Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-27 / 354. szám
Kibernetikus művészet „Itta szoba, amelyben megszülettem” Készülődés a költő születésének századik évfordulójára A földszinti fogadószoba: a Halálfiai c. regény egyik fontos színhelye. Kopfinger András felvétele „Áll a régi ház még, zöld zsaluja mögött halkul anyám mélabúja... Itt a szoba, amelyben megszülettem, melyet szemem legelőször látott; itt a kert, amelyben építettem homokból az első palotákat." A betegségektől gyötört Babits Mihály írta ezeket a sorokat szülőházáról, ahova mindig vissza-visszatért. A szekszárdi ház ma múzeum: a régi bútorok, fényképek, festmények felidézik azt az egyemeletes kisvárosi házat, amely nemcsak a költő szülőházaként nevezetes, hanem a Halálfiai című regény révén is bevonult az irodalomba. 1780 körül épülhetett a ház a Séd kanyarulatában. A költő nagyapja, Kelemen József vette meg, amikor 1852-ben letelepedett a városban. Itt született a költő édesanyja, itt éltek a nagyszülők, a gyerekek, unokák és a szeretett nagynéni, Nenne. Itt lakott Döme bácsi, az ügyész és Ujfalusy Imre ügyvéd, a tágasabb család tagjai — valamennyien felismerhetően szerepelnek a magyar középosztály sorsáról, történelmi hivatásáról szóló nagy Babits-regényben, a Halálfiaiban. És szerepel a ház, az udvar nagyon sok versben is. Szinte leltárszerű pontossággal írja le a költő. Ezek a leírások nagy segítséget jelentettek Vendel- Mohay Lajosnénak,. a Béri Balogh Adóm Múzeum munkatársának, amikor berendezte az emlékházat. — A költő öccse, dr. Babits István birtokolta utoljára a házat, az ötvenes évek elején állami tulajdonba került. 1965- ben merült fel először a gondolat, hogy múzeum legyen belőle. Előbb a földszinten rendeztük be a lakószobákat eredeti bútorokkal — ezek mind a Ba- bits-család tulajdonában voltak —, az Országos Széchényi Könyvtártól, a Petőfi Irodalmi Múzeumtól és rokonoktól, barátoktól, ismerősöktől kaptuk, vásároltuk a dokumentumokat. 1967-ben Illyés Gyula mondott beszédet a megnyitón. A Babits-emlékházat sok ezer turista keresj fel évente. Nem lehet meghatottság nélkül sétálni ezekben a szobákban, amelyek szerény, de jó ízléssel összeválogatott berendezésükkel otthonosságot árasztanak, s megsejtetnek valamit abból a légkörből, ahonnan a magyar irodalom egyik legegyetemesebb műveltségű költője elindult. Nemrég a kertben felállították Farkas Pál szekszárdi művész Babits-szobrát. Kőből faragott karosszékben ül a költő bronzba öntve: az öregedő, beteg Babits nemes, egyszerű, fájdalmas alakja. A karosszék modellje Babits híres bőrfotelje. Az egész bőr- garnitúra még nem került a nyilvánosság elé — majd jövőre. A költő születésének századik évfordulójára ugyanis a ház emeletét is berendezik múzeumnak: bemutatják megjelent műveit, irodalmi, baráti kapcsolatait, mestereinek, tanítványainak dedikált műveit, az ő és felesége, Török Sophie híres könyvtárának megmaradt értékes köteteit. Az emeleti rész berendezése rövidesen megkezdődik: előreláthatólag 1983 októberében nyitják meg az újjárendezett Babits-emlékházat. G. T. Fénytorony Kalocsán Megvilágítja a felhőket is „A tetején lesz a szobor?” San Francisco, Párizs, München, Bonn és Liége után fénytorony működik Kalocsán is. Nicolas Schölfer — azaz Schöffer Miklós — a kibernetikus művészet Párizsban élő atyja 'a Duna menti városban Vondégtínk vott: Luc Bouy Új bemutatóra készül a Pécsi Balett. Korábbi, Vendég- koreográfusok estje sorozatukat folytatva ezúttal két svéd táncalkotó művész, Luc Bouy és Mats Ek táncait kelti életre az együttes. A próbák egy része a karácsony előtti napon lezárult Luc Bouy, a stockholmi Coulbert Balett magántáncosa, aki a próbákat, a művek betanítását asz- szisztensével Lőrincz Katalinnal vezette, egy időre elbúcsúzott a pécsi táncosoktól és visszautazott Svédországba. Előtte rövid beszélgetésre kértük. — Századunk több neves színházi alkotója távol-keleti népek zenéjéből, folklórjából meritett. Az ön egyik műve, a svéd est első részében, Kanári-szigeti népzenére készült, önt is hasonló törekvés vezette? — Nem, én teljesen véletlenül . . . Feleségem spanyol, őt nagyon megragadta ez a muzsika, s rábeszélt, hogy én is ismerjem meg. Első hallásra inspirálva éreztem magamat . . . Szerintem minden nép zenéje, Európában vagy bárhol, az ember legmélyebb gyökereit mutatja meg. — Pécsett milyen benyomásokat szerzett? — Számomra mindig csodálatos élmény a változatosság öreg temetők titkai Bem apó zenésze a Házsongárdi temetőben A19. század híres cigányprímása volt Egy település múltjáról talán a temetője tud leginkább regélni. Hát még az olyan nagyvárosé, mint Kolozsvár, ahol a Házsongárdi temető az izgalmas felfedezések lehetőségét kínálja I A Telek-hegy lábánál fekvő hatalmas sírkert olyan titkokat őriz, amelyeket vallatóra fogva feltárul előttünk az elmúlt négy évszázad gazdag kultúrtörténete. Mondják, hogy itt nyugszik Apáczai Csere János, bár sírjáról senki sem tud bizonyosat: a pár éve emelt vadonatúj síremlék csak jelkép. Bolyongásaim során ráakadtam viszont a Szenczi Molnár Albert, Jósika Miklós, Brossai Sámuel, Misz- fótfalusi Kis Miklós, Dsida Jenő, Kós Károly hamvait rejtő síremlékekre. Hasonló élményben □uetföi volt részem, mikor Salamon János sírjára bukkantam. Útikönyv nem említi, a temetőőr sem hívja fel rá az idegen vándor figyelmét. Csak néhány csokor virág jelzi: jártak itt mások is: — aligha hozzátartozók —, hogy tisztelegjenek a híres 19. századi cigányprímás emlékének. A felirat szerint részt vett az 1848—49-es honvédelmi harcokban, s Bem tábornok kedvelt zenésze volt. Sokkal többet a lexikonokból sem tudtam meg róla. Szűkszavú krónikák annyit közeinek csupán, hogy az 1850. es években sikerrel játszott a pesti Nemzeti Színházban. Gon. doltam: ha a lexikonok nem is, talán Petőfi említi valahol ... Hiszen mindketten Bem apó kedvelt katonái voltak: az egyik a nép költője, a másik pedig a zenésze. De a költő sem említi levelezésében, naplójegyzeteiben. Salamon Jánost szerette a nép: rajongói a képen látható művészi síremléket állítottak négy évvel halála után, 1904- ben. S hogy számon tartják ma is, arról a mindig friss virágok tanúskodnak. Az emlékművön ez olvasható: Népzenész volt, és az 1848—49-iki önvédelmi harcz." ban BEM hadseregének kedvelt zenésze. Emlékét megörökítette a közönség kegyelete — 1903. Varga Ferenc Luc Bouy, svéd koreográfus egy kettőst mutat be a próbateremben. Partnere ebben Rumjana Vaskóvá, a szófiai Arabeszk Együttes szólistája, aki a múlt héten három napig közreműkö. dött a duett betanitásában. Fotó: Proksza L. a táncművészetben; másokkal együtt dolgozni, pláne, ha táncstílusuk eltér a mienktől. Sikeres munkát végezni így éppen olyan, mint megnyerni egy csatát vagy egy nő szívét . . . Nagyon megszerettem az együttest: sok tehetség, melegség, türelem van bennük.- Mióta készit koreográfiákat? — ötéves korom óta ... Pajtásaimat beöltöztettem, s eltáncoltunk valamit. Addig nem is volt baj, amíg ez otthon, az előszobában — szüleim szórakoztatására - történt. De 15 éves koromban láttam először Béjart-ékat: akkor előálltam, s közöltem nagy patetikusan: vagy megölöm magam, vagy hagytok táncolni! —, ugyanis nagyburzsoá családom ügyvédet vagy orvost akart nevelni belőlem ... De művészetkedvelő emberek lévén, engedtek. Ezelőtt 15 éve táncoltam először balettet, azután Béjart-nál tanultam, majd a Coulbert Balettnél szerződtem le. Azóta is ott dolgozom. Eddig hét balettet koreografáltam, s több meghívást is kaptam, Helsinkibe, Szófiába.- Most ön visszaindul a hazájába. Mielőtt elköszönnénk, kellemes ünnepeket kívánva, hadd kérdezzem meg, milyen a svéd karácsony? — Nagyjából hasonló az ittenihez. Családi ünnep. Minden zárva, ajándékozás, fenyőfák és rengeteg gyertya - ott jóval előbb sötétedj mint itt — az ablakokban, amerre a szem ellát, mindenütt rengeteg gyertya. És rengeteg étel — a svéd asztalokon .. . Az ajtókon szalmakoszorúk, s van egy szimbolikus állata is nálunk a karácsonynak: a kos, szalmából ez is, hajlított szarvakkal . . . W. E. született. Nemrégen múzeuma nyílt meg szülőházában, s ekkor vetődött fel benne a gondolat, hogy egy fénytorony terveit ajándékozza Kalocsának. November 24-én adták át a művet, amely a budapesti és a kiskőrösi út kereszteződésében áll, az autóbusz-pályaudvar mellett. Nappal jellegtelen, szürke váznak tűnik az építmény, estére azonban megelevenedik: színes fények váltakoznak acélkarjain, tükrök, reflektorok segítségével egycsapós-a élővé teszi a teret. Első látásra kissé misztikus, olyan, mint egy más naprendszerből érkezett űrhajó, de a városlakók már megbarátkoztak vele. — Közel lakom a térhez. Egyik este kinézek, hát olyan furcsa fényt látok — meséli egy asszony. — Alacsonyan szálló gomolyfelhők voltak az égen. Hol kivilágosodtak, hol elsötétültek. Hosszú percekig tartott, amíg rájöttem, hogy az új torony tetején elhelyezett reflektorok világítják meg az eget. A fémszerkezetet a művész elképzelései alapján a budapesti ÉPGÉP Vállalatnál tervezték meg és a kalocsai üzemben készítették el. Az elektromos munkálatokat egy budapesti villamosmérnökökből álló gazdasági munkaközösség végezte. — A tornyon harminckét reflektort helyeztünk el, ennek a fele a hangérzékelő berendezésnek engedelmeskedik —tájékoztatott Vas Péter, a munkaközösség egyik képviselője. — A fénytorony jellegzetessége ugyanis az, hogy visszatükrözi a város zajait: ha nagyobb a környező utcákon a forgalom, a torony is jobban viliódzik, ha csend van, „pihen” a szerkezet, de hogy ne legyen teljesen kiszolgáltatva a zajoknak, a reflektorok másik felére tíz önálló programot építettünk be. Amikor szereltük a berendezést, sokan értetlenül néztek föl: „És tessék mondani, a tetején lesz a szobor? ...” — Főleg az idősebbek idegenkedtek az első napokban, de most már a környékből is érkeznek emberek „toronynézőbe" — mondja Dániel Géza, a városi tanács művelődési osztályvezetője. — Nicolas Schöfferrel egyébként továbbra is ápolni kívánjuk a kapcsolatot. Jövő nyáron országos szimpóziumot rendezünk azon szakemberek, művészek számára, akiket a Schöfferéhez ha-- sonló problémák foglalkoztatnak. Karácsony előtt fölhívtuk a művészt párizsi lakásán. — A terveim? A budapesti Műcsarnokban rendezett kiállításomon bemutatott hatméteres prizmát helyezik el véglegesen a Szépművészeti Múzeumban. A telet mindig Párizsban töltöm, itt leszek karácsonykor is. Legközelebb augusztusban megyek Kalocsára, a prospektiv szimpóziumra ... Havasi János &S non A Skála-áruházakat bemutató rejtvénysorozatunk következő része legközelebb az 1983. január 10-i Hétfői Dunántúli Naplóban jelenik meg. Itt a tél! ÚT- ÉS JÁRDATISZTÍTÁSHOZ AZ használja! Olcsó, gazdaságos Ara: 1,5 kg-os csomagolásban 3,60 Ft/csg 10 kg-os csomagolásban 20,— Ft/csg KAPHATÓ AZ ÉLELMISZERBOLTOKBAN!
