Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-08 / 337. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 337. szám 1982. december 8., szerda Ara: 1,40 FI Az MSZMP 3aranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Milyen lakás igényelhető'? (3. oldal) Hármas ikrek Pécsett (4. oldal) Hazai tájakon (6. oldal) Sajtótájékoztató Budapesten Január elsejétől új bér- és keresetszabályozás Január elsejével módosul a bér- és keresetszabályozás jelenlegi rendszere. Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatóján ezzel összefüggésben mondotta, hogy az eltérő gazdálkodási sajátosságok miatt a jövőben is többféle bér- és keresetszabályozási forma egyidejű alkalmazására van szükség. 1983, január 1-től két fő bérszabályozási forma szerint működhet a vállalatok és a nem mezőgazdasági szövetkezetek döntő hányada: a vállalati jövedelmezőség színvonalától függő bérszabályozás, illetve a központi bérszabályozás alapján. A két fő bérszabályozási forma mellett továbbra is érvényben maradnak a kisvállalatoknál, kisszövetkezeteknél az idén bevezetett sajátos bérszabályozási megoldások, néhány területen pedig kísérleti jellegű bér- és keresetszdbályozási formákat is alkalmaznak. Mindazokon a területeken, ahol a nyereségérdekeltség a bérek alakulásában is reálisan érvényesíthető, a vállalatok a jövedelmezőségük színvonalához kapcsolt bérszabályozást alkalmazzák majd. Ebben az esetben a részesedésből eredő személyes jövedelmeken túl a munkabérek alakulása is a vállalat nyereségétől, jövedelmezőségétől függ. A központi bérszabályozás használata csak ott indokolt, ahol — a gazdálkodós objektív feltételei miatt — a jövedelmezőségtől függő bérszabályozás nem alkalmazható vagy ahol működtetése ellentétes a nép- gazdasági érdekekkel. Ennél a szabályozási formánál a munkabérek nincsenek a vállalati eredményekhez kapcsolva, azok csak a részesedés eredetű személyi jövedelmeket befolyásolják. A két bérszabályozási forma, mint Kónya Lajos hangsúlyozta, lényegét tekintve azonos: mindkettő a- bérszínvonal-növelés nagyságát szabályozza, s meghatározza annak feltételeit. Mindkettőben elvileg a teljes bérszínvonal-növekedés után adót kell fizetnie a vállalatnak, de a szabályozás különböző jogcímek alapján elengedi a bérfejlesztés egy részének adóját. A vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozásban az adótól mentesített bérfejlesztés mértéke a jövedelmezőségi mutatótól függ: a jövedelmezőség színvonalának minden egy százaléknyi növekedése 0,12 százalék adómentes bérszínvonal- emelést tesz lehetővé. További adókedvezményhez jutnak a vállalatok a létszámcsökkentés esetén is, ugyanis az ebből származó bérmegtakarítás 30 százalékának erejéig adórfien(Folytatás az 5. oldalon) Világrekord után Riadó a fegyelmezetlenség ellen! A munkavédelmi eszközök egyik baranyai gyártó ja, a Budapesti Kézműipari Vállalat 6-os számú gyárának szentlőrinci üzeme. Évente 600 000 pár munkavédelmi kesztyűt gyártanak, a hazai tér* melés nyolc százalékát. Hova tűnt 400 dolgozó egész évi termelése? delmi tevékenysége, a népgazság egészében egységesebbé vált a munkavédelem jogi szabályozósa, javult az ellátás a munkavédelmi eszközökből, bár ezen a területen még jó néhány hiányosság akad. Mindezen pozitív változások ellentéteként szerepelt a beszámolóban az üzemi balesetek statisztikája. 1970-től 1980-ig folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott ez a statisztika, 1981-ben viszont az előző évihez képest 29 százalékkal több üzemi baleset történt megyénkben az SZMT munkavédelmi felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél. Sőt ha a tavalyi év első tíz hónapját hasonlítjuk össze az idei év haA Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának ülése sonló időszakával, akkor megállapíthatjuk, hogy az idei év üzemi baleseti statisztikája sem mutat sokkal jobb képet: 1981 október végéig 3995 három napon túl gyógyuló üzemi baleset történt, 1982-ben 3922. A Társadalombiztosítási Igazgatóság adatai: 1980-ban 106 177 volt Baranyában a táppénzes napok száma, 1981-ben 136 083, 1982 első tíz hónapjában pedig 108 377. A táppénzes napok között tavalyelőtt 3,5 százalék volt az üzemi baleset miatti, tavaly már 4,4 százalék, idén október végéig már 4,8 százalék! Tavaly és tavalyelőtt ez az arány 0,7 százalékkal volt rosszabb az országos átlagnál. A 136 000 kiesett munkanap körülbelül annyit jelent, mintha egy négyszáz dolgozót foglalkoztató gyár egész évben nem termelt volna. Tehát ha csak a gazdasági szempontokat nézzük, akkor is jelentős veszteségeket okoz az üzemi balesetek számának növekedése. Az emberi tragédiákat és azok következményeit a számok nem érzékeltetik. A balesetek zöme elkerülhető lett volna, ha betartják a technológiai fegyelmet, a munkavédelmi szabályokat, a dolgozók több felelősséget éreznének önmaguk és társaik iránt, ha a munkahelyi vezetők nem hunynak szemet a szabálytalanságok felett, amire az sem lehet mentség, hogy a termelés; feladatokra koncentrálnak. Ugyanez vonatkozik azokra a szakszervezeti szervekre és vezetőkre, akik a dolgozók érdekvédelmének ezt a legfontosabb, legösszetettebb területét jogaikkal nem élve elhanyagolják. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa tegnapi ülésén olyan feladatokat határozott meg, amelyek a munka és munkavédelmi fegyelem megszilárdítását szolgálják, és a szabályok megsértőivel szembeni következetesen szigorú eljárást szorgalmazzák. D. I. A téma szomorú időszerűségét a nap mint nap előforduló súlyos, vagy olykor tragikus események szállítják. Például hétfőn a MOFA-ban történt életveszélyes sérüléssel járó üzemi baleset. Ennek az ügynek a körülményeit még nem derítették fel a szakértők. A Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsa viszont az utóbbi néhány év üzemi baleseteinek általános érvényű tapasztalatait vizsgálta meg tegnapi ülésén, amikor áttekintette a munkavédelemről szóló 1978-as SZOT-ha- tórozat, illetve az 1979-es minisztertanácsi rendelet végrehajtásának jelenlegi helyzetét. Az SZMT munkavédelmi osztálya által készített beszámoló arról adhatott számot, hogy tovább fejlődött, szervezettebb, tudatosabb lett a különböző szakszervezeti testületek és gazdálkodó szervezetek munkavéKádár János fogadta Konsztantyin Kocsetov altábornagyot Leszállásra készülnek a szovjet űrhajósok Kádár János, at MSZMP Központi Bizottságának első titkára (kedden a KB székházában bemutatkozó látogatáson fogadta Konsztantyin Kocsetov altábornagyot, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli 'hadseregcsoport parancs- ■noikát. A találkozón részt vett Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Befejezéséhez közeledik a Szaljut-7—Szojuz T-7 űrkomplexum két lakójának útja — Anatolij Berezovoj és Valentyin Lebegyev megkezdte a földre szállás előkészületeit. A két kozmonauta kedden már 208. napját töltötte a világűrben. A még hátralévő tudományos kísérletek mellett napi programjukban egyre nagyobb szerepet kapnak a különleges tornagyakorlatok, amelyekkel a súlytalansághoz hozzászokott szervezetüket felkészítik a visszatérésre, az újból jelentkező földi nehézségi erő könnyebb elviselésére. Ezért öltik magukra egyre gyakrabban a különleges vákuum-öltözetet is, amely a súlytalanságban is biztosítja a lábak, a test alsó részének jobb vérellátását. A következő napokban Berezovoj és Lebegyev fokozatosan automatikus üzemmódra állítja át az űrállomást. Konzerválják a Szaljut-7 tudományos berendezéseit, a hazahozandó műszereket átszállítják a Szojuz T-7 fedélzetére, és ellenőrzik az űrhajó visszatérő egységén levő fedélzeti rendszerek működőképességét. Szerdán — ugyancsak a földre szállás előkészületeinek részeként — ismét módosítják az űrkomplexum pályáját. Ehhez a néhány hete felbocsátott Progressz-16 automatikus teherszállító űrhajó hajtóműveit használják fel. Megkezdődtek a visszatérés előkészületei a földi irányítóközpontban is. Mint Valerij Rjumin repülésirányító a TASZSZ tudósítójának elmondta, különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy az űrrepülés új időtartam-világcsúcsát felállító két kozmonauta a lehető legsimábban érjen földet. Ezért a lehető legnagyobb körültekintéssel választják ki a földet érés pontos idejét és körzetét, figyelembe véve az ottani domborzati viszonyokat és időjárási körülményeket. Rjumin nagy elismeréssel szólt Berezovoj és Lebegyev teljesítményéről, az általuk végzett tudományos kísérletek és megfigyelések jelentőségéről. Az expedíció legfontosabb eredményének nevezte, hogy bár a két űrhajós minden elődjénél hosszabb időt töltött súlytalanságban, egészségi állapotuk és közérzetük jó. Ezt bizonyítják az orvo. si vizsgálatok, s Berezovoj és Lebegyev saját beszámolója is. A Mecseki Szénbányák István-aknai területén megkezdték a lll-as akna építésének előkészítéséhez a tereprendezést. Az aknamélyítés 1985 végén kezdődik. A létesítménynek a feladata lesz, hogy a mostani l-es és ll-es aknából már nem elérhető, mintegy 20 millió tonna kőszenet kitermeljék. Erb János felvétele
