Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-15 / 14. szám
Világ p#0letárjai, egyesüljetek! Dunántúli XL. évfolyam, 14. szám 1983. január 15., szombat Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Több feketeszenet vár az ország Dr. Kopolyi László előadását tartja Komló és a mecseki szénbányászat talán reneszánszát éli, ezért is hasznos a konzultáció a város állami, gazdasági, társadalmi vezetői, a pártszervezetek aktivistái, az Ipari Minisztérium, valamint a Mecseki Szénbányák vezetői között — mondotta megnyitójában Gallusz József, az MSZMP Komló városi Bizottságának első titkára tegnap délelőtt Komlón, a párt- bizottság székházában, azon a tanácskozáson, amelyen dr. Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár a Mecsekj Szénbányák 23,5 millárdos fejlesztési programját népgazdasági, - energiapolitikai és nem utolsósorban a Komlón, Baranyában élő emberek életkörülményeivel szoros összefüggésben elemezte. — Egy olyan városban, szénmedencében, mint Komló, amelynek léte a széntől függ, különösen fontos hangsúlyozni, hogy a magyar szénbányászat megújulása nem a liászprogrammal kezdődik — mondotta beszédének elején dr. Kapolyi László. — Az 1973-as olajár- robbanást követően azonnal megkezdődött a meglevő szénbányák kapacitásának maximális kihasználása, majd az eocénprogram, 1982-ben pedig zöld utat kapott a mecseki kokszolható szén termelésének fejlesztésére kidolgozott terv, amelynek megvalósítása után 1992-től évente 900 000 tonna közvetlenül kamrába tölthető kokszszén-koncéntrátu mot szál, lítanak majd a Mecsekből a dunaújvárosi kokszolóba. Az államtitkár a liászprogram fontosságát hangsúlyozva elsősorban a fogyasztói igények növekedésével bizonyította a liászprogram szükségességét: egyben hitet, biztatást adott, hogy erre az értelmes feladatra érdemes a nagy termelési kultúrával rendelkező mecseki szénbányászoknak jövőjüket építeni. Dr. Kapolyi László jól érzékelhetően bizonyította, hogy a népgazdasági érdekeknek- köszönhetően a liászprogram minden valószínűség szerint folytatódik, az 1992-re tervezett termelés kétszeresét is felhasználják majd a dunaújvárosi kohók. Hazánk ásványkincseinek elmúlt másfél évtizedes kiváló eredményei közül is kiemelkedik az újonnan felfedezett, félmilliárd tonnás mecseki szénvagyon. Dr. Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár számolt be hazánk mostani második legnagyobb fejlesztési tervéről A fogyasztói igény és a szénvagyon tehát biztosított. A népgazdaság kombinatív energiapolitikai stratégiájában, amely egyaránt figyelembe veszi a szenet, az 1982 végétől energiát adó Paksi Atomerőművet, a szénhidrogéneket, sőt már kisebb energiaforrásokat is, a mecseki kokszolható feketeszén meghatározó jelentőségű szerepet kap. Sokkal bonyolultabb, egyben nehezebben megvalósítható az a folyamat, amelynek során a Mecsekben képesek lesznek a 900 000 tonna, esetleg a későbbiekben még több szenet kibányászni, a dúsítás során a szénelőkészítőben a megfelelő koncentrátumot előállítani. Furcsa módon, de nagyon észszerűen a fejlesztési programban legelőször nem a termelésben, hanem a szénelőkészítésben kísérlik meg, hogy a Mecsekből több szenet biztosítsanak a kokszolóműbe. Dr. Kapolyi László, mint beszédében mindent, ezt is nép- gazdasági körülmények közé helyezte: hazánkban 20—30 százalékkal több szerkezeti anyagot használnak fel, minta fejlett országokban. Az ásványanyagok kitermelése utáni dúsítás során értékes anyagok mennek veszendőbe, vagy alacsonyabb áron értékesülnek. A mecseki szénelőkészítőkben, ahonnan a mecseki szenek a népgazdaság más csatornáiba jutnak, ma 18 százalékos arányban képesek a legértékesebb szénfajtát előállítani. A fejlesztés során ezt legalább 10 százalékkal növelnj kell. A fejlesztés szempontjából minden bizonnyal a legnehezebb feladat lesz a világviszonylatban is nehéz természeti körülmények között működő mecseki szénbányákban olyan műszaki fejlődést elérni, amely egyben a termelés gazdaságosságát is biztosítja, növeli. Egyetlen percre sem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a liászprogram népgazdasági tőkebefektetésének olyan eredményt kell produkálnia, más A liászprogram szerves része r ___________■ _ /__r n r g g ■ g n épgazdasági ágakkal olyan versenytársként kell működnie, amely nagyobb mértékű deviza- kiadástól ment, meg az országot, mint más ágazatok fejlesztési programjainak export- bevételei jelentenének. — A Mecsekben dolgozó bányászok képesek ezt a feladatot végrehajtani — mondotta beszédének befejező részében az államtitkár. Á liászprogram Komló város fejlődésében, az itt élő emberek életmódjában is érezhető változásokat hoz. Komlón, Baranyában ezért sem lehet senki sem közömbös hazánk második legnagyobb energetikai programjával szemben. Ezt követően a komlóiak a várossal, a bányaműveléssel, a metánhasznosítással kapcsolatos kérdéseire válaszolt dr. Kapolyi László, majd Sikondán szocialista brigádvezetőkkel találkozott. L. J. KISZvédnökség a liászprogram felett Aláírták tegnap Komlón a mecseki kokszolható szén termelésének fejlesztése, a liászprogram felett vállalt KISZ-védnökséget. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség utoljára az 1972-ben elkészült Bere- mendi Cement- és Mészmű építése közben vállalt hasonló nagyságrendű feladatot Baranya megyében. Az okirat aláírásakor, az MSZMP Komié városi Bizottságának székházában jelen voltak a KISZ KB, a Baranya megyei KISZ Bizottság képviselői, a Mecseki Szénbányák KISZ- titkárai, Gallusz József, az MSZMP Komló városi Bizottságának első titkára, Morber János, Komló város Tanácsának elnöke, valamint az Ipari Minisztérium munkatársai. A KISZ a 23,5 milliárd forintos programban konkrét feladatok sorát vállalja, arra mozgósít. Az okmányt Varga-Sabjqn László, a KISZ KB titkára, dr. Kapolyi László, ipari minisztériumi államtitkár, dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák vezér- igazgatója, dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának, Keszler Ferenc, a vállalat szakszervezeti bizottságának, valamint Vass László, a KISZ-bizottságának titkárai írták alá. Elhamarkodott jóslat (2. oldal) Szombati interjú Balatonyi Dezsővel (3. oldal) Mire futja 1983-ban? (5. oldal) Kihasználják a kedvező időjárást Metszik a szőlőt a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepén is Szorgalmas munka a szőlőskertekben Az időben végzett és szakszerű metszés fontos meghatározója a termésnek Tél van — ha enyhe őszies, vagy kora tavaszias is — ilyenkor mégiscsak a csönd, a nyugalom jellemző a természetre. De ugyanakkor ez a felkészülés Időszaka is a mezőgazda- sági üzemekben. A szőlőskertekben például a metszőol’lók csattognak. A metszés az egyik legfontosabb ténykedés ilyenkor, nem mindegy, hogy mikor és hogyan végzik, hiszen a jó metszés meghatározója a jövő termés meny- nyiségének. A Villány-Mecsek. aljai Borgazdaságij Kombináthoz tartozó 919 hektáros szőlő termőterületnek mintegy 40 százalékán már elvégezték ezt a munkát, a kedvező idő miatt november végén, decemberben elkezdhették. A villányi telep 500 hektárján például már december eleje óta százötven— százhatvan ember metszi a szőlőt, eddig mintegy 100 hektárral végeztek és március közepére az egész területen befejezik. A Szőlészet; Kutató Intézet 29 hektáros területéből 17 hektár már kész, ők a jövő hónap közepére befejezik a csaknem 1000 szőlőfajta metszését. Emellett valamennyi szőlőskertben folyamatosan javítják, vagy ha kell pótolják, az új telepítéseken pedig most építik a szőlőtámokat. Készítik a tőpótláshoz is a gödröket. Ez az időszak a szőlő-alany- vessző méretrevágásnak, minősítésének, válogatásának is az időszaka, mert január végén február elején kezdődik az oltványok készítése. A gyümölcsösökben az őszibarackfák metszését is most végzik nagy ütemben. A Bikali Állami Gazdaságnak pl. 50 hektárja van ebből a gyümölcsből, és 15 hektárnyit már megmetszettek. A kajszibarackokra csak ezt követően, a fagyveszélymentes időben kerülhet sor- A bikaliaknak van a megyében egyébként a legnagyobb kajszibarackos termőterületük, összesen 130 hektár. Az idő eddig kedvezett, és ha a metszéseket jól elvégzik, s ha később sem történik vala. milyen természeti csapás, jó termésben bizakodhatunk. S. Zs. Jó eredménnyel működnek a gödrei „Béke" Termelőszövetkezet ipari segédüzemei. Közülük is kiemelkedik a 25 főt foglalkoztató szőrmeüzem, ahol a Budapesti Kalapgyár megrendélésére szőrmesapkákat és gyermekbundákat varrnak. Läufer László felvétele
