Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-08 / 307. szám
fix aknamelyítök ugrásra keszek Alagút az északi érintő úton Marad a múltbeli keresztezés a Hunyadi úton A pécsi tanácsülések gyakorlatában ritkaságszámba menő — ha éppen nem egyedüllálló — esemény volt legutóbb, hogy egy alternatív javaslat ügyében négy ellenszavazatot és egy tartózkodást számolt az elnök a „melegen ajánlott’ javaslat ellenében. A téma: felüljáró vagy alágút legyen Pécs most alakuló északi érintő útján a Hunyadi úti csomópont térségében? A „melegen ajánlott” természetesen az alagút volt. Tehermentesíteni a belvárost Magát az utat a pincekárok elhárítása sugallta: meg kell építeni a belvárost az északi peremen tehermentesítő utat. Ebből fakadt a legfőbb gond: a Kálvária-domb lába régtől fogva útjában állt mindenfajta normális közlekedési rendezésnek. Kezdetben vala a híd. A ragyogó hídterveket produkáló UVATERV évekkel ezelőtt készített is tanulmánytervet, de ez — leginkább városképi okokból (?) nem nyerte meg a tetszést. A hídkoncepció szerint a két egymást keresztező utat — az északi érintőt és a Hunyadit — szintben elválasztották volna, mert a forgalmi igények ezt diktálták. Logikusan, hiszen a Mecsekre irányuló forgalom zöme ma is a Hunyadi úton bonyolódik (és fog is, hacsak kényszerítő eszközökkel nem csökkentik). Az alagút csak akkor tudná ugyanezt, ha a Hunyadi út alatt vezetnék át. De nem ezt teszik. Valószínűleg ?... Ám higgyük, hogy az alagút a jó megoldás. Bár némi kételyt ébreszt a tanácsülési előterjesztésnek ez a részlete: „Egyedüli hátrányként említhető, hogy a forgalmi paramétereket nem 100, hanem csak 86 százalékban elégíti ki... Ezt a hátrányt a most kifejlesztés alatt álló, a forgalom által nagy mértékben befolyásolt jelzőlámparendszer valószínűleg ki tudja küszöbölni." És ha nem?. . . Elfogadott határozattal nem illik vitatkozni, de azért — kicsit talán „az ördög ügyvédjeként” és iTötözkoclés nélkül — hadd tegyünk észrevételt: O Az alapkoncepció, aminek a zászlaja alatt indult az egész, hogy ti. a két út forgalmát szintben különválasszák, elveszett. Q A mecseki forgalom hegymenetben itt, a legmeredekebb szakaszon kaphat harmadszor pirosat, s ez aligha gazdaságos a gépkocsiüzemeltetésben. © Az alagútból kibukkanó jármű is rögtön pirosat kaphat, ami kedvezőtlen esetben gyors feltorlódáshoz vezethet az alag- útban, ez pedig a szokásosnál is nagyobb hatásfokú szellőztetést igényel. Segít a Kálvária-dombon Egy óriási pozitívuma van az alagutas megoldásnak és az újságíró végül is emiatt üdvözli azt, félretéve a fenntartásait. A tanácsülés, amikor ezt a javaslatot fogadta el, egyúttal (bár ki nem mondotton) utasította az illetékeseket, hogy végre tegyenek valamit a Kálvária-dombbal. Az ugyanis az alagút felett akadálytalanul „lefolyik" a városfalig, s ezáltal a város szerves részévé válik. Vajon mi lesz a sorsa? Az Aradi vértanúk útján a Hídépítő Vállalat már hónapok óta dolgozik (a felüljáró a cégnek ígért nagy munka lett volna), s amit csinál, már a tanácsi döntést megelőzően 4« az alagútépítést szolgálta. Ha netán másként határoz a tanács, az egész eddigi munkát „korrigálni” kellett volna! De minthogy az alagút szempontjából kedvező döntés született, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat ugrásra készen várja a startot. Hársfai István Készülnek a tanulmánytervek Szekszárd üdülőfaluja lesz Szálka Kis falu Szálka, körülbelül egyforma távolságra Szekszárdtól, Bonyhádiéi és Bátaszéktől, benn a dombok között. Nemrég készült el az út, ami ösz- szeköti a 6-os főközlekedési utat az 56-os úttal, mindkét irányból jól megközelíthető tehát, mint ahogy már idén is jó sokan jöttek ide, a Szálka határában duzzasztott tó és a benne úszkáló halak kedvéért. A kis falu osztozott a hegyvidéki kis falvak sorsában, egyre kevesebben választották az ottma- radóst, egyre több.en települtek át a közeli városokba. A szép fekvésű község a tározótó létrejöttével azonban új életre kel: a szekszárdi Városi Tanács a szekszárdi településcsoport fejlesztési koncepciója keretében Szálkának üdülőfalui szerepet szánt, s a tanulmányterveket meg is rendelte a VATI-nál. Dr. Tompái Géza felelős tervező két lehetőség előtt állt: vagy új üdülőtelepet alakítanak ki a tó északi oldalán, vagy pedig Szálka községet teszik alkalmassá üdülési célokra. Az első megoldás esetén csak az új üdülőterület előközművesítése 80 millió forintba kerülne, nem beszélve arról, hogy vagy sűrű parcellázással, vagy nagy üdülők építésével lehetne gazdaságossá tenni a terület- felhasználást. Nem is annyira pénzügyi gondok (noha azok is elég nagyok lennének), hanem más üdülőterületek rossz tapasztalatai alapján vetették el ezt a megoldást. — Tervkoncepciónkban — mondja dr. Tompái Géza —, a községre építjük az üdülési lehetőségeket, hiszen Szálka fekvése, szerkezete, természeti és építési adottságai eleve meghatározzák az új üdülőterület jellegét, egyúttal megoldja az ottla- kók alapvető gondjait is. Nem kell elvándorolniuk, élő marad a falu, s ez kedvez az üdülőjellegnek fs. Első lépcsőben üdülőépületeknek adottak azok a régi parasztházak, melyek iránt egyre jobban érdeklődnek a városlakók. Szálkán a fésűs, keresztcsűrös beépítésnek még viszonylag zavartalan együttesei találhatók. Ezek felújítva sajátos jelleget adnának a falunak. De új üdülők építésére is nyílik lehetőség: első lépcsőben hatvan, majd újabb negyven telek alakítható ki a községben lévő, eddig beépítetlen félszáz telken kívül. A tervezők számolnak a fizetővendég-szolgálat kiépülésével, ami egyéb kedvező hatásai mellett előnyösen alakítaná az ottlakók foglalkozási lehetőségeit. A tó környéke tehát megszabadulna a telkes beépítéstől, és így valóban közösségi célokat szolgálhatna továbbra is. A tó környékének parkerdős kialakítása, az oda tervezendő közösségi létesítmények zavartalan pihenést biztosítanának. A tanulmánytervekben megfogalmazzák azt is, hogy a környéken milyen mezőgazdasági művelési mód kívánatos, hogy a tó ne szennyeződjék, fürdésre, sportolásra, pihenésre egyaránt alkalmas legyen. B. L. Várjuk a választ! Élet a Földön kívül? E “^ vezredes már az emberiség kíváncsisága, hogy megtudja: létezik-e élet a földön kívül. Túl az éj sötétjén, a csillagok vibráló fényén vajon ott kik élnek? A választ még nem tudja, de már fantáziája kezdetéről felröppentett élőlényeket — közönségeseket és istenieket — a Földön túlra, mert annyira hihetetlen volt, hogy egyedül vagyunk. A napokban ez az ősi kíváncsiság újabb elhatározást szült: nemzetközi kutatómunka indul annak érdekében, hogy megtudjuk: van-e élet a világmindenség ismeretlenjeiben? Húsz éven keresztül üzenünk és üzeneteket várunk a világűrbe, a világűrből. A rádióteleszkópoké, a matematikai nyelvészeké és még számos tudományágé a szó ebben a nagy lélegzetű kísérletben. A hír hallatán kerestük meg dr. Hédervári Péter planetológust, hogy válaszoljon a HDN kérdéseire. — Mi az, aminek alapján joggal sejthetjük — és hihették ezt több évezreden keresztül elődeink —, hogy létezik élet a Földön kívül is? — Tulajdonképpen egyszerű az alapképlet, amelyből ki kell indulnunk: az élet az anyag fejlődésének szükségszerű velejárója. A Föld története során, adott korban kialakultak azok a körülmények, amelyek az élet megjelenéséhez vezettek. Ahol tehát ezek a feltételek megvannak, ott az anyag ilyen szerveződése törvényszerű. Ennek a valószínűsége a mérhetetlen világmindenségben egyáltalán nem zárható ki. Hasonló körülmények között elvileg kell lennie életnek. Hangsúlyozom: ez az elv! Mert a gyakorlat eddig nem igazolta, bizonyítékunk arra, hogy létezik Földön kívüli civilizáció, nincsen. — Ezek szerint a most tervbe vett húszéves kutatómunkának vannak már előzményei? — Bőségesen. A kutatások kétirányúak. Egyrészt a Naprendszeren belülre. Csak egy példa: az amerikaiak küldtek két szondát a Marsra, talajelemzés céljából, de semmi nyomát nem lelték az életnek, legalábbis kimutatni ezt nem lehetett. Ugyanígy megvizsgálták szovjet és amerikai kutatók a Holdról hozott kőzetmintákat is, de ott is negatív volt az eredmény. Van azonban a Naprendszeren belül ebből a szempontból egy nagyon figyelemreméltó égitest. Ez pedig a Titán, a Szaturnusz legnagyobb holdja. Ott jelenleg olyanok az atmoszférikus körülmények, mint voltak az élet kialakulását közvetlenül megelőzően a Földön. Nincsen tehát kizárva, hogy a Titánon megvannak az élet legkezdetlegesebb jelei. A kutatások másik iránya a Naprendszeren kívüli világot tanulmányozza. Egyrészt hallgatjuk a világűrt: érkeznek-e onnan értelmes élőlényektől származó jelek, másrészt magunk is küldünk üzeneteket, meghatározott irányokba, s várjuk: kapunk-e ezekre választ? Csakhogy hatalmas távolságokat kell legyőzni a bolygókkal valószínűleg rendelkező legközelebbi csillagokig. Olyan távolságokat, amelyet a fény is csak évtizedek alatt jár be.- Milyen módon lehet - ha vannak — felvenni a kapcsolatot a Földön kívüli civilizációkkal? — Csak rádió útján tudunk üzenni. Ha nem ragaszkodom a szakmai pontossághoz, úgy mondanám: egy rendkívüli primitív televíziót kell elképzelni. Rádióüzeneteink a technikai tudás bizonyos szintjén már képpé alakíthatók, s mi abban bízunk, hogy ha valahol fogják jeleinket, megfejtik azokat, akkor válaszolni is tudnak majd, hasonló módon. A matematikai nyelvészet meg tudja teremteni annak lehetőségét, hogy az így érkezett jeleket értsük.- Úgy tudom, voltak már a múlt században is próbálkozások a kapcsolatfelvételre.- Szóba került például az, hogy a Szaharában csináljanak egy hatalmas, derékszögű háromszöget. Éspedig azért, mert a Mars-csatornákat - amelyek egyébként törésvonalak — értelmes lények, gigantikus alkotásának vélték. Nos, ezt a háromszöget talán meglátják a „szomszédok” a Marsról, és valamilyen formában visszaüzennek. Később jutalmakat ígértek azoknak, akik rádió útján elsőként létesítenek kapcsolatot a Földön kívüli élőlényekkel. Százezer dollárokat ígértek . . . Válasz azonban eddig sehonnan sem jött. — Mi motiválja az emberiségnek ezt a törekvését? — Létezhetnek nálunk sokkalta fejlettebb civilizációk. Rengeteg technikai, tudományos újdonságra tehetnénk szert egy ilyen ismerkedés révén. Feltéve persze, hogy a velünk kapcsolatba került élőlények jóindulatúak. Mert lehetséges — pontosabban: elképzelhető — ennek ellenkezője is, s akkor úgy járhatunk, mint az amerikai indiánok, akikből alig- alig maradt hírmondó, miután kapcsolatba kerültek egy fejlettebb civilizációval. . . Mészáros Attila HATÁR MENTI ÁRUCSERE Feladó: J ugoszlávia Év végéig érkezik még cipő, harisnyanadrág, radiálgumi, takaró, tapéta, élelmiszer, ital A divatos jugosrláv női cipők egész évben megtalálhatók üzleteinkben. A KONSUMEX pécsi kirendeltsége cipő-nagykereskedelmi vállalatunk megbízásából év végéig még további 35 ezer pór női cipőt és Yassa sportcipőt hoz be. Érkezik még élelmiszer: húskonzerv és szardínia, továbbá kozmetikumok: rúzsok, púderek, körömlakkok, arckrémek, fogkrémek. A behozatali listán szerepel még a tapéta, melyek mintázata a rusztikus bútorokkal harmonizál. A Taurus Gumiipari Vállalat jóvoltából és közreműködésével a KONSUMEX év végéig még 10 ezer radiálgu- mit is behoz Jugoszláviából, az autógumikat Baranya és Somogy megye szakboltjaiban árusítják majd. Röpke pillantást vetve a KONSUMEX pécsi kirendeltsége 1982-es ügyleteire, a határmenti áruforgalom kiemelkedően magasra sikerült. Időközben leértékelték, a dinárt, ami az idei üzleteket már nem érintette, hatásával azonban nyilván a jövőben számolni kell. A dinár leértékelésével a juYassa sportcipő, radiálgumi, tapéta, harisnyanadrág ... íme, néhány keresett cikk a ma- gyar—jugoszláv határ menti árucseréből. Közeledvén a nagy év végi bevásárlások és ajándékozások ideje, megkérdeztük a határ menti cserében érdekelteket, milyen áruk beérkezését várják még az idén Jugoszláviából? goszláv cégeknek megdrágult a behozatal. Az eddigi kipróbált kapcsolatok és eredmények mindenesetre biztosítékai annak, hogy a nehézségeket sikerül majd áthidalni. Az UNIVERSUM Szövetkezeti Közös Vállalat közreműködésével év végéig különféle húskészítmények és pástétomok érkeznek be, továbbá italok: konyak, vermouth, gin, viszki és jugoszláv Moszkva vodka, ami új italféleségnek számít idehaza. A jugoszlávok szállítanak még mintás és hímzett díszítésű harisnyanadrágokat, férfi és gyermekzoknikat. Ugyan nem nagy mennyiségben, de széles választékban. Slágercikk a finom anyagból készült jugoszláv takaró, év végéig ebből is hoznak még be. A magyar—jugoszláv határ menti csere és a többi szocialista országgal folytatott áruházi csere eredményeként évről évre külön színt hoz választékában a pécsi Kopzum Áruház. Az idén már nem kerül sor további nemzeti hétre, áruházi napokra, viszont folyik a jövő évi ügyletek előkészítése. A Konzum vezetői az elmúlt héten Bulgáriában jártak, s kiválasztották a jövő évben szállítandó árukat. A bolgáron kívül természetesen a többi szocialista ország nemzeti napját is megrendezik jövőre az áruházban.
