Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-11 / 340. szám
Az MSZMP Baranya megyei és a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságainak együttes határozata 1/ A lakásépítés és -fenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás megyei irányelvei Életszínvonal-politikánk fontos célja a lakáskörülmények javítása, a mennyiségi és minőségi igények fokozatos kielégítése. Annak ellenére, hogy erőforrásaink célszerű összpontosításával komoly eredményeket értünk el a lakás- helyzet javításában, továbbra is ez marad egyik legfontosabb társadalompolitikai feladatunk. Megyénkben az első 15 éves lakásépítési program idején (1961—1975) 38 ezer lakás épült, 70 százalékuk a jelenlegi városokban. Ennek eredményeként a megye lakosságának egynegyede költözött új lakásba. Az V. ötéves terv újabb 16 ezer lakás átadását tette lehetővé, s a VI. ötéves terv 13—14 ezer lakás felépülésével számol. A magánerős lakások aránya alacsonyabb az országos átlagnál. A mennyiségi és minőségi fejlesztés eredményeként javult az ellátottság, kedvezően változott a lakások felszereltsége, s ha lassú ütemben is, de emelkedett a lakások átlagos alapterülete. A megye lakásállománya — a legutóbbi népszámlálás időpontjában — 136 ezer lakás, melynek 72 százaléka személyi tulajdonban, 60 százaléka pedig — a telepszerű lakásépítés ellenére — családi házban volt. A lakások többségének jó a műszaki állapota, bár mind az állami, mind a magántulajdonú lakásoknál npagas az elmaradt felújítások aránya. Ugyancsak magasnak minősíthető a népszámlálás időpontjában - átmenetileg, vagy véglegesen üresen álló lakások 3,2 százalékos aránya, annak ellenére, hogy ezek döntő hányada a kisközségekben van. A lakásépítés viszonylag gyors üteme ellenére magasak a kielégítetlen lakásigények. Az igények növekedésében közre-, játszik a népesség területi mozgása, a többnemzedékes családok felbomlása, az új családalapítások. A lakásigények kielégítésében — az új lakások elosztása mellett — növekvő jelentősége van az állami lakások cseréjének, illetve a személyi tulajdonú lakások építésének, vételének és eladásának. A lakásgazdálkodás és lakáselosztás 1971. évben kialakított elve és alkalmazott gyakorlata megyénkben is felülvizsgálatra szorul. Ennek indokai részben azonosak az országos helyzetre jellemzőkkel, részben eltérőek azoktól: — a lakásellátottság szintje az igényektől elmaradó ütemben javul, — a lakáshoz jutás esélyeiben a területi és rétegenként! különbségek nagyobbak az indokoltnál, — a lakásépítés és -fenntartás terhei aránytalanul oszlanak meg az állam és a lakosság, valamint a la. kosság különböző csoportjai között, — nem alakult ki hatékony lakásgazdálkodási gyakorlat, a tanácsok tevékenysége nagyrészt az új lakások elosztására szorítkozik, az egyéb résztvevők között (OTP, vállalatok) nincs hatékony koordináció, % — az építéshez, vásárláshoz és a fenntartáshoz adható támogatások nem kötődnek egyértelműen a családok anyagi helyzetéhez, — a magánlakás-építés feltételrendszere több tekintetben (munkáltatói támogatás, telekkínálat, építőanyag-ellátás, közművi feltételek, hatóságok közreműködése stb.) nem megfelelő, — a lakóház-felújítási és -korszerűsitési munkákhoz, továbbá egyes magánlakás- építési formákhoz nem áll rendelkezésre elegendő kivitelezői kapacitás. Megyénkben az elmúlt húsz évben, a meglévő feszültségek ellenére, jelentősen javultak a lakáskörülmények. A lakosság jelentős része új lakásba költözött, számottevően nőtt a városlakók száma és aránya. A lakásellátás a jövőben azonban csak új feltételek között, új eszközök és módszerek alkalmazásával javulhat. tétről, s döntöttek a lakbér- övezetek alkalmazásáról (pl.: Komló és Mohács). A tanácsrendeletekben nem érintett speciális kérdéseket (pl.: elidegeníthető állami ingatlanok) a tanácsi végrehajtó bizottságok később szabályozzák. A lakásügyi rendelkezések végrehajtását segíti, hogy a tanácsok az éves tervezőmunka keretében számoltak az új feladatokkal, s így részben saját eszközök átcsoportosításával, részben OTP-hitelek igény- bevételével megkezdték az építési telekkínálat bővítését. Ennek eredményeként a megye 83 településén kb. 3200 építési telek kialakítása kezdődött meg. Folyamatban van a laLakásépités Lvov-Kertvárosban IIA lakásgazdálkodás 1971. évben kialakított elveinek és gyakorlatának módosítása részben központi, részben helyi intézkedéseket igényelt. Az elvégzett munka sokrétűségét, összetettségét mutatja az, hogy széles körű előkészítő munka után 13 minisztertanácsi határozat és 23 miniszteri rendelet megalkotására, illetve kiegészítésére kerül sor, ezt követték a helyi tanácsrendeletek módosításai. A sokirányú munka szervezése és irányítása, valamint ellenőrzése érdekében megyei szinten lakásgazdálkodási munkabizottság, a városokban pedig operatív munkacsoportok szerveződtek, s munkájukat a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága által 1982— 83. évekre jóváhagyott „Irányítási és ellenőrzési program" alapján végzik. Az új feladatok és követelmények érvényesítése érdekében a városi tanácsok felülvizsgálták, és a helyi sajátosságok figyelembevételével módosították a lakásgazdálkodással kapcsolatos tanácsrendeleteiket, a nagyközségekben pedig — ahol korábban az alacsony építési ütem miatt csak szűk körben volt helyi szabályozás — folyamatban van az új .rendeletek kidolgozása. Az elkészült tanácsrendeletek szabályozzák az újonnan épült és megüresedő lakások elosztásának főbb arányait (pl.: fiatalok 40—60 százalék, fizikaiak 60—70 százalék), a cserealap nagyságát (20—50 százalék között), az egyes lakásellátási formákban való részvétel jövedelemhatárait (pl.: tanácsi bérlakás 2—3000 Ft/fő, tanácsi értékesítésű 3— 4000 Ft/fő), valamint állást foglaltak a lakásigények megújításáról és az igénylési lekásnyilvántartások pontosítása, s kialakulóban vannak az ingatlankezelő szervezetek korszerűsítésének főbb elvei. A központi irányelvek, határozatok végrehajtása — figyelemmel a megyei tapasztalatokra, sajátosságokra is — a lakáshelyzet javítását szolgáló további konkrét politikai, állami döntéseket, intézkedéseket tesz szükségessé. Számolni kell azzal is, hogy a lakásgazdálkodás egész rendszerének korszerűsítése csak hosszabb távon, fokozatosan valósítható meg, s ebben kiemelkedő szerep jut majd a VII. ötéves tervet előkészítő állásfoglalásoknak, döntéseknek. A lakásépítés szerepe hosz- szabb időn át is kiemelt marad a nem termelő beruházások között. Az igények ma még növekvőek, teljes kielégítésük csak hosszabb távon lehetséges. A VI. ötéves lakásépítési terv teljesítését az állami ráfordítások csökkenése mellett is biztosítani szükséges. A hátralévő három évben Baranyában közel 9000 lakást kell felépíteni. Indokolt, hogy a VII. ötéves terv legalább a VI. ötéves tervi lakásépítési ütemmel számoljon. Az épülő lakások biztosítsák jobban a differenciálódó igények kielégítését. A VI. ötéves terv végére a magánlakás-építés aránya megközelíti a 80 százalékot. Ezt a későbbiekben is indokolt tartani és a tanácsi lakásépítés mellett növelni kell az OTP és a gazdálkodó szervezetek által kezdeményezett és támogatott lakásépítést. A jelentős városi lakásépítés mellett az Igényeknek megfelelően növelni kell a községi lakásépítést. Gyorsítani kell a tetőtér-beépítési és emeletráépítési lehetőségek kihasználását. A lakásmegszüntetéseknél még körültekintőbben kell eljárni, és lehetőség szerint tovább kell mérsékelni a megszüntetések számát. Javuljon a lakásépítés feltételrendszere. Az építési területek komplex előkészítése különösen a családi házas beépítés esetén iegyen körültekintőbb. A telekkínálatot az erőforrások bővítésével és ahol le. hetséges, igazgatási eszközökkel is rövid időn belül jelentősen javítani kell. A városok mellett a községi lakásépítés feltételeit egyedileg is indokolt megvizsgálni, az arra alkalmas községekben bővíteni. Javítani kell az építőanyag-ellátást, bővíteni az építési tervek választékát, fejleszteni a szaktanács- adó szolgálatot, gyorsítani és egyszerűsíteni az építéssel ősz. szefüggő hatósági eljárásokat. A lakásépítés fő formája továbbra is a tömeges lakásépítés marad. Ennek érdekében a kivitelező építőipar alapvető műszaki bázisának, a BÉV pa. nelüzemének rekonstrukcióját a VII. ötéves terv első felében kell elvégezni. A lakásfenntartás, -felújítás és korszerűsítés terén meglévő elmaradások mérséklése érdekében 1983—85. között közel 2000 lakás felújítását kell elvégezni. Ezen belül a korszerűsítésre kerülő lakások aránya közelítse meg a 40 százalékot. Pécs belvárosának rekonstrukciós programját, megvalósulását ismételten át kell tekinteni. A lakóházak felújítása a VII. ötéves tervben is kiemelt feladat marad. A kivitelező építőipar fenntartási, felújítási kapacitásának bővítése szűk. ségszerű. A munkaszervezés, a munkafegyelem javításában rejlő tartalékok feltárása halaszt, hatatlan feladat. Az ingatlankézelő vállalatok és a lakásszövetkezetek szervezeti belső irányítási és érdekeltségi rendjének felülvizsgálata már 1983-ban indokolt. Munkájuk színvonalát jelentősen emelni szükséges. Erősíteni kell a lakók érdekeltségét a lakóépületek üzemeltetésében és fenntartásában. Meg kell indítani a bérlőközösségek szervezését. A lakásgazdálkodás, -elosztás korszerűsítése új szemlélet érvényesülését igényli. Módosítani, korszerűsíteni szükséges a lakásigények nyilvántartási rendszerét, biztosítva,' hogy a lakásigénylőkről naprakész ismeretek álljanak rendelkezésre. A lakáselosztási tervek ösz- szeállítása, az igények sorolása, elbírálása biztosítsa a helyi tanácsrendeletek következetes betartását. A fiatalok és időskorúak sajátos problémája a városokban garzon, és nyug. díjashózak építését is szükse“- gessé teszi. El kell érni, hogy az állami lakásgazdálkodós körébe a korábbiaknál nagyobb mértékbe vonják be az állami támogatással épített, illetve épülő lakásokat. A tanácsokat, az ingalankezelő szervezeteket és az OTP-t alkalmassá kell tenni, a lakásforgalmazás és a növekvő számú cserék szervezett lebonyolítására. Intézkedések szükségesek az üresen álló lakások számának csökkentésére. Az állami bérlakások felmérése, az új lakbérek megállapítása, a felmerülő vitás kérdések rendezése jól szervezett, pontos munkát tesz szükségessé, A most megjelenő tanácsrendeletek alkalmazásának, a telekgazdálkodásnak és az állami ingatlanok értékesítésének gyakorlati tapasztalatait -folyamatos figyelemmel kell kísérni. A lakásgazdálkodás társadalmi ellenőrzésének fokozása érdekében a társadalmi bizottságok szerepének növelése, munkájuk színvonalának emelése is szükséges. A hónap jogszabályai Gépkocsihasználat - Népi ülnökök díjazása - Változások a szerzői jog szabályaiban - Űj tájvédelmi körzet November elején jelen1 meg és rögtön ezen a napon hatályba is lépett a Minisztertanács elnökhelyettesének rendeleté, amely a dolgozók hivatalos kiküldetése esetén felszámítható költségek megtérítéséről szól. A jogszabály szerint a kollektív szerződésben kell meghatározni, hogy mely munkakörök tekinthetők külszolgá- lati beosztásnak. Azt, hogy valaki havonta nyolc napnál többet tölt-e rendszeresen kiküldetésben, egy hosszabb időtartam — legalább fél év - átlaga alapján lehet megállapítani. Vasúton történő utazásnál első osztályú kocsit vehetnek igénybe az osztályvezetők, vagy a náluk magasabb munkakörben dolgozók. A kiküldő szervek vezetői azonban indokolt esetben más dolgozók számára is engedélyezhetik magasabb kocsiosztály igénybevételét. A rendelet szerint a kiküldő szerv vezetője kivételesen azt is engedélyezheti, hogy jogosítvánnyal rendelkező dolgozója belföldi hivatalos kiküldetése során személyi tulajdonban levő motorkerékpárt, személygépkocsit használjon. Erre engedély akkor adható, ha a vasúton, autóbuszon történő utazáshoz képest a saját kocsi használatával felmerülő többletköltség a takarékossági szempontokat figyelembe véve az időmegtakarítással arányban áll, illetve, ha a kocsira érvényes casco biztosítás van. Külön paragrafus szól arról, hogy a termelésben, szolgáltatásban közvetlenül részt vevő dolgozónak, akinek munkavégzéséhez a személygépkocsi folyamatos vagy rendszeres használata elengedhetetlenül szükséges, ezért átalánytérités fizethető. Ez vonatkozik azokra a termelés-, illetve forgalom- irányító munkakörökben dolgozókra is, akik a vállalat telephelyén kívüli szolgáltatásokat, illetve területileg szétszórtan dolgozó embereket irányítanak, ellenőriznek. Ezeket a munkaköröket egyébként az illetékes miniszterek határozzák meg. Az átalány megállapításánál belterületi használat esetén havi háromszáz, járás vagy Budapest területén havi ötszáz, megye vagy annál nagyobb területre kiterjedő használat esetén pedig havi ezer kilométer utazás vehető maximálisan figyelembe, ennél többet tehát nem lehet kifizetni. A rendszeresen kiküldetési vagy külszolgálati munkát teljesítő dolgozók részére esetenkénti elszámolás helyett élelmezési, szállás-, valamint utazási költségátalány is megállapítható. Ezt azonban az előzetes számítások alapján úgy kell meghatározni, hogy csak a tényleges költségeket fedezze és semmiképpen se jelentsen fizetéskiegészítést. A rendelet előírja azt is, hogy a már megállapított átalányok összegét időközönként felül kell vizsgálni. Az igazságügy-miniszter módosította a népi ülnökök díjazásáról szóló korábbi rendeletét. Az új jogszabály szerint 1983. január 1-től a munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban nem álló népi ülnököt ülnöki működésének minden egyes napjára száz forint tiszteletdíj illeti meg. A Magyar Közlöny november 16-i számában jelent meg a közlekedés- és postaügyi miniszter rendelete a közületi szervek gépjármüveiről szóló kormányrendelet végrehajtásáról. Ez részletesen meghatározza egyebek között, hogy milyen szolgáltatási feladatok megoldására engedélyezhető limousine és kombi típusú kocsik igény- bevétele, hogyan történhet a taxi-rendszerű üzemeltetés, mikor engedélyezhető a vállalati személygépkocsi magáncélú használata. (A közületi szerv vezetője évente üzemi személy- gépkocsinként legfeljebb 3000 kilométer magáncélú használatot engedélyezhet.) A Magyar Közlöny november 20-i számában olvasható a művelődési miniszter szerzői joggal kapcsolatos rendelete. Ez egyebek között előírja, hogy a rádió vagy a televízió műsorában sugárzott, valamint a képvagy hanghordozón nyilvánosságra hozott művek szerzőit a magáncélú másolásokra tekintettel külön díjazás is megilleti. Ebből az előadóművészek és a hangfelvétel előállítói is részesednek. A másolat készítésére alkalmas üres kép-, vagy hanghordozó anyag (például magnószalag) első belföldi forgalomba hozója köteles az árbevételből nyolc százalékot a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz átutalni. A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki az export céljából történő forgalomba hozatalra és az olyan stúdióberendezéshez, diktafonhoz használható kép- és hanghordozókra, amelyek renleltetés- szerű használat esetén nem alkalmasak müvek másolatainak magáncélú készítésére. A befolyt díjak összegéből a költségek levonása után hanghordozóknál ötven százalék illeti a szerzőket, harminc az előadó- művészeket, húsz pedig a felvétel előállítóit; képhordozóknál hetven százalékot kap a szerző, harmincat pedig az előadóművész. Végezetül az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének két rendelkezésére hívjuk fel a figyelmet. Az egyik az Esztramos-hegy egyes területeit nyilvánította védetté és csatolta az Aggteleki Tájvédelmi Körzethez, a másik pedig a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet létesítéséről szól. D. A. Nagyobb fényerő, kevesebb energiával Az energiatakarékosságra való törekvés ma már minden vállalat és háztartás központi kérdése, s egyre inkább kiterjed az olajon kívül például az elektromos áramra is. Az Egyesült Izzó olyan termékeket hoz forgalomba, amelyek többször erősebb fényt bocsátanak ki, mint az eddig szériában gyártott típusok, ugyanakkor energiaigényük jóval kevesebb. Az ilyen korszerű, energiatakarékos fényforrások gyártását most felgyorsították a Tungsramnól. Budapesten és sok nagyobb városban a higanygőzlámpák már korábban is elterjedtek, a gyár nemrég új típusát, a fémhalogén lámpát is kifejlesztet-, te. Ilyen erős fényt adó izzókat szereltek* fel a közelmúltban a Népköztársaság útján. Ugyancsak újfajta fényforrás a nagynyomású nátriumgőz-lámpa, amely a Soroksári és a Szentendrei utat világítja meg, szinte nappali fény árasztva. Igaz, ezek a típusok drágábbak elődeiknél, de kevesebb elektromos áramfogyasztással tízszeres fényerőt adnak. Az Egyesült Izzóban most az utcai nátriumgőz-lámpák kisebb, otthoni világításra is alkalmas izzóit próbálják ki, és előkészülnek a szériagyártás megszervezésére. Addig is a lakások energiatakarékos megvilágítását egyebek között a fénycsövek biztosíthatják, amelyekből az idén megháromszorozódott a termelés. Egyik nagy teljesítményű gépsorukról óránként 3600 korszerű fénycső kerül a csomagolóba. Kevesebb energiát igényelnek- azok az új tükrözött, irányított fényű lámpák is, amelyekből a korábbi 100 wattos helyett elegendő 60 wattosat használni. HÉTVÉGE 3.
