert támogatás összege 760 ezer forintot tesz ki. * A végrehajtó bizottsági ülés másik fontos napirendi pontja volt az út-híd költségvetés tavalyi felhasználásáról szóló beszámoló, s az idei program jóváhagyása. 1982-ben Pécs ö«z- szesen 9Ó millió forintot fordított az útjaira. A munkák között a leglátványosabb volt a Bajcsy-Zsilinszky út—Vasút utcai csomópont kialakítása a felüljáró lehajtóágával együtt, a közel tízéves létesítmény ezzel vált csaknem teljessé. Városszerte folytak útkorszerűsítések és -építések, burkolatmegerősítések (ilyenek a tervezettnél jóval több helyen) és rendkívüli munkákra is sort kellett keríteni, amikre máshonnan kellett elvonni felhasználásra szánt pénzeket: nyáron a nagy felhőszakadások mintegy 20 millió forintos kárt okoztak Pécsett az utakon, és sok híd és támfal is alaposan megrongálódott. Idén jóval kevesebb a felhasználható keret: 74 ipillió forintból kell megoldani sok halaszthatatlan feladatot. 24 millió forintot szánnak az úthálózat korszerűsítésére, ebből 5,5 milliót „visz el” a Bajcsy-Zsilinszky úti csomópontot a Mártírok útjával összekötő Kálvin utcai szakasz — az útrendszer ezzel a befejező munkával válik teljes értékűvé. A keretnek ebből a részéből 3 milliót fordítanak az északi érintő útépítésére, a megmaradó, összegből további 24 helyen végeznek korszerűsítési munkát. A Az idős, nyugdíjas férfit ágyhoz köti a betegsége, még a lakásban sem tud mozogni. Felesége kérte a segítségünket, szeretné, ha tolókocsit tudnánk szerezni férjének. Kérése meghökkentett, ilyen bejelen, téssel még nem fordultak hozzám ügyeleteim alatt. Telefon- beszélgetésünk során megtudtam, hogy a férj melyik gyárból ment nyugdíjba, gondoltam, hátha sikerül velük megbeszélni a dolgot. A Pécsi Bőrgyár „Pattantyús Gábor" szocialista brigádjának vezetői nem zárkóztak el a kérés elől, mondván. hasonló kérést teljesített már a gyár néhány szocialista brigádja. Jóleső érzés, hogy segíthetünk, jó, hogy vannak, akik emberségből jelesre vizsgáznak. Csak azt nem értem, miért nem közvetlenül a férj volt munkahelyét hívták? Nem merték, mert jó néhány éve nyugdíjasként elköszönt a gyártól és félt, hogy nem emlékeznek már rá? Nem tudom. Megértem őket abban, hogy bíztak lapunkban — bevallom ez a bizalom valamennyiünket éltet. S ha már a bizalomról esett szó. Néha érthetetlen, hogy elsőként miért hozzánk fordulnak közérdekű bejelentéssel olvasóink és miért nem mindjárt ahhoz az intézményhez, szolgáltató vállalathoz, ahová az ügy eredetileg is tartozik. E témát feszegető kérdéseimre gyakorta az a válasz, hogy „Kérem, mi már többször bejelentettük a .. ,-nek, (kevés a hely, hogy kiírjam a vállalatok, intézmények neveit), de csak hitegetnek és a fülük botját sem mozdítják.” Mit tehet ilyenkor az újságíró? Felhívja az érintettet és továbbítja a panaszt. S mi a válasz? Szerencsére leggyakrabban már aznap, vagy másnap újra hív a telefon bejelentő és megköszöni a gyors intézkedést. Tehát megszüntették, kijavították a hibát, megoldották a nyomasztó gondot. Igen, gyakran úgy is intézkedtek, hogy meg sem jelent a közérdekű panasz nyomtatásban lapunk 15-000 rovatában a híroldalon. Számunkra is jólesik, ha telefonunkra megoldanak olyan gondokat, amit már a bejelentő panaszára meg kellett volna oldani. Ezen a ponton grősöd- nek fel aggályaim. Mert, ha a lakossági bejelentésre nem reagálnak a címzettek, mondván mit strapáljuk magunkat, van amúgy is épp elég gon- dunk-bajunk. Megkezdődik a kötélhúzás: ki bírja tovább idegekkel. S ha olvasónk hozzánk fordul, megoldást keresvén, akkor már új helyzet, áll elő, akkor már nem lehet csak úgy lerázni a dolgokat, a telefonálót, akkor legalább valamit ígérni kell. „Kérem, intézkedünk” — a válasz. Az ígéret szép szó ... De miért nem jellemző, hogy ha ígérünk, azt be is tartsuk? Nem tudom. Azt sem, hogy miért hitelesebb a lapunkban tett ígéret, mintha azt közvetlenül az érintettnek — a panasztevőnek — adják. Mikor válik általános gyakorlattá, hogy a jogos panaszt tevő állampolgár bejelentését meghallgatják, és a lehető legrövidebb időn belül intézkednek is a panasz orvoslására? Ki tudja. Hiszem és vallom, hogy egy jogos panasz nem attól az, hogy a Dunántúli Napló ügyeletes újságírója közvetíti. Jó lenne, ha közügyeink érdekében nem lenne szükség közvetítőre, ha a bejelentő szavát éreznék olyannak, mint az újságíróét. M. L. tavalyinál jóval kevesebb burkolatmegerősítést terveznek: csupán az Ybl Miklós utcában a Veress Endre út és az Építők útja között, valamint a Bittner Alajos utca déli szakaszán kerül sor ilyen-munkára 3,3 millió forintért. 2 millióért rendezik a Sarohin tábornok útja—Egri Gyulai úti csomópontot, s 5 milliót fordítanak több híd és támfal megerősítésére, korszerűsítésére. Folyamatos fenntartási munkákra összesen 23,7 millió forintot szerepeltetnek a tervben, s közérdekű bejelentésekre 1 milliót tartalékolnak. Miskolcon, ahol a lakások csaknem 50 százaléka, mintegy 30 000 otthon az IKV tulajdona, már befejeződött a felmérés, de más nagyvárosokban is o tervezettnél gyorsabban halad a munka. Az ország 760 ezer tanácsi bérlakásának már több mint a felében egyeztették, illetve felvették a felméréssel foglalkozó IKV, illetve tanácsi dolgozók az új bérleti díjak megállapításához szükséges adatokat. Az MTI munkatársaitól érkezett jelentések arról számolnak be, hogy a lakbérek megállapításával megbínyolc tanterem Á komlói hídépítők munkasikere - egy hét múlva költözhet az iskola Külseje után ítélve valóban nem tartozik a legszebb komlói épületek közé. Illették is a városlakók az építkezés ideje alatt sokfélével, szemetgyönyör- ködtetőnek éppen nem mondták. Csakhogy ez a komlói belvárosi iskolához kapcsolt fém épületrész nyolc tanterem (!) S mindössze öt hónap alatt szerelték össze a Hídépítő Vállalat komlói építésvezetőségének dől. gozói. Nyolc Tágas, egyik oldalán csupa ablak tanterem, központi fűtéssel, minden teremben mosdóval, az épületszárny két végén szociális helyiségekkel, széles folyosóval. Minden teremben egyszerű, de hangulatos, otthonos tapétával borították a falakat. A mintát az iskolában tanító nevelők választhatták ki __ Tavaly augusztusban kezdő, dött a belvárosi iskola bővítése, amelyre mindvégig a gyors, pontos határidők, a jól szervezett munka a jellemző. Kezdődött azzal, hogy a komlói vállalatok dolgozói szinte napok alatt „eltüntették” a Bem utca szanált, öreg épületeit, helyet adva az építkezésnek. A komlói Ködtségvetési Özem készítette az alapozást, valamint a külső közműveket, s már dolgoznak az udvar parkosításán, a kerítésen. A generálkivitelező, a Hídépítő Vállalat komlói építésvezetősége vállalta a hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat ALU- TÉR elemeinek összeszerelését. 36 elemből nyolc tantermet. Hoffmann György, a Hídépítő komlói üzemének vezetője elmondta: először arról volt szó, hogy komplett elemeket szállítanak Hódmezővásárhelyről. Kiderült, erre a vállalatnak nincs kapacitása. Maradtak a csupasz elemek, igen ám, de villany- szerelő, központifűtés-szerelő, tapétázó, padlóburkoló, alvállalkozó kellene. Senki nem vál. lalta. A generálkivitelezőn kívül: a Hídépítő Vállalat dolgozói, autó-motor szerelők, esztergályosok, lakatosok összeszerelték az elemeket, villanyt, központi fűtést szereltek, műanyag padlót ragasztottak, tapétáztak. Igaz a műanyagozást és a tapétázást a Városgazdálkodási Vállalat egy- egy szakembere mutatta meg nekik, de megoldották a feladatot. Hogy miért vállalták a hídépítők ezt a vállalat profilján igencsak kívül eső munkát? A válasz egyszerű: nem építenek minden héten új hidat Magyar- országon. Dolgozni pedig akarnak, megkeresik a munkát maguknak. Méltán büszkék erre az öt hónaora. Maguk szerezték be a szükséges anyagokat, megoldottak minden feladatot. A vállalt határidőre. Sőt behozták azt o másfél hónapos lemaradást is, amennyivel később kezdték küldeni az elemeket Hódmező. vásárhelyről. A tervek szerint az idei tanév második felére kellett átadniuk az új iskolaszárnyat. A jövő hét elején lesz a műszaki szemle, s költözhetnek a gyerekek, úgy, hogy már ma néhány tanteremben bent vannak a bútorok is. 9 574 200 forintért vállalták és teljesítették az iskolabővítést a szerződés szerint. G. M. Bővítették a komlói belvárosi iskolát 36 ALUTÍR elem zott ingatlankezelő vállalatok dolgozói igyekeznek gyorsan, a bérlők észrevételeit figyelembe véve, bürokráciamentesen, a modern technika adta lehetőségeket jól alkalmazva megoldani , feladatukat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakók többsége készséggel együttműködött adategyeztetőkkel, ugyanakkor az otthonaikba kopogtató felmérőknek számos nagyvárosunkban elmondták azt a kívánságukat: a lakbérek emelkedésével párhuzamosan növekedjék az ingatlankezelő vállalatok szolgáltatásainak a színvonala. Debrecenben a lakások csaknem egyharmada tartozik az Ingatlankezelő Vállalathoz, mintegy 22 000 otthonban kell számba venni, rögzíteni az adatokat. A lakbérek megállapításával kapcsolatos összetett munkára alaposan felkészültek, s ennek köszönhetően január végéig befejezik a felméréseket. A helyszínelők munkáját megkönnyítette, hogy az Ingatlankezelő Vállalatnál rendelkezésre álló adatok alapján tudták kitölteni a felmérőlapok rovatainak egy részét. A tanácsi dolgozók Győrött több mint 15 000 lakásba kopogtatnak be, a helyszíni adatgyűjtés január 15-én kezdődik. A kései kezdés ellenére sincsenek lemaradva más városoktól, hiszen a lakások műszaki állapotát nem kell felmérniök, mert arról a városi tanácsnak pontos képe van. Nézeteltérésre is kevesebb a lehetőség, hiszen a Győri Városi Tanács úgy döntött, hogy a lakbérek megállapításánál nem vezetnek be úgynevezett övezeti fokozatokat. Tehát a lakbér mértékét nem növeli, hogy az otthon a belvárosban, vagy éppen a vízparton van. Ugyanakkor a rendeletekben előírt lakbér- csökkentő tényezőket — például pincelakás, udvarra néző ablakok — figyelembe veszik. Szeged 22 000 tanács] bérlakásának már több mint a felében jártak a felmérők. Az összegyűjtött adatok többségét lefordították a számítógép nyelvére, s a komputer számítja ki az új lakbér összegét. Szegedi érdekesség, hogy a felmérések során a panelházakból álló Tarján lakónegyedben több száz, eddig kétszobásként nyilvántartott otthont másfél szobásnak könyveltek el, mert a kisebb szoba alapterülete sehol sem érte el a 12 négyzetmétert. Pécsett az otthonoknak' a fele tanácsi kezelésű. A tervezettnél gyorsabban halad a felmérés, és a vártnál kevesebb a vitás ügyek száma. Eddig a csaknem 24 000 tanácsi bérlakás háromnegyedében jártak már az IKV megbízottai, s előreláthatóan január végéig fejezik be munkájukat. Ezt követően kezdik meg a lakbérek kiszámítását. Az új lakbér összegéről az ország valamennyi tanácsi lakásának bérlőjét legkésőbb március 31-ig értesítik. Az érdekelteket erről írásban tudatják az ingatlankezelő vállalatok. Ha a bérlő a számára megállapított összeget nem tartja reálisnak, akkor észrevételeit a lakbérközlési lap kézbesítésétől számított 15 napon belül juttathatja el a bért megállapító ingatlankezelő vállalathoz. FILMJEGYZET Alagút Mindenki akar valamit a pénzéért. Ez oly nyilvánvaló evidencia, hogy bizonyos esetekben könnyen elfeledkezünk róla. Addig még rendben is van, hogy a néző elvárja: a pénzéért jól elszórakoztassák, megsirattassák, megijesszék stb. Arról szoktunk elfeledkezni, hogy a film sok-sok millióba kerül, s az a legritkább esetben a filmkészítő saját pénze. Ez azért is fontos az új magyar film esetében, mert hármas együttműködés eredménye: amerikai—nyugatnémet— magyar koprodukcióban készüli. Ami annyit tesz, hogy dollárért, márkáért és forintért. Márpedig mindenki akar valamit a pénzéért. Próbáljuk meg eltalálni, ki mit? Az amerikait nem olyan nehéz megfejteni; ők a dollárjukért nyilvánvalóan a magányos hőst akarták. A magányos hősnek nagy a kultusza a tengeren túl: nemcsak a wester- nek, de még a jelenkori krimik is erre a sémára épülnek. A magányos hőst pedig már nem sok választja el a magányos gyilkostól, attól, aki oly szeretettel lő rá a soron levő elnökre, vagy hírességre. Ezekről a magányos hősökről még azt lehet elmondani, hogy elmekór- tani esetek is többnyire. A DM-ért valószínűleg azt várták el, hogy láthassuk, a fasizmus nem német találmány, mint ahogy azt a világ általában hiszi, hanem igen fejlett fasizmusok működtek meglehetősen hatékonyan már jóval azelőtt, hogy egy Hitler nevű őrült és magányos figura magához nem ragadta a hatalmat. Ennek alárendelve továbbá még azt akarhatták a pénzükért, hogy az antiszemitizmus sem német sajátosság, a korabeli Ausztriában és Magyarországon is gyakorlat volt már. Szerény forintunkért — útban a konvertibilitás felé — cserében pedig azt várhatták el az adományozók, hogy — elismerve a magányos őrültek létét — sem a gyilkosságokat, sem az eseményeket ne varrják a magányos őrültek nyakába, hanem e történések társadalmi mivoltára mutasson rá a film készítője, aki ráadásul abban a helyzeti előnyben van, hogy magyar; ezáltal mindezt jól tudhatja a sajtófélórákból, a továbbképzésekből és a népszerű tudományos cikkekből. Úgy látszik, hogy e hármas követelmény egyszerre kielégíthetetlen. Lenne a világ bármely pontján. De nem Magyar- országon, ami mindig előlép valami meglepetéssel. Most is kihúzott a kabáthajtókája alól egy történelmi figurát, aki magányosan robbantgatta a vonatokat, őrült is volt, de aki magányosan őrült cselekedeteivel — katalizátor módjára — egy időre ráirányította a világ figyelmét a fasizmusra és a fasizmus ellen harcolókra. Ezt az őrültet úgy hívták, hogy Matuska Szilveszter. Történetének megfilmesítésével újabb meglepetéssel szolgáltak a magyarok, illetve az őket képviselő Simó Sándor rendező: sikerült egy teljesen rossz filmet készíteni úgy, hogy a három megrendelő sem lehet elégedett, pedig elégedett lehetett volna: az amerikaiak sem kapják meg azt az igazi magányos hőst, a németek sem a feloldozást —, a magyaroknak meg amúgy is a könyökén jönne ki az a nagy társadalmi összefüggés ... A Viadukt című film alagútba futott. Bodó László
