Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-24 / 353. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A karácsonyfa körül inden ünnep nyugalmát, meghittségét, elsősorban magunknak kell kialakítani, körülöttünk harmóniát, békességet teremtve. A családban és a nagyobb közösségekben. Karácsonykor is. Ezt o kötelességet senki le nem veheti rólunk. Igaz, többnyire nem is akarjuk. Mert így természetes. Mert törekvéseink végső értelme, hogy elégedettségben, biztonságban tudjuk azokat, okikét szeretünk. S hogy semmiféle baj, megrázkódtatás ne fenyegesse a társadalmat, amelynek előmenetelétől mindnyájunk jóléte függ. Ez utóbbi már nemcsak személyes dolgunk, hanem mindnyájunké. Ezért az ünnepi asztalbontás után néhány perc közös gondolkodásra hívom önöket. Milyen a karácsonyunk 1982. decemberében? Mielőtt jót vagy rosszat mondanánk, nézzünk körül egy keveset a világban. Mert hazánk lakossága csepp csupán a népek tengerében. A kép bizony nagyon változatos. Nyugtalanító és reményt keltő, fenyegető és józanságra intő. Az óceánon túl soha nem látott fegyverkezési versenybe akarják világunkat kényszeríteni azok, akiknek nem kifizetődő a béke. Az emberiség elpusztítására szánt eszközök ott lapulnak rejtekhelyükön. Mindent megteszünk — meg kell tennünk —, hogy elő ne vehessék onnan. Hazánk lakossága talán sohasem volt olyan tájékozott és világlátott, mint napjainkban. A magyar turisták sorra látogatják a világ országait. Saját tapasztalataik alapján is felmérhetik, hogy a megélhetési költségek mindenütt felfelé tartanak. Sajnos, mi sem menekülhetünk meg ettől, de abban bizonyosak lehetünk, hogy a mostani megnehezedett körülmények között sem kell félnünk a holnaptól, mert mindig lesz munka és kenyér A tőkés országokban élő több mint 30 millió munkanélküli tudna igazán meggyőzően szólni arról, milyen nagy érték a létbiztonság. Csak azok tudják igazán értékelni, mit jelent a munka, akik évek óta hiába kopogtatnak a munkaadók ajtaján. Mj nem érezzük a fölöslegesség érzetének megalázó kínjait. Családunkkal együtt viszonylag tehetősen terített asztal köré ülhetünk az ünnepen. Az idén is háziasszonyok, dolgozó Tiők és férfiak egyaránt csomagokkal megrakodva lótottak-futottak, s kilószámra vásárolták a húst, az édességeket, a ruhaneműt, a karácsonyi telített asztal finomságait és ajándékait. Jó érzés tudni ebben a felbolydult, napi gondokkal és feszültségekkel terhes világban, hogy aki a keresetét megbecsüli, beosztja, emberhez méltó, nyugodt körülmények között élhet ebben az országban. Mint ahogyan arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy nagyon sok család ennek ellenére gondokkal küzd, a javak elosztása ma még nálunk is egyenetlen. Ismét eltelt egy év. Vajon jól gazdálkodunk a gyorsan múló esztendőkkel? Értjük-e, jól végezzük-e teendőinket a gyökeresen megváltozott kül- és belföldi gazdasági körülmények között? Vajon megtettünk-e mindent azért, hogy továbbra is meg tudjunk állni a lábunkon? Talponmaradásunktól függ a világban elfoglalt tisztes helyzetünk megőrzése, családunk biztonságos jelene és jövője. További munkánk eredményeitől függ, hogy elkészülnek-e az 1983-ra tervezett lakások, bölcsődei újabb helyek, kórházi ágyak, melyekre nagyon nagy szükségünk van. Kimondatlanul is hallom az olvasó ellenvetését: de hisz minderről már sok szó esett, így igaz, de még többet kell beszélni, vitatkozni e szavak, mondatok helyes értelméről, amíg azokat a kor követelményeinek megfelelő tettek követik! Életünk kikötője a család. Onnan indulunk ei naponta a közösségi élet szélcsendesnek sohasem mondható tengerére — dolgozni. E kis közösség a háttér, ahol életünk kiteljesedik, gyerekeink felnőtté cseperednek. Sorsunkat döntően meghatározza: milyen a „hátországunk". A nemrég lezajlott, harmadik országos nőkonferencia egyik fő témája volt e közösség erősítése. Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának felszólalásából idézek: „Pártunk XII. kongresszusa külön kiemelte a család intézményének jelentőségét. Fontos követelmény, hogy társadalmunkban erősödjék a család iránt érzett felelősség. Védjük, támogatjuk társadalmunk e legkisebb, de a jelen és a jövő szempontjából döntően fontos közösségét". Nincs olyan házasság, ahol kisebb-nagyobb konfliktusok ne nehezítenék a család tagjainak együttélését. A kialakított kapcsolatokat mindig könnyebb, egyszerűbb rombolni, mint építeni. A toleranciahióny, az önzés, a felelőtlenség alapjaiban rendítheti meg a házasságokat. Mégis: a nem kevés gond-baj ellenére az ország lakosságának túlnyomó többsége, 83 százaléka házasságban él. Életünk bizonyítja: ebben a keretben verhetünk gyökeret a világban, teljesed* hét ki életünk, szeretetet kaphatunk, boldogságot, mindent, amiért élni érdemes. Milyen az idei karácsony? B z üzletekben egész hónapban szünet nélkül kavargott a karácsonyi vásár. A gyerekeknek, szülőknek, rokonoknak, a barátoknak szánt ajándékok mór várják a gazdáikat. Kívánjuk az ünnepi hangulatban, hogy mindenki olyan javakkal gazdagodjék, amelyek hosszú évekre szólnak, s amelyek tudvalévőén semmilyen boltban nem kaphatók: örömmel, szeretettel, békességgel. Németi Irén A tartalomból: SZÁMVETÉS Beszélgetés Lukács János elvtárssal, a Baranya megyei Pártbizottság első titkárával. (3. oldal) ★ Céltudatos külpiaci munkával talpon lehet maradni A HUNOR KILÁTÁSAI (5. oldal) ★ TALPRA ÁLLTAK Szorgalomra, akaratra, kitartásra van szükség (6. oldal) ★ 1982 KÉPEKBEN Visszatekintés az év legfontosabb eseményeire (7. oldal) ★ IRODALOM — MŰVÉSZET Haliama Erzsébet elbeszélése — Bebesi Károly tárcája — Kelle Sándor és Mohácsi Regős Ferenc rajzai — Károlyi Amy, Pákolitz István, Ga- lambosi László versei (8.—9. oldal) ★ DISZNÓÖLÉSEN NAGYHARSÁNYBAN (10. oldal) * Egy dinasztika a Hőerőműben A HÁROM STEINKOVICS GUSZTÁV (11. oldal) ★ SPORT A Dunántúli Napló sportrovatának karácsonyfája— 1982 legjobb sportolói (16. oldal) Karácsonyi vásár A pécsi Szabó István Úttörő- házban tegnap délután karácsonyi vásárt tartottak, melyen a ház kézügyességi szakkörei; a bőrdíszművesek, keramikusok, díszítők árulták saját készítésű tárgyaikat. A bevételt a kis vásározók az új úttörőház építéséhez ajánlották fel. Vásár közben műsor is volt az úttörő- házi szakköri tagok számára: a Berek utcai iskola citeraze- nekara, a Testnevelési- és Sportiskola irodalmi színpada, a KISZOV zenekara és Gábor Klári adott műsort, melyet gyerektáncház követett. Az úttö- rőházban egyébként december 30-án délután tartják a hagyományos óévbúcsúztatót.
