Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-12 / 341. szám

1982. december 12., vasárnap

Dunántúli napló

5

uasHRBuapi nnnGnzin

15 köztársaság

Tádzsikisztán

A Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság területe 143 100 négyzetkilométer, lakossága 3 millió 591 ezer.

A kormány épülete Dusanbe központjában

60 év —

Tádzsikisztán az óceánoktól távol, a sivatagok övezetében fekszik. Magas hegységei azonban a száraz éghajlat ellenére változatossá teszik természeti képét. Itt emelkedik a magasba a 7495 méteres Kommunizmus-hegycsúcs, a ' Szovjetunió legmagasabb hegye. A 4—5 ezer méter fölöti hegyeket az örök hó és jég borítja. A hegyképző erők működése napjainkban is tart. A Szovjetunió köztársaságai között itt a leggyakoribbak a földrengések. Gyönge földmozgásokat naponta észlelnek, de néhány évtizedenként hatalmas rengések is előfordulnak.

A hegyek ásványi kincsekben gazdagok. Több helyen találtak vegyes fémtartalmú érceket, ólmot, színes- és nemesérceket, vasércet. A köztársaság déli részén kősóhegyek emelkednek. t

A köztársaság gazdag bővizű folyókban is. Ezek általában az Aral-tó vízgyűjtő területéhez tartoznak. Nagyok vízi - energia-készletei is.

Közép-Ázsia népe lelkesedéssel fogadta a szocialista forradalom győzelmének hírét. Az itteni reakciós erők azonban összefogtak Kolcsak bandáival, a fehérgárdistákkal és az angol intervenciósokkal. Hosz- szú harc után 1924-ben alakultak meg a közép-ázsiai köztársaságok, közöttük az üzbég SZSZK keretében a Tadzsik ASZSZK, mely 1929-ben alakult át szövetséges köztársasággá. Ezt követően nagy változások mentek végbe Tádzsikisztánban. Gyorsan fejlődött a köztársaság mezőgazdasága,

az állam hatalmas összegeket költött autóutak építésére, öntözőrendszerek létesítésére, a mezőgazdaság gépesítésére. Tádzsikisztán lett a finom szálú gyapot fő termelőbázisa a Szovjetunióban. Fejlődött ipara is, kezdetben a mezőgazdasági ipar, majd új ágazatok jelentek meg, így a gépipar, az építőanyagipar.

A köztársaság fővárosa Dusanbe. Jóformán nincs is történelme, hiszen mindössze néhány évtizede létezik. 1924-ben lett a köztársaság fővárosa. Tervszerűen építették, nyílegyenes, egymást derékszögben metsző utcákkal, sugárutakkal. A városban jelentős ipar fejlődött ki. A legnagyobb üzemei közé tartozik az Ordzsonikidze Gépgyár, mely olajfúró berendezéseket és mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt és a Sze. lektro, mely villamos erőművek részére készít berendezéseket.

M. E.

Jeles napok decemberben

A december 13-án ünnepelt Luca napja a hazai hagyományok egyik. legérdekesebb, legjelesebb dátuma. A középkorban Luca a szemfájósok védőszentje volt. A magyar néphit kétféle Lucát ismert, a jóságosat és a boszorkányost. A névnap előestéjén bosz- szantó tréfákat csináltak a faluban, így például leszedték, elcserélték a kapukat. E nap kezdték készíteni a nevezetes luca- széket, amelyet karácsonykor az éjféli misére vittek, s aki ráállt, állítólag megláthatta a rontó boszorkányokat. Számos termés-r halál- és szerelmi jósló szokás, hiedelem is kapcsolódott Luca napjához. Szeged környékén például lucapogácsát sütöttek. Sütés előtt minden családtag 1 számára kis tollakct szúrtak a tésztába. Azt tartották, akié sütés közben elég, az hamarosan meghal.

December 21-e, Tamás napja a Gergely-naptár szerint a téli napforduló időpontja, az év legrövi- I debb napja. Körmenden ez I a nap szerelmi varázslatra alkalmas időnek számított.

■ Békéscsabán a szlovák lányok vállukkal rázzák a sövénykerítést, s azt tartották, hogy amerről kutyaugatás hallatszik, onnan jön a kérő. Göcsejben a Tamás napján vágott disz- j nó hója sokféle betegségI

« re volt orvosság. Szeged környékén a kelevényt gyó- s gyították vele. Tamás nap- 1 ja egyébként 29-én is sze- j repel a kalendáriumban. A karácsonyi szokásoknak könyvtárnyi irodalma van, az ünneppel kapcsolatos hiedelmeknek, mágikus eljárásoknak, ételés szokásrendeknek csak a felsorolása is kötetbe rúgna. Napjainkban legismertebb jelképéről, a karácsonyfa állításáról a XVII. század eleje óta vannak adatok. Hazánkban e szokás a múlt század kezdetén jelent meg, eleinte az arisztokráciánál, majd a polgárság körében, s csak később terjedt el egyetemesen. Kiss György Mihály

Rockár iá - tátinál

A Macskák szeretője

Sikersorozat Szombathelytől Szentesig „Sosem hajszoltam a szerepeket”

Fotó: Hernádi Oszkár

E

lőször kicsit belesápadt a címbe... Szóval hogy ő legyen a Macskák szeretője ... Pedig mem akármilyen énekesnő és nem is olvadékony cukorból van. A salzburgi sikerévek után most idehaza 400 kilométereket utazik két előadás körött. November 24-én Szombathelyen a Nabucco Fenina-ját énékelte, másnap Szentesen, Csöng radon és Hódmezővásárhelyen, a Bohémélet keresztmetszetben Mimit, 26-án Szombathelyen, 27-én CeNdömölkön, 28-án Bonyhádon a Három a kislány Médijét, kirobbanó vas- tapsos sikerrel, mindenütt. A

nagybetűtől aztán megnyugodott, hiszen így már semmi tisztességtelen utalás nincsen a címben: A Macskák szeretője. Andrew Lloyd Webber, a rockopera elsőszámú zeneszerzője most Londonban játszott új sikerművének a címe: Cats. Vagyis magyarul: Macskák. Te.ré- bessy Éva a Szegedi Nemzeti Színház operaegyüttesének koloratúrszoprán énekesnője pedig egyszemélyes rockopera estre készül Eddigi pályája:

— A budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban és az ELTE magyar—történelem szakán egyszerre szereztem diplomát. Mindjárt a nagyon igényes zenéi életű NSZK-be- li Trier-be szerződtem, Richard Strauss: Ariadne Naxosban című operájában Zerbi- nettát, aztán a Rigoletto Gildáját énekeltem, Wiesbaden!, augsburgi vendégszereplésekkel, Három évig Salzburg következett (néhány cím:

Norma, Csárdáskirálynő, Egy éj Velencében!) s a legnagyobb siker: az Álarcosbál Oscar-ja. Idehaza Győrött a Holdbéli csónakos Pávaszem királylányát játszottam el. Legkedvesebb szerepem mégis: a Varázsfuvola Éj királynője.

A fiatal operaénekesnőnek nemcsak a rövid múltja gazdag, hanem a jelene is, éppen műfaji gazdagsága révén. Csak felsorolásszerűen: idén többször énekelt , Münchenben, önálló operaestet állított össze Sándor Pál rendezésében; Prózában nagy szakmai és közönségsikert aratott ragyogó humorú, hibátlan, szép német kiejtésű előadásával és most — a jövő zenés műfaja, a rockopera:

— A Macskák szeretőjében a rockopera irodalom legszebb szoprán dalait ötvözöm egybe, válamilyeirr modern, egészen sajátos műfajban: a Gubec bég című

horváth rockoperából ennek a műfajnak egyetlen latin nyelven megírt áriáját, az Ave Maria-t, többit pedig a Superstar, Evita, Hair, Macskák, A Chorus Line című rock- operákból vaiömint Frank Zappa: Joe’s Garage című rock-zeneművéből. Legizgalmasabb a Macskák két szopránáriája lesz. Ennek a darabnak tavaly májusban volt a bemutatója a New London Theatre-ban és a 2500 személyes színházban félezerszer játszották. Ott ugyanis nincsen nyári szünet. Szeptemberben a Broadway-n is vendégszerepeitek vele. Most pedig a Budapesti Madách Színházban készülnek a bemutatójára.

A fiatal szegedi operaénekesnő sok siker után állítja: —

— Sosem hajszoltam a szerepeket, Megvártam amíg el. érnek!

Hogy ezt még ki teheti meg? — Tehgtség kérdése! „A Macskák szeretője”-ét az. országban eddig félszáz elő. adásra kérték. Terebessy Éva mikrofon helyett saját hang-• gal énekli.

Földessy Dénes

Kilencven éve halt meg Irányi Dániel,

Pécs képviselője

I

rányi Dániel, a márciusi ifjak egyike, a szabadságharc leverése után az emigráció jelentős alakja, később képviselő, a 48-as és Függetlenségi Párt vezéregyénisége, 1892. november 2-án halt meg.

1822. február 24-én született a Szepes vármegyei Toporcon. A gimnáziumot Eperjesen, Késmárkon és Rozsnyón végezte. Bölcseletet és jogot hallgatott Eperjesen. Itt a diákok magyar egyletének elnöke volt. 1844- ben Pestre költözött, letette a köz- és váltóügyvédi vizsgát, hamarosan az egyik legkeresettebb ügyvéd lett. Az Ellenzéki Kör választmányi tagja lett. A márciusi ifjak egyikeként Petőfivel, Jókaival, Vasvárival szervezője a március 15-i eseményeknek. Az első magyar felelős minisztérium megalakulása után Deák Ferenc felkérésére az igazságügyminisztérium titkára a törvénykészítő osztályon. 1848. júliusában a pesti Lipótváros országgyűlési képviselőjének választotta meg. Később kormánybiztosként Sáros vármegyébe küldték. 1849. április 14-én a függetlenségi nyilatkozat kihirdetésekor ő vezette az országgyűlés jegyzőkönyvét. Májusban Kossuth az osztrákok által kiürített Pestre küldte telihatalmú kormánybiztosnak. Fegyverrel a kezében vett részt Buda ostromában. Világos után 1850. január végéig az országban bújdosott, majd kocsisként menekült Salzburgon ót Svájcba, innen Párizsba,

ahová március elején érkezett

meg. Párizsban magánórák adásával és újságcikkek írásával kereste kenyerét.

1855—60. között megírta francia nyelven a magyar forradalom történetét (hamarosan megjelenik magyarul is ez a

munkája). 1859-ben Kossuth

mellett részt vett a III. Napóleonnal és Cavourral folytatott tárgyalásokon. 1866-ban a porosz-osztrák háború alatt Kossuth Bismarckhoz küldte tárgyalni a magyar felkelés támogatásáról. Az 1867-es kiegyezés után nem tért azonnal haza, mert nem volt hajlandó letenni a hűségesküt.

Az 1868-as országgyűlési választáson Pécs városa Kossuth Lajost választotta képviselőjének, aki azonban ezt nem fogadta el, mivel nem kívánt hazatérni. Maga helyett Irányi Dánielt ajánlotta, aki a jelölést el is fogadta. A választást 1868 júniusában tartották. Irányi ellenfele id. Madarász Endre gyáros volt. A korteshadjárat igen heves volt. Mind a két fél hívei szokás szerint nagy felvonulást rendeztek.

A választás igen viharos körülmények között zajlott:le a Hattyú épület (Kossuth L. u. 15.) emeleti nagytermében. A terembe betódultak a szavazati joggal nem rendelkező polgárok, tolongtak, zajongtak és akadályozták a szavazni kívánókat. Ekkor az elnök behívta az ott tartózkodó katonaságot, akik bántalmazták az Irányi- párt híveit. A szavazást ezután hamarosan félbe szakították, így 596:418 arányú Irányi-győzelem született. Az incidens miatt az országgyűlés érvénytelenítette az eredményt és új választást írtak ki 1868. november végére.

Irányi párthívei a kispolgárság és kisiparosság s a budai külváros lakóiból kerültek ki;

Irányi megválasztása után nem sokkal Pécsre érkezett. A vasútállomáson mondott beszédében ismertette politikai céljait: a haza alkotmányának vitszaszerzése, a polgárok szabadságának és egyenlőségének biztosítósa, a közműveltség terjesztése és meggyökereztetése törvényes és alkotmányos úton. December 31-én bankettet rendeztek a tiszteletére, ahol egy koszorút nyújtottak át neki a pécsi hölgyek, akik között igen népszerű volt.

Irányi Dániel párizsi emigrációban

Reprodukció: Zalka Éva

1869-ben ismét választásokat tartottak Magyarországon. Pécsett Irányi Dániel ellenfele Plainer Antal helybeli ügyvéd volt. Nagy/ küzdelem után szoros, 1076:1072 arányban ismét Irányi Dániel lett a győztes. Újbóli megválasztása után ismét Pécsre jött. A vasútállomás előtt nagy tömeg köszöntötte és éljenezte. Irányi köszönetét mondott választóinak a bizalomért, mellyel képviselővé választották. Ezután az Országúton (Rákóczi út) át a Búza piacra (Irányi Dániel tér) vonult a tömeg, ahol tovább folyt a képviselő ünneplése. 1869 nyarának egy részét is a városban töltötte. Szeptemberben a Tettyén tartott beszédet, amelyet a pécsi munkásság is végighallgatott.

Irányi egyike volt azoknak, akik a legtöbbet szóltak hozzá a vitákhoz az országgyűlésen. Az 1869—72-es ciklusban 123- szor kapott szót. A ciklus végén Irányi jelentésben számolt be képviselői tévékenységéről pécsi választóinak.

„Nem szándékozom mind elszámlálni a törvényeket, csak a főbbeket a jellemzőbbeket akarom visszaidézni ... Ha a XIX-ik század kívánalmai szempontjából vizsgáltuk, néhány évvel ezelőtt hazai állapotainkat, úgy három maradványa a középkornak bántotta különösen szemeinket: az izraeliták jogtalan helyzete, a botbüntetés létezése s a vallásszabadság hiánya." Az elsőt 1868-ban orvosolták. A másik kettő maradt az 1869-es országgyűlésre, de csak az egyiket sikerült megszüntetni, és ebben óriási szerepe volt Irányi Dánielnek. „A jelen év kezdetétől fogva e szerint nem szabad botoztatni Magyarországon", jelenti a város kéoviselője. A vallás szabad gyakorlása csak 1892-ben, Irányi halála évében emelkedett törvényerőre.

Az 1872-es választáson azonban Pécsett nem Irányi Dánielt, hanem Tarai Endrét, a Deák- párt jelöltjét választották meg, 1429:1021 arányban. Irányi ettől kezdve haláláig Békés városát képviselte az országgyűlésben.

■ /V 48-as Pártnak először al* ^ elnöke, majd elnöke volt. 1884-ben a Függetlenségi Párt és a 48-as Párt egyesült. Az újjászervezett párt vezetőjének Irányit választották meg, és haláláig viselte ezt a tisztséget.

Temetésén Eötvös Károly búcsúztatta a Kerepesi temetőben. Klapka György és Trefort Ágoston közé helyezték örök nyugalomra. 1901-ben állították fel síremlékét, melyet országos közadakozásból Kallós Ede készített. Az emlékbeszédet Kossuth Ferenc tartotta.

Irányi Dániel emlékét Pécsett a róla elnevezett tér őrzi 1910 óta.

B. Horváth Csilla