Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-11 / 340. szám
1982. december 11., szombat Dunántúli napló 13 Uj termék a pécsi baromfi-feldolgozónál A késztermékek csomagolása a pécsi Baromfifeldolgozóban Cigánytémájú pályamunkák eredményhirdetése A Baranya megyei Tanács V. B. cigányügyi koordinációs bizottsága, a TÍT Baranya megyei Szervezete, a Pedagógus Továbbképző Intézet, valamint a Megyei Művelődési Központ februárban pályázatot hirdetett a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének elősegítése témakörben. A pályázat célja az volt, hogy az e területen elért eredményeket, tapasztalatokat a pályázók földolgozzák, s egyúttal, a következtetéseket levonva, javaslatokat tegyenek a további munkára. Négy fő témakörben lehetett benyújtani a dolgozatokat, ezek a következők voltak: 1/foglalkoztatás, munkahelyi beilleszkedés, 2/települési viszonyok, lakáshelyzet, egészségügyi körülmények, 3/kulturális helyzet, oktatás, művelődés és 4/a beilleszkedés, a társadalmi integráció helyzete. A szeptember 30-i határidőre 22 pályamunka érkezett a bíráló bizottsághoz. Az első témakörben nem adtak ki díjakat. A többi kategóriában a nyertesek a következők: a települési viszonyok, lakáshelyzet és egészségügyi körülmények kategóriában kiemelt első dijat kapott a „Team" jeligéjű pályamunka, melynek címe: „Kedvezd változások, megoldandó feladatok a cigánylakosság anya- és gyermekegészségügy helyzetében". Szerzői dr. Horváth Mihály, a Baranya megyei Tanács Gyermekkórháza igazgató-főorvosa, dr. Kóbor József megyei főorvos és Schmidtné dr. Heiczinger Mária, a JPTE Közgazdaságtudományi Karának tanársegédje. A kulturális helyzet, oktatás, művelődés kategóriában két első dijat ítéltek oda. Nyertesei: a „Valóság" jeligéjű pályázat, címe: „A cigánygyermekek személyiségfejlesztése a környezet- ismeret tükrében"; szerzője Tenk Lászlóné, a Sárkeresztúri Általános Iskola tanára. A másik legjobbnak ítélt az „Ordögszekér" jeligéjű, címe: „Cigány közművelődési tevékenység Sásd-Gálykúton 1977—1982”, szerzője Jusztinger János, a Sásd nagyközségi és járási Művelődési Központ igazgatója. S végül a beilleszkedés kategóriájában első díjat kapott a „Fekete korall" jeligéjű munka, címe: „A cigányokkal szemben támasztott előítéletek leküzdésének lehetőségei, a nem cigány lakosság szemléletének formálása. Eredményes akciók, formák nem cigányok és cigányok számára." Szerzője Sümegi Zsuzsanna, a Szigetvár városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya gazdasági felelőse. Megvették a francia mutant májkacsa törzset Évente százezret exportálnak A májat a franciák, a húst a németek veszik A vágóbaromfi világpiacán napjainkban hihetetlenül éles verseny dúl a nagy eladó világcégek és az egyes exportáló országok között a vevőért. A versenyben csak az tud talpon maradni, aki nem nézi ölbe tett kézzel az eseményeket, hanem alkalmazkodva a változó igényekhez, lépést vált, vagyis korszerűsíti a termék- kínálatát. Ez utóbbiak közé tartozik a Baranya megyei Baromfifeldolgozó Közös Vállalat, amely pécsi feldolgozójában évente 20—25 000 tonna baromfit — húscsirkét, libát, kacsát, pulykát — vág le, és mintegy 15— 20 millió darab vágni való „madárféleség" teimelését integrálja a hazai és külpiacokon. Májliba termeltetéssel és libamáj exporttal már évek óta foglalkoznak, évi 50 tonna libamájat exportálnak dollárért Nyugat-Európába. A romló piaci helyzet, vagyis az élet, arra kényszerítette a közös vállalatot, hogy új termékkel jelenjen meg, olyannal, ami még nem . volt. Kidérült, hogy a kacsamáj az egyik legkurrensebb cikk, de a magyar kacsafajták mája tömés után sem nő meg átlag 17 dekásnál nagyobbra. Ekkor — 1979-ben — hozták be az angol Cherry-Wally kacsát. A közös vállalat szakgárdája — Deme János agrármérnök, igazgatóhelyettes — irányításával megkezdték a gépi tömési kísérleteket. Az első próbálkozás nem járt sikerrel. Kiderült, hogy a Cherry- Wally nem májkacsa, hanem csak pecsenyekacsa. Szerencsére az egyik francia vevőtől megtudták, hogy Franciaországban van egy mulard májkacsa fajta (a mulard magyarul öszvért jelent), amely képes 40—50 dekás májat kinevelni. Az első 15 000 darab mulard naposkacsát — kísérleti céllal — 1981-ben importálta a közös vállalat. Mivel a gépi tömés bevált, már az első alkalommal 37 dekás átlagos máj-súlyt értek el, de voltak 1 kilós májat adó egyedek is. 1982-ben már 50 000 naposkacsát hozott be Franciaországból a közös vállalat, tekintve, hogy a májat a franciák igen jó áron vásárolják vissza. Naposkacsát repülőgéppel évről évre behozni elég költséges dolog. Mivel kiderült, hogy a mulard nem fajta, hanem hibrid, ezért a közös vállalat és a TERIMPEX ez év augusztusában 1,5 millió frank (10 millió forint) értékben megvásárolt egy 5000 darabos mulard törzset tiszta vonalban, amely jelenleg a hímesházi tsz-ben nevelkedik. Megvették hozzá a know how-ot is.' így 1984-től már nem kell a napost behozni, itthon állítják elő. Az új termék piaca biztos. A májat a franciák veszik meg, a kacsa combját és mellét pedig az NSZK-beli vevők. A 10 milliós fejlesztés két éven belül megtérül, vagyis abból az első 100 000 darab magyar mulard kacsa exportból, amit 1984 végéig bonyolít le a közös vállalat. — Rné — Itt van a Hókirálynő! Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban Hókirálynő megérkezett Pécsre. Az elmúlt tíz év alatt majdnem minden vidéki színházban bemutatták J. Svarc Hókirálynő című mesejátékát, s most, karácsonyra a pécsi gyermekek számára is átnyújtja a kedves történetet a Nemzeti Színház társulata. A Ságvári Endre Művelődési Házban vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a premier. Péntek délelőtt a főpróbák szokásos izgalma uralkodott a nézőtéren: akadt javítanivaló a díszleteken, a jelmezeken, zenét, mozdulatokat, végszavakat pontosabban összeilleszteni - kívülálló nem is gondolná, mennyi váratlan esemény zavarhatja meg a próba menetét. Mint ahogyan sok váratlan, izgalmas dolog történik Gerdával, a darab főszereplőjével is, akinek kisöccsét elrabolja a Hókirálynő, s ő elindul, hogy kiszabadítsa.- Andersen ismert meséje ez - mondja Vas-Zoltán Iván rendező a szünetben. — Jevgenyij Svarc kitűnően alkalmazta színpadra a történetet: árnyaltan, gondolatgazdagon szól a sze- retetről, a barátságról — minden erőszakolt oktató szándék nélkül, s anélkül, hogy „le kellene ereszkednünk" a gyerekekhez, vagy gügyögni nekik.- Kikhez szól a darab?- Az öt—hat évesektől kezdve felfelé — bárkinek. Felnőtteknek is: színházi kollégáink, akik benn ültek a próbán, szemmel láthatóan élvezték.- Gyerekdarabról lévén szó, nem mellékes: milyen hosszú az előadás? — Kétszer ötven perc, s mivel a cselekmény igen mozgalmas: zenével, tánccal, rablókkal és más meglepetésekkel, bízunk benne, hogy nem lankad a nézők figyelme. Gerda szerepét Katona Ági játssza, öccse: Matoricz József, a Hókirálynő: Nagy Réka, mesemondó: N. Szabó Sándor illetve Sípos László. A szereplő- gárda egyébként igen népes. A díszletet Huros Annamária tervezte, a jelmezeket Tordai Hájnál m. v. Népművészetünk címmel a pécsi úttörőház népi díszítőművész szakkörének nyílt tegnap házi kamarakiállítása. Gyógyszergyártó üzemet avattak Debrecenben Pénteken Debrecenben átadták rendeltetésének a Biogál és a svájci Zyma cég közös beruházásában épített új gyógyszergyártó üzemet. A Biogál és a Zyma között a hetvenes §vek közepén kezdődtek a kapcsolatok, majd 1980 májusában közös vállalatot alapítottak. A cél: gyógyszer hatóanyagok, vegyipari termékek gyártása és eladása, valamint kutatási és fejlesztési feladatok megvalósítása. Ennek keretében kezdődött meg 1981 márciusában, 150 millió forintos közös beruházással a gyógyszergyártó üzem építése, amit a tervezett költségeken és határidőn belül hajtottak végre. 1982 szeptemberében indult meg a próbaüzemelés. FILMJEGYZET Panelbergman, avagy a műveltség átka Tessenek elképzelni, hogy valaki házgyári panelelemekből kívánja felépíteni a Notre- Dame-ot. Ha a képzelet sem segít a szándék lehetetlenségén, akkor nem a képzeletben van a hiba, hanem az elbizakodott építészben. Panelkapcsolat címmel játsz- szák a mozik Tarr Béla új filmjét: egy panellakásban kínlódik egymással, létével egy házaspár — megalkuvások sorozatában látjuk őket teljesen leépülni. Lám, lám — fogalmazódik meg az egyszerű eszmei mondanivaló, milyen sivár emberi vegetációt tesznek csak lehetővé a modern lakótelepek! De aztán elkezdünk emlékezni, például Tarr Béla első filmjére, a Családi tűzfészekre, ahol a lakás hiányában őrlődnek fel az emberi kapcsolatok, miképp a Szabadgyalogbán is. A három film ívét meghosszabbítva elképzelhetjük Tarr Béla negyedik filmjét, ahol egy kertes családi házban láthatjuk majd az elidegenedett hősöket. S akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ezt már megéltük egypár- szor a moziban, katartikus megrendüléssel. S nem Tarr Béla korábbi filmjeire emlékezünk, hanem a svéd Ingmar Bergman alkotásaira, aki csodálatos film-katedrálisokat épített fel az elidegenedett ember tiszteletére, megváltására és kifejezésére. S ahogy nem kell vallásosnak lennie valakinek, hogy értékelni tudja a Notre Dame-ot, ugyanúgy nem kell egzisztencialistává lenni, hogy megértse Bergman gondolatait, kétségeit, vívódásait, gyötrelmeit az emberi lét irracionalitását illetően. Talán azért is, mert a svéd nem tételeket illusztrál, nem csalhatatlan kijelentéseket tesz — hanem megosztja velünk kétkedéseit. A panelkapcsolat című film azonban nem kételkedés, gyötrődés, hanem kijelentés: irracionális az emberi lét, az ember elidegenedett! E kijelentéssel nem lehet vitatkozni, hiszen köztudott, nemcsak művészek fogalmazták ezt meg, hanem tudósok is. Marx is milyen logikusan vezette le az elidegenedést, s mutatta ki, hogy az nem pihent emberek találmánya, hanem termelési- társadalmi viszonyok logikus következménye. A művelt ember tehát nemcsak a művészetből, hanem a filozófiából is tudja, mily kétségek gyötrik a modern embert, s ily alapon — ha vitatkozik, ha nem — kijelentheti az elidegenedés tényét. Legfeljebb nem mond semmi olyat, ami eredeti. A kijelentést tehát csak illusztrálhatja. Ma Magyarországon közismerten viták középpontjában állnak a paneles lakótelepek — nosza, rajta, illusztráljuk az elidegenedést a panellel. Ettől lesz mai magyar a film! No, meg attól, hogy doku- mentarista eszközökkel készül — hogy hitelesebbnek tűnjön a tétel: a hősök ugyanolyan választéktalanul beszélnek, mint mi, panellakásunk hétköznapjain. (?) Persze, gyanús a dolog, mert a hősökben két remek színészt fedezünk fel, akik eljátsszák nekünk, hogyan élünk a panellakásban — ahogyan Tarr Béla elképzeli. Tarr Béla tehát megint dokumentálta, hogy művelt ember: még a panelépítkezés terén is. Gondolatpanélekkel illusztrálja az elidegenedést, s imitálja Bergmant. Bodó László
