Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-11 / 340. szám

Az MSZMP Baranya megyei és a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságainak együttes határozata 1/ A lakásépítés és -fenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás megyei irányelvei Életszínvonal-politikánk fon­tos célja a lakáskörülmények javítása, a mennyiségi és mi­nőségi igények fokozatos ki­elégítése. Annak ellenére, hogy erőforrásaink célszerű össz­pontosításával komoly ered­ményeket értünk el a lakás- helyzet javításában, továbbra is ez marad egyik legfonto­sabb társadalompolitikai fel­adatunk. Megyénkben az első 15 éves lakásépítési program idején (1961—1975) 38 ezer lakás épült, 70 százalékuk a jelen­legi városokban. Ennek ered­ményeként a megye lakossá­gának egynegyede költözött új lakásba. Az V. ötéves terv újabb 16 ezer lakás átadását tette lehetővé, s a VI. ötéves terv 13—14 ezer lakás felépü­lésével számol. A magánerős lakások aránya alacsonyabb az országos átlagnál. A mennyiségi és minőségi fejlesztés eredményeként javult az ellátottság, kedvezően vál­tozott a lakások felszereltsé­ge, s ha lassú ütemben is, de emelkedett a lakások átlagos alapterülete. A megye lakásállománya — a legutóbbi népszámlálás idő­pontjában — 136 ezer lakás, melynek 72 százaléka személyi tulajdonban, 60 százaléka pe­dig — a telepszerű lakásépí­tés ellenére — családi ház­ban volt. A lakások többsé­gének jó a műszaki állapota, bár mind az állami, mind a magántulajdonú lakásoknál npagas az elmaradt felújítások aránya. Ugyancsak magasnak minősíthető a népszámlálás időpontjában - átmenetileg, vagy véglegesen üresen álló lakások 3,2 százalékos ará­nya, annak ellenére, hogy ezek döntő hányada a kisközsé­gekben van. A lakásépítés viszonylag gyors üteme ellenére magasak a kielégítetlen lakásigények. Az igények növekedésében közre-, játszik a népesség területi mozgása, a többnemzedékes családok felbomlása, az új családalapítások. A lakásigények kielégítésé­ben — az új lakások elosztá­sa mellett — növekvő jelentő­sége van az állami lakások cseréjének, illetve a személyi tulajdonú lakások építésének, vételének és eladásának. A lakásgazdálkodás és la­káselosztás 1971. évben kiala­kított elve és alkalmazott gya­korlata megyénkben is felül­vizsgálatra szorul. Ennek indo­kai részben azonosak az or­szágos helyzetre jellemzőkkel, részben eltérőek azoktól: — a lakásellátottság szintje az igényektől elmaradó ütem­ben javul, — a lakáshoz jutás esé­lyeiben a területi és réte­genként! különbségek na­gyobbak az indokoltnál, — a lakásépítés és -fenn­tartás terhei aránytalanul oszlanak meg az állam és a lakosság, valamint a la­. kosság különböző csoport­jai között, — nem alakult ki hatékony lakásgazdálkodási gyakorlat, a tanácsok tevékenysége nagyrészt az új lakások el­osztására szorítkozik, az egyéb résztvevők között (OTP, vállalatok) nincs ha­tékony koordináció, % — az építéshez, vásárlás­hoz és a fenntartáshoz ad­ható támogatások nem kö­tődnek egyértelműen a csa­ládok anyagi helyzetéhez, — a magánlakás-építés feltételrendszere több tekin­tetben (munkáltatói támo­gatás, telekkínálat, építő­anyag-ellátás, közművi felté­telek, hatóságok közreműkö­dése stb.) nem megfelelő, — a lakóház-felújítási és -korszerűsitési munkákhoz, továbbá egyes magánlakás- építési formákhoz nem áll rendelkezésre elegendő kivi­telezői kapacitás. Megyénkben az elmúlt húsz évben, a meglévő feszültségek ellenére, jelentősen javultak a lakáskörülmények. A lakosság jelentős része új lakásba köl­tözött, számottevően nőtt a városlakók száma és aránya. A lakásellátás a jövőben azon­ban csak új feltételek között, új eszközök és módszerek al­kalmazásával javulhat. tétről, s döntöttek a lakbér- övezetek alkalmazásáról (pl.: Komló és Mohács). A tanács­rendeletekben nem érintett spe­ciális kérdéseket (pl.: elidege­níthető állami ingatlanok) a tanácsi végrehajtó bizottságok később szabályozzák. A lakásügyi rendelkezések végrehajtását segíti, hogy a tanácsok az éves tervezőmun­ka keretében számoltak az új feladatokkal, s így részben sa­ját eszközök átcsoportosításá­val, részben OTP-hitelek igény- bevételével megkezdték az épí­tési telekkínálat bővítését. En­nek eredményeként a megye 83 településén kb. 3200 építé­si telek kialakítása kezdődött meg. Folyamatban van a la­Lakásépités Lvov-Kertvárosban II­A lakásgazdálkodás 1971. évben kialakított elveinek és gyakorlatának módosítása rész­ben központi, részben helyi in­tézkedéseket igényelt. Az el­végzett munka sokrétűségét, összetettségét mutatja az, hogy széles körű előkészítő munka után 13 minisztertanácsi hatá­rozat és 23 miniszteri rendelet megalkotására, illetve kiegé­szítésére kerül sor, ezt követ­ték a helyi tanácsrendeletek módosításai. A sokirányú munka szerve­zése és irányítása, valamint el­lenőrzése érdekében megyei szinten lakásgazdálkodási mun­kabizottság, a városokban pe­dig operatív munkacsoportok szerveződtek, s munkájukat a Baranya megyei Tanács végre­hajtó bizottsága által 1982— 83. évekre jóváhagyott „Irányí­tási és ellenőrzési program" alapján végzik. Az új feladatok és követel­mények érvényesítése érdeké­ben a városi tanácsok felülvizs­gálták, és a helyi sajátossá­gok figyelembevételével módo­sították a lakásgazdálkodással kapcsolatos tanácsrendeletei­ket, a nagyközségekben pedig — ahol korábban az alacsony építési ütem miatt csak szűk körben volt helyi szabályozás — folyamatban van az új .ren­deletek kidolgozása. Az elkészült tanácsrendele­tek szabályozzák az újonnan épült és megüresedő lakások elosztásának főbb arányait (pl.: fiatalok 40—60 százalék, fizikaiak 60—70 százalék), a cserealap nagyságát (20—50 százalék között), az egyes la­kásellátási formákban való részvétel jövedelemhatárait (pl.: tanácsi bérlakás 2—3000 Ft/fő, tanácsi értékesítésű 3— 4000 Ft/fő), valamint állást foglaltak a lakásigények meg­újításáról és az igénylési le­kásnyilvántartások pontosítása, s kialakulóban vannak az in­gatlankezelő szervezetek kor­szerűsítésének főbb elvei. A központi irányelvek, hatá­rozatok végrehajtása — figye­lemmel a megyei tapasztala­tokra, sajátosságokra is — a lakáshelyzet javítását szolgáló további konkrét politikai, ál­lami döntéseket, intézkedéseket tesz szükségessé. Számolni kell azzal is, hogy a lakásgazdál­kodás egész rendszerének kor­szerűsítése csak hosszabb tá­von, fokozatosan valósítható meg, s ebben kiemelkedő sze­rep jut majd a VII. ötéves ter­vet előkészítő állásfoglalások­nak, döntéseknek. A lakásépítés szerepe hosz- szabb időn át is kiemelt ma­rad a nem termelő beruházá­sok között. Az igények ma még növekvőek, teljes kielégítésük csak hosszabb távon lehetsé­ges. A VI. ötéves lakásépítési terv teljesítését az állami ráfordítá­sok csökkenése mellett is biz­tosítani szükséges. A hátralé­vő három évben Baranyában közel 9000 lakást kell felépíte­ni. Indokolt, hogy a VII. öt­éves terv legalább a VI. öt­éves tervi lakásépítési ütem­mel számoljon. Az épülő laká­sok biztosítsák jobban a diffe­renciálódó igények kielégíté­sét. A VI. ötéves terv végére a magánlakás-építés aránya megközelíti a 80 százalékot. Ezt a későbbiekben is indokolt tartani és a tanácsi lakásépí­tés mellett növelni kell az OTP és a gazdálkodó szervezetek által kezdeményezett és támo­gatott lakásépítést. A jelentős városi lakásépítés mellett az Igényeknek megfelelően növel­ni kell a községi lakásépítést. Gyorsítani kell a tetőtér-beépí­tési és emeletráépítési lehető­ségek kihasználását. A lakás­megszüntetéseknél még körül­tekintőbben kell eljárni, és le­hetőség szerint tovább kell mérsékelni a megszüntetések számát. Javuljon a lakásépítés felté­telrendszere. Az építési terüle­tek komplex előkészítése külö­nösen a családi házas beépí­tés esetén iegyen körültekin­tőbb. A telekkínálatot az erő­források bővítésével és ahol le. hetséges, igazgatási eszközök­kel is rövid időn belül jelen­tősen javítani kell. A városok mellett a községi lakásépítés feltételeit egyedileg is indokolt megvizsgálni, az arra alkalmas községekben bővíteni. Javítani kell az építőanyag-ellátást, bő­víteni az építési tervek válasz­tékát, fejleszteni a szaktanács- adó szolgálatot, gyorsítani és egyszerűsíteni az építéssel ősz. szefüggő hatósági eljárásokat. A lakásépítés fő formája to­vábbra is a tömeges lakásépí­tés marad. Ennek érdekében a kivitelező építőipar alapvető műszaki bázisának, a BÉV pa. nelüzemének rekonstrukcióját a VII. ötéves terv első felében kell elvégezni. A lakásfenntartás, -felújítás és korszerűsítés terén meglévő elmaradások mérséklése érde­kében 1983—85. között közel 2000 lakás felújítását kell el­végezni. Ezen belül a korszerű­sítésre kerülő lakások aránya közelítse meg a 40 százalékot. Pécs belvárosának rekonstruk­ciós programját, megvalósulá­sát ismételten át kell tekinte­ni. A lakóházak felújítása a VII. ötéves tervben is kiemelt feladat marad. A kivitelező építőipar fenntartási, felújítá­si kapacitásának bővítése szűk. ségszerű. A munkaszervezés, a munkafegyelem javításában rej­lő tartalékok feltárása halaszt, hatatlan feladat. Az ingatlankézelő vállalatok és a lakásszövetkezetek szer­vezeti belső irányítási és érde­keltségi rendjének felülvizsgá­lata már 1983-ban indokolt. Munkájuk színvonalát jelentő­sen emelni szükséges. Erősíte­ni kell a lakók érdekeltségét a lakóépületek üzemeltetésé­ben és fenntartásában. Meg kell indítani a bérlőközösségek szervezését. A lakásgazdálkodás, -elosz­tás korszerűsítése új szemlélet érvényesülését igényli. Módosí­tani, korszerűsíteni szükséges a lakásigények nyilvántartási rendszerét, biztosítva,' hogy a lakásigénylőkről naprakész is­meretek álljanak rendelkezés­re. A lakáselosztási tervek ösz- szeállítása, az igények sorolá­sa, elbírálása biztosítsa a he­lyi tanácsrendeletek következe­tes betartását. A fiatalok és időskorúak sajátos problémája a városokban garzon, és nyug. díjashózak építését is szükse“- gessé teszi. El kell érni, hogy az állami lakásgazdálkodós körébe a korábbiaknál nagyobb mérték­be vonják be az állami támo­gatással épített, illetve épülő lakásokat. A tanácsokat, az ingalankezelő szervezeteket és az OTP-t alkalmassá kell tenni, a lakásforgalmazás és a nö­vekvő számú cserék szervezett lebonyolítására. Intézkedések szükségesek az üresen álló la­kások számának csökkentésére. Az állami bérlakások felmé­rése, az új lakbérek megálla­pítása, a felmerülő vitás kér­dések rendezése jól szervezett, pontos munkát tesz szüksé­gessé, A most megjelenő tanács­rendeletek alkalmazásának, a telekgazdálkodásnak és az ál­lami ingatlanok értékesítésének gyakorlati tapasztalatait -folya­matos figyelemmel kell kísér­ni. A lakásgazdálkodás társa­dalmi ellenőrzésének fokozása érdekében a társadalmi bizott­ságok szerepének növelése, munkájuk színvonalának emelé­se is szükséges. A hónap jogszabályai Gépkocsihasználat - Népi ülnökök díjazása - Változások a szerzői jog szabályaiban - Űj tájvédelmi körzet November elején jelen1 meg és rögtön ezen a napon ha­tályba is lépett a Miniszterta­nács elnökhelyettesének rende­leté, amely a dolgozók hivata­los kiküldetése esetén felszá­mítható költségek megtérítésé­ről szól. A jogszabály szerint a kollektív szerződésben kell meghatározni, hogy mely mun­kakörök tekinthetők külszolgá- lati beosztásnak. Azt, hogy va­laki havonta nyolc napnál töb­bet tölt-e rendszeresen kikülde­tésben, egy hosszabb időtartam — legalább fél év - átlaga alapján lehet megállapítani. Vasúton történő utazásnál első osztályú kocsit vehetnek igény­be az osztályvezetők, vagy a náluk magasabb munkakörben dolgozók. A kiküldő szervek ve­zetői azonban indokolt esetben más dolgozók számára is enge­délyezhetik magasabb kocsiosz­tály igénybevételét. A rendelet szerint a kiküldő szerv vezetője kivételesen azt is engedélyezheti, hogy jogosít­vánnyal rendelkező dolgozója belföldi hivatalos kiküldetése során személyi tulajdonban le­vő motorkerékpárt, személygép­kocsit használjon. Erre enge­dély akkor adható, ha a vas­úton, autóbuszon történő uta­záshoz képest a saját kocsi használatával felmerülő több­letköltség a takarékossági szempontokat figyelembe véve az időmegtakarítással arány­ban áll, illetve, ha a kocsira érvényes casco biztosítás van. Külön paragrafus szól arról, hogy a termelésben, szolgálta­tásban közvetlenül részt vevő dolgozónak, akinek munka­végzéséhez a személygépkocsi folyamatos vagy rendszeres használata elengedhetetlenül szükséges, ezért átalánytérités fizethető. Ez vonatkozik azokra a termelés-, illetve forgalom- irányító munkakörökben dolgo­zókra is, akik a vállalat telep­helyén kívüli szolgáltatásokat, illetve területileg szétszórtan dolgozó embereket irányítanak, ellenőriznek. Ezeket a munka­köröket egyébként az illetékes miniszterek határozzák meg. Az átalány megállapításánál belterületi használat esetén havi háromszáz, járás vagy Bu­dapest területén havi ötszáz, megye vagy annál nagyobb te­rületre kiterjedő használat ese­tén pedig havi ezer kilométer utazás vehető maximálisan fi­gyelembe, ennél többet tehát nem lehet kifizetni. A rendszeresen kiküldetési vagy külszolgálati munkát tel­jesítő dolgozók részére eseten­kénti elszámolás helyett élel­mezési, szállás-, valamint uta­zási költségátalány is megálla­pítható. Ezt azonban az előze­tes számítások alapján úgy kell meghatározni, hogy csak a tényleges költségeket fedezze és semmiképpen se jelentsen fizetéskiegészítést. A rendelet előírja azt is, hogy a már meg­állapított átalányok összegét időközönként felül kell vizsgál­ni. Az igazságügy-miniszter mó­dosította a népi ülnökök dí­jazásáról szóló korábbi rende­letét. Az új jogszabály szerint 1983. január 1-től a munkavi­szonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban nem álló népi ülnököt ülnöki működésé­nek minden egyes napjára száz forint tiszteletdíj illeti meg. A Magyar Közlöny november 16-i számában jelent meg a közlekedés- és postaügyi mi­niszter rendelete a közületi szervek gépjármüveiről szóló kormányrendelet végrehajtásá­ról. Ez részletesen meghatároz­za egyebek között, hogy milyen szolgáltatási feladatok megol­dására engedélyezhető limousine és kombi típusú kocsik igény- bevétele, hogyan történhet a taxi-rendszerű üzemeltetés, mikor engedélyezhető a válla­lati személygépkocsi magáncélú használata. (A közületi szerv vezetője évente üzemi személy- gépkocsinként legfeljebb 3000 kilométer magáncélú haszná­latot engedélyezhet.) A Magyar Közlöny november 20-i számában olvasható a művelődési miniszter szerzői joggal kapcsolatos rendelete. Ez egyebek között előírja, hogy a rádió vagy a televízió műso­rában sugárzott, valamint a kép­vagy hanghordozón nyilvános­ságra hozott művek szerzőit a magáncélú másolásokra tekin­tettel külön díjazás is megilleti. Ebből az előadóművészek és a hangfelvétel előállítói is része­sednek. A másolat készítésére alkalmas üres kép-, vagy hang­hordozó anyag (például mag­nószalag) első belföldi forga­lomba hozója köteles az árbe­vételből nyolc százalékot a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz át­utalni. A díjfizetési kötelezett­ség nem terjed ki az export céljából történő forgalomba hozatalra és az olyan stúdió­berendezéshez, diktafonhoz használható kép- és hanghor­dozókra, amelyek renleltetés- szerű használat esetén nem alkalmasak müvek másolatai­nak magáncélú készítésére. A befolyt díjak összegéből a költ­ségek levonása után hanghor­dozóknál ötven százalék illeti a szerzőket, harminc az előadó- művészeket, húsz pedig a fel­vétel előállítóit; képhordozók­nál hetven százalékot kap a szerző, harmincat pedig az elő­adóművész. Végezetül az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének két rendel­kezésére hívjuk fel a figyelmet. Az egyik az Esztramos-hegy egyes területeit nyilvánította védetté és csatolta az Aggteleki Tájvédelmi Körzethez, a másik pedig a Szatmár-Beregi Tájvé­delmi Körzet létesítéséről szól. D. A. Nagyobb fényerő, kevesebb energiával Az energiatakarékosságra való törekvés ma már minden vállalat és háztartás központi kérdése, s egyre inkább kiter­jed az olajon kívül például az elektromos áramra is. Az Egye­sült Izzó olyan termékeket hoz forgalomba, amelyek többször erősebb fényt bocsátanak ki, mint az eddig szériában gyár­tott típusok, ugyanakkor ener­giaigényük jóval kevesebb. Az ilyen korszerű, energiatakaré­kos fényforrások gyártását most felgyorsították a Tungsramnól. Budapesten és sok nagyobb városban a higanygőzlámpák már korábban is elterjedtek, a gyár nemrég új típusát, a fém­halogén lámpát is kifejlesztet-, te. Ilyen erős fényt adó izzókat szereltek* fel a közelmúltban a Népköztársaság útján. Ugyan­csak újfajta fényforrás a nagy­nyomású nátriumgőz-lámpa, amely a Soroksári és a Szent­endrei utat világítja meg, szinte nappali fény árasztva. Igaz, ezek a típusok drágáb­bak elődeiknél, de kevesebb elektromos áramfogyasztással tízszeres fényerőt adnak. Az Egyesült Izzóban most az utcai nátriumgőz-lámpák kisebb, otthoni világításra is alkalmas izzóit próbálják ki, és előké­szülnek a szériagyártás meg­szervezésére. Addig is a laká­sok energiatakarékos megvi­lágítását egyebek között a fénycsövek biztosíthatják, ame­lyekből az idén megháromszo­rozódott a termelés. Egyik nagy teljesítményű gépsoruk­ról óránként 3600 korszerű fénycső kerül a csomagolóba. Kevesebb energiát igényelnek- azok az új tükrözött, irányított fényű lámpák is, amelyekből a korábbi 100 wattos helyett elegendő 60 wattosat használ­ni. HÉTVÉGE 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom