Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-09 / 338. szám
1982. december 9., csütörtök Dunántúli napló 3 A Pécsi Filharmonikus Zenekar hangversenye Romantikus est H árom különböző karakterű, fogantatású romantikus művet játszott keddi hangversenyén a Pécsi Filhamonikus Zenekar. Weber: „természetzenei" Oberon-nyitányát; Csaj-, kovszkij bravúros. hatásos eszközökben bővelkedő b- moll zongoraversenyé t és Schumann szimfonikus művészetének reprezentánsát, a IV., (d-moll) szimfóniát (Op, 120.). A stílusosan, kiegyensúlyozottan megszólaló Oberon- nyitány után a közönség nagy érdeklődéssel várta a Csaji kovszkij-koncertet, a — sajnos — ritkán hangversenyző Bánk y József előadásában. Várakozásában nem csalódott: az első pillanattól Nagy általánosságban a tisztán tartott, jól táplálkozó, nem betegeskedő gyereket a szülői közvélemény egészséges, nek tartja, holott az egészséget nemcsak a betegség hiánya jelenti, hanem számos olyan testi, lelki „paraméter" is- amely o gyermek személyiségének ki- teljesedését, a majdani felnőtt jó emberi kapcsolatait és harmonikus beilleszkedését segíti. Ennek előkészítését — az egészséges életmódra való nevelést — a kisgyermek születése pillanatában el kell kezdeni. Ügy megalapozni a családban, hogy az aztán kellő szinten és kellő összhangban folytatódhasson a bölcsődében, óvodában, iskolában. Nyugtalanító adatok Erről az egész társadalmat mélyen érintő témáról tartott tudományos tanácskozást nem. régen a Pécsi Akadémiai Bizottság pedagógiai-pszichológiai és sport-biológiai munka- bizottsága. A kerekasztal-be- szélgetés értéke abban rejlett, hogy az előadó pedagógusok, orvosok saját tapasztalataik, tudományos felméréseik alapján rajzolták fel a* egészséges életmódra való nevelés nem mindig megnyugtató képét, és lassan csak növekvő eredményeit. Nyugtalanító adatokat hallót, tunk a 11—14 éves korosztály szesz- és kávéfogyasztásáról, dohányzásáról. Arról, hogy milyen sok gyerek nem reggelizik, s kevés gyümölcsöt, viszont túl sok édességet fogyaszt. A moz- góshióny egyenesen kabarétréfák témája. De fel kell figyelni a kevés és látványos, ám nem kevésbé veszélyes jelenA Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a KISZ Központi Bizottsága és a Művelődési Minisztérium a szakközépiskolások számára — a korábbi évekhez hasonlóan — idén is meghirdette az országos orosz nyelvi szóbeli versenyt. A versenyen a szakközépiskolák harmadik és negyedik osztályos tanulói közül azok vehetnek részt, akik az orosz nyelvet heti két órában tanulják és akik az országos középiskolai tanulmányi versenyen orosz nyelvből nem indulnak. Nem vehet részt orosz anyanyelvű szülők gyermeke és az olyan tanuló, aki kezdve világosan kitűnt, hogy a pécsi pianistának világos, határozott és rokonszenves elképzelése van Csajkovszkij remekéről, és ezt tökéletesen meg is tudja valósítani. Ezt szolgálta jól összefogott, a nagy formaelemeket pontosan megmutató „építkezése” csakúgy, mint fémes, kemény, határozott billentése. Szinte hangonként megmunkált, igen pontos dramatur- giájú átvezetései élményszámba mentek — csak a legjobb zongoraségre is: egyes családokban — a különórákkal együtt — már óvodás korban napi 10—12 órányi szervetett nevelést kell „elviselnie" a 4—5 éves gyereknek. És ha nem is túl sokan, de vannak kicsik- akiket reggel háromnegyed ötkor visznek az óvodába. Fáradt, zaklatott, idegileg túlterhelt gyerekek növekednek a szemünk előtt. Nemrég a 14—18 évesek egyik kötelező szűrésén 58 százalékot ért el az idegrendszeri, érzékszervi zavarokban szenvedő fiatalok aránya. A statisztika éppen úgy, mint az orvosi gyakorlat egyértelműen bizonyítja: itt vannak a gyökerei a felnőtt közép korosztály növekvő számú megbetegedéseinek. A „szemünk előtt növekszik” kifejezés azonban szinte csak stilusfordulat, hiszen a bajok egyik oka éppen az, hogy a gyerek nincs eléggé közel a szülőhöz; a szülő nem tudja, vagy nem akarja vállalni azt a feladatát- hogy a családot kívülről ért káros hatásokat gyengítse vagy visszaszorítsa és felerősítse a kívánatos erőket. Értékvesztés, tájékozódási zavar, érzelmi bizonytalanság következik ebből — ahogyan több érdekes tanulmány rámutatott er. re az említett tanácskozáson. A család jelentősége A teendő pedig: a család jelentőségének növelése. Népes- ségutánpótló, gazdasági és szociális szerepe mellett az érzelmi biztonságot megteremtő és kulturális funkciójának erősítése. A család úgynevezett egészség nevelő feladata mindezekkel szorosan összefügg. egy évig vagy annál hosszabb ideig orosz nyelvterületen élt. Az iskolai versenyeket 1983, január 31-ig, a megyei és a fővárosi versenyeket március 5-ig rendezik meg. Az országos döntőre április 9-én kerül sor. A megyei, illetve a fővárosi versenyekre csak azok a tanulók nevezhetők, akik az iskolai versenyen részt vettek és ott első helyezést értek el. Az országos döntő helyezettjeinek jutalmai: I—II.—III. díj: hatnapos utazás a Szovjetunióba; a további helyezettek könyvjutalomban részesülnek és oklevelet kapnak. művészektől hallani ilyeneket! Egyetlen észrevételünk az, hogy a lágyabb, oldottabb karakterű melléktémákat talán nem finomította, egyénítette annyira, mint lehetett volna. Előadásának legnagyobb erénye, hogy nem engedett a versenyműben meglévő „hatásos” elemek csábításának, és a mű szerves, igazi zenei értékeit mutatta meg. Az előadás még jobban sikerült volna, ha a zenekar egyenletesebb, egységesebb teljesítményt nyújt. Timi igazán kellemes jelenség, piros köpenyében jól műtőt a játékosztály polcai között. Mégsem lesz belőle igazi eladó sem az áruházban, sem másutt. „Valahogy nem nagyon tetszik a kereskedelem”, mondja, bár ennek okát nem tudja pontosan megfogalmazni. „Nincs kedvem ehhez", teszi hozzá magyarázatképpen. Ami bizonyos szempontból érthető. Timea tcvaly végezte az általános iskolát. Gimnáziumba jelentkezett, hogy utána kozmetikusnak tanuljon, második lehetőségként a gép- és gyorsíró iskolát jelölte meg. Nem vettek fel, szakképzetlen eladó lett belőle. — Jövő szeptemberben újra megpróbálom a tanulást — mondja nem nagy meggyőződéssel. — Hol? — Azt még nem tudom. Nincs nagy választékom. Konkrét tervem sincs. Ahogy az alkalom hozza. Ha nem lesz semmi ötletem, bemegyek tanácsért a pályaválasztási intézetbe. o Az 1981—82-es tanévben 5522-en végeztek Baranya megye általános iskoláiban. Közülük 5347-en jelentkeztek továbbtanulni valamilyen középfokú intézetbe. Körülbelül nyolcszáz tanulót utasítottak el helyhiány vagy tanulmányi eredmény miatt, az elutasítottak jelentkezési lapja végül a Pólyaválasztási Tanácsadó Intézetbe került. Az intézet szóban vagy írásban újabb tanulási vagy munkalehetőségeket kínált a fiataloknak. — Sokan' maguk elhelyezkedtek még a nyáron, 364 tanuló pedig a mi javaslataink alapján talált magának munkát vagy iskolai helyet —■ veszi elő a statisztikát Vajda Erika főelőadó. — Elsősorban olyan szakmákat ajánlurtk, ahol hiány van: cipőfelsőrész-készítő, fonalgyártó, állattenyésztő, sörgyártó, p”ek stb. Elfogadják, jobb híján, majd csak lesz valami alapon. Megkérdeztük őket, ez a hely megfelel-e elképzeléseiknek: csak 77-en Érzékletes szépséggel szólalt meg az együttes előadásában Schumann IV. szimfóniája, bár a mű igazán csak azoknak jelenthetett élményt, akik nem — vagy nem eléggé — ismerik, kedvelik a német zeneköltő bámulatosan gazdag és finom zongoramuzsikáját, kamaraművészetét. „ ... egyéniségének intim, rejtett vonásait leghívebben a félig kimondott szavak árnyalt tónusai fejezik ki — mondja róla mondtak igent, 287-en ne-, met mondtak. Aki cukrász szeretett volna lenni, elképzelhető, hogy elégedett pék lesz, a bőrdíszművesből jó kesztyűs. De, aki kereskedőnek készült — feltéve, hogy megalapozott volt a terve —, kis valószínűséggel dolgozik szívesen, mint állattenyésztő vagy textiltisztító. Az a tapasztalatunk, az ilyen választás esetében nagy a lemorzsolódás. Különben a lányok Hátrányban vannak a fiúkkal szemben általában (az elutasítottak aránya 437:85), a fel nem vettek 87 százaléka gyenge vagy közepes tanuló. Jelenleg 158 olyan tanuló jelentkezési lapja van az intézetnél, akikről szeptember 1-én úgy tudták, nincs helyük. Nekik és még hetven tanulónak kérdőívet küldtek ki az intézet munkatársai, hogy megtudják: hogyan alakult a gyerekek sorsa, mik a terveik, milyen segítségre van szükségük. A címzetteknek alig egyharmad része válaszolt. A levelekből az derül ki, hogy mindenki talált magának munkát vagy tanulási lehetőségeit. Ezen belül azonban a kép elég változatos a megelégedettségtől a tétova- ságon át a csalódottságig. o Huczek Erzsébetet hiába keresem szülei bikali házában: a szomszédoktól tudom meg, hogy Komlón, az 501. sz. Ipari Szakmunkásképzőben tanul. Az igazgatói irodában beszélgetünk: vékony, sápadt kislány, határozottan válaszol. — Kiskoromban csecsemőgondozó szerettem volna lenni, végül fodrásznak jelentkeztem, de nem vettek fel sem ide, sem a szentlőrinci állategészségügyi szakiskolába, ahol az édesapám tanult és nagyon ajánlotta. Tanácstalanok voltunk, esztergályos nem akartam lenni, a ruhaiparban nem akadt hely. Végül a cipőfelsőrész-készítőkhöz jöttem. — Elég messze esik a csecsemőgondozástól ... — Ügy indultam neki, hogy nem fogom szeretni. De az osztályfőnök és a szakoktató sokat beszélgetett velünk a szakegyik kiváló magyar ismerője. — Az egyes gondolatoknak csak szimbolikus jelzése, a sejtetés varázsa azonban lényegében ellenkezik a szimfonikus műfaj természetével." Az együttes tolmácsolása Simon Emil (Románia) vezényletével természetesen nem bizonyíthatta be ennek „ellenkezőjét", de — különösen a harmadik és negyedik tételben — stílusos, szép előadás volt. A tehetséges vendégkarmester nemcsak pontosan irányított, hanem képes volt inspirálni, magával is ragadni együttesét. ma szépségeiről. Kezdtem megkedvelni. Az a tervem, hogy kitanulom a szakmát és leérettségizek. Hlászni Beáta most kartonhordozó az újmecsekaljai orvosi rendelőben. Édesanyja meséli, hogy kereskedelmi szakmunkásképzőbe jelentkezett: elsőként is, másodikként is ezt jelölte meg. Nem akar más lenni, csak eladó. Annyira nem, hogy mostani munkahelyén felajánlották, támogatják, ha például asszisztensnek tanul. De nem, jövő ősszel újra megpróbálja a kereskedelmit. Van, aki már feladta. Fischer Judit két évvel ezelőtt végezte a nyolcadik osztályt, most dajka a mágocsi óvodában. Ő sem dajka szeretett volna lenni, hanem „boltos". Kicsit mintha bosszús lenne, amiért erről faggatom. — Mindenáron boltban akartam dolgozni. Szekszárdra, a kereskedelmibe jelentkeztem, nem vettek fel, csak Villányba, borásznak. Azt nem szerettem, egy hónap múlva otthagytam. — Mi a munkája? — A gyerekek ebédeltetése, öltöztetése, takarítás. Két műszak, 2200 forint. — Nem próbálja meg még egyszer a kereskedelmit? — Nem akarok 17 évesen 15 évesekkel együtt járni. — Mik a tervei? — Hát.. . dajka leszek — mondja egy vállvonás kíséretében. o Kár lenne általánosítani néhány rövid beszélgetés alapján, de a négy, találomra kiragadott példa meg a statisztika bizonyítja, hogy a pálya- választás nem kevés konfliktussal terhes. S bár nyilvánvaló, hogy a népgazdasági igények és az egyéni kívánságok közti teljes összhang megteremtése aligha lehetséges, annyi bizonyos, hogy törekedni kell a kettő közelítésére. A családban és az iskolában jobb tájékoztatással és a képességek reálisabb felmérésével, az iskolában és munkahelyeken pedig a valóban szükséges tanulási kapacitás biztosításával. Gárdonyi Tamás Budapesti ősz Mióta híre kelt, hogy Karinthy Ferenc regényt ír az 1956-os őszi eseményekről, oz olvasók nagy érdeklődéssel várták a mű megjelenését. A Budapesti ősz — az igédnél valamivel később — az elmúlt hetekben látott napvilágot. A széles körű érdeklődés nyilván kettős indíttatású: egyrészt a jeles író legfrissebb munkájának szól, másrészt történelmünk ama tragikus fejezetének, mely huszonhat év távlatából is foglalkoztatja az embereket. Nem mondhatjuk, hogy a jelzett időszokról ■ újabb irodalmunkban kevés alkotás született. Regényeket, elbeszéléseket, drámákat sorolhatnánk, melyek ilyen vagy olyan szemszögből, nagy művészi erővel vagy kevésbé időtállóan dolgozták fel ez 56-os történelmi napok eseményeit. Ennek ellenére — a kritiko általános vélekedése szerint — bizonyos kérdéseket máig sem tisztázott az irodalom, s úgy tűnik, a teljes, minden részletében árnyalt és hiteles kép megrajzolásával is adós még. Bizonyára ezért kelt minden újabb, erről a korszakról szóló mű izgalmas várakozást, ezért vesszük kézbe most fokozott érdeklődéssel Karinthy Ferenc Budapesti őszét. A regény feltehetőleg a nagy sikerű Budapesti tavasz párjának készült. Erre enged következtetni, hogy a két műben jól kivehető párhuzamok fedezhetők fel, most azonban mégsem az összehasonlítás érdekel bennünket. Az író érezhetően arra törekedett, hogy az eseményeket a krónikás hűségével idézze, ezzel is erősítve az epikai hitelt. A regényben napról napra elevenednek meg az ábrázolt időszak legfontosabb epizódjai, a rádió megtámadásától a Köztársaság téri pártház ostromáig. A történések között a főhős, Páhy Gyula személye az összekötő kapocs. Tulajdonképpen mindvégig az ő szemszögén keresztül látjuk az eseményeket, hiszen — mint a regény végén kiderül — Páhy Mexikóból hazaküldött emlékiratát olvastuk. Ez természetesen csak írói fogás, Páhy Gyula éppúgy költött alak, mint a Budapesti tavasz Pintér Zoltánja. Karinthy Ferenc most is olyan embert választott könyve hőséül, aki egyéni sorsát tekintve változatos utakat jár be. Abból az osztályból származik, melynek tagjai negyvenöt után többnyire szembekerültek az új rendszerrel. Apja csendőrtiszt volt, részt vett az újvidéki vérengzésekben. Ö azonban szakított múltjával, igyekezett elfogadni a megváltozott viszonyokat, sőt tevékenyen bekapcsolódott az ötvenes évek elején azok alakításába. Nem számításból, alakoskodásból tette ezt, mint sokan mások, hanem őszinte felismerésből. Az októberi események elbizonytalanítják. Eleinte csak sodródik a tömeggel, jobbára külső szemlélője mindannak, ami történik. Hozzájárul ehhez az is, hogy magánéleti válsága éppen ezekben a napokban kerül mélypontra: a feleségéhez kötő hűség és egy színésznő csábító vonzalma között vergődik. Az író, úgy érezzük, a kelleténél nagyobb szerepet tulajdonít ennek a válságnak, s így a regényben megbomlik az eg*yen- súly. Páhy nem válik c történet igazi hősévé, sorsa nem kapcsolódik szervesen az eseményekhez. Amit tesz, többnyire egyéni megfontolásokból teszi. Ilyen a drámája is, véletlenül lesz elvakult apja gyilkosa. S ez eredményezi, hogy a történet végén, szándéka ellenére a rossz oldalon találjuk. A regény csak részben felel meg várakozásunknak. Egésze nem adja azt, amit egyes részletei ígérnek, s főként azért, mert a főhős és a történelem nem találkoznak kellő szinkronban. K. S. Varga J. Nem reggelizik a gyerek... Tudományos tanácskozás az egészséges életmódra nevelésről Az egészség fontosságáról rengeteg közmondás, szólás, aforiz ma van forgalomban a „fő az egészségitől az „az egészség megőrzése a legjobb gyógymód"-ig bezárólag. Az egészséges életmódra nevelés családi gyakorlata azonban még többféle: az egyik szülő „az a kis bor nem árthat" jeligével meg-megkinálja gyermekét, a másik még játékpisztolyt sem vesz neki, nehogy agresszív felnőtt legyen belőle. diuatos pályák Édességcsomagokat készítenek a tanulók a 10. sz. ABC-ben lévő oktatóteremben Pályaválasztás - konfliktusokkal Majd csak lesz valami?... G. T. Szakközépiskolások orosz nyelvi versenye