Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-08 / 337. szám

I M2, december 8., szerda Dunflntmi nonift Falu a Höroskörnyéken Lánycsók Alig egy évtizede ezen a te­rületen még szántó volt, ma meg szinte a mohácsi útig nyúj­tóznak az új családi házakhoz tartozó kertek. Az épületek több­sége kétszintes, némelyiken még érezni a friss habarcs szagát. Lánycsók az utóbbi években nagyiramú fejlődésnek indult, már ami az új otthonok építését illeti. Néhány esztendő alatt a Pécsi út és a Béke tér által ha­tárolt térülőién Egymás után vásárolták a telkeket: azóta öt új utcát nyitottak, évente leg­alább tizenöt családi ház épült. Találomra járom az új utcá­ikat. Némelyikben már kiépült az út, a járda, az újaknál még nem készült el az útburkolat. A Rákóczi utca volt az első, ahol még 1967-ben kezdődött az új otthonok építése. Az egyik, csupaablaikos emeletes épület udvarán fiatalember nagy ku­pacba szórja a kiásott földet. — Pöppl János vagyok — nyújtja a kezét a házigazda, ö meg Újvári Géza, itt lakik mellettünk. De jöjjön beljebb, idekinn már hűvös az idő a beszélgetésre. — Idevalósiak? — kérdem Pöppl Jánost, az OVIT fiatal elektrikusát. — Én igen. A nagyszülőim is lánycsókiak. Apám tanácsá­ra vágtunk bele a,z építkezés­be, ő kőműves és sokat segí­tett. Igaz beletelt vagy kilenc évibe, mire a munka nagyjá- val végeztünk, de saját ottho­nunk van a feleségemmel meg az öcsémnek is, aki itt épített a szomszédban. Nehezen in­dultunk: Mohácson vettünk egy bontásra szánt épületet, az anyag egy része onnan szár­mazik, volt egy kis megtakarí­tott pénzünk, meg segített az OTP is hitellel. Most már be­rendezkedtünk, működik a köz. ponti fűtés . .. — Mohácsról költöztem ki Lánycsókra, ide nősültem — veszi át a szót Újvári Géza. Közel van a város, jó a köz­lekedés, félóránként járnak a buszok. És itt nyugodt az élet, a kertben minden megterem, amire a családnak szüksége van. — Csak éppen bolt nincs — jegyzem meg. Miire Pöppl János: — Egy ideig járdánk sem volt, később megépült, a Hu­nyadi utcában még nincs szi­lárd burkolat. Hiába, a tanács nem győzi, olyan gyors ütem­ben épülnek a házak. Úgy tu­dom, hogy a tervekben szere­pel az új telepen megépíten­dő óvoda, meg ABC óruház felépítése. Várjuk is nagyon, mert a községben lévő két ve­gyesbolt nem győzi ellátni a lakosságot. Pöppl János ismét ásót fog a kezébe, majd búcsúzóul meg­jegyzi: — Annak idején nem szige­teltük le kellőképpen a szivaty- tyúházat, ezért kell most ki­bontani, hogy még a tél beáll­ta előtt végezzünk vele. Lánycsók régi település. Az etsá hiteles adatok szerint I. László 1093-ban a pécsi püspöknek ado­mányozta az akkori Lanchukoi több környező községgel és Moháccsal együtt. A ma két és fél ezres tele­pülés nevének eredetére vonatko­zóan több szájhagyomány él. Egyes feltételezések szerint a honfogla­lás előtt itt élő szlávoktól szár­mazik a neve. mások szerint „há­rom leánytestvér e vidéket örök­ségképpen kapták és rajta meg­osztoztak. Ezek egyike vörös hajú volt és a most is létező Vörös- marton lakott és Márthának hívták, a másik igen vigkedélyű volt, és Villányban tartotta lakását, a har­madik meg itt lakott volna1' — Írja a Pesthy Frigyes-féle Helység- névtár. A szájhagyomány azt is tud­ni véli, hogy az örökösödésen összepöriekedtek és e faluban bé- kültek ki, összecsókolázva. Innen tehát a Lánycsók név. — Lánycsók nagymúltú tele­pülés, hagyományos faluköz­ponttal és sajátos arculatot ad a községnek, hogy sok a né­metajkú lakosa — fogad Fi­scher János, a mohácsi Városi Tanács elnöke. A település ez év elejétől számít városkörnyé­ki községnek, ami új szakaszt jelent Mohács és Lánycsók kapcsolatában. Természetesen ez számunkra is új feladatokat jelentett, hiszen most már ösz- sze kell hangolni mindkét tele­pülés fejlesztését. Az utóbbi években több száz család te­remtett otthont Lánycsókon, és az emberek többsége Mohács­ról települt ki. Joggal várják tehát, hogy az ellátás is vá­rosias legyen, növekedjen a komfortérzetük. Anyagi lehető­ségeink ugyan nem növekedtek, de a szellemi erők „mozgósí­tásával'’. a nagyobb odafigye­léssel, pénzeszközök átcsopor­tosításával előrébb léphetünk: ebben segítséget nyújt appa­rátusunk, kivitelezői kapacitást biztosítunk a község gyorsabb fejlődése érdekében, mert Mo. hácson nincs lehetőség na­gyobb méretű csalódj ház épí­tésre. — A nagyarányú fejlődés újabb gondokat szült, miképpen nyújthatnak ezek csökkentésé­hez önök segítséget? — Ismerjük a lánycsókiak problémáit. Elodázhatatlan az iskola, az óvoda fejlesztése. Ez három és fél millió forintos program, amit 1985-ig mpg kell valósítanunk. A községi ta­nácsnak ehhez nincs elég anya­gi ereje, így a hiányzó össze­get megelőlegezzük számukra. Elavult, kies; a posta, ugyan­így a két élelmiszerbolt. Közös erővel gyorsítani kívánjuk a te. rületelőkészítését, a szennyvíz- hálózat kiépítését, amely a kö­vetkező tervidőszakban csatla­koztatható a városi főgyűjtő rendszerhez. Utóbbinál viszont a lakosság segítségére, teher­vállalására is számítunk. De miképpen látja Lánycsók tanácsának elnöke, Auth Péter a község dolgait a megválto­zott helyzetiben. — Megnövekedett a községi tanács önállósága, felelőssége. A város nem bábáskodik, gyám­kodik annyira fölöttünk, mint korábban a járás: ez elsősor­ban a pénzügyi dolgokra vonat, kozik. 1967-től vagyok Lánycsó­kon és körülbelül ettől az idő­től számítható a község dina­mikusabb fejlődése. A gond­jaink is ebből fakadnak. Ezek a területelőkészítés, a közmű­vesítés, a víz, a villany, az út­építés mind-mind hatalmas ösz- szegeket emésztett fel az új te­lepen, ezért a régi faluban a járdák és utak javítására már nem jutott elég pénz, azok 90 százaléka felújításra szorul. De ugyanígy sorolhatnám a tanácsi intézményeket. A 150 óvodás közül csak 125-nek tudjuk biz­tosítani az étkeztetést. Amíg egy évtizede két csoport volt mindössze az óvodában, ma öt van. Az iskolában is jelentkez­nek a feszültségek. Jelenleg 12 osztály működik, a tervidőszak végére 15—16 osztállyal szá­molunk. Növelnünk kell a tan­Auth Péter lánycsóki tanácselnök termek, az óvodai helyek szá­mát. A szajki termelőszövetke­zet ugyan átadta volt iroda­épületét, de az óvodásokat mindaddig nem irányíthatjuk ót, míg az átalakítást el nem vé­gezzük. A felsoroltakból is érzékelhe­tő: Lánycsók felértékelődött. Egyébként a munkaképes korú lakosság 80 százaléka ingázik, többségük Mohács üzemeibe jár el naponta. És arra kell szá­mítani, hogy a bevándorlás to­vább tart. Ezért is határozott úgy a tanácsi vezetés, hogy gyorsított ütemben készítteti el a község új, részletes rendezési tervét az ezredfordulóig. Addig mintegy 350 lakás építésével számolnak. Jelenleg 90 telek áll kisajátítás alatt, 9,5 hektá­ros területet mérnek ki a ma­gánerős lakásépítés számára, melynék egyharmadán harminc­lakásos sorház épül majd. Az újtelepi rész folytatásaként 1260 méter közművet kell kiépí­teni, a villanyt még az idén biz­tosítják, hamarosan megejtik az az út. és vízhálózat kiépítésével kapcsolatos helyszíni bejárást is, melynek a terveit az AGRO- BER készíti. A tanácselnök bizakodó. Be­szél arról is, hogy a Béke téri telepen presszót építenek, meg ABC áruházat és óvodát a ki­csinyeknek, korszerűsítik a k°z- ség központjában lévő vegyes­boltot, amit önkiszolgáló rend­szerűvé alakítanak át. Végeze­tül megjegyzi: nagy szüksége van a településnek egy függet­lenített népművelőre, mert a kultúrház tiszteletdíjas vezetője félállásban képtelen ellátni fel­adatát. Salamon Gyula Áz igényelhető lakásellátási formák Az igényjogosultság feltételei A lakásgazdálkodásról szóló tanácsrendelet értelmében Pécs városában az igényelhető la­kásellátási formák a követke­zők: szociális jellegű tanácsi bérlakás, nem szociális jellegű tanácsi bérlakás, tanácsi érté- kesítésű (szövetkezeti) lakás, szervezett magánlakásépités keretében épülő tanácsi elosz­tású (OTP) lakás, nyugdíjas- házi és garzonházi lakás. A módosított lakásügyi jog­szabályok új jogintézményként vezették be a szociális jelleg­gel, illetőleg a nem szociális jelleggel igényelhető és kapha­tó tanácsi bérlakások fogal­mát. Természetesen itt nem ar­ról van szó, hogy a jövőben két típusú tanácsi bérlakás fog épülni, hanem arról, miszerint tanácsi bérlakásra kétféle jog­címen - szociális jelleggel és nem szociális jelleggel — lehet' lakást igényelni, illetőleg la­káshoz jutni. Szociális jellegű bérlakás A Minisztertanács rendeleté­nek értelmében tanácsi bérla­kást lakásigénylés alapján szo­ciális jelleggel azok kaphat­nak, akik jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetük folytán más lakásellátási formában nem tudják lakásigényüket ki­elégíteni. Ehhez igazodik ta­nácsrendeletünk 11. §-a, mely szerint szociális jellegű taná­csi bérlakásra - kereseti és jövedelmi viszonyai alapján — az az igénylő jogosult, akinek a családjában az egy főre eső átlagos havi jövedelem a 2400 Ft-ot, fiatal házasnál, gyerme­két (gyermekeit) egyedül ne­velő szülőnél, egyedülállónál nyugdíjasnál a 2700 Ft-ot nem haladja meg. Vagyoni helyzete alapján - az egy főre jutó átlagjövede­lemtől függetlenül — nem jo­gosult szociális jellegű tanácsi bérlakásra az a) akinek Pécs megyei város területén építési telke van, b) aki az ország területén a te­lekellátásról szóló jogszabály mel­lékletében felsorolt üdülőhelyen üdülőtelekkel, nyaralóval vagy hétvégi házzal rendelkezik, c) akinek tulajdonában vagy tar­tós használatában — kivéve a tsx- tagokat és a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozókat — az ország területén bárhol 1500 m--nél (417 négyszögölnél) na­gyobb területű szőlő-, gyümölcsös és kert művelési ágú ingatlana van, d) aki Pécs megyei városban a tanácsi bérlakásának lakásbérleti jogviszonyáról — a hatóság javára — az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 13/ A. § (2) bekezdése, valamint a 14. § (1) és (2) bekezdése alá nem tartozó esetekben — pénzbeli té­rítés ellenében, illetve — megha­tározott személy javára — lemon­dott, a tanácsi értékesitésű (szö­vetkezeti) vagy a munkáslakás­építés állami támogatása kereté­ben épített (vásárolt) lakását a szabadforgalomban — akár OTP útján is — elidegenítette és a le­mondástól, illetve az elidegenítés­től számított öt év még nem telt e) aki Pécs megyei városban a jogos lakásigény mértékének alsó határát elérő személyi tulajdonú ingatlanában lakik, vagy ilyen be­költözhető ingatlannal rendelkezik, illetve ilyen ingatlana volt, és an­nak értékesítésétől öt év még nem telt el. Nem szociális jellegű bérlakás Nem szociális jellegű tanácsi bérlakást az a lakásigénylő kaphat: — akinek a családjában az egy főre eső átlagos havi jö­vedelem meghaladja a szo­ciális jellegű tanácsi bérlakás­ra megállapított értékhatárt (2400 illetve 2700 Ft-ot), — rendelkezhet a szociális jellegű tanácsi bérlakásnál ki­záró okként felsorolt vagyon­tárgyak valamelyikével, — igénylésének kielégítését csak tanácsi bérlakás kiutalá­sával kéri, — vállalja a kiutalandó la­kásra eső négyszeres lakás­használatbavételi díj egy ösz- szegben történő megfizetését, valamint a külön jogszabály­ban megállapított havi lakbé­rének legfeljebb a kétszeres összegét. E feltételeknek együttesen kell fennállniuk. Tanácsi szövetkezeti lakás A tanácsi értékesitésű (szövet­kezeti) lakásra jogosultság fel­tételei a korábbi rendelkezés­hez mérten nem változtak. így tanácsi értékesitésű (szövetke­zeti) lakásra - kereseti és jö­vedelmi viszonyai alapján — az az igénylő jogosult, akinek a családjában, az egy főre eső átlagos havi jövedelem a 3200 Ft-ot, fiatal házasnál, a gyer­mekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülőnél, egyedülállónál, a nyugdíjasnál a 3500 Ft-ot nem haladja meg. Vagyoni helyzete alapján — az egy főre jutó átlagjövede­lemtől függetlenül — nem jo­gosult tanácsi értékesitésű (szövetkezeti) lakásra az a) akinek Pécs megyei város terü­letén építési telke van, b) aki az ország területén a te­lekellátásról szóló jogszabály mel­lékletében felsorolt üdülőhelyen A Rákóczi utcában közel egy évtizede húzták föl az első többszintes családi házakat. Itt lakik Újvári Géza és Pöppl János is, akik szerint, az újtelep lakóinak többsége Mohácsról költözött a városkörnyéki községbe. . A szerző felvételei üdülőtelekkel, nyaralóval vagy hétvégi házzal rendelkezik, c) aki Pécs megyei városban tanácsi értékesitésű (szövetkezeti), vagy a munkáslakás-épités állami támogatása keretében épült (vásá­rolt) lakását a szabadforgalom­ban — akár OTP útján is — érté­kesítette és az elidegenítéstől szá­mított öt év még nem telt el, d) aki Pécs megyei városban jo­gos lakásigénye mértékének alsó határát elérő személyi tulajdonú ingatlanában lakik, vagy ilyen be­költözhető ingatlannal rendelkezik, illetve ilyen ingatlanát öt éven belül értékesítette. A bányászatban foglalkozta­tottak föld alatti pótlékát és különlegességi pótlékát a ta­nácsi bérlakás és tanácsi érté- kesítésű (szövetkezeti) lakás­juttatás előfeltételeként szerep­lő átlagkeresetnél figyelmen kívül kell hagyni. OTP-lakás Szintén nem változtak az OTP lakásra jogosultság felté­telei, ugyanis a szervezett ma­gánlakás-építés keretében azok­ra a lakásokra, amelyekre az OTP-vel, a lakásépítő szövet­kezettel kötött megállapodás alapján a tanács választja ki a vevőt, nem jelölhető ki az az igénylő a) akinek Pécs megyei város területén építési telke van, _ b) aki Pécs megyei városban a jogos lakásigény mértékének felső határát elérő, vagy meg­haladó összkomfortos, vagy komfortos személyi tulajdonú ingatlanában lakik, vagy ilyen beköltözhető ingatlannal ren­delkezik, illetve ilyen ingatlana volt és annak értékesítésétől számított öt év még nem telt el, c) aki Pécs megyei városban ta­nácsi értékesitésű (szövetkezeti) vagy a munkáslakás-épités' álla­mi támogatása keretében, továb­bá szervezett magánlakás-épí­tés keretében épült (vásárolt) lakását szabadforgalomban - akár OTP útján is - értékesí­tette és az elidegenítéstől szá­mított öt év még nem telt el, d) akinek családjában az egy főre eső átlagos havi jö­vedelem az 5500 Ft-ot megha­ladja. Röviden említést kell! tenni a kedvezményekről és a kizáró okokról. Vagyoni és jövedelmi viszo­nyoktól függetlenül szociális jellegű tanácsi bérlakás illetve tanácsi értékesitésű (szövetke­zeti) lakás juttatásában része­sülhet az, aki- nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú la­kását kisebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú állami lakás (tanácsi bér- és szövetkezeti lakás) juttatása esetén a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátja,- életveszély, vagy más ele­mi csapás következtében laká­sából véglegesen elköltözik,- továbbá a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetés birtokosa. Az igénylő nem jogosult bár­mely lakásjuttatási formában állami lakás biztosítására, ha tanácsi bérlakására vonatkozó lakásbérleti jogviszonya vala­milyen neki felróható okból (pl. igénybevétel, bérleti jogviszony jogellenes átruházása, fiktiv lakáscsere stb.) megszűnt. Akkor sem jogosult az igény­lő állami lakás juttatására, ha az egyes lakásjuttatási formák- ,nál felsorolt kizáró okok vala­melyike az igénylő házastársa (élettársa) vagy a vele együtt lakó családtagja vonatkozásá­ban áll fenn. A nyugdíjasházi illetőleg a garzonházi lakásra jogosultság feltételeiről a következő cik­keinkben adunk tájékoztatást. Dr. Somogyi Béla, Pécs m. város Tanácsa V. B. igazgatási osztályá­nak főelőadója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom