Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-03 / 2. szám
1983. január 3., hétfő Dunántúli ncroio 3 Az agrártermelés optimumai 1982-ben (2. rész) A2 A922-FS év MATI CSATAVEKAI /mm/ MÁJ jut/ JUL AUG r ifi A* r1iO A3 24 A,* l_íi_ 23 24 IS %A 26 Of 22 29 V U> 0.1 tv Ö,Z 2,1 3 IS 3/6 V 2,1 AV 7tf w. A* 2£ Hl V A oß. 0,1 & W A G AS 0? Ao 2,1 AS ofi 4S A 3oZo4oMegvizsgáltuk az 1982. évi klimatikus viszonyokat, a hőmérsékletet, a hőösszeget, a napfényes órák számát, valamint a vegetációs időszak alatt lehullott csapadékot, a csapadékos napokat, s mindezek alapján megbízható értékelést adhatunk arról, hogy egyes növényeink termesztését a klimatikus viszonyok miiként befolyásolták. [gy például: a legnagyobb hozamot hozó kukoricatermesztés szempontjából a kukorica vetése idején a talajhőmérséklet kedvező volt, a kukorica csírázásához szükséges 10 °C fölötti talajhőmérséklet létrejöhetett, s ennek eredményeként a kiváló iminőségű hibridjeink csí- rázási erélye érvényesülhetett, ezáltal a töálamány a tervezettnek megfelelő lehetett. Ebben az időszakban _— bár kevesebb csapadék hullott, de rendelkezésre állt olyan mennyiségű nedvesség a talajban, amely a növény optimális igényét kielégítette. Ahogy a kukorica folya. matosan növekedett, s egyre nagyobb mennyiségű tápanyagot és vizet igényelt, úgy nőttek a csapadékos napok és a csapadékmennyiség. (1. sz. melléklet.) Talajhőmérséklet és a kelés időpontja Surányi vizsgálatai' alapján Talajhőmérséklet °C 21 vagy több 16—18 10 alatt jelen az 1982. évi termésben. Különösen értékes az emészthető nyers fehérje magasabb százaléka, márpedig az élet legfontosabb hordozója a fehérje. Az eddigiekben elsősorban a természettudomány szempontjából értékeltem a növénytermesztés, ezenbelüf a kukoricatermesztés 1982. évi eredményeit. Kétségtelen, hogy a politikai és azok az eszközök és technológiák, amellyel a termelést befolyásolhatjuk, lehetővé teszik az egy egységre jutó termésmeny- nyiség növekedését és a nyereség további javulását. Szakmai közvéleményünknek e magas színvonalú termés elérése értékelésénél Vizsgálni kell annak negatív hatásait is. Itt most e helyütt a magas műtráTALA JHŐMÉRSÉKLET hogy az egyes hibridek az optii reális tápanyag-utánpótlást követően, amennyiben tovább növeljük a műtrágya anyagot, tér. méscsöklkenéssel reagálnak. A megye 7,9 tonnás kukoricatermést ért e| 1982-ben, de tud juk, hogy több termelőszövetkezet, állami gazdasági a szakmai munka javításával növelheti a termés átlagát. A.sz.melléklet Kelés a vetés után, nap 5— 6 9—12 18—20 A talajhőmérséklet kedvező voltát Baranya megyei vonatkozásban, 1981—82. évet illetően a 2. sz. grafikon mutatja. Az említett adatokból megállapíthatjuk, hogy ha a kukoricát öntözött viszonyok között kívántuk volna termelni, kb. hasonlóan terveztük volna meg az öntözési programot. Megállapítható tehát, hogy az intenzív növényélet optimális hő, fény és talajnedvesség körülmények között valósulhatott meg. Ide kívánkozik az őszi időszakra vonatkozó klimatikus viszonyok ér_ tékelése is, és a magas hozamot elért gazdaságok biológiailag teljesen beérett kukoricát takaríthattak be. A kedvező őszi időjárás az optimális hő- és fényviszonyok lehetővé tették, hogy jelentős mennyiségű tüzelőolajat takarítsanak meg, mert a kukoricák többsége csak minimális szárítást igényelt. De már e helyütt is megállapíthatjuk, hogy a jövőre vonatkozóan is legalább két szempontból kedvező hatást jelent a biológiailag beérett kukorica. Egyrészt jó minőségű vetőmag áll rendelkezésre a jövő évi termesztéshez, másrészt a biológiailag beérett kukorica beltar- talmi értékei kedvezőbbek a takarmánykészítéshez, s így az állattenyésztés eredményeit is pozitívan befolyásolja az 1982. évi kukoricatermés. Megvizsgáltuk a Pécsi Állami Gazdaság, a váméndi, a pécs— reménypusztai termelőszövetkezet 1981—82. évi kukoricaszemtermés béltartalmát, és megállapítható, hogy a legfontosabb elemek pozitív mennyisége van a közgazdasági környezetet is indokolt értékelni, mert ezek is jelentős tényezői eredményeinknek. Agrárpolitikánk igen kedvező feltételeket biztosított az alkotó emberi cselekvéshez az agrár ágazatban. A szorgalmas munka, a szakmai ismeret állón, dó bővülése, azaz a környezet összegészében dolgozóinkat jobb munkára ösztönözte. A termelés mennyiségi növekedése úgy ment végbe, hogy időközben javult a költséggazdálkodás. s ma már az üzemeink többségére jellemző, hogy azt is vizsgálják, milyen termelő tevékenység mennyi nyereséget hoz. Kétségtelen, a közgazdasági környezet hatására a termelésnél felhasznált költségek is növekednek, de szerencsére ennél gyorsabban nő a termelési érték. így többek között az elmúlt két évben a termelési érték 11%-kal, á termelési költség pedig 9,8%-kai nőtt, 1982. évi eredményeink más tanulságok szempontjától is értékelhetők. Széles körű vita hallható arról, hogy vajon megismételhető-e az 1982. évi jó eredmény? Ezen túlmenően az is felmerül, a további növekedés, az elért eredmények túlszárnyalása tervezhető-e? Én az utóbbi állásponton vagyok. A termelést döntően befolyásoló ökológiai tényezőket jó:| ismerjük, mérsékelt égövünk klímája, a változatos talajadottság, a biológiailag értékes hibridjeink, kemiikáink, á tudományosan megalapozott műtrágya-adagolás és korszerű növényvédelem, a szakmai műveltség, továbbá gya használatára, a talajszerkezetre és PH-értékének változására gondolok. Csökkentek talajainknak mobilizálható ásványanyagai, csökkent a humusztartalom s mint ahogy felfigyeltünk, az utóbbi három év. ben a PH-értéke is mintegy 0,3—0,4 százalékponttal csökkent, amely a talajaink sava- nyodásához vezethet [gy többek között a bólyi termelőszövetkezet csernozjom talaján 1979-ben az igen kedvező 7,39 PH-érték 1982-lre 7,23-ra' csőikként. A szalántai termelőszövetkezet barna erdőtalaja 1979-ben 6,64, 1982-re 6,5-re. a Bikali Állami. Gazdaság barna erdőtalaja 6,57-rő| 6,34 PH-éZtékre csökkent. A mezőgazdasági üzemek több helyen mésztrágyázássai kívánják ellensúlyozni a PH-ér- ték eltolódását, amelyet természetesen elismerő erőfeszítésnek kell tekinteni, de a meszesedés még nem talajjavítás. A talajjavítás folyamatos és tudatos beavatkozást igényel. A fenntartó mésztrógyázásnál üzemeink 3000 kg mészkőport használnak fel, míg a talajjavításhoz a technológiai előírás szerint, a talaj savanyodásától függően lényegesen nagyobb műtrágya felhasználása indokolt. A nagyadagú műtrágyahasz- nólat szükségessé teszi, hogy a kutató-elemző munka vizsgálja az egyes hibrideket abból a szempontból, hogy mikor van még értelme a tápanyag növelésének, továbbá, hogy mikor indokait az egyes makro-, illetőleg mikroelemeket növelni. Az eddigiekben megállapíthatjuk, A megye 8000 kg/ha feletti kukorica-átlagtermést ai első részben kötőiteken túl az alábbi gazdaságok értek el: Megnevezés területe Tak. kukorica- ha termésátlag ___________________kg/ho 2 1. Magyartelek 900 8668 22. Szederkény 537 8627 23. Baranyahidvég 528 8570 24. Drávafok 591 8521 25. Szalánta 1967 6452 26. Kémes 680 8451 27. Szentlőrinc 1573 8439 28. Szigetvár 1546 8428 29. Bikái 1528 8421 30. Egyházaskozár 565 8195 31. Belvárdgyula 1493 8141 32. Görcsöny 816 8105 33. Szigetvár 1318 8123 34. Villány 1522 8030 35. Pécs 1955 8028 36. Mágocs 1400 8015 37. Kétájfaiu 1033 8010 Ide kívánkozik, hogy a meliorációnál alkalmazott mélylazí. tást a mezőgázdasági üzemek többségében indokolt elvégezni. Ezzel lehetővé válik a nagyobb mennyiségű csapadéknak a talajban való tárolása, á talajélet, a víz, a levegő, s a talajhőmérséklet kedvező feltételeinek megteremtése. A mezőgazdasági üzemek 1982-ben is tovább differenciálódtak, az elért eredményekben nagy különbségek vannak, de a legjobb gazdaságoknak is az üzemen belül rendelkezésére állnak a különbözőségekből adódó azon tartalékok, amelyek lehetővé teszik az eredmények további növelését. Fontos feladatunk tehát, hogy a növénytermesztésben elért kimagasló eredményeket megtartsuk, illetőleg tovább növeljük. br. Földvári János, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A beszámoló párttaggyűlésekről Előre vivő vezetést hatékony munkát! Az MSZMP Szervezeti Szabályzata, a központi pártszervek határozatai előírják, hogy a pártalapszervezetek vezetőségei, a pártvezetőségek évenként számoljanak be végzett munkájukról. Megyénkben november 15 és december 15 között — az oktatási intézményeknél működők kivételével — valamennyi munkahelyi, lakóterületi alapszervezet és pártvezetőség eleget tett-e kötelességének. Sajátos jelleg Az évek óta visszatérően szervezett pártrendezvények jó fórumci voltak a kommunistáknak. Reálisan adtak számot elvégzett munkájukról, a politikai munka nehézségeiről, a további feladatokról. A beszámolás általános követelményeinek teljesítésén túl a taggyűlések sajátos jelleget is tükröztek. Első alkalommal történt, hogy a központi pártszervek a helyi irányító szervekre és az alapszervezetekre bízták annak az elbírálását, hogy a beszámolás során — összhangban a népgazdaság jelenlegi helyzetével, a kongresszusi határozatok időarányos végrehajtásával — mely kérdések kapjanak hangsúlyozást, kiemelt figyelmet. Ezek figyelembe vételével a megyei párt-végrehajtóbizottság a beszámolók készítéséhez általános és jelleg szerint differenciált ajánlásokat fogadott el. Valamennyi pártszervezetnek ajánlotta a működési terület politikai viszonyainak elemzését, minősítését, a jelleg szerint kiemelt politikai feladatok megvalósulását, az ideológiai és a kádermunka értékelését. A gazdasági, termelői párt- alapszervezeteket arra kérte, hogy érdemben mondjanak véleményt a gazdaságpolitika olyan fontos kérdéseiről, mint a tervek teljesítése, az export- növelő, importcsökkentő tevékenység, a takarékosság, az új kezdeményezések felkarolása. A hivatali, intézményi szervezeteknek ajánlotta az alapfunkció ellátása, a lakossági kapcsolat, az ügyintézés, a szolgáltatás és a takarékos gazdálkodás kérdéseinek részletesebb elemzését. A lakóterületi szervezeteknek a területpolitikával, a lakosság ellátásával, a szolgáltatással és a takarékos gazdálkodással összefüggő kérdések kiemelését javasolta. Tapasztalataink szerint a beszámoló taggyűlések hűen tükrözték megyénk kommunistáinak, kommunista közösségeinek munkáját, akcióképességét, eszmei, politikai, erkölcsi arculatát. Érzékeltették a népgazdaságot érintő, a tagságot foglalkoztató társadalmi problémákat, a megvalósításukért vállalt tettrekészséget. A feladatok teljesítése Általános jellemzőként fogalmazható meg, hogy a pártalapszervezetek az országos politikai célokhoz alkalmazott helyi feladataikat eltérő színvonalon, de eredményesen teljesítették. Rendeltetésszerű működésükkel, a kommunisták egységének erősítésével, a fegyelmezetten és példamutatóan végzett munkával, a közéleti tevékenység vállalásával, és a pártonkívüliekkel való kapcsolat szélesítésével teljesítették szervező, mozgósító, ellenőrző feladatukat. Ezt fogalmazták meg a vezetőségi . beszámolók, az irányító pártszervek minősítései. Ezt igazol- ák a gazdasági, politikai és kulturális élet terén elért 1982. évi megyei eredmények is. A beszámolás sajátos vonásaként érzékletesen tükröződött az a felelősségteljes törekvés, hogy a helyi politikai munkát a népgazdaság helyzetében bekövetkezett változásokhoz igazítsák, hogy hozzájáruljanak a kongresszusi célok végrehajtásához, Ez fejeződött ki a taggyűlések őszinte, nyílt, kritikus és alkotó légkörében, a kommunista közösségek és az egyes párttagok jobbító szándékú tettrekészségében, a gazdaság és gazdálkodás kérdéseinek előtérbe állításában. A felszólalásokról A beszámolók és a felszólaló párttagok többsége az elért eredmények elismerésén túl. a folyamatosan változó és nehezülő gazdasági körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, a gyorsabb és következetesebb helyi reagálást sürgette. Szinte mindenütt igényelték a munka szervezettebbé tételét, a jó emberi kapcsolatokra épített tudatos és előrevivő vezetést, a hatékony munkát, a rendszeres tájékoztatást. Szükségét érzik annak is, hogy a kommunisták még szilárdabb eszmeiséggel és következetességgel munkálkodjanak a határozatok végrehajtásán, határozottabban álljanak ki a politika mellett, és lépjenek fel a lazaságokkal, a fegyelmezetlenségekkel szemben. A párttagok véleményéből az is kicsendült, hogy megértik a nehezebb körülmények által keletkezett népgazdasági helyzetet, türelemmel vannak c sürgetően megoldásra váró társadalmi problémák rendezése iránt, és támogatják a központi, a helyi pártszerveket a követelmények szigorításában, a növekvő feladatok végrehajtásában. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet további éleződése, a népgazdaság gondjai fokozódása, az életkörülményeket kedvezőtlenül befolyásoló tényezők hatása miatt. A politikai munkában elért eredmények, a nehézségek leküzdése nemcsak szemléletében, de a cselekvésben és a szervezeti fegyelemben is erősítette az alapszervezeteket. Tevékenységükben érvényesült a demokrat'zmus. fejlődött a kollektív vezetés, aktívabb a munka. Elvárások Valamennyi szervezetben ismételten hangsúlyt kapott a párt tömegkapcsolatának erősítése, elismerően, ahol kellett kritikusan szóltak a tömegszei- vezetekben. tömegmozgalmakban, az állami, társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták munkájáról, hangsúlyozva e szervek önállóságának erősítését, tevékenységének fejlesztését. Féltő szeretettel és felelős segíteni akarással értékelték az ifjúság nevelésének helyzetét, gondjait, átérezve a pártirányítás hatékonysága növelésének szükségességét. Az 1982, évi beszámoló taggyűlések betöltötték szerepüket. Hatékony fórumai voltak a párton belüli demokráciának, reálisan számot adtak a végzett munkáról, a további tennivalókról. Kifejezésre juttatták a párt iránti bizalmukat, a politika melletti elkötelezettségüket, tettrekészségü- ket, számolva azokkal a nehézségekkel, amelyek nemcsak a népgazdaság' célok megvalósításában, hanem az azt szolgáló helyi politikai munkában is még következetesebb helytállást, feqyelmezettebb munkát követelnek a párt min. den szervezetétől és tagjától. Rózsahegyi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetője '
