Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-05 / 334. szám
Világ proletárjai, egyeeUljetek I Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 334. szám 1982. december 5., vasárnap Ara: 1,40 FI Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalombó A hét 3 kérdése (2. oldal) ♦ Vasárnapi magazin (5. oldal) ♦ A PMSC gyenge idényzárása (8. oldal) Az első hétvége a Nevelési Központ művelődési házában. (Képriportunk a 3. oldalon). Kiegyensúlyozottan N ehéz világgazdaság; helyzetben ülésezett szerdán a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, hogy megvitassa az 1983. évi népgazdasági tervre és az állami költségvetésre vonatkozó javaslatot, amelyet a december 16-án összeülő országgyűlés hivatott törvénybe foglalni. A határainkon túli világméretű recesszióra csak néhány szó utal az ülésről a pénteki lapokban megjelent közleményben. Végtére ugyanis bármily kedvezőtlenek számunkra az ismeretes világgazdaság; körülmények, nem adnak felmentést nekünk gondjaink megoldása alól. Az elmúlt negyedszázad dinamikus fejlődésével összevetve a korábbiaknál szerényebbeknek látszanak a jövő évre tervezett előrehaladásunk adatai, megvalósításuk azonban minden szinten többet követel az eddigieknél. Irányítóktól, végrehajtóktól egyaránt. Többet is, mást is. Gyorsabban és rugalmasabban kell alkalmazkodnunk a változó feltételekhez, s adottságainkra építve, lehetőségeink teljes kihasználása révén színvonalasabbá kell tennünk a gazdálkodást. És persze dolgoznunk kell. Nem látástól vakulásig, de szervezetten és szorgalmasan. Fegyelmezettebben és összehanqoltab- ban. Ehhez a munkához — mindenkinek, akinek fontos a haza sorsa — erőt adhat annak tudata, amit a Központi Bizottság megállapított: népünk a párt vezetésével kiegyensúlyozott politikai léakörben eredményesen dolgozik az idei feladatok megoldásán. A kiegyensúlyozott politikai légkör, amelyben élünk, eddiq is sokat jelentett számunkra. Biztonságérzetünk ma is ebből fakad. Ez teszi lehetővé, hogy munkánk révén — minden kedvezőtlen körülmény ellenére — a XII. kongresszus határozatával összhangban fejlődjék az ország. Félidőben vaqyunk, két kongresszus között, és nagy eredmény, hogy legfőbb gazdaságpolitikai céljaink teljesülnek, hogy javul a népgazdaság egyensúlyi helyzete, hogy fizetőképes adósok tudtunk maradni, s hogy társadalmi méretekben sikerült meqőrirni korábbi életszínvonalunkat. A Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény nem szépíti az idei gazdasági fejlődés eredményeit. Ez is a Magyar Szocialista Munkáspárt alapvető jellemzői közé tartozik: valamennyiünket felnőtt embernek tekintve ismerteti a tényeket, mert a kiegyensúlyozottság légkörének nélkülözhetetlen eleme az őszinte szó. Nem mintha az idei fejlődés vonásai szégyenkezésre adnának okot, hiszen váratlan és gyakran súlyos nehézségeink ellenére sikerült növelni a nemzeti jövedelrqpt, az állami költségvetés hiánya kisebb a tervezettnél, növekszik a fogyasztás, az ellátás kiegyensúlyozott, és az idén is a tervezett mértékben gyarapodik az életkörülmények javítását szolgáló létesítmények sora. Tény persze az is, hogy nem szorítottuk vissza kellőképpen a gazdaságtalan termelést, s hogy termékeink versenyképessége sem javult annyival, hogy a külpiac kedvezőtlen hatását teljes mértékben ellensúlyozhatták volna. A Magyar Szocialista Munkáspártnak mindig is jellemzője volt, hogy sohasem támasztott senkiben illúziókat. Nem ígért megváltást ó mainál nehezebb helyzetben sem, több mint negyedszázaddal ezelőtt, hanem — és ez már történelmi tény — elérhető célokért mozgósított. A Központi Bizottság ezúttal is a realitásokkal számolva erősítette meg a XII. kongresszus és a VI. ötéves terv fő célját, hogy ,,a gazdálkodás hatékonyságának növelésével biztosítsuk a népgazdaság tartás egyensúlyát, szilárdítsuk meg az elért életszínvonalat, javítsuk az élet- és munkakörülményeket". Egészen természetes, hogy e cél szolgálatában ezúttal a korábbinál szerényebb éves gazdasági terv és szigorúbb állami fcölt égve'ési tervezet Ikerüljön törvényjavaslatként az országgyűlés elé. Arról nem mondhatunk le, hogy a nemzet; jövedelem, az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedjen. Le kell mondanunk viszont arról, hogy többet fogyasszunk, mint amennyit megtermelünk, S amint az állami költségvetési gazdálkodásban a •szigorú takarékosságot kell érvényesíteni, valamivel takarékosabb költségvetésre kell felkészülnünk a háztartásokban is. A kiegyensúlyozottságnak nemcsak a politikai légkört kell jellemeznie, az államháztartásnak is kiegyensúlyozottnak kell* lennie. Létérdekünk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javítása, fizetőképességének megőrzése. Ehhez elengedhetetlen, hogy ott növekedjék dinamikusan a termelés, ahol jövedelmezően eladható, exportképes árut állítanak elő. Amihez viszont hozzátartozik, hogy azok jövedelme legyen nagyobb, akiknek a munkája is többet ér. Ezért is tartalmazza a Központi Bizottság közleménye, hogy „anyagilag és erkölcsileg azokat a kollektívákat kell támogatni, amelyek lehetőségeik, tartalékaik jobb kihasználásával aktívan, kezdeményezően vállalkoznak a feladatok megoldására". Bármily szerénynek látszik is az 1983. év; népgazdasági terv előirányzata, mégis az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket követel. Nagyobb és összehangoltabb erőfeszítéseket, művel a külső körülmények egyelőre nem láthatók hosszabb távon előre, a jelenlegiek pedig korántsem kecsegtetnek javulással. A mai és a közeljövőben várható helyzetben a Központi Bizottság által szükségesnek tartott szociálpolitikai intézkedéseknek, az életkörülmények javítását szolgáló fejlesztéseknek tiszta szívvel örülünk, de azzal is tisztában kell lennünk, hogy a gazdaságunkra háruló terheket növelik. s növelik természetesen a ránk háruló teendőket. Éppen így — ha közvetve is, de — a mi feladatunk 1983-ban szinten tartani az alapvető fogyasztás; cikkek és szolgáltatások árait. Ami az áremelést illeti: a Központi Bizottság álláspontja változatlanul feladatcentrikus, vagyis nekünk kell mindent, ami rajtunk múlik, megtenni azért, hogy 1983-ban ne kerüljön sor alapvető fogyasztási és szolgáltatási javakat érintő központi áremelésre. Hasonlóan más, a nép- gazdasági terv előirányzatában •szereplő, s e terv által szolgált távlati célokat sem érhetjük el anélkül, hogy mi magunk ne igyekezzünk mindent megtenni érdekükben. Mindent, ami rajtunk múlik! Az Í983. évi népgazdasági terv megvalósítása ezúttal sem csak az állami, párt- és társadalmi szervek egységes cselekvését követeli meg, hanem valamennyiünkét, akik hazánk kiegyensúlyozott politikai légkörében élünk és dolgozunk. Aczél Gábor A VMBK siklósi szőlészeti üzeme bemutató gazdaság lesz Harmincöt kiló szóló tőkénként 1990-ig újabb százhuszonöt hektár borszőlőt telepítenek Nagyüzemi szőlőtermelésben már megszokott 0 10 tonnás átlagtermés. A Villány-Mecsek- aljai Borgazdasági Kombinát siklósi üzeme kísérleti területen a sövényszerű termesztési mód. szerrel hárslevelűből 72,3 tonnás átlagot szüretelt. Tőkénként 35 kiló szőlőt. Azt hiszem, eny- nyit minden szőlőtulajdonos elfogadna. Az üzem igazgatója, Laczko- vich Miklós a rekord „szépséghibáiról" sem hallgatott: a tér. més 0,5 mustfokkal volt gyengébb az átlagnál, gépesíteni sem lehet a szüretet. A tizenkét éve tartó siklósi nagyüzemi kísérletek összehasonlító jellegűek. Céljuk: jó minőséggel minél többet és minél olcsóbban termelni. Évszázadokon át a szőlőt alulról nevelték fölfelé, a tőkeművelés maradt meg elvként az alacsony, középmagas és magas kordonművelésnél is. A teljesen gépesített termelési rendszernél a legjobb eredményt a Siklóson kikísérletezett és orszá. gosan elterjedt egyesfüggöny ígéri, elméletben hektáronként a 20 tonna termést. Ez már fordított művelési mód, a szőlőfát felviszik a legmagasabb, 170—180 centi magasságig, ott a fás rész karja egyetlen szál huzalról omlik alá, évente megújul, újrahajt. Nem kell kézimunka, zöldmunka, tetejezés és semmi sem akadályozza a szőlőkombájnt. A rekordot adó sövényszerű termesztési módszer képlete: amilyen széles a sor, olyan magas lehet a tóm rendszer, így jól befogható a napsugár. A tám- rendszer jelenleg 3,5 méter ma. gas (lehet 5 méteres is), azon a természóna a földtől egyenletes magasságig osztható el. A termés elméleti határa 100 tonna hektáronként. A szőlőt nem kell metszeni, kötörni, hajtást igazítani, csonkázni, a talaj- munkán és a gépi növényvédel. men kívül nincs más igénye. Sző. lőkombájnnol nem takarítható be a termés. Viszont a siklósiak kiötlötték a „vonatot”, traktor vontatta pótkocsikról a különböző magasságokban lévő'fürtö. két kézzel szedik le. Nagy előnye még: a hagyományos szőlőtermesztés költség szi ntje az üzemnél évente és hektáronként átlagosan 70—80 ezer forint, ez a növényszerű termesztésnél 10 ezer forint körüli. Az 550 hektáron szőlőt terme, lő siklósi üzemben háromszázan dolgoznak. A kedvező időjárásban elhelyezik a pótlástőkéket, a szőlősorokba szállítják és szórják a szerves és műtrágyát, azt beszántják a talajba. A 100 hektáros terület meggyengült támrendszerét erősítik 20 000 darab háromméteres akácoszloppal. Metszenek a tavaszi fa. kadásig. A további szaporításra alkalmas termővesszóket levágják, feldolgozzák és kötegelik a munkatermekben — félmillió da. rabot Az üzem dolgozóiból alakult oltványtermelő szakcsoport 280 000 oltványt állít elő. A borkombinát dél-dunántúli szőlő- és bortermelési rendszere Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye 36 taggazdaságát menedzseli. A siklósi szőlészeti üzem a rendszer bemutató gazdasága lesz. Jövőre kezdik és 1990-ben fejezik be 125 hektár újabb borszőlőültetvény telepítését / M. L. Hazánkba érkezett a Jemeni Szncialista Párt KB titkára Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szombaton hazánkba érkezett Anisz Hosszan Jehia, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának titkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Elfogadták az új kínai alkotmányt Szombat délután Pekingben az V. országos népi gyűlés 5. ülésszakán 3037 igen szavazattal és három tartózkodással elfogadták a Kínai Népköztársaság negyedik alkotmányát. A minden korábbinál részletesebb új kínai alkotmány 26 hónapos előkészítő munka után vált véglegessé, előszóból, négy fejezetből és 138 cikkből áll, az 1978-as harmadik alkotmányhoz kénest számos változást és bővítést tartalmaz, az átmeneti korszakra jellemző szocialista típusú 1954-es első alkotmány alapelveit örökítette át. A fontosabb változások közé tartozik, hogy Kínának ismét lesz államelnöke és alelnöke. a fegyveres erők irányítására központi katonai bizottságot hoznak létre, kibővítik az országos népi gyűlés állandó bizottságának funkcióit é-, hatáskörét, bevezetik a miniszterelnök egy. személyi felelősségét a minisztertanács felett, a népi kommunák ezentúl kizárólag mezőgaz. da sági egységekként fognak •működni, Tajvan, Hongkong és Macao visszacsatolására számítva megfelelő időben különleges közigazgatási körzeteket hoznak létre. A kínai államrendszert „népi demokratikus diktatúrának" határozza meg, ami az alkotmánytervezetet beterjesztő és indokló Peng Cser» szerint „Kína viszonyainak és hagyományainak megfelelő proletár diktatúra”. A magyar sajtó napja alkalmából Emléktábla-avató ünnepség Siklóson rúzták a MUOSZ pécsi csoportjának, a Siklós; Vár- és Múzeumibaráti Körnek, a városi tanácsnak és a HNF városi Bizottságának képviselői valamint Haraszthy Lajos költő és újságíró rokonai. Haraszthy Lajos Siklóson született 1881. október 23-án, Nagyváradon jogot tanult és itt lett újságíró, folyóiratot és lapot szerkesztett, itt jelentek meg első versei, ott került Ady Endre közelségébe, szellem; és írói hatása alá. Poll, tiikai magatartásával, a korabeli társadalmi viszonyok bírálatával, a szociális változások igénylésével, bátor és nyílt hangvételével lett méltó pályatársa a Baranyából útnak indult tehetségeknek. K. F. Pusztai József, nyugdíjas újságíró kollégánk és a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör kutatták fel és adták közre Haraszthy Lajos életútját, új. ságíró és költői tevékenységét, s egyben kezdeményezték azt a tegnapi emléktábla avató ünnepséget, mely Siklóson délelőtt 10 órakor kezdődött. A közelgő magyar sajtó napja alkalmából megtartott ünnepségen előbb Melis Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Haraszthy Lajos ver. serből adott elő szemelvényeket, majd Mitzki Ervin, Rózsa- Ferenc-díjas újságíró a Magyar Újságírók Országos Sző. vétségé pécsi csoportjának nevében mondott emlékbeszédet. t A Baross Gábor utca 22-es számú ház falán lévő emléktáblát ezt követően megkoszo-
