Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-23 / 352. szám
1982. december 23., csütörtök Dunántúli napló 5 Ülésezett: Pécs megyei város Tanácsa A tanácskozás szünetében. Balról a második Molnár Zoltán, a Pécs városi Tanács új elnökhelyettese, Erb János felvétele Lakásátadás Mohácson Az év utolsó hónapjában adtak át újabb, 27 lakásos épületet Mohácson, a Fel- szabadulási lakótelepen. A lakóház feszített-váz szerkezetének kivitelezője a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat volt, míg az egyéb szakipari munkákat a helyi Építőipari Szövetkezet dolgozói végezték. Az‘ épület földszintjén kettő, mozgássérültek által is használható lakást alakítottak ki, bár egyelőre ilyen jellegű igénnyel, vásárlási szándékkal senki sem jelentkezett. A legnagyobb alap- területű lakások -72 négyzet- méteresek, de a többi is ehhez hasonló nagyságú. A szobák szőnyegpadló burko- latúak, míg a többi helyiség műanyag padlás. A lakások négyzetméterenkénti ára 10 200—10 300 forint, emelettől függően. Az úgynevezett pontház beruházója az OTP. A lakások értékesítését megkezdték december 17-én. Költözni január második felében fognak a lakók, mert a hiánypótlási munkák elvégzésére egy hónap haladékot kaptak a kivitelezők. A lakások közül hetet minőségi csere útján, hatot szabadértékesítés keretében, hetet munkáslakásként, míg további hetet úgynevezett normál feltételek mellett vásároltak meg az új tulajdonosok. Elfogadták az 1983-as költségvetést / 1 Molnár Zoltán a városi tanács áj elnökhelyettese A baranyai megyeszékhely további fejlesztését illetően elsősorban az alapellátás javítását célzó beruházások legyenek a mérvadók! Csak abba fogjunk bele, aminek a megvalósítására pénzeszközeink elegendők, és átadása biztosítottnak látszik! Sorolni kell tehát, mi a legfontosabb, és mi az, ami később is megvalósítható. Nagyobb figyelmet kell fordítani a közművesített telkek előkészítésére, már csak azért is, mert a magánerős építkezés mind erőteljesebbé válik: mindez szükségessé teszi, hogy az építési hatósági eljárás is alkalmazkodjon mielőbb a változásokhoz! Többek között a fent említetteket elemezte hozzászólásában dr. Path Károly tanácstag Pécs megyei város teg-. napi tanácsülésén, az 1983-as költségvetési terv vitájában. Mennyit és mire fordíthat Pécs 1983-ban, miután elfogadták a jövő esztendő költségvetését. Csak néhány adat: a baranyai megyeszékhely több mint kétmilliárd forinttal gazdálkodik, melyből megközelítőleg 830 millió forintot szán fejlesztésre a városi tanács. Az előterjesztés szerint 1983-ban Pécsett 1321 lakás épül, a magánerős építkezés továbblen- dítése érdekében gyorsítják a területelőkészítést, ennek érdekében negyvenmillió forintot csoportosítanak át erre a célra. A nehezebb gazdasági helyzet ellenére a kulturális és oktatási intézmények támogatását nem csökkentik, ám annak mértéke differenciáltabb lesz, mint korábban volt. A Mecsek-Nyugaton jövőre elkészül az ABC-áruház, a gyógyszertár, a környéken lakók által régen várt szolgáltatóház, új ABC épül LvovKertvárosban. A tanács megvitatta és elfogadta Pécs város hosszú távú környezetvédelmével összefüggő tervet. A testület megtárgyalta és elfogadta azt az alapító határozatot, miszerint 1983. január 1-től megalakul a Pécsi Híradástechnikai és Gépjavító Kisvállalat, továbbá a Pécsi Gépjárműjavító Kisvállalat. A tanácsülésen Czente Gyula városi tanácselnök bejelentette, hogy Laki Istvánná dr-t, aki több évtizeden át a tanácsi apparátusban dolgozott, az utóbbi években a tanácsi hivatal elnökeként, 1983. június 30-ával tisztsége alól érdemei elismerése mellett, nyugdíjba vonulása alkalmából felmentik és egyben köszönetét mondott áldozatos munkájáért. Ezt követően bejelentette, hogy dr. Molnár Zoltánt, aki a vb -hivatal elnökhelyettesi tisztét eddig betöltötte, a végrehajtó bizottság felmentette, helyébe a testület dr. Huszty Lajost nevezte ki. Végezetül Gergely László, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának titkára tett javaslatot Pécs megyei város tanácselnök-helyettesi funkciójának betöltésére. Gergely László dr. Molnár Zoltánt, a 27-es választókerület tanácstagját ajánlotta elnökhelyettesnek; a javaslatot a tanács elfogadta. A tanácsülés dr. Molnár Zoltán eskütételével zárult. Salamon Gyula Megzavart természet A szokatlanul enyhe téli időjárás megzavarta a növény- és állatvilág természetes rendjét. A Mecsek vidékén egyes fák és bokrok oly erősen rügyeznek, mint tavasszal szoktak. A fák kérgén friss moha jelent meg, és az erdei tisztásokon újból kiserkent a fű. A Misina-tető lejtőin kinyílt a hegyvidék jellegzetes kora tavaszi vadvirága: a zöld szirmú illatos hunyor. A védett fekvésű völgyekben sárgállik a mogyoró, jeléül annak, hogy megindult a barkásodás. A pécsi Székesegyház tornyaiban félbeszakították téli álmukat a denevérek, á Dráva mentén felébredtek álmukból a mocsári teknősök. A barany*ai mezőkön párjukat hívogatják a fácánkakasok, amint tavasszal szokták. Kodály-kórushangverseny Sajátos kórusélményben, és sajátos televíziós élményben részesülhettek, akik tegnap délután a magyar kórusok centenáriumi Kodály Zoltán-hang- versenye alkalmából 17 órakor bekapcsolták készüléküket a 2. csatornán. A Kórusok Országos Tanácsa és a Magyar Televízió közös rendezésében a Budapest Sportcsarnokból, a szegedi sportcsarnokból és a pécsi Liszt-Teremből közvetített élő körkapcsolásos műsor minden eddigi hasonló televíziós vállalkozást felülmúlt: mind méreteiben”, mind az előadás művészi élményében. Olyat hallottunk már, amikor több száz énekes három helyszínről adott elő egy kórusművet, a stúrdióbeli karnagy vezénylésével. Azt is fölemelő volt hallgatni. Ezúttal viszont a három helyszínen mint12 000 kórustag a képernyőn egy 12 000 énekes (több mint 200 kórus!) dalolt, ezúttal kü- lön-külön: döbbenetesen szép, magával ragadó erővel — Kodály Zoltán tiszteletére, ahogyan a példátlan méretű vállalkozást és rendezőit köszöntve Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is több ízben kiemelte. Pécset két alkalommal kapcsolták a csaknem másfél órás műsor alatt, amit eredetileg egyórásra terveztek. Először a Táncnótát hallottuk öt egyesített pécsi női kar előadásában, Kertész Attila vezénylésével. Másodjára három pécsi és egy kaposvári vegyeskar együttesen énekelte el a Cohors generosá-1, ZákányI Zsolt, majd a Liszt Ferenchez c. kórusművet Tillai Aurél vezényletével. A műsorarányokról ití sok mindent lehetne mondani, ha futná a helyemből. Egy biztos: a Liszt-Terem dobogójára fölfér legfeljebb 200—300 énekes. Szegeden létszámban a pécsiek többszöröse szerepelt; Budapesten egy-egy művet több ezren, az összkari számokat és a népdalokat tízezren (!) dalolták ... Hozzá kell tennünk: csodálatos művészi és csodálatos akusztikai élményt nyújtva. Ha a Magyar Televíziónak ez a műsor kísérlete volt — fényesen sikerült. Kodály szelleméhez méltóan, a „Nagy Harmonia" formálásának diadalaként. W. E. Villányi vörös a vendégeknek Kényes, érzékeny ital / / Mivel is büszkélkedhetne egy baranyai, ha szilveszteri vendégei az ország nem bortermő tájairól érkeznek hozzá, ha nem a villányi vörös borral. De ne legyünk ily önzetlen lokálpatrióták: az ünnepi asztal étkeihez magának is tölt, ízes kortyolni- valót a vendégváró. — Aranyszabály: minél testesebb, vastagabb egy bor, an. nál magasabb hőfokon tanácsos fogyasztani. A mi vörös; borainknak legmegfelelőbb a 16—18 fokos hőmérséklet, ekkor érvényesülnek legjobban ízei, zamatai — mondja Tiffán Ede, a villányi Új Alkotmány Termelőszövetkezet főágazatve. zetője. Az egykori ecetgyár négyszáz méter hosszú pincéjében szerencsére már semmi sem emlékeztet a savgyártásra: ne. mes illatokba ereszkedik a látogató a lépcsőm haladtában, hoqy azután a kéthektós hordák díszsorfala között megálló, podjon a kostőfóhelyen. — Az oportó a legkedveltebb, pillanatnyilag az is a jobb, a burgundi még érik. Harmadik fajtánk a cabernet, ez adná a legjobb minőséget, de ezt Magyarországon nem lehet érvényesíteni az árban — hót ebből van a legkevesebb — mondja az ágazatvezető, aki megkér, hogy Írjam le: a késői érésű szőlőkből, annak nagyobb biológiai értékénél fogva idén is nyertek 18—20 fokos mustot, a jó minőségű bor alapanyagát. — Miért? — Mert vannak olyan nézetek a szakmában, hogy a korai érésű fajtáknak nagyobb a biológiai értéke. Szerintem viszont igazán jó bor óbból a szőlőből lesz, ami minél tovább van a tőkén. — Milyenek lettek az idei borok? — Tudvalevő, országosan is rekordtermés volt az idén szőlőből; nálunk 103 hektáron átlagban 11,2 tonna volt a hektáronkénti termés. Felét szőlőként értékesítettük, a másik felét mi dolgoztuk fel. A sok sző. lőből közepes minőségű bor forrt ki, mert alacsonyabb volt a mustfok, kevesebb a színanyag — ízben, zamatban szegényebbek az idei borok, s a savtartalom is magasabb, élesebb. Általában csökkentek is a borárak, de a villányi vörös nem romlott annyit, hogy ez az árán is érződjön. A mi 'boraink 43 forintért jutnak el a fogyasz. tokhoz. — Hol értékesül a termelőszövetkezet vörös bora? — Mi is tagja vagyunk a Dél. dunántúli Szőlő- és Bortermelési Rendszernek, melynek gesztora a Vilfóny-Mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát. A termés nyolcvan százalékával elköteleztük magunkat a kombinátnak. Mennyiségben a második helyen áll a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat, amely évi 1000 hektolitert vesz meg tőlünk, mi látjuk el folyáborral. E mennyiség fele értékesül a termelőszövetkezet öt saját bo. rozójában. — S a kiseladás? — nézek saját kannáimra, melyek közben megteltek opotrfóval. — Az nem jelentős, néhány hektó csak, amit ebből a pincéből elvisznek. Hogyan is lenne jelentős? Hogyan is, amikor így ünnepek előtt autók állnak meg a kistermelők pincéi előtt, s telinek a demizsonok villányi vörössel, hogy vigyék jó hírét az egész országba I B. L. Petőfi- pongyolán Nem a költő születésének közeli 160. évfordulója késztet Írásra, hanem az a sajnálatos tény, hogy a gyakori Petőfi- megemlékezések, versmondások során nem mindig helyesen hangzanak el a Petőfi-verscímek, verssorok. Tíz évvel ezelőtt az egyik fővárosi lapban ezt ol- vcstam: „A Megy a juhász d szamáron vagy a Befordultam a konyhába a világ legigénytelenebb verse." (Magyar Nemzet, 1972. dec. 31.). Az idézett két vers címe — sajnos — nem pon(os, A juhász nem a szamáron megy, hanem „a” névelő nélkül, ekként: Megy a juhász szamáron. Petőfi pedig nem a konyhába fordult be, hanem a konyhára, a konyha tájékára. (Csak zárójelek között említjük, hogy az egyik magyar szakra jelentkező felvételiző — minden bizonnyal fiú — ezt írta dolgozatában: Befordultam a kocsmába.) Azt mór megszoktuk, hogy a Nemzeti dal címét sokan önkényesen megváltoztatják Talpra magyar!- ra, a Föltámadott a tengerét pedig Feltámadott-nak vagy Feltámadt-nak mondják. A legbájosabb gyerekszáj talán az volt, ok; pillanatnyi zavarában így kezdte a versmondást: Apám tyúkja. Irta: Petőfi Sándor. Bőven akad hiba a versszövegek mondásában is. Ha a versmondókat megkérnénk, folytassák a Nemzeti dal alábbi sorait: Fényesebb a láncnál a kard. Jobban ékesíti a kart... — minden bizonnyal így folytatnák: „És mi mégis láncot hordunk . . holott az eredeti szövegben nem hordunk, hanem hordtunk található. A folytatást sem jól mondják. Nem: Ide vele, hanem: Ide veled régi kardunk! Feljegyzéseimben szerepel az a versmondó is, aki a Nemzeti dal utolsó versszakának első két sorát fölcserélte, s bizonyára nem szándékosan, ekként mondta: Hol sírjaink leborulnak, Unokáink domborulnak. Ugyanígy gyakran rosszul mondják az Egy gondolat bánt engemetben ezt a sort: .......o zsar nokság velük (helyesen: velők) megütközik." Némelyek a XIX. század költőiben iqekötős betoldást alkalmaznak e résznél: Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán . .. — a betoldás szerint: „Ragyog be minden ház ablakán ...” A helység kalapácsa címét is néha A helyiség kalapácsának mondják. A mindennapi életben js gyakori c helység és a helyiség szavak összecserélése. A helység: falu, város, kisebb-na- gyobb település, míg a helyiség: nagyobb, tágasabb terem, például: hivatali, vendéglői klubhelyiség stb. A legkedvesebb Petőfi-versek egyikében is vétenek. A Füstbe ment ten/ utolsó mondata így hangzik: S én csüggtem ajkán szótlalanul, Mint a gyümölcs a fán. * Az első sor, „csüggtem" igéjét — helytelenül —. „csüng- tem"-nek mondják a mai fiatalok. A köznapi szóhasználatban mindkét forma divatos. Van, aki csüggedetlenül csüng, és van, aki csüggedten csügg. És ez valóban nem mindegy. Tóth István
