Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-08 / 337. szám
1982. december 8., szerda Dunántúlt napló 5 Tizennyolcezer emberről van szó Többet kelj törődni az idősekkel! Mindenkinek van tennivalója, de legtöbb a hozzátartozóknak Tízezerre tehető azoknak a Baranyában élő idős embereknek a száma, akik rendszeresen és hat—nyolcezren vannak azok, akik esetenkénti támogatásra szorulnak. Az ő helyzetüket feltáró, a további teendőket megjelölő tanácskozásra hívta a vállalatok, üzemek, szövetkezetek illetékeseit, a társadalmi, töm eg szervezeti aktívákat, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága, a TIT Baranya megyei Szervezete, a Baranya megyei Tanács egészségügyi osztálya és a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége. A pécsi Városi Tanács dísztermében tegnap tartott tanácskozás első részében négy előadás hangzott el. Dr. Buda József kandidátus átfogóan ismertette azokat a gondozási formákat, amelyek segítségével a társadalom igyekszik segíteni a rászorulókat. Bár országos viszonylatban a baranyai ellátás minden tekintetben jónak minő. síthető, a gondokat ismerve a hallgatóság helyeslőén fogadta azoknak a törekvéseknek ismertetését, melyek a szociális otthonok, az öregek napközi otthonainak bővítésére, a házi szó. ciális gondozás szélesítésére, valamint a hétközi otthonok lét. rehozására irányulnak. Az idősikorúákkal való törődés jegyében hozták létre pécs. bányatelepi kórházában a geriátriai részleget, amelynek munkájáról dr. Hazafi Klóra osztályvezető főorvos beszélt. A Naponta 50 idős emberről gondoskodnak a pécsi Kassa utcai öregek napközi otthonában. részleg legfontosabb célja, hogy az idős embereket olyan fizikai lelki állapotba hozza és tairtsa, hogy minél hosszabb ideig tudjanak az otthonukban létezni. Hogy ez mennyire fontos, az dr. Molnár Péternek, a POTE Élettani Intézete tudományos főmunkatársának előadásából egyértelműen kitűnt, aki az időskor pszichológiáján belül többek között arról beszélt, hogy az ingerszegény környezet ugyanolyan káros elváltozásokat okozhat náluk, mint a stresszhatások. Ugyanakkor a szociális kötődési igérfyük óriási és rendkívül fontos az aktivizálásuk, vagyis a hasznos, de számukra nem megerőltető foglal, koztatásuk. Az aktivizálás szép példáit — szövés, kerti munka, kézimun- kázás, szocialista brigádokkal, iskolásokkal való közös programok — Balogh Istvánné pszichológus ismertette, aki a megye szociális otthonaiban és öregek napközi otthonaiban folyó ilyen irányú tudatos tevékenységről tartott tájékoztatót. Az előadásokhoz kapcsolódó számos hozzászóló véleménye megegyezett abban, hogy szűk. sége^ az időskorúakkal való fokozódó társadalmi törődés, ugyanakkor arra is rámutattak, hogv nemcsak az ilyen gondozás szélesítésével javítható az idős emberek helyzete, tehető iabbá a közérzetük. Arra is szükség van, hogy nagyobb tisztelettel, megbecsüléssel vegyék őket körül. Ehhez pedig az 'kell, hogy a jövőben ne csak az erre hivatott intézmények, szervezetek, válla latok, szocialista brigádok fogjanak össze, hanem elsősorban a családoknak, a hozzátartozóknak kell nagyobb szeretettel, többet tö. rődniük a nagyszüleikkel, szüleikkel. T.É. + Népi iparművészek Baranyában Színvonalas / munka Magyariukafán Baranyába látogatott teghap dr. Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke, és Takács Gyulával, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesével, valamint Andráslalvi Bertalannal, a múzeum néprajzi osztályának vezetőjével a jövőbeni együttműködésről tárgyaltak. Megyénkben az utóbbi években sok olyan kezdeményezés született, amely segítette a népi iparművészet reneszánszát. így például a magyarlukafai tájház nyaranta fiatal alkotóknak ad otthont. Dr. Nagy László a múzeumban megtekintette a Magyariukafán készült agyagedényeket, szőtteseket, faragott bútorokat, bőr használati tárgyakat és elismeréssel nyilatkozott azok művészi értékeiről. Délután az iparművészeti tanács elnöke felkereste a zengővárkonyi, ófalui és mecseknádasdi tájházat, valamint műhelyében Szatyor Győző fafaragót, Töt- tös Sándor szövőt, Pausch Antal és Siebert József faesztergályost. Januar elsejétől uj ber- és keresetszabályozás (Folytatás az 1-es oldalról) tes bérszínvonal-emelést hajthatnak végre. Itt említette meg Kónya Lajos, hogy az 1983 előtt összegyűjtött bértartalékokat a vállalatok a következő évben nem használhatják fel. A központi bérszabályozásban nem a jövedelmezőségi mutató, hanem központi előírás határozza meg az adómentesség mértékét, Háromféle változatot alkalmaznak majd. Az egyik változatban csak a központilag előírt mértékű bérszínvonal-emelés — 2,7 százalék — részesül adókedvezményben. A másik változat szerint a központilag engedélyezett, de alacsonyabb mértékű (2,2 százalékos) adómentes bérfejlesztési lehetőségen túl a létszámcsökkenésből eredő bérmegtakarítás 30 százalékának megfelelő bérszínvonal-emelés is mentesül az adó alól. Azok a vállalatok, szövetkezetek, melyek kedvezőtlen helyzetbe kerültek, átmenetileg választhatják a. harmadik formát, vagyis a központi bér- szabályozás szigorított feltétel- rendszerű változatát. Ebben az esetben a szabályozás csak 1,2 százalékos adómentes bérfejlesztésre nyújt módot, a szigorú egyéb feltételek biztosítják, hogy csak a valóban rászoruló vállalatok éljenek ezzel a lehetőséggel. A bevezetendő bér- és keresetszabályozás — hangsúlyozta az elnökhelyettes — a jelenlegi rendszer korszerűsítését jelenti, megfelelő biztonsággal képes szabályozni a bérkiáramlást. Következetesebbé teszi az ösztönzést is, mivel a bérfejlesztési lehetőséget a teljesítmények színvonalához, és nem annak növekményéhez kgpcsolja. Január elsejétől módosul a vállalati magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszere is. A módosítás célja a vezetők anyagi ösztönzésének fokozása, valamint a vállalat jövedelmezősége szerepének növelése a vezetők ösztönzésében. Azokon a területeken, ahol a nyereségérdekeltség érvényesíthető, a vállalati jövedelmezőségi mutató képezi a jövőben is a vezetői premizálás alapját. Ennek egyenletessebbé tétele érdekében a jövőben a prémiumok alapjaként az adott év és az azt megelőző két év. jövedelmezőségi mutatójának átjagát kell figyelembe venni. Változás az is, hogy a tevékenység átfogó értékelésén alapuló jutalom valamennyi központilag előírt szempontja és a jutalmazás személyi felső határa megszűnik. A jutalmak keretösszegével a felügyeleti szerv gazdálkodik a jövőben. Az intézkedés lehetővé teszi a vállalati sajátosságoknak, a vállalatok előtt álló távlati feladatok tejesítésének az eddigieknél jobb figyelembevételét, valamint lényegesen differenciáltabb anyagi elismerést biztosít a korábbiaknál. olvasótáboruk Az idei nemzetiségi olvasótáborokat értékelték kedden az Állami Gorkij Könyvtár munka- értekezletén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházában. A nemzetiségek — hangsúlyozta bevezetőjében Verseghy György, az Állami Gorkij Könyv, tér igazgatóhelyettese — csak intézményes keretek között őrizhetik meg, tarthatják fenn nyelvi, nemzeti integritásukat. Az otthonról hozott nyelvjárási anyanyelv sokban eltér az isko. Iában használt nyelvtől. Jelenleg a közművelődési könyvtárakban 190 ezer, az iskolákban 35 ezer, a nemzetisé, gi olvasók nyelvén írt kötett várja az érdeklődőket. Az utóbbi években fokozódott az érdeklődés az olvasótáborok iránt. Ma már nem a táborok számának növelésére, hanem az erők összpontosítására szükséges törekedni. Az idén sikeresen mutatkozott be két új délszláv olÁllok az ajtófélfának támaszkodva, közben percenként nyílik a műhely ajtaja. Ügy érzem, hogy várnom kell, talán csökken a forgalom, de túl optimista vagyok: Anweiler .Miklós túlságosan is közismert a mecsekalji városban. Ha szakad az iskolatáska, romlik a bőrönd húzózárja, lyukasztani kell a derékszíját, mindenki idetalál. A baranyai megye- székhelyen egyedül a hetvenen túl lévő „mester” vállalja a javítási munkákat. — Két bőröndöt hoztam szeptemberben. Az egyik össze- hajthatós, a másik feketekockás. Úgy alakult, hogy a karácsonyi ünnepekre beutalót kaptam, — most megyek „nyaralni” mondja egyszusszra a középkorú hölgy és rögtön rá is gyújt, ezzel is hangsúlyt adva rohanásának. Mert itt valóban nincs percnyi beszélgetésre alkalom, átellenben a Munkácsy utcai Orr-, Fül- és Urológiai Klinikával, A hölgy megnyugodva távozik, Anweiler úr jóvoltából: a kézcsók egyben azt is jelenti, hogy a januárra vállalt javítást előbb végzi el. — Nézzen körüli Ki se Látszok a bőröndök és táskák halmából. A bőrdíszművesek a javítást nem vállalják — mondhatnám, rangon aluli munkának vélik —, holott láthatja, mekkora az igény... A szülők sorra hozzák az iskolatáskákat fölháborodva, hogy kiszakadt a vasótábor, ezek Bács-Kiskun, valamint Zala, Vas és Győr- Sopron megye nemzetiségi diák. jait fogadták. A német olvasótáborok közül — 1982-ben ötöt szerveztek — sokat javult a mó. ri színvonala. Új színfoltja a mozgalomnak, hogy a váraljai tábor munkájába bevonták az NDK-ból itt nyaraló gyerekeket is. Fontos lenne — hangzott el a tanácskozáson —, hogy 0z általános iskola nyolc osztályát befejező és nem nemzetiségi középiskolában, szakmunkásképzőben továbbtanuló gyerekek is megőrizhessék, felfrissíthessék nyelvtudásukat. Ennek érdekében a jövőben nemzetiségenként egy-egy országos olvasótábor megszervezését tervezik. Az értékelést követően kiosztották az 1982. évi olvasótábori módszertani pályázat díjait. Kiemelt első dijat kapott a Szekszárdi Megyei Könyvtár bá. ziskönyvtárosa, Gy. Lengyel Éva és munkacsoportja. füle, és a gyereket szidják ... Pedig nincs igazuk: nyolc-tíz kilónyi füzetet, könyvet sajtol bele a diák a gyengén megvarrt táskába. Persze, hogy szétnyílik a varrás, időn belül használhatatlanná válnak a húzózárak, elenged a csat. Ismét nyílik a műhely ajtaja. A bolthajtásos helyiségbe középkorú férfi lép be, röstell- kedve mondja: most meg a másik füle szakadt le a táskának. Az idős mester a nevet kérdi, és a kartonra írt névjegyre ráírja: holnap jöhet. — Bácskában születtem, Pa. lánkán tanultam a bőrdíszműves szakmát 1944-ben költöztünk Pécsre és azóta is itt dolgozom. A Blázek-féle műhelyben kezdtem és ott voltam 1969-ig. Tizenhárom éve váltottam ki az iparengedélyt, azóta csak javítással foglalkozom. Ezt a Singert tőlük kaptam, meg a Dürkopp bőrvarrógépet is. Mondhatnám, hogy ez volt a nyugdíjas örökségem, Anweiler Miklós reggel héttől délután ötig a műhelyben van. Egy perccel se tovább, mert otthon várja a bevásárlás, a főzés. Felesége súlyos beteg. — Ma is-főz? — Hát persze! A hétvégén a frissen vágott csirke aprólékból levest készítettem, most pedig a combból és a melle- húsából rántottcsirkét készítek. A mosásra nincs gondom, mert a lányom ebben segít. S. Gy. Rádió mellett... Reménykedjünk? Pécsiek nyilatkoztak tegnap reggel a rádiónak, egyáltalán nem mai keletű témáról: meddig terjeszkedik a város fölfele a déli lejtő szőlőskertjeinek rovására, illetve mennyivel csökkent a történelmi borvidék területe az utóbbi két-két és fél évtizedben? Hogy hány tőkét ástak ki az épületek alapozásánál, hányat fordítottak ki a földgépek tövestől az útszélesítések, vagy terület-megosztások során, azt azt hiszem, senki nem tudja. Hogy csökkent a terület, az biztos. Nem most — másfél — évtizede (!) egy kedves szőlősgazda — Váradi néni — levélben hívott meg hűvösvölgyi szőlőjébe, megmutatta teraszos művelésű kertjét (roppant nagy munkát végzett a család, a támfalak építésénél, 'humusz földhordásánál, öntözésnél, szőlőtelepítésnél) jártuk a sorokat a fürge kis öregasszonnyal, átmutatott a túloldalra: „Ott is szőlő volt valamikor, de rövidesen házakat építenek helyükbe...!" A kövekből kirakott támfalak már megbomlottak, gaz borította az elöregedett, csökött szőlőt, a fák kiszáradtak, az esővíz mély árkokat vájt a valamikor kitűnő bort termő talajban .. . : a terep kész, jöhetnek az építők! Nem az özvegy szőlősgazda volt az egyedüli, aki aggódott a borvidék jövőjéért. Az ötvenes-hatvanas *évek elejéig sok parcejja gazdátlanná vált, mert a hajdani tulajdonosok elöregedtek, az utódoknak nem kellett a szőlő, de másnak sem: a hétvégi kertészkedés csak a hatvanas évek közepétől lendült fel, a nagyobb kerteket földarabolták, gazdát cseréltek és az új tulajdonosok — városiak —. akik jóllehet életükben még nem kapáltak, hozzáfogtak a szőlő telepítéséhez, a szükséges .ismereteket pedig szakkönyvekből, vagy kutatóintézeti, illetve más intézmények szakembereinek előadásaiból szerezték meg, A hagyományos termesztési módok, kai szakítottak, új módszerekkel telepítettek és művelték az ültetvényeket. Ahogy tanulták. Igyekezetük mindenképpen szép és gyönyörű, mondhatnánk azt is, hogy a sok-sok ezer pécsi kerttulajdonos a sírból húzta vissza a környék szőlőkultúráját. Nem hiszem, hogy állításommal túlzásba esnék. De a szőlő mintha megsava. nyodott volna a szánkban. A hetvenes évek elején már alapozták a hegyoldalban a négy, illetve tízemeletes panelházak, vagy más típusú — de szintén emeletes — tórsasházak helyét. Valamikor még a város szívéből föltekintve látni lehetett a tavaszi virágzásba borult mandulafákat, barackfákat, gyönyörű szőlősorokat, látni lehetett a kertekben dolgozómozgó férfiakat, nőket, — ma már ez a látvány a múltté: nem csak a betontömbök, de sokhelyütt még a dölyfös, hivalkodó — egy. vagy kétszintes — „présházak” is, cicomás homlokzattal, tájba egyáltalán nem illő tetőmegoldásokkal rondítják el a korábban szelíd és természetes vidéket. Nehéz lenne számotadni, hányszor emeltünk szót a város fölfele • irányuló terejszke- dése ellen. De ezt megtették mások is — hogy mást ne mondjak — maga a lakosság, tanácstagi fogadóórákon, gyű. léseken, népfront-összejöveteleken, újsághoz, rádióhoz küldött levelekben. Amint a „fenti” — mecseki — péfda bizonyítja, — a véleményeknek nem lett foganatja. A hegyoldalban vágott új utcák beépültek betonból. Kész. Ezen változtatni már nem lehet. De a tegnapi nyilatkozatból azért kiderült valami: ígéret, hogy a terjeszkedésnek véget' vetnek. Reménykedjünk? Rab Ferenc Ritka szakma Táskajavító Gyorsan, szakszerűen
