Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-07 / 336. szám

Dunantun napló 1982. december 7., kedd Tájékoztató a távfűtési díjakról Rengeteg kérdést tettek fel olvasóink a PÉTÁV fűtési díjai­val kapcsolatban, ezért közzé- tesszük a vállalat tájékoztató­ját: A IV/1982. (AT. 16.) számú ármegállapítás alapján a táv­fűtés és meleg víz díjak 1982. április 15-től az alábbiak sze­rint változtak. 1. Lakások távfű­tési díja egy fűtési idényre (október 15.-április 15-ig, hat hó) 23.40 Ft/légköbméterenként, — egy havi díj (XI., XII., I., II., III. hónapokban 3.90 Ft/légköb­28 m2 vagy az alatt 28.1- 35 m2 35.1- 44 m2 44.1- 53 m2 53.1- 62 m2 62.1- 70 m2 70.1- 85 m2 85,1 m2 vagy felett A távfűtés és meleg víz szám­lázása egy számlán történik. Azok a fogyasztók, akik a díjat pénzbeszedőnek fizetik, mindig tárgyhónapban (tehát október­ben az októberit, stb.) egyen­lítik ki a számla összegét. Az OTP betétszámla tulajdo­nosoknál a 33. kód alatt a számlaösszeg terhelése csak a t. hónapot követő hónap kivo­natán történik. (Az október fél havi fűtés és egész havi meleg­víz-díj a november havi kivona- ■ * méter - félhavi díj (október 15.-30. és április 1—15-ig) 1.95 Ft/légköméter - egy napi díj (elő- és utófűtésnél) 0,13 Ft/ légköbméter. Pl. egy 130 lég- köbméteres lakás egy havi díja (XI.—XII. hónapokban 507,00 forint, félhavi díja (október, április) 253,50 forint. Egynapi pótfűtési (elő-és utó-) díj 16,90 forint. Lakások meleg víz díja: a lakások éléskamra nélküli alap­területe alapján az alábbi me­leg víz díjakat kell fizetni: 4 m3, á: 10,20 Ft = 40,80 Ft 6 m3, á: 10,20 Ft = 61,20 Ft 7 m3, á: 10,20 Ft = 71,40 Ft 9 m3, á: 10,20 Ft = 91,80 Ft 11 m3, á: 10,20 Ft = 112,20 Ft 13 m3, á: 10,20 Ft = 132,60 Ft 15 m3, á: 10,20 Ft = 153,00 Ft 18 m3, á: 10,20 Ft = 183,60 Ft ton kerül terhelésre, amit csak decemberben kapnak kézhez). Kérjük, esetleges számlázás­sal kapcsolatos problémájukkal forduljanak vállalatunk lakos­sági számlázási csoportjához, szolgáltatási elégtelenség ese­tén pedig a vállalat műszaki ügyeleti szolgálatánál tegyenek bejelentést. Pécsi Távfűtő Vállalat Megjegyezzük, a vállalat minden fogyasztójának levélben megküldte a díjszabásról szóló tájékoztatót. Felmérik a magán- tulajdonú lakásokat is Megróttak bennünket olva­sóink, mert úgy vélik nem nyúj­tottunk kellő tájékoztatást a magánlakások felméréséről. Elmondjuk ismét, hogy a PIK az állami lakások felmé­rése mellett foglalkozik a ma­gántulajdonban lévő otthonok új bérközlésével is. Külön cso­port alakult a vállalatnál, amely a díjazás ellenében fel­méri a magánlakásokat is. A lakástulajdonosnak személye­sen kell kérnie a lakásfelmé­rést a PIK központjában (Pécs, Rákóczi út 55., I. emelet 23.), dr. Palotás Géza a csoport ve­zetője. Sokan felvetették: mikor lesz végre tisztább a vásárcsarnok: Mi a legilletékesebbnek, Császár Lajosnak, a vásárcsar­nok igazgatójának tettük fel a kérdést. — Régóta igyekszünk már ezt a problémát megoldani, de ed­dig nem túl sok sikerrel. En­nek oka: a takarítószemélyzet hiánya. Nemrég vásároltunk négy seprőgépet, amely meg­könnyíti a takarításban részt vevők munkáját. Szerződést kötöttünk egy takarító kisipa­rossal, aki három alkalmazott­jával minden este kitisztítja a csarnok területét. Ezenkívül ügyfeleiket kedden 12—16, csütörtökön 11—14 és pénte­ken 8—12 óra között fogad­ják. S éppúgy, mint az állami lakások felmérésekor, minél előbb, de legkésőbb március 31-ig kiküldik az új lakbérköz­lést. Fontos tudnivaló, hogy a la­kástulajdonos éppúgy észrevé­telt tehet — a bérközlés kéz­hezvételétől 15 napon belül — a vállalatnál, ha a válasszal nem ért egyet, a városi tanács határozata dönt a kérdésben, s e határozat ellen fellebbe­zésnek helye nincs. 1983 januárjától negyedéven­ként egy napra bezárjuk ka­puinkat és általános nagytaka­rítást tartunk: fertőtlenítünk és ilyenkor kerül majd sor a féreg- és rovarirtásra is. Minden igye­kezetünk hiába azonban, ha a vásárlók nehezítik munkánkat azzal, hogy minden szemetet a szeméttárolók helyett a földre dobálnak. Pedig azt hiszem mindannyiunk közös ügye, hogy kulturáltabb körülmények kö­zött vásárolhassunk. Az első nagytakorításra a ka- rócsonyfaszezon után kerül sor. S. G. Egy rendelkezés tapasztalatáról • • Önkényes borravaló? Nemrég kezembe került az Ár­szabályozás és Termékforgalmazás című hivatalos lap 1980. november 17-i száma, mely részletesen ismer­teti az életbe lépett rendelkezést az üvegpalackok és öblös üvegek új betétdíjairól, a forgalmazási válto­zásokról. Beálltam az „üveges" sorba, s mint egy magolás diák ismételget­tem magamban: rajnai, bordói hét- decis és minden tokaji 3 forint, a pezsgés, 0,75 literes 7 forint, a sö­rös, ha zöld, ha borna 2 forint, li- kőrös, pálinkás, coctailos, golyvás félliteres 3 forint és így tovább. Az­tán, ahogy közelebb kerültem a pulthoz, együtt kezdtem számolni a visszaváltóval. Már az első kliens­nél „elvétettem", mert három forint­tal többet számohan, a másodiknál 2 forint volt a tévedésem a vevő javára. Utána egy kisfiú következett literes ásványosüveggel, megkapta az érte járó 5,50-et. Majd egy férfi kétszatyornyi koccanással valóságos ármádiát zúdított a pultra. A bevál­tó villanásnyi idő alatt végigpász­tázta a hármas sorba rakott üveg­oszlopot, s így szólt: hetvenkettő. Mire a férfi: Téved, nyolcvankettő. Rövid csend következett, a köpenyes újból számolt, ujjaival most már vé­gigzongorázott az üvegeken. Majd­nem igaza van — mondta —, de így is csak hetvenkilenc. A férfi bosz- szúsan, de helybenhagyóan legyin­tett, pár forintért nem érdemes ölre menni. Én következtem, s előre ki­böktem: 57 forint 50 fillér jár. A be­váltó meghökkenéssel díjazta vakme­rőségemet, majd közölte: csak 52 forint, az unicumos üveget nem vál­tom be —, mert üzletünk nem áru­sítja ezt az italt. — Na, de a ren­delet kimondja — ágáltam —, bár­hol vettem, minden üvegvisszaváltó helyen kötelesek elfogadni . . . Ekkor ő némán a falon lévő feliratra mu­tatott, s ebből is értesülhettem, csak a nálunk forgalomba hozott italok palackját váltják vissza. Mit tehettem? Álltam volna le vi­tatkozni, hogy fittyet hánynak a ren­deletnek? Pedig ismerik, mert az új árjegyzéket is kirakták. Ravasz mó­don felét eltakarják az egymásra rakott palacktároló rekeszek. Leg­alább adnak a látszatra. . . H. A. Az életé az előny A várható véletlen Bemutatjuk a Baranya megyei KBT tömegkommunikációs szakbizottságát A balesetmegelőzésben fon­tos szerep jut a proganda- munkának, a közlekedés biz­tonságát segítő, tájékoztató te­vékenységnek. Ezt a munkát a Baranya megyei KBT mellett működő tömegkommunikációs szakbizottság végzi, melynek elnöke Mitzki Ervin, a Dunán­túli Napló főszerkesztője. A 8 fős bizottság tagjai újságírók, propaganda szakemberek. Feladataikat éves munkaterv határozza meg, de napra ké­szen figyelik a közlekedési problémákat, eseményeket, me­lyekről rendszeresen tájékoztat­ják a közlekedők népes tábo­rát. A KBT különféle akció- programjait meghirdeti, tudó­sítanak közlekedési versenyek­ről, vetélkedőkről. Felhívják a figyelmet az útlezárásokra, forgalomelterelésekre, forgal­mi rend változásokra, útviszo­nyokra is. A KBT több szakbi­zottságával együttműködnek, versenyek, akciók tapasztalait közreadják. Két éve Jugoszlá­viában változtak a KRESZ sza­bályok. Az eltérő közúti jelzé­sekről, szabályokról a DN ha­sábjain keresztül tájékoztatták az autósokat. A bizottság tag­jai propagandatevékenységük során kiemeleten foglalkoznak a gyermekek és idős korúak közlekedési problémáival, a balesetet kiváltó okok ismerte­tésével. A Magyar Rádió Pécsi Stú­diójának munkatársa, Somogy- vári Valéria már évek óta rendszeresen jelentkezik a köz­lekedési őrjárattal, a járműve­zetők népszerű műsorával. Újabban egy-egy bekövetkezett — ----------—■ * -------------------­b aleset kapcsán (minden hét­főn) helyes közlekedési maga­tartásra, szabályismeretre hív­ják fel a figyelmet a KBT mun­katársai. A Dunántúli Naplóban min­den kedden az Úton rovat, pénteken pedig az „így közle­kedünk mi” című sorozat fog­lalkozik az autósokat, motoro­sokat érintő problémákkal. Az MKBT elnöksége a szak- bizottság munkáját jónak érté­keli. Az ismert és népszerű köz­lekedési rovatok szerkesztői szívesen fogadják az olvasók és rádióhallgatók közlekedéssel kapcsolatos közérdekű bejelen­téseit, észervételeit. Bércesi György STOP Ingyenes személygépkocsi és motorkerékpár műszaki vizsga* lásra hívja a tulajdonosokat december 18-án, szombaton 7—13 óra között a Magyar Autóklub Baranya megyei szervezete, a Baranya megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács, a XIV-es AFIT és a KPM Autófelügyelet Bara­nya megyei Igazgatósága. Az akció színhelye az autóklub pé­csi, Citrom utcai bázisa és az AFIT Szigeti úti szervize. Amennyiben a műszaki vizsgá­laton sikeresen megfelelt a ko­csi, úgy kérésre, vizsgadij kifi­zetése után a járművek műszaki érvényességét is meghosszabit- ják. A rendezők kérése azonban, hogy elsősorban azok vegyenek részt az akcióban, akik két mű­szaki vizsga között járművük biztonságtechnikai ellenőrzését kívánják elvégeztetni. Mindkét helyszínen a fényszórókat is be­állítják, sőt a szerelők az ap­róbb hibákat azonnal, de gyors- szolgálati díj nélkül elhárítják. A közlekedésbiztonsági tanács minden résztvevőnek közlekedés­sel és balesetmegelőzéssel kap­csolatos információkat tartalma­zó anyagokat ad. A felesleges mérgelődés elkerülése végett a rendezők kérése, hogy akik részt kívánnak venni az akcióban, szándékukat jelentsék be minél hamarabb a 21-941-es telefonszá­mon. * Az elmúlt héten Baranya me­gyében tíz személyi sérüléses közlekedési baleset történt: két halálos, három súlyos, öt pedig könnyű kimenetelű volt. Több mint lopás... Jogos a járművezetők és gya­logosok felháborodása, ha egy út- vagy járdabeszakadás után nem kerítik el, nem hívják fel valamilyen módon a figyelmet a veszélyes helyre. Pécsett a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat hatósági gépjárműte­lepének a feladata ez a mun­ka. De az ő felháborodásuk sem alaptalan, ha ezeket a ve­szélyt jelző elektromos berende­zéseket, korlátokat felelőtlen emberek eldöntik, ellopják. Az utóbbi hetekben több sárgán villogó készüléket vittek el, melyek ugyan sok pénzbe ke­rülnek, de igazi értékük az, hogy felhívják a figyelmet esetleges baleseti forrásokra, s óvatosságra intenek. Lehet, hogy akik kiosonnak éjjel ilyen lámpaszerzési akcióra, erre nem gondolnak? Vagy csak egyszerűen nem érdekli őket? A kérdést nehéz megvála­szolni, hisz erre ők lennének il­letékesek, ők, akik lapulnak az ismeretlenségben. Egy biztos: cselekedetük több mint lopás... A legszebb „csúnya" autó Az alapmodell szinte máig változatlan Citroen CV-2 I—I a nem is túl nagy számban, de a mi útjainkon is itt sza- 1 1 ladgálnak azok a francia gyártmányú gépkocsik, amelyek a Citroen gyár 2 CV jelét viselik, és amelyek e besorolásuk sze­rint általában a dösvo (deux chevaux) néven kerülnek szóba a szakemberek és a kevésbé szokványos autók iránt érdeklődő motorbarátok körében. Ez a dösvo márkanév im­már fogalom! A maga két szótagjával egy páratlanul hosszú életű, egészen eredeti formájú és a megújításra min­dig alkalmas modellt jelez. Mégpedig olyan kilométerfaló négykerekűt, amely ezen esz­köz leglényegét — tehát ren­deltetésének valamennyi fő meghatározóját — célszerűen és egyszerűen megtestesíti. Ilyenformán pedig az ipari for­matervezésből ad világraszóló leckét. Hogy születését megérthes­sük, előbb fel kell idézni a hí­res amerikai Ford T-modell kar­rierjét, amely nem kevesebb, mint 18 éven át szinte válto­zatlan formában gurult le a futószalagokról, lévén a leges­legelső népautó. A frankföldi André Citroen (1878—1935), ez a jól képzett és eleven fantáziájú mechani­kus ezt a bizonyos T-modellt irigyelte meg a tengerentúliak­tól, s határozta el, hogy egy hasonló masinát fabrikál. Elő­ször 1919-ben állt elő az A-jel- zéssel ellátott népautójával. Ez az őskocsi szinte már mindazo­kért az eseményekért di­csérhető, amelyek az alap­terv későbbi változatait is jellemezték. Tehát kényelmes volt, keveset kellett szerelni, a vezető egyszerűen kezelhette, az úgynevezett kisember szá­mára sem volt túl drága, hi­szen, ha részletfizetésre is, de meg lehetett venni, a motor­jába való benzin pedig igazán nem sokba került. Citroen úr tömegtermékének olcsóságát azzal is garantálta, hogy egy kevéssé bonyolult gyártási eljárást ötlött ki. Míg más autógyárak a szerszámok tömegét voltak kénytelenek használni, addig e francia cég ezek számát a legszükségeseb­bekre csökkentette, s egyúttal számos más újítást is alkalma­zott. Egyebek között a borító- lemezeket hullámosra sajtol- tatta — így megszűnt azok korábbi merevsége —, az ülé­seket gumiszalagokra erősített párnákból formálta ki. Amilyen köznapion használ­ható, éppen oly csúnyácska lett ez a szóban forgó modell, amely — hogy ne feledjük — 1936-ban került le végképp a tervezői asztalról, s amelyet 1948 óta gyártanak csupán csak kisebb kiigazításokkal nagy- nagy sorozatokban. A hivatásuk szerint is hozzá­értő mérnökök, ipari tormater­vezők, de velük együtt a csu­pán alapképzettségű volánfor­gatók is egybehangzóan azt vallják, hogy a „dösvo” —fön­tebb ismertetett előnyei miatt — tulajdonképpen már nem is autó. Sokkalta inkább egy rend­kívül jól használható minden­napi eszköz a helyváltoztatás­hoz. Mivel pedig üléseit köny- nyen ki lehet emelni, szállí­tó masinaként is megteszi, sőt még az alvó ember is el­fér benne. Nincs mit csodálkozni tehát azon, hogy elsősorban a kis­pénzűek veszik a Citroen CV 2-t, akiknek igazán nem szá­mít az a „csúnya” külső, ha­nem sokkal inkább az fontos, hogy biztonságosan, kényelme­sen — no meg még mindig ol­csón! — jöhetnek, mehetnek vele. 0 tolatás veszélye Minden bekövetkezett kocca­nás vagy baleset esetén első vé­dekezésként azt hozzák fel mentségül a résztvevők, hogy véletlenül került oda az a má­sik és én már nem tudtam elke­rülni az ütközést. A Harkány felé vezető úton* a hétköznapi közepesen sűrű forgalomban történt ez a különös baleset. Az adott útszakaszon a teher­autó vezetője jó tempóban ha­ladhatott. Nem volt előtte más jármű. A szemközti forgalom volt csupán kissé erősebb, az út szélessége azonban megnyug­tatóan biztosította a teherautó vezetője számára a kitérések le­hetőségét. Inkább az volt a na­gyobb gondja, hogy a menet­iránynak megfelelő oldalon parkoló személygépkocsikat kell kikerülnie. Az egyik személyautó tolatólámpája kigyulladt, a ko­csi hátramenetben mozdult meg. A teherautó vezetője fel­készült a tolató autó kikerülé­sére, mikor az váratlanul na­gyobb gázzal kezdett el hátra­felé haladni. A teherautó-vezető számára tehát a kikerülés előre megbecsült helye hirtelen meg­változott. Azon a ponton azon­ban, ahol a kikerülést ebben az új helyzetben meg kellett volna kezdenie, egy kamion haladt. A kamionnak ugyanott az út szé­lén haladó gyalogost kellett balra behúzódással kikerülnie. A két manőverre azonban már nem volt eléggé széles az út. A teherautó vezetője felismerte ezt, és hogy a kamionnal való összeütközést elkerülje, erőtelje­sen fékezett, visszavette a kor­mányt és a tolató személygép­kocsi bal hátsó oldalába futott. A baleset szerencsére csak könnyebb személyi sérülésekkel járt... A baleseti szituációt kialakító első tényező kétségtelenül a vá­ratlanul hátrafelé megmozduló személygépkocsi volt. A felgyor­sított tolatás megbontotta a közlekedési partnerek számára egyértelmű helyzetet. Az objek­tív hibán túl azonban a teher­autó vezetője is elmarasztalható a defenzív vezetés hiánya miatt. Bár látta a kigyulladó tolató­lámpát, időben érzékelte is a személygépkocsi hátrameneti mozgását, nem változtatott sa­ját elhatározásán, a kikerülés helyét még mindig oda képzel­te, ahová eredetileg eljutott volna, s a kialakuló új helyzet­nek megfelelően nem változtat­ta meg sebességét sem. Az már más kérdés, hogy még egy ilyen egyszerű kikerülésnél is figye­lembe kell vennünk nemcsak a szembejövő forgalmat, hanem azt is, hogy éppen a szembejö­vők a mi kikerülési manőverünk idején milyen lehetséges moz­gásokra kényszerülnek. Előrelá­tással még az út mentén hala­dó gyalogosokat is bele lehetett volna kalkulálni a képbe! Egyébként a KRESZ is utal ha­sonló helyzetekre, amikor a ki­kerülés szabályairól szól. A to­lató járművet is akadályként fogja fel, jelzi azonban, hogy ilyen helyzetben bizonytalanság léphet fel, akkor tisztázatlan forgalmi helyzetnek kell a szi­tuációt tekinteni. Ennek mdgfe- lelően a mi esetünkben is a se­bességcsökkentés, illetve a meg­állás lett volna a szabályok sze­rint is megkövetelt magatartás! Zárai Tibor Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR Tisztább lesz a vásárcsarnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom