Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-26 / 325. szám
1982. nowmbei 26., pétitek Dunántúli napló II termetes fokozása a borok fogyasztói értőket nem csökkenti Előadások zsúfolt nézőtér előtt Kétnapos munkaügyi konferencia Pécsett Dr. Diófási Lajos doktori értekezését védi az Akadémián A szőlő termésátlaga megduplázható Dr. Diífási Lajos doktori értekezése a Magyar Todonányos Akadémián rek és fajták elterjesztésében is meghatározó módon hozzájárultak ahhoz, hogy a baranyai szőlőültetvények termésátlaga az utóbbi öt évben 42 százalékkal növekedett és 17,5 százalékkal meghaladja az országos átlagot. Báling József Nagy érdeklődés kíséri a Pé_ esett november 25-én megnyílott „A munkaügyi tevékenység- és az új szabályozók 1983-ban" című országos szakmai tanácskozást. A legjelesebb rendezője, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei szervezete immár negyedik alkalommal hívta meg Pécsre az ország gyakorló munkaügyi Szakembereit, de ekkora túljelentkezést, mint a mostani, még sosem tapasztaltak a vendéglátók. Még az előadás kezdetére is érkeztek résztvevők, akiknek igy is sikerült szállást biztosítani. Már az első napon zsúfolásig megtelt a Petőfi filmszínház, a kétnapos konferencia helyszíne. Megnyitót Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese mondott, míg a bevezető, vitaindító előadást dr. tökös János, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője tartotta. Mindkettőjük mondanivalója jó alapot biztosított ahhoz, hogy élénk konzultációs eszmecserék kezdődjenek. A bevezetők a nagyközönség számára is tanulságul szolgálnak. Két, politi. karlag is igen fontos momentum jellemezte eddig is az ország gazdasági munkáját, így az életszínvonal megtartása, valamint a külkereskedelmi egyensúly javítása. Most egy újabb nagyon jelentős cél is előtérbe került, mégpedig a nemzetközi fizetőképességünk megőrzése. Ezek megvalósítása sokban függ attól is, hogy miként alakul a nemzetközi piaci és politikai helyzet, de a legtöbb azon múlik, hogy a korábban megfogalmazott pórt- és gazdaságpolitikai döntések szel. lemében fejlődik-e a gazdasági életünk, vagyis a hatékonyság és takarékosság köp egyre nagyobb szerepet a gazdálkodásban. Két napon át az Országos Tervhivatal, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal munkatársai mondanak vitaindító előadásokat, illetve vezetik a szakmai konzultációkat. Elsősorban a jövő évi gazdasági tervhez kötődő szabályozó intézkedéseket beszélik meg. Cs. J. — A bíráló bizottság java solja, hogy a Tudományos Mi nősítő Bizottság maximáli: pontszámmal a mezőgazdasá gi tudományok doktora címe adományozza Diófási Lajos nak. A több mint 250 szőlészet szakember a kutatás és gyakor lat színe-java felállva fergete ges tapssal fogadta dr. Tárná sí István professzor bejelenté sét a Magyar Tudományos Aka démia nagytermében. Dr. Dió fási Lajos, a Villány—Mecsek aljai Borgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese 4 órás szokatlanul élénk vitában megvédte doktori értekezését: ,,A termésmennyiség növelésének hatása a termés minőségére és a szőlőtőkék biológiai jellemzőire". Dr. Kozma Pál akadémikus, a magyar szőlészet neftora opponensi minősítéséből idézünk: „Dr. Diófási Lajos kiemelkedő és korszakos jelentőségű tudományos kutatásaival jelentősen hozzájárult a tőkeművelés és metszés elméletének és gyakorlati problémáinak a megoldásához, valamint a termesztett szőlőfajták terhelési reakcióinak megismeréséhez és optimális terheléseinek a kidolgozásához és eredményeivel a hazai szőlőtermesztés fejlesztéséhez, az országos termésátlagok növeléséhez, a szükséges termék minőség megtartása mellett." A pécsi Szőlészeti Kutatóállomás vezetője doktori értekezésében abból indult ki, hogy a bővített újratermeléshez hektáronként 10 tonna jóminőségű szőlőt kell termelni. Ez azt jelenti, hogy rövid időn belül a mai termésátlagot 50 százalékkal növelni kell, mégpedig úgy, hoqy a minőség ne romoljon. Két és fél évtizedes tudományos kutatómunkájával és nagyüzemi kísérleteivel — Villányban, Bolyban és Szekszár- don — bebizonyította, hogy ez a kettős feladat a jövedelmezőség érdekében teljesíthető: új biológiai alapokra helyezett termesztéstechnológiával, magas kordon- és végálló szálvesszős művelésű tőkéken a bővített újratermeléshez szükséges egy kg/négyzetméter szőlőtermés az évek túlnyomó többségében elérhető, sót számottevően túl is szárnyalható. De hol a terhelés határa? Hol kezdi sérteni a minőséget? A mustfok nagyobb mérvű csökkenésével — mondja a doktori értekezés szerzője — , csak a termésmennyiség jelentősebb növelésekor és csak egyes fajták esetében kell számolni ... A cukormentes extrakt tartalom pedig 1,2—1,6 kilo- gramm/négyzetméter termés mellett is a legtöbb fajtánál és az évjáratok többségében a minőségi borokra előírt meny- nyiség . .. Bebizonyosodott, hogy a nagyobb terhelésű tőkék borai kissé vékonyabbak, frissebbek, finomabb illatúak és gyakran elegánsabbak .. . „Lehetőség van tehát a jelenlegi országos termésátlag megkétszerezésére anélkül, hogy a minőségi bortermelés célkitűzéseiről lemondanánk — mondta dr. Diófási Lajos. — És intenzív talajerőgazdálkodással rendszeres nagy termés esetén is a tőkék termőegyensúlya fenntartható.”’ Arra a kérdésre, milyen fajtákat javasol Baranyának, azt mondotta: a nagyüzemekben nagyobb területen történő telepítésre a Chardonnay, Pinot blanc, Rizlingszilváni és az Olasz rizling érdemes. Közepes arányban a Piros tramini és a Fűszeres tramini. A tudományos vita minden felszólalója méltatta dr. Diófási Lajosnak, a baranyai szőlőtermelés korszerűsítésében az intenzív nagyüzemi kultúrák megvalósításában a kistermelés fejlesztésében betöltött szerepét. Az elmúlt öt évben 188 rendezvényen 18 300 hallgató előtt ismertette a tudományos kutatás eredményeit. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy az ő és munkatársainak erőfeszítései az új termelési módszeTöbb utca lakói maguk is segítettek '•HÄ«Régi kérése teljesül a pécsi Kis-Daindol-lakóinak: a Pécsi Köztisztasági, és Útkarbantartó Vállalat aszfaltszőnyeget térit a Fábián Béla utcában. Fotó: Szokolai István Útkarbantartások Pécsett Az Űtfelügyelet munkatársai azt mondják (reméljük, nem ha. markodjuk el): nem félnek any- nyira az idei téltől, mint tavaly, amikor már az esős-havas ősz is sok-sok kárt okozott az amúgy sem kiváló állapotban lévő pécsi utakon. Szóval, valószínűleg a jövő tavasszal kisebb kárlistáról számolunk be. Ami ennél fontosabb, az idén jóval több karbantartási munkát sikerült megszervezni, elvégeztetni a felügyelet munkatársainak, mint az előző években. _ Nem a pénzük volt több a munkák megrendelésére. Idén is tizenhat-tizennyolc millió forintot kaptak, mint az előző években. S idén is négy munkatársuk járja nap-mint nap a várost, „beutazza" az utakat, jelzi, továbbítja a hibákat, munkát rendel meg, és ellenőriz. Miért érzik sikeresebbnek mégis ezt az évet? Több helyen maguk a lakók segítettek. Éppen azokban a pécsi kis utcákban, ahonnan a legtöbb panaszt, figyelmeztetést kapják a felügyelet dolgozói. A lakók nem várták meg, amíg kivonul valamelyik vállalat, kérték a salakot, bányameddőt, és maguk terítették szét. Például Sisak nélkül a daru alatt Országos munkavédelmi ellenőrzés re évente mintegy 8 millió forintot költ, csak védőkesztyűből 25 000 ezer pár fogy el 12 hónap alatt Ennyi a pozitívum, mert ezek után az is kiderült, hogy az eszközök beszerzése önmagában milyen kevés. Már a BÉV központi lakatosüzemében is sok egyéb munka- védelmi hiányosság mellett az volt a legfeltűnőbb, hogy menynyire nem használják az egyéni védőeszközöket a dolgozók. Igaz, erre jó példát a közvetlen termelésirányítóik többsége sem mutatott. Hogyan is kérhetnék akkor számon beosztottaiktól a munkavédelmi eszközök használatát? Aztán jártunk a siklósi városrész egyik lakásépítkezésén, s ez volt a csúcs: az itt dolgozó munkások művezetőjükkel az élen nagyvonalúan mellőzik a védősisakot: a több emelet magasban szerelő munkát végzők épp úgy, mint betonelemeket mozgató torony- darú, vagy a markológép hatósugarában dolgozók! Ennek az önveszélyes hanyagságnak persze lesznek következményei, de kérdés, hogy levonják-e a tanulságot belőle. Az AFIT-nál ellenőrző csoport is nagyjából hasonló, tapasztalatokat gyűjtött azzal a pozitív különbséggel, hogy ott--úgy látszik a dolgozók mór ráébredtek a zajártalomtól védő eszközök használatának előnyeire. Szentlőrincen a védőkesztyűket évente mintegy 600 000 párás tételben gyártó üzemben az ellenőrzés a kesztyűk nem hibátlan, de jó közepes szintű minőségét állapíthatta meg, sajnos jónéhány munkavédelmi szabálytalansággal egyetemben. Az már tragikomikus, hogy pont egy ilyen üzemben nincs elfogadható védőkesztyűje a tmk-szerelőnek! A védőeszközöket forgalmazó nagy és kiskereskedelmi vállalatok munkájában is talált az ellenőrzés a hanyagságra utaló hibákat. Igy a tegnapi ellenőrzés során a munkavédelmi felügyelőik leggyakrabban e három fogalmat írták be jelentésükbe: tervszerűtlenség, szakszerűtlenség, fegyelmezetlenség. D. I. Rajtaütésszerű országos ellenőrzést tartott tegnap a szak- szervezeti munkavédelmi felügyelet. Az ellenőrzés az egyéni munkavédelmi eszközök gyártását, forgalmazását és használatát kívánta áttekinteni. A SZOT Munkavédelmi Főfelügyelősége megyénkben két vállalatot jelölt ki az ellenőrzésre az AFIT-ot és a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatot, ezeken kívül a munkavédelmi eszközök gyártói közü| a Fővárosi Kézműipari Vállalat 6-os gyáregységének szentlőrinci üzemét, valamint a munkavédelmi eszközöket árusító pécsi üzleteket is. Az ellenőrző munkavédelmi felügyelőket elkísértük a BÉV üzemeibe, munkahelyeire. Talán nincs még egy olyan raktár a megyénkben, mint a BÉV központi telepének szociális raktárja, ahol gyakorlatilag minden egyéni munkavédelmi eszköz megtalálható. A vállalat ezeka Deák Ferenc, a Csokonai, a Rigóder utcában, az Arasz és a Barázda utca között, vagy a Fekete utcában fogtak össze az útjavításra. Nemcsak magukon segítettek ezekkel a munkákkal: jóval kisebb összeget kellett felhasználni a városi pénzekből, több maradt a többi kis utcára, vagy másutt tönkrement járdára, útra, hídra. Nem pontos az adat, de az Út- felügyelet munkatársainak szá. mitásai szerint idén 20—25 utcában csináltak ideiglenes, ám jó utat. Nem mondhatjuk, hogy ezzel minden rendben van az útkarbantartások körül: számtalan a bejelentés, panasz, kérés. (Hiszen 962 utca van Pécsett, kiépített szakasz a 457 kilométerből 340 kilométer, s ebből 184 kilométer az aszfaltozott, 156 kilométer a maka- dám út.) Tény az is, hogy a hibák felvételétől a kijavításig átlagosan egy hónap, van amikor fél év is eltelik. Nagy vállalatnak nem éri meg a kis munkákhoz kivonulni: néhány négyzetméternyi útszakaszra, néhány négyzetméternyi járdára. Persze, a legtöbb helyen éppen ez a néhány négyzet- méter keseríti meg egy-egy utca lakóinak közlekedését. Éppen ezért jelentős az a segítség, amit a lakók maguk is nyújtanak az útkarbantartásokban, mégha nem is nagyarányú ez a munka. Nem elvetendő az a gondolat sem, mi lenne, ha néhány vállalkozó venne részt a kisebb helyreállításokban? Jóval több hiba kijavítására, több utca karbantartására jutna a szűkös pénzösz- szegekből. Folyóiratszemle Politikus pályák A fenti címmel indít új sorozatot novemberi számában a Társadalmi Szemle. A szerkesztőség a sorozat kezdete előtti bevezető gondolataiba hívja fel az olvasók figyelmét arra, hogy a lehetőségeiken belül szeretnék kielégíteni azt az érdeklődést, amely egyre nő történelmi közelmúltunk iránt, különösen a fiatalok körében. Természetesen nem célúk, hogy ezeknek a korszakos jelentőségű éveknek a történetét egyszerűen néhány korabeli politikus tevékenységének tulajdonítsák. Kétségtelen, hogy abban a korszakban, melyről szólni kívánnak, 1944-től 1948-ig, csakis a hatalmas tömegek vihették végbe azokat a változásokat, melyek hazánk életében bekövetkeztek. A novemberben kezdődő cikksorozattal a koalíciós évek leginkább előtérben álló alakjaira kívánják ráirányítani a figyelmet. Abból indulnak ki, hogy minden korszak mozgás- törvényeinek, eseményeinek a megértéséhez ismerni kell az adott időszak jellegzetes vezető személyiségeit. Ma még ezen □ téren sok a pótolnivaló. A memoórirodalom e téren valamivel előbb jár, de e művek öntörvénye szerint elsősorban szubjektív élményekre, emlékekre, benyomásokra hagyatkozik. A szerkesztőség a most kezdődő cikksorozattal arra törekszik, hogy néhány akkori politikus munkásságának bemutatásával, politikai-emberi arculatuk megragadásával felelevenítsék e sorsdöntő évek politikai légkörét. Hiszen fontos tényező az, hogy a különböző politikai irányzatokat képviselő vezető személyiségeknek milyen az egyéni magatartása. Szolgálták vagy akadályozták a fejlődést, tudtak-e lépést tartani az adott viszonyokkal, hogyan reagáltak o tömegek cselekedeteire, realisták voltak-e, elvhűek vagy megalkuvók, és így tovább. A pályaképekben az ábrázolt politikusoknak elsősorban a koalíciós időszak alatti munkásságát helyezik középpontba. Azonban a hiteles kép kialakítása érdekében pillantást vetnek a korábbi és későbbi tevékenységükre is. Igyekeznek róluk elfogultság nélkül képet adni. Élő személyekről nem kívánnak írni. Szeretnék elkerülni az előítéletekből származó leegyszerűsítések veszélyét is. A novemberi számban a folyóirat elsőként Korom Mihálynak, a történelemtudományok doktorának, a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanárának Dálnoki Miklós Béláról szóló írását közli. Személyében Magyarország új, népi megbízatású Ideiglenes Nemzetgyűlése 1944. december 22- én a felszabadult Debrecenben őt választotta meg az ország miniszterelnökévé. Ennek előzményeit, ezt követő tevékenységét elemzi a tanulmány A második portré Tildy Zoltánról szól, aki 1945 novemberétől az ország miniszterelnöke, majd 1946. február 1-től köztársasági elnöke volt. Pályafutását dr. Vida István kandidátus írja meg. M. E.
