Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-31 / 358. szám

Dunántúli napló 1982. december 31., péntek A „baloldali" terrorizmus 5. A „városi gerilla- doktrína” III. NAGYVILÁGBAN Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, Dmitrij Uszlyinov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere és Konsztan- tyin Ruszakov, az SZKP KB titkára december 29-én megbeszélést folytatott Raul Castro Ruzzal, a Kubai Kommunista Párt KB tag­jával, a KB másodtitkárával, az Államtanács és a Miniszterta­nács első elnökhelyettesével, a kubai forradalmi fegyveres erők miniszterével (jobbról a második). Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökének, Havanna Tisztelt Fidel Castro Elvtársi A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a kubai forradalom győzelmének 24. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész népünk nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Állam­tanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. Népünk elismeréssel tekint azokra az eredményekre, amelyeket a kommunisták vezetésével az elmúlt évek során a kubai nép a szocializmus gazdasági alapjainak megteremtésében, életkörül­ményeinek és kulturális színvonalának folyamatos javításában, a népi hatalom megszilárdításában, a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusa határozatainak végrehajtásában elért. A Kubai Köztársaság következetes, internacionalista külpoli­tikájával maradandó érdemeket szerzett az imperializmus ellen, a szocializmusért és a békéért vívott küzdelemben. Jelentős sze­repet játszik abban, hogy az el nem kötelezett országok mozgal­ma a nemzetközi élet fontos, pozitív tényezőjévé vált. Örömmel tölt el bennünket, hogy a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus jegyében folyamatosan erősödik pártjaink és népeink testvéri barátsága és sokoldalú együttműkö­dése. Dolgozó népünk internacionalista szolidaritással ál| a for­radalmi Kuba oldalán a Karib-térség haladó és szocialista rend­szereit fenyegető imperialista magatartással szemben. Szívből kívánjuk önnek, a kubai kommunistáknak és az egész kubai népnek, hogy további sikereket érjenek el hazájuk védel­mében, országuk felvirágoztatásában, a szocializmus és a béke javát szolgáló fáradhatatlan munkájukban. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Flavio Bravo elvtársat, a Kubai Köztársaság nemzetgyűlése elnökét. Táviratban köszöntötte kubai partner szervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Magyar-csehszlovák árucsere 1983-ra Ezek a fegyveres extremisták figyelmen kívül hagyták saját tevékenységüknek „a politikai mintáktól" (azaz a kubai és más latin-amerikai, a vietnami, a kínai, a közel-keleti nemzeti felszabadító küzdelmektől) el­térő körülményeit és feltételeit. E koncepciókat történelmietle­nül átvették, egyes részelemeit mechanikusan és leegyszerű­sített formában másolták. Szán­dékuk is teljes csődöt mondott, hiszen a nyugatnémet lakosság döntő többsége nem volt álta­luk befolyásolható és megnyer­hető. Nem sikerült bizonyíta­niuk célkitűzéseik egybeesését sem a nép nagy többségének érdekeivel. Nem tudták meg­magyarázni a tömegeknek te­vékenységük értelmét. Meg­szakadt minden kapcsolatuk a realitással, s ahogyan ezt Horst Mahler egykori ügyvéd, a RAF kemény magjának valamikori tagja is elismerte, csakis saját, illegális,, öntörvényű világuk maradt számukra. A harc sza­kadatlan folytatása: az illega­litásban, a bíróság előtt, vagy a börtönökben. A „nép meggyőzésének" más útját próbálták hát választani. Úgy gondolták — s ebben már egyre csökkent a neofa­sisztákkal való különbségük is —, hogy támadni kell az álla­mot a nyugtalanságkeltés, a provokációk eszközével. Ezek talán el fogják szigetelni a tő­kés államot és intézményeit a néptömegektől, talán bizonyí­tani fogják, hogy a nyugatné­met állam nem képes funkciói ellátására: az állampolgári hű­ség és engedelmesség így meg­ingatható lesz — gondolták. Megszületik tehát a „vörös” terroristáknál is a „feszültség", „a félelem stratégiai koncep­ciója”, amely — a tévhittel el­lentétben — nem teljesen logi­ka nélküli. A „minél rosszabb, annál jobb” jelszó ugyanis a rend­szer megdöntését célzó straté­gia szempontjából nem irracio­nális elemeken nyugszik. Ve­szélye is igen nagy, politikai következményei pedig szinte beláthatatlanok. E stratégiai irányvonal szerint a tőkés ál­lamnak a terrorista támadások­ra adott mindkét irányú reak­ciója esetében — akár ha rendőrállamként lép fel, akár ha gyengének mutatkozik az őt ért kihívásra —, a tömegek szembekerülnek vele. Ezért a rendszer gazdasági és politikai „tartóoszlopaira", az állam szi­vére mért csapások eredménye­sek lehetnek — vélekedtek a terroristák. Mert olyan légkört lehet kiprovokálni velük, mely­ben a kormányzat vagy enged­ményekre kényszerül, vagy — jobb esetben össze is omlik. Ha ez nem következik be, ak­kor a permcnens provokációk feladata, hogy a rendszert a nyílt depresszióba kényszerítsék bele. A rendszer ekkor „leveti demokratikus álarcát", felszín­re jönnek a „jóléti állam”, a „jogállam” fáradtságoson el­kendőzött konfliktusai, és az ál­lam maga ellen hangolja a la­kosság széles rétegeit. A cél tehát az, hogy a tőkés állam drasztikusan és nyíltan érvé­nyesítse jelenleg rejtve levő erőszakos jellemvonásait, hogy mint totális rendőrállam lépjen fel. S akkor hitelét veszti az állampolgárok szemében. Ez a gondolatmenet nem nél­külöz bizonyos logikát, hiszen a polgári demokrácia alapzata — számos nyugat-európai or­szágban, így az NSZK-ban is — valóban gyenge és sebez­hető. A jobbratolódás, az „erős kéz” után nyúlás veszélye — a megelőző rendcsinálás jelsza­vával — a Strauss képviselte jobboldali erők részéről az NSZK-ban is elhatározott szán­dék volt. Az elmúlt évtized nyugatnémet, társadalmában végigkísértettek is a rendőrál- Jam felé tett lépések, az anti­demokratikus törvényalkotási folyamatnak a fasiszta tenden­ciák. E veszélyek kivédéséért a terrorizmus semmit sem tett. A terroristáknak nem sikerült a „nagy számú elégedetlenek élé­re állni”, a „néptömegeket for­radalmasítani". Ellenkezőleg, csaknem sikerült a politikai színtér jobbratolódását biztosí­taniuk. Bebizonyosodott, hogy egész tevékenységük nem for­radalomhoz, hanem csakis káoszhoz vezethető, előre pon­tosan nem látható, de minden­képpen veszélyes következmé­nyekhez. Az eszmei elszegényedés eredménye: — az önfenntar­tást szolgáló erőszak állandó­sulása. Az évtized második felének nyugatnémet terroristái le­mondtak még a politikai célok kifejtésének szándékáról is. Az alapító nemzedék ideológiájá­nak töredékei, eszmei foszlá­nyai is eltűntek náluk. Az ak­ciók már nem a világ és az emberiség felszabadításának hangzatos céljára irányulnak, hanem a csapat elesett tagjai halálának megbosszulására, a letartóztatások kiszabadításá­ra, a rendőri és igazságügyi szervek munkájának megaka­dályozása. Végbemegy tehát a célok áthelyeződésének folya­mata: a korábbi eszközök elérendő céllá válnak. Gyakran a pusztítás r.iaga válik funk­cionálisan autonómmá, a totális érzéketlenség és teljes anti- humanizmus talaján. A jelen­kori „baloldali” terrorizmus ez­zel élesen szembekerült a XIX. századi klasszikus anarchizmus terroristáinak szigorú erkölcsi kódexével is. Ezek a múlt szá­zadi „tiszta szivű gyilkosok” ugyanis az ártatlan áldozatok értelmetlen halála helyett in­kább az akcióról való lemon­dást választották. Mai köve­tőiknél viszont az akciók bruta- lizálódása tapasztalható. A RAF — de a többi nyugat­német és olasz „baloldali" ter­rorszervezet — tevékenysége is határozottan cáfolta azt, hogy részévé vált egy, a társadalom átalakítását célzó mozgalom­nak. Az „uralkodó állami ap­parátus harcképtelenné tétele, a tőkés rendszer sérthetetlensé­ge kerüli mítosz” szétrombolá- sa ezekkel az individuális esz­közökkel, a kommunista és munkásmozgalommal szemben- állva, nem sikerülhetett. Az erő­szak szisztematikus, kizáróla­gos és öncélú alkalmazása erre nem lehetett alkalmas. A nyugat-európqi „baloldali” terrorizmus az elmúlt évtized második felére ideológiailag teljesen elszegényedett, miköz­ben technikcilag a kivitelezés precizitását illetően tökéletessé vált. Az erőszak ideológusainak helyére a terrorizmus jól kép­zett technikusai léptek. A „bal­oldali” terrorizmus fanatizált, a hivatásos bűnözéssel sok vonat­kozásban rokon szélsőségesek tevékenységévé változott, akik möqött egv hatásfokú, techni­kailag jól fölszerelt, gyakran a hazai és a nemzetközi reakció által is támogatott szervezetek állnak. A nyugat-európai „bal­oldali” terrorizmus csúcstelje­sítményei (a Schlever-ügy, a Moro-gyilkosság), a baloldali folyamatok fokozódó célba vé­tele a „vörös” terroristák által mér ezzel is összefüggésben voltak. A háttérben álló — s gyakran még a nyomozó ható­ságok, az igazságügyi szervek számára is elérhetetlen — erők a terrorizmus akcióit jól hasz­nálták fel saját céljaik érde­kében. A „baloldali” terroristák egyre inkább nemcsak objek­tíve, de részben még szubjek- tíve is a jobboldal, a reakciós erők eszközeivé váltak. A „vö­rös” máz végleg lekopott te­hát. Erről szólunk legközelebb. Szirtes Gábor (Folytatjuk) + BUDAPEST: Vidor Bob­ján, a Román Szocialista Köz­társaság magyarországi nagy­követe csütörtökön filmkoktélt adott a nagykövetségen a Ro­mán Népköztársaság kikiáltá­sának 35. évfordulója alkalmá­ból.-f MADRID: Január 23-án Párizsban találkozik öt nyugat- európaj ország szocialista párti miniszterelnöke. Mint Madrid­ban bejelentették, Franciaor­szág, Spanyolország, Ausztria, Görögország és Svédország kormányfője a Francia Szocia­lista Párt szervezésében tanács­kozik. ♦ Kalevi Sorsa finn miniszterelnök bejelentette négypárti koalíciós kormánya lemondását ♦ + KABUL: Kabulban a kü­lönleges forradalmi bíróság ha­lálra ítélt három személyt, akik november 12-én robbantásos merényleteket hajtottak végre négy kabuli étteremben. Az el­lenforradalmárok akciói követ­keztében huszonegy ember meghalt, huszonnyolcán meg­sebesültek. Az áldozatok között asszonyok, gyermekek és idős emberek voltak. + LUANDA: Az Angolai Népköztársaságot nap mint nap támadások érik a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság részé- rőf — jelentette ki Luandában Jósé Eduardo Dos Santos az MPLA-Munkapárt elnöke, államfő. + MANAGUA: Eddig 49 or­szág erősitette meg, hogy részt vesz ,áz el nem kötelezett or­szágok koordinációs irodájá­nak managuai ülésén január 10—15. között. Az ülésen elő­készítik a 96 országot magá­ba loglaló mozgalom már­ciusi, Új-Delhiben tartandó csúcsértekezletét. ♦ NEW ORLEANS: További áradások várhatók az Egyesült Államok Mississippi és Louisia­na államaiban. Az előrejelzé­sek szerint Louisianában az utóbbi 20 év legmagasabb víz- szintjével kell számolni. Az Egyesült Államok középnyu­gati államaiban továbbra is hóviharok tombolnak, melyek­nek eddig 28 halálos áldoza­tuk van. A keleti országrészben ugyanakkor szokatlanul meleg az idő. + PRETORIA: Három elítélt halt meg szerdán egy dél-afri­kai börtönben, valószínűleg a kegyetlen bánásmód következ­tében. Aznap 47 személyt kel­lett kórházba szállítani napszú­rás miatt, a börtön ültetvényen töltött első munkanap után. A foglyok kedden érkeztek a Bar­berton börtön farmjára, amely­nek vidékén már egy hete 30 fok feletti hőmérsékletet mér­tek. Az ügy kivizsgálását végző hatóságok szerint feltehető, hogy a börtönőrök felelősek a tömeges megbetegedésért. + BEJRUT: A haladás min­den jele nélkül ért véget a fel- ső-galileai Kiríot Smonában az izraeli és a libanoni küldöttség csütörtök délelőtti találkozója. A nézeteltérés lényege, hogy Izrael mindenáron és mindent megelőző kérdésként akarja napirendre tűzni a két ország viszonyának normalizálását, Li­banon viszont nem hajlandó összekötni az izraeli megszálló csapatok kivonását a normali­zálás' kérdésével, hanem az 1949-es fegyverszüneti egyez­mény alapján képzeli el a jö­vőbeni kapcsolatok rendezését. Csütörtökön Budapesten Vas János és Ludovit Priecel külke­reskedelmi mi n i szterhel yettesek aláírták az 1983. évre szóló ma­gyar—csehszlovák árucserefor­galmi jegyzőkönyvet. A jegyző­könyv megteremti a feltételét annak, hogy a két ország kö­zötti áruforgalom az ideihez képest 10 százalékkal tovább fejlődjön. Az összességében csaknem 1,4 milliárd rubel ér­tékű előirányzat meghaladja az ötéves tervidőszakra megkötött hosszú lejáratú megállapodás időarányos keretét. Jövőre a forgatom több mint felét a jár­művek, gépek és berendezések adják. A magyar partnerek a hagyományos cikkek mellett több olyan terméket is szállíta­nak, amelyek Csehszlovákia infrastrukturális fejlesztési prog. romjait segítik, például sütö­déket, víztisztítókat. Bővül a távközlési együttműködés és az építőipar exportja. A magyar iparcikkek között sokféle alkat­rész is szerepel a szomszéd or­szág elektronikai termékeihez és kőolajipari berendezéseihez. A csehszlovák gépkivitel leg­nagyobb jelentőségű tételei a járműipari gyártmányok és a A jelenlegi konfliktusoktól terhes nemzetközi helyzetben elengedhetetlenül szükséges valamennyi haladó, békesze­rető erő cselekvő összefogása a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a fegyverkezési ver­seny mégfékezése, az enyhülés vívmányainak megőrzése érde­kében - hangsúlyozta Valid Maszri, a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség elnöke az MTI munkatársának adott nyi­latkozatában, melyben értékel­te a szervezet idei munkáját, és szólott jövő évi terveiről is. Hangsúlyozta:- Az új esztendőben folytat­mezőgazdasági gépek. A ma­gyar városi és vasúti közlekedés fejlesztésében a cseh ipar to­vábbra is közreműködik, pél­dául motorvonatok szállításával. 1983-ban a Pécsi Hőerőmű re­konstrukciója csehszlovák kivi­telezésben kezdődik meg. To­vább folytatódik — esetenként nő a? alapvető nyersanyagok és mezőgazdasági termékek köl­csönös szállítása. A fogyasztási cikkek forgalma az átlagot meghaladóan bővül: többek kö­zött legalább 13 000 Skoda sze­mélygépkocsit, 20 000 mopedet, több mint egymillió hektoliter sört, 11 000 mosógépet és cent. rifugót. 46 000 porszívót, 50 000 lemezjátszót és 20 000 kályhát szá'lít a csehszlovák külkeres­kedelem. Cserébe főleg ruházati cikkeket, tv-’készülékeket, mag­netofonokat, fémtömegcikkeket szállítunk a baráti országba. A két orszán áruellátását mvítják és színesítik, a mintegy 70—70 millió rubel értékű választék­csere és határ menti árucsere- kontignensek keretében szál­lított cikkek. A csehszlovák külkereskedel­mi miniszterhelyettes csütörtö­kön hazautazott. juk a leszerelési világkampány programját. Jelentős tömeg­megmozdulásokat, fesztiválokat szervezünk, amelyek a világ minden részén megfelelő lehe­tőséget teremtenek a fiatalok­nak békevágyuk kifejezésére. A demonstrációkon — Portugá­liában, Franciaországban, Nyu- gat-Németországban — ismétel­ten felhívjuk majd a figyelmet arra, hogy különösen veszélyes az amerikai közép-hatótóvolsá- gú nukleáris rakéták nyugat­európai telepítéséről szóló NATO-döntés, amelynek valóra váltására már több országban megkezdődtek az előkészületek. VigyázatI A szilveszteri pezsgő az emberből nehogy majmot csináljon.. A béke közös Jogunk A DÍVSZ elnökének nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom