Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-27 / 354. szám

Kibernetikus művészet „Itta szoba, amelyben megszülettem” Készülődés a költő születésének századik évfordulójára A földszinti fogadószoba: a Halálfiai c. regény egyik fontos színhelye. Kopfinger András felvétele „Áll a régi ház még, zöld zsaluja mögött halkul anyám mélabúja... Itt a szoba, amelyben megszülettem, me­lyet szemem legelőször látott; itt a kert, amelyben építettem homokból az első palotákat." A betegségektől gyötört Ba­bits Mihály írta ezeket a soro­kat szülőházáról, ahova mindig vissza-visszatért. A szekszárdi ház ma múzeum: a régi búto­rok, fényképek, festmények fel­idézik azt az egyemeletes kisvá­rosi házat, amely nemcsak a költő szülőházaként nevezetes, hanem a Halálfiai című regény révén is bevonult az irodalom­ba. 1780 körül épülhetett a ház a Séd kanyarulatában. A költő nagyapja, Kelemen József vette meg, amikor 1852-ben letelepe­dett a városban. Itt született a költő édesanyja, itt éltek a nagyszülők, a gyerekek, unokák és a szeretett nagynéni, Nenne. Itt lakott Döme bácsi, az ügyész és Ujfalusy Imre ügyvéd, a tá­gasabb család tagjai — vala­mennyien felismerhetően szere­pelnek a magyar középosztály sorsáról, történelmi hivatásáról szóló nagy Babits-regényben, a Halálfiaiban. És szerepel a ház, az udvar nagyon sok versben is. Szinte leltárszerű pontossággal írja le a költő. Ezek a leírások nagy segítséget jelentettek Vendel- Mohay Lajosnénak,. a Béri Ba­logh Adóm Múzeum munkatár­sának, amikor berendezte az emlékházat. — A költő öccse, dr. Babits István birtokolta utoljára a há­zat, az ötvenes évek elején ál­lami tulajdonba került. 1965- ben merült fel először a gondo­lat, hogy múzeum legyen belő­le. Előbb a földszinten rendez­tük be a lakószobákat eredeti bútorokkal — ezek mind a Ba- bits-család tulajdonában vol­tak —, az Országos Széchényi Könyvtártól, a Petőfi Irodalmi Múzeumtól és rokonoktól, bará­toktól, ismerősöktől kaptuk, vá­sároltuk a dokumentumokat. 1967-ben Illyés Gyula mondott beszédet a megnyitón. A Babits-emlékházat sok ezer turista keresj fel évente. Nem lehet meghatottság nélkül sé­tálni ezekben a szobákban, amelyek szerény, de jó ízléssel összeválogatott berendezésük­kel otthonosságot árasztanak, s megsejtetnek valamit abból a légkörből, ahonnan a magyar irodalom egyik legegyeteme­sebb műveltségű költője elin­dult. Nemrég a kertben felállítot­ták Farkas Pál szekszárdi mű­vész Babits-szobrát. Kőből fa­ragott karosszékben ül a költő bronzba öntve: az öregedő, be­teg Babits nemes, egyszerű, fáj­dalmas alakja. A karosszék modellje Babits híres bőrfotelje. Az egész bőr- garnitúra még nem került a nyilvánosság elé — majd jövő­re. A költő születésének száza­dik évfordulójára ugyanis a ház emeletét is berendezik mú­zeumnak: bemutatják megje­lent műveit, irodalmi, baráti kapcsolatait, mestereinek, tanít­ványainak dedikált műveit, az ő és felesége, Török Sophie hí­res könyvtárának megmaradt értékes köteteit. Az emeleti rész berendezése rövidesen megkezdődik: előre­láthatólag 1983 októberében nyitják meg az újjárendezett Babits-emlékházat. G. T. Fénytorony Kalocsán Megvilágítja a felhőket is „A tetején lesz a szobor?” San Francisco, Párizs, Mün­chen, Bonn és Liége után fény­torony működik Kalocsán is. Nicolas Schölfer — azaz Schöffer Miklós — a kiberne­tikus művészet Párizsban élő atyja 'a Duna menti városban Vondégtínk vott: Luc Bouy Új bemutatóra készül a Pé­csi Balett. Korábbi, Vendég- koreográfusok estje soroza­tukat folytatva ezúttal két svéd táncalkotó művész, Luc Bouy és Mats Ek táncait kelti életre az együttes. A próbák egy része a karácsony előtti napon lezárult Luc Bouy, a stockholmi Coulbert Balett magántáncosa, aki a próbá­kat, a művek betanítását asz- szisztensével Lőrincz Katalin­nal vezette, egy időre elbú­csúzott a pécsi táncosoktól és visszautazott Svédországba. Előtte rövid beszélgetésre kér­tük. — Századunk több neves színházi alkotója távol-keleti népek zenéjéből, folklórjából meritett. Az ön egyik műve, a svéd est első részében, Kaná­ri-szigeti népzenére készült, önt is hasonló törekvés ve­zette? — Nem, én teljesen véletle­nül . . . Feleségem spanyol, őt nagyon megragadta ez a mu­zsika, s rábeszélt, hogy én is ismerjem meg. Első hallásra inspirálva éreztem maga­mat . . . Szerintem minden nép zenéje, Európában vagy bár­hol, az ember legmélyebb gyökereit mutatja meg. — Pécsett milyen benyomá­sokat szerzett? — Számomra mindig csodá­latos élmény a változatosság öreg temetők titkai Bem apó zenésze a Házsongárdi temetőben A19. század híres cigányprímása volt Egy település múltjáról talán a temetője tud leginkább regél­ni. Hát még az olyan nagy­városé, mint Kolozsvár, ahol a Házsongárdi temető az izgal­mas felfedezések lehetőségét kínálja I A Telek-hegy lábánál fekvő hatalmas sírkert olyan titkokat őriz, amelyeket vallatóra fogva feltárul előttünk az elmúlt négy évszázad gazdag kultúrtörténe­te. Mondják, hogy itt nyugszik Apáczai Csere János, bár sír­járól senki sem tud bizonyosat: a pár éve emelt vadonatúj sír­emlék csak jelkép. Bolyongá­saim során ráakadtam viszont a Szenczi Molnár Albert, Jósika Miklós, Brossai Sámuel, Misz- fótfalusi Kis Miklós, Dsida Jenő, Kós Károly hamvait rejtő sír­emlékekre. Hasonló élményben □uetföi volt részem, mikor Salamon Já­nos sírjára bukkantam. Útikönyv nem említi, a teme­tőőr sem hívja fel rá az idegen vándor figyelmét. Csak néhány csokor virág jelzi: jártak itt má­sok is: — aligha hozzátartozók —, hogy tisztelegjenek a híres 19. századi cigányprímás emlé­kének. A felirat szerint részt vett az 1848—49-es honvédelmi har­cokban, s Bem tábornok kedvelt zenésze volt. Sokkal többet a lexikonokból sem tudtam meg róla. Szűkszavú krónikák annyit közeinek csupán, hogy az 1850. es években sikerrel játszott a pesti Nemzeti Színházban. Gon. doltam: ha a lexikonok nem is, talán Petőfi említi valahol ... Hiszen mindketten Bem apó kedvelt katonái voltak: az egyik a nép költője, a másik pedig a zenésze. De a költő sem em­líti levelezésében, naplójegyze­teiben. Salamon Jánost szerette a nép: rajongói a képen látható művészi síremléket állítottak négy évvel halála után, 1904- ben. S hogy számon tartják ma is, arról a mindig friss virágok tanúskodnak. Az emlékművön ez olvasható: Népzenész volt, és az 1848—49-iki önvédelmi harcz." ban BEM hadseregének kedvelt zenésze. Emlékét megörökítette a közönség kegyelete — 1903. Varga Ferenc Luc Bouy, svéd koreográfus egy kettőst mutat be a próbaterem­ben. Partnere ebben Rumjana Vaskóvá, a szófiai Arabeszk Együttes szólistája, aki a múlt héten három napig közreműkö. dött a duett betanitásában. Fotó: Proksza L. a táncművészetben; másokkal együtt dolgozni, pláne, ha táncstílusuk eltér a mienktől. Sikeres munkát végezni így éppen olyan, mint megnyerni egy csatát vagy egy nő szí­vét . . . Nagyon megszerettem az együttest: sok tehetség, melegség, türelem van ben­nük.- Mióta készit koreográfiá­kat? — ötéves korom óta ... Pajtásaimat beöltöztettem, s eltáncoltunk valamit. Addig nem is volt baj, amíg ez ott­hon, az előszobában — szüle­im szórakoztatására - történt. De 15 éves koromban láttam először Béjart-ékat: akkor elő­álltam, s közöltem nagy pa­tetikusan: vagy megölöm ma­gam, vagy hagytok táncolni! —, ugyanis nagyburzsoá csalá­dom ügyvédet vagy orvost akart nevelni belőlem ... De művészetkedvelő emberek lé­vén, engedtek. Ezelőtt 15 éve táncoltam először balettet, az­után Béjart-nál tanultam, majd a Coulbert Balettnél szerződtem le. Azóta is ott dolgozom. Eddig hét balettet koreografáltam, s több meg­hívást is kaptam, Helsinkibe, Szófiába.- Most ön visszaindul a ha­zájába. Mielőtt elköszönnénk, kellemes ünnepeket kívánva, hadd kérdezzem meg, milyen a svéd karácsony? — Nagyjából hasonló az it­tenihez. Családi ünnep. Min­den zárva, ajándékozás, fe­nyőfák és rengeteg gyertya - ott jóval előbb sötétedj mint itt — az ablakokban, amerre a szem ellát, mindenütt ren­geteg gyertya. És rengeteg étel — a svéd asztalokon .. . Az ajtókon szalmakoszorúk, s van egy szimbolikus állata is nálunk a karácsonynak: a kos, szalmából ez is, hajlított szarvakkal . . . W. E. született. Nemrégen múzeuma nyílt meg szülőházában, s ek­kor vetődött fel benne a gon­dolat, hogy egy fénytorony ter­veit ajándékozza Kalocsának. November 24-én adták át a művet, amely a budapesti és a kiskőrösi út kereszteződésé­ben áll, az autóbusz-pályaud­var mellett. Nappal jellegte­len, szürke váznak tűnik az építmény, estére azonban megelevenedik: színes fények váltakoznak acélkarjain, tük­rök, reflektorok segítségével egycsapós-a élővé teszi a te­ret. Első látásra kissé misztikus, olyan, mint egy más naprend­szerből érkezett űrhajó, de a városlakók már megbarátkoz­tak vele. — Közel lakom a térhez. Egyik este kinézek, hát olyan furcsa fényt látok — meséli egy asszony. — Alacsonyan szálló gomolyfelhők voltak az égen. Hol kivilágosodtak, hol elsötétültek. Hosszú percekig tartott, amíg rájöttem, hogy az új torony tetején elhelyezett reflektorok világítják meg az eget. A fémszerkezetet a művész elképzelései alapján a buda­pesti ÉPGÉP Vállalatnál ter­vezték meg és a kalocsai üzemben készítették el. Az elektromos munkálatokat egy budapesti villamosmérnökök­ből álló gazdasági munkakö­zösség végezte. — A tornyon harminckét ref­lektort helyeztünk el, ennek a fele a hangérzékelő berende­zésnek engedelmeskedik —tá­jékoztatott Vas Péter, a mun­kaközösség egyik képviselője. — A fénytorony jellegzetessége ugyanis az, hogy visszatükrözi a város zajait: ha nagyobb a környező utcákon a forgalom, a torony is jobban viliódzik, ha csend van, „pihen” a szer­kezet, de hogy ne legyen tel­jesen kiszolgáltatva a zajok­nak, a reflektorok másik felére tíz önálló programot építet­tünk be. Amikor szereltük a berendezést, sokan értetlenül néztek föl: „És tessék monda­ni, a tetején lesz a szobor? ...” — Főleg az idősebbek ide­genkedtek az első napokban, de most már a környékből is érkeznek emberek „toronynéző­be" — mondja Dániel Géza, a városi tanács művelődési osztályvezetője. — Nicolas Schöfferrel egyébként továbbra is ápolni kívánjuk a kapcsola­tot. Jövő nyáron országos szim­póziumot rendezünk azon szakemberek, művészek számá­ra, akiket a Schöfferéhez ha-- sonló problémák foglalkoztat­nak. Karácsony előtt fölhívtuk a művészt párizsi lakásán. — A terveim? A budapesti Műcsarnokban rendezett kiállí­tásomon bemutatott hatméteres prizmát helyezik el véglegesen a Szépművészeti Múzeumban. A telet mindig Párizsban töl­töm, itt leszek karácsonykor is. Legközelebb augusztusban me­gyek Kalocsára, a prospektiv szimpóziumra ... Havasi János &S non A Skála-áruházakat bemutató rejtvénysorozatunk következő része legközelebb az 1983. ja­nuár 10-i Hétfői Dunántúli Nap­lóban jelenik meg. Itt a tél! ÚT- ÉS JÁRDATISZTÍTÁSHOZ AZ használja! Olcsó, gazdaságos Ara: 1,5 kg-os csomagolásban 3,60 Ft/csg 10 kg-os csomagolásban 20,— Ft/csg KAPHATÓ AZ ÉLELMISZERBOLTOKBAN!

Next

/
Oldalképek
Tartalom