Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-13 / 342. szám
Zala, Tolna, Somogy és Baranya kézfogasa Nincs ismeretlen táj... csak legyen pénzünk Hová utazzunk jövőre az IBUSZ-szal? vő évi ajánlatokkal. Átböngészve a 72 oldalas füzetet, örömmel nyugtázhattuk, bár gazdasági helyzetünk nehezebb, jövő évi utazási lehetőségeink nem szűkültek. Már ami az IBUSZ ajánlatait illeti, ők jövőre is tartják az idei színvonalat, sőt néhány újabb úticél is bekerült a programjavaslatokba. Ami az árakat illeti, jövőre a szocialista országokba irányuló utak 5—8, a dollárel'számolásúaké Képünkön balról: Lukács János, Horváth Lajos, Sugár Imre, Újvári Sándor és Császár József, a megyetanácsok elnökeinek találkozóján. Fotó: Erb János Hol nyaraljunk, hová utazzunk jövőre? Fogas kérdés, mert útirány — az egész világ. Strandolhatunk a spanyol tengerparton, körutazást tehetünk Angliában és Skóciában, útba ejtve a Loch Ness-tavat, hajóra szállhatunk és sorra látogathatjuk az antik görög városokat, utazhatunk Szibériába, a Transzszi- bériai-Expresszel, átrepülhetünk az USA-ba, indulhatunk egzotikus tájakra, Indiába, Indonéziába, sőt újabban Kínába is, ámbár a kínai utat az élelmesek máris lefoglalták, a létszám betelt... A napokban megjelent az IBUSZ utazási magazinja a jöÚj forma: egy hét körutazás, egy hét üdülés A kínai utat máris lefoglalták 8—10 százalékkal drágulnak. Ezekután, mintegy kedvcsinálóként, közreadjuk tallózásunkat az utazási magazinból. Új forma az 1 + 1, azaz egy hét körutazás, egy hét üdülés. Tehát körbeutazzuk mondjuk Bulgáriát, Görögországot, Törökországot, Olaszhont vagy Spanyolországot, majd a második héten az illető ország tengerpartján pihenjük ki fáradalmainkat. Népszerű a spanyol tengerpart, lássunk ezért egy ilyen 1+1-es körutazásos és üdüléses formát. Első hét: utazás a Riviérán, útvonal: Velence—Mestre—Verona—Genova —Nizza—Arles—Lloret de Mar. Második hét: üdülés a Costa Bravan, egyik nap kirándulás Barcelonába. A részvételi díj: 12 400—15 000 forint. Hasonló formában nyaralás a Kanáriszigeteken — 39 500 forint. Jövőre változatlanul széles a választék a szocialista országokba szervezett utakból, ezek természetszerűleg kevésbé terhelik meg pénztárcánkat, ami nem feltétlenül jelenti, hogy színvonalban elmaradnának a nyugati utazási és üdülési lehetőségektől. Csendes, nyugodt pihenést kínál például a szovjet Riviéra, két hét itt 10 000 forintba kerül. A Magas-Tátra világszínvonalú üdülőhelyén, Újtátrafüreden egy hét, teljes ellátással, idénytől függően 2750—3200 forint. Hasonló hegyvidéki üdülés Ausztriában már kétszer—háromszor ennyibe kerül. Egy háromnapos ■sörtúra Brünnben — 1450 forint. Nincs ismeretlen táj .. . Ez a mottója az IBUSZ utazási magazinjának. így igaz, Európán kívül szinte a világ minden táját választhatjuk úticélul, feltéve, ha megvan rá a pénzünk. A mesés Indiába egy nyolcnapos utazás 33 900 forint. A negyedik nap estéjén részvétel egy indiai bűvészelőadáson. Az Indonézia— Szingapúr—Thaiföld 16 napos út, teljes ellátással — 99 300 forint. Mellesleg az IBUSZ programajánlataiban ez a legdrágább út. Ezen kívül az IBUSZ szervezésében, de egyénileq történő utazással és egyéni valutakeretünk terhére átrepülhetünk az óceánon túlra is. Tizenöt nap az USA nagyvárosaiban, az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig — 63 800 forint. A legújabb úticélok közé jövőre felvették Kínát is. Ez a 15 napos Észak-Korea—Kína— Mongólia út technikai okokból mór nem kerülhetett be az utazási magazinba, ám az élelmesek kiszagolták az új lehetőséget, s máris betelt a létszám. Az IBUSZ pécsi irodájában tíz helyet kötöttek le. Ezzel összefüggésben az IBUSZ-nál felhívták a figyelmet, az utazásokat immár számítógépen intézik, felgyorsult az ügymenet, nem szabad sokáig halasztgatni a döntést, hol nyaraljunk jövőre. Mikiósvári Zoltán Nyilatkoztak a megyei tanácselnökök A cél, a dél-dunántúli körzet összehangolt fejlesztése A megyék kézfogása nem újkeletű. A dél-dunántúli megyék, így Baranya, Somogy, Tolna és Zala tanácsi vezetői már korábban felismerték, hogy számos olyan közös vonás jellemzi e megyék életét, amely túlnő, a közigazgatási határokon. Egymás segítése, a gazdasági-tervezési körzet egybehangolt fejlesztése megkívánja, hogy a kapcsolatok mind élőbbé váljanak. Ebből indult ki négy megye tanácsának elnöke, mikor e hét végén Pécsett aláírta azt az együttműködési megállapodást, amely a tervidőszak végéig határozza meg a közös teendőket. Ebből az alkalomból adott nyilatkozatot a HDN számára Horváth Lajos baranyai, Sugár Imre somogyi, Császár József tolnai, valamint Újvári Sándor zalai tanácselnök. Horváth Lajos: — Hadd kezdjem azzal, hogy a már eddigi élő kapcsolatokat ezzel a megállapodással még szervezettebbé kívánjuk tenni, ami egy fajta készséget jelez, az előrébb lépéshez. Baranya, illetve Pécs nem arra törekszik, hogy központja legyen az együttműködésnek, hiszen jövőre lesz például tízéve annak, hogy a somogyi vezetők kidolgozták ö dél-dunántúli megyék együttműködésére vonatkozó javaslataikat. A kapcsolatok tehát, nem újkeletűek. Most jutottunk viszont el odáig, hogy a négy megye tanácsi vezetői átfogó keretmegállapodást írjanak alá, amely kiterjed a lakosság ellátásának javítására. a tanácsi szervek munkájának jobb összehangolására, a kölcsönös koordinációra, a terület- fejlesztési elképzelések, a közlekedési ágazat, a kiemelt beruházások megvalósításának, a mezőgazdaság, a művelődésügy terén jelentkező feladatok egységesebb megvalósítására. Az a véleményünk, hogy egy- egy megye legyen témafelelőse az őt legjobban foglalkoztató kérdéscsoportnak. Bízom abban, bogy a tervidőszak végén a vezetőtestületeknek gyümölcsöző munkáról adhatunk számot. — Annak idején Somogy megye volt az első, amely a kapcsolatok szorosabbá fűzését ajánlotta vette át a szót Sugár Imre megyei tanácselnök, majd eképp folytatta: — Korábban is több területen működtünk együtt és kapcsola. taink tovább bővülnek. A Kereskedelmi Kamarának Pécsett működő irodájával például a közelmúltban kötöttünk megállapodást. Aztán, itt van az Urbanisztikai Társaság dél-dunántúli csoportja, amelynek a működését mi koordináljuk a körzetben. Kc-zösen vizsgáljuk többször is, a megye határokon lévő települések gondjait. Eqyüttes érdekünk, hogy az ellátást és a fejlesztéseket tekintve is egy nyelven beszéljünk és a jobbítás szándékával közelítsünk e kérdésekhez. Vagy említhetném. az energiaellátással — gondolok itt annak összehangolt fejlesztésére — kapcsolatos teendőket: úgy gondolom, hogy a továbblépés, az elkövetkezendő évek feladatai közé sorolható! Az aprófalvak gondjait tekintve, úgy gondolom, hogy mind a négy megye hasonló cipőben jár, de ugyanez mondható, a társközségekre vonatkozóan is. Végezetül hadd említsem a kereskedelmi vállalatok kéznyújtásának jó példájaként a kaposvári és a pécsi Centrum áruházak kölcsönös bemutatkozó akcióját a két megyeszékhelyen. — Mielőtt e találkozóra érkeztem. áttekintettem az eddigi eredményeket. — mondja Császár József. Ha egy mondattal kellene válaszolnom, akkor a megállapításom, a következő: széles körűek az együttes mun- kapcsolatok, és ebbe beleértem az oktatást, a tömegkommunikációs eszközök igen fontos szerepét, a rádióét, a televízióét és a sajtóét is. A megyehatáron lévő települések dolgairól már szóltunk, mégis szükségesnek tartom hozzáfűzni ehhez a következőket! Itt van‘ például Bonyhád példája. A körzetből legalább ezernégyszáz embernek ad munkát a bánya, és mi is számolunk a liászprogram adta lehetőségekkel. A paksi Atomerőmű építésének első szákasza hamarosan lezárul, kivitelezői kapacitásban nyújtunk segítséget például Mohácsnak, Komlónak, és más településeknek. Vagy itt van például a földgázprogram. Közvetve bennünket is érint, mert megteremti a lehetőséget a pécsi átkötés Szekszárd és Bonyhád ilyenirányú gondjainak megoldására a későbbiekben. Újvári Sándor: — Sokan vitatják még ma is ennék a körzetnek a létjogosultságát, ami a koordinációt illeti. Mégis azt kell, hogy mondjam, Zala speciális helyzetét tekintve is vannak közös vonások, amelyek az egységes szemléletet és munkát megkívánják. Baranyai kapcsolataink főként a tudományos munka tekintetében, az ok. tatás vonatkozásában jelentkeznek. A megyénkben dolgozó és élő felső és középfokú végzett^ ségű szakemberek nyolcvan százaléka a pécsi oktatási intézményekben végzett: az Orvostudományi, valamint a Tudomány Egyetemen és annak különböző karain. A Pécsi Akadémiai Bizottság. a Dunántúli Tudományos Intézet a Dél-dunántúli Tervező Vállalat jóvoltából kapcsolataink regionális jellegűek, ezt a szerepkört, kimondatlanul is betölti a baranyai megye- székhely. Salamon Gyula Készülnek a dingik Fotó: Király Béla Vitorlásként,evezősként siklika dingi Megkezdődött a balatoni hajók téli nagyjavítása. A kikötők csendes vizéről sorra húzzák ki a sólyatérre a vízibuszokat, Szigorú a szabály: a hajók víz alatti részeit négy- évenként tüzetesen átt kell vizsgálni. A szükséges javítások elvégzése után jön a hatósági vizsgálat, és csak akkor kerülhet ismét vízre a jármű, ha az ellenőrök mindent rendben találnak. Elsőként a Balaton leg. nagyobb hajóját, a Beloianniszt húzták ki a sólyatérre. Ezt az Ercsi, majd a Szentendre követte. A Szentendre egyébként új — az NDK-ban gyártott — motort is kap ezen a télen. A hajójavítás ütemét minden évben a rendelkezésre álló munkaidőkeret határozza meg. A hajósok ugyanis a nyári nagy forgalom idején 14—16 órát dolgoznak naponta, s az év végéhez közeledve elfogy már a munkaidőkeretük. Az idén másként lesz. Akadt egy ember a Mahart siófoki üzemigazgatóságán, aki szervezett egy csapatot, aztán felajánlották, hogy gazdasági munkaközösséget alakítva vállalkoznak hajójavításra. Csikár Józsefnek hívják. Nyáron gépüzemvezető, illetve hajóvezető. Most a téli hónapokban szervező lesz: a Baross Gábor nevét viselő komp mo- torcserés nagyjavítását vállalták el. A munkaközösségnek négy tagja van, s a kompon kívül más hajók javításánál is számítanak rájuk. — Nagy lehetőségünk ez — mondta Szabó Sándor igazgató. A korábbi években nem yolt a javításhoz megfelelő munka- időkeretünk. Most számol a munakközösség is és az üzem- igazgatóság is, s a feladat elvégzése után egy összegben fizetünk. Az új lehetőség megmozgatta a hajósok fantáziáját: az első munkaközösséget több követi. Egy nyolctagú társaság a Kisfaludyt kívánja vállalni. A példa követőkre talált. Van egy lakatosbrigág a vállalatnál, amelyik vasszerkezeti munkákat vállal: jelenleg éppen a SZOT részére végeznek hajójavítást. Tervezik azt is, hogy a hajók festését kiadják munkaközösségeknek, és van' egy újdonságuk is. Megrajzoltak és megépítettek rétegelt falemezből egy olyan csónakot, amely vitorlásként és evezősként is használható. A prototípust vízre tették és kipróbálták, már két változatát kívánják gyártani. A kisebb — négyméteres — egypárevezős, a nagyobb — hatméteres — kétpárevezős lesz. Ezekkel a dingikkel a Balatonon kétségkívül meglevő igényeket kívánnak kielégíteni. Palackozzák a természet ajándékát Több mint 60 millió palack Traubi évente T raubit akarunk! - hangzik az ismert reklám- szöveg. Valóban eny- nyire kedvelik ezt az üdítőt, vagy csak egy ügyes szlogenről van szó —, kérdezem Rod- maniszki Jánost, a Badocso- nyi Állami Gazdaság bala- tonaligai telepén.- Sokan keresik a Traubit, mert a 11 év alatt megkedvelték. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja az a 60 millió palack, amit az idén december 9-ig megtöltöttünk - mondja a Traubi- üzem vezetője. Hogy mi az ami kedveltté teszi ezt a 151 kJ energia- tartalmú, szénsavval dúsított, kevésbé cukrozott üdítőt? Talán éppen az összetételében kell keresnünk a titkot. Nem véletlenül tartják Lenz Móser osztrák szőlőnemesítő licen- cét a természet ajándékának. Egy hónapja pedig különösen sokan keresik a sárga kupaku, energiaszegény, cukor helyett szaharin- nal édesített italt. — 11 évvel ezelőtt gyártottunk először csemegeszőlőből Traubit — mondja a fiatal üzemvezető. — Közben tapasztalatot szereztünk. Kihasználtuk azt az előnyt, hogy a Traubi természetes hazai alapanyagból készül. — Külföldön mennyire ismerik? — Az osztrákok, a németek, a görögök, az angolok és jugoszlávok is ezt isszák, de mivel kiválóan oltja a szomjúságot, az arabok is gyártják.- Az annak idején szőlőértékesítési gondból induló vállalkozásból ma már jó üzlet lett. — Annyira, hogy a gazdaságunk sublicencével Debrecen, Csány, Kunbaja és Budapest is gyártja. Magyar- országon a 71 egynéhány üdítő forgalmának négy százalékát a Traubi viszi el. Vagyis évente 3 litert iszunk be- Jőle átlagosan. 500 vasúti tartálykocsi telne meg az idei 60 millió palackból. Tavaly még három, az idén már csak másfél- millió forintot költenek fenntartó reklámra. Megismertük, megszerettük a Traubit. öt évvel ezelőtt még nem volt belőle elég a piacon, ma már a megerősödött konkurencia miatt Aligán a minőségjavításra fordítják a legtöbb gondot. A növekvő kiadások ellenére is tartják az árszintet, sőt, amíg a legtöbb üdítőt kétdecinként palackozzák, addig ők két és fél decis üveget töltenek meg. Nincsenek gyártási titkaik, a csemegeszőlő mustjából elpárologtatják a vizet, így az alapanyag hosszú ideig eláll. Amikor felhasználják, újra visszahigítják, ízesítik és szénsavat töltenek hozzá, mi pedig iszunk belőle. Nyáron kétszer annyit, mint ilyenkor télen. Mészáros István
