Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-04 / 303. szám

1982. november 4., csütörtök Dunántúli napló 5 Fizetni kell érte, de megéri á Épül a Szalántára menő vízvezeték Erb János felvétele November 7-i ünnepségek A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelmé­nek tiszteletére megyeszerte hagyományosan ünnepsé­gekkel, koszorúzásokkal, ta­lálkozókkal emlékeznek meg. A megyei kiemelt ünnep- ; ség Pécsett, az Ifjúsági Ház- ] ban lesz november 6-án 18 j órai kezdettel. Előtte a me- j gye párt-, állami és tömeg- | szervezeti vezetői, valamint a fegyveres testületek kép­viselői 17 órai kezdettel ! megkoszorúzzák a pärtbi- j zottság épülete előtt a Le- j nin-szobrot. Vasárnap — november 7-én — koszorúzási ün­nepség lesz délelőtt 10 óra­kor a pécsi központi tjerne- tőben a szovjet hősök em­lékművénél. Siklós város és járás te­rületén november 5-én több rendezvényre kerül sor. Sik­lóson 16 órakor kezdődik a koszorúzási ünnepség a fel- szabadulási emlékműnél, Harkányban 14 órakor, Be- remenden pedig 16 órakor tartanak koszorúzást a szov­jet hősök emlékművénél. Megemlékezések lesznek a járás területén még Sely- lyén, Drávaszabolcson, Ócsárdon, Vajszlón, Villány­ban, Csányoszrón és Bara- nyahídvégen. Komlón már tulajdonkép­pen tegnap megkezdődtek a november 7-i rendezvé­nyek a Csizmazia Gyula­napokkal. November 4-én 10 órakor a temetőnél a hő­si halottak-mártírok sírjai­nak koszorúzása kezdődik. A városi központi ünnepség egyben a városi új színház avatásával fonódik egybe: 5-én 11 órakor nyílik a szín'házkapu, s este 7 órai kezdettel a színház létesí­tésében kiemelkedő szere­pet vállalók-végzők tisztele­tére a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei a Bánk bánt adják elő. A komlói járás területén november 5-én 15.30-kor az Ifjú Gárda fogadalomtétel- lel kezdődik a járási kiemelt ünnepség Mázaszászváron; ugyanitt 16.30-kor ünnepi nagygyűlést tartanak. Mind- szentgodisán és Magyar­széken szovjet vendégek részvételével ünnepelnek; a kiszisták és komszomolisták találkozóit szervezik meg Sásdon és Mázaszászváron; községi megemlékezéseket tartanak Mágocson és Pécs- vóradon — mind november 5-én. Szigetvár városban 5-én 15.30-kor kezdődik a köz­ponti ünnepség a szovjet hősök vár előtti temetőjé­nél; megemlékezéssel egy­I bekötött koszorúzást tarta­nak. Ezt követően a szovjet filmek ünnepi hetének meg­nyitóiára kerül sor a film­színházban. A szigetvári járás terüle­tén Szentlőrincen ünnepi megemlékezést, koszorúzást tartanak 5-én, Mozsgón és Szentlászlón pedig a műve­lődési otthonokban rendez­nek ünnepségeket, melye­ken szovjet vendégek vesz­nek részt. Mohácson 5-én 15.30-kor a Lenin-szobor megkoszo­rúzásával kezdődik a köz­ponti ünnepség, 16.15-kor a Kossuth filmszínházban ünnepi megemlékezést tar­tanak, majd 17.30-kor a Duna-parton lévő szovjet hősi emlékmű megkoszorú­zása következik, ami fáklyás felvonulással zárul.­A mohácsi járás terüle­tén, Bolyban 5-én 18 óra­kor, Ivándárdán 5-én 15 órakor lesz emlékműkoszo­rúzás, Majson pedig ün- ' népi megemlékezést tarta­nak. Megoldódik Szalánta vezetékes vízellátása / Összefogott a lakosság (családonként kb. 23000 forint), megyei tanács hat­millió, a többit az OVK adja Régi vágyuk válik valóra a szalántaiaknak 1984 végére: megvalósul a község vezeté­kes vízellátása. Hogy en­nek hiánya jelenleg mek­kora gond, csak azok tud­ják, akik naponta kerti kútjuk- ból merítik a családnak szük­séges vizet. Azt a vizet, mely magas nitráttartalma miatt csecsemőknek, kisgyerekeknek nem is adható. Éppen ezért a helyi óvodába és a körzeti ál­talános iskolába mindennap tartálykocsikkal szállítják a vi­zet. A mintegy 46 millió forintos beruházás kivitelezője, a Pécsi Vízmű a napokban kezdte meg öt év munkája érett be teg­nap a pécsi Radnóti Miklós Leánykollégium tanulói és ne­velői számára: a Művelődési Minisztérium és a KISZ Közpon­ti Bizottsága Kiváló Kollégium címmel tüntette ki az intéz­ményt. Az ország 482 középis­kolai kollégiuma közül mind­össze hat részesült ebben az elismerésben. Baranyában ők az elsők, akik e díszes okle­velet megkapták. Az eseményhez méltó, szép ünnepséget rendeztek a radnó- tisok tegnap a pécsi Ifjúsági Házban. A Himnusz után Váczi Edit és az Arany János csoport szavalata következett, majd a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium énekkara adott elő három kó­rusművet Kertész Attila vezény­letével, Csordos Gézáné igaz­gató köszöntötte a vendégeket, majd dr. Bárdi László tanácsos, a Baranya megyei Tanács cso­portvezetője méltatta a kollé­gisták és nevelőik érdemeit. A Művelődési Minisztérium nevé­ben is szólva, röviden utalt ar­ra, hogy a magyar kultúratör­ténetben mindig is nagy szere­pe volt a kollégiumoknak, de a világ híres alma matereinek is elsősorban a kollégiumai „ad­nak rangot. Megemlítette, hogy bár nehezebb a kollégiumi élet kötöttségeihez alkalmaz­kodniuk a diákoknak, mégis, az itt alkalmazott nevelési mód­a munkát. Szalánta Pécsről kapja majd a vizet, ennek meg­felelően a vízmű az egyik Ivov- kertvárosi víztározótól építi a 300 milliméteres, 9,5 kilométer hosszú gerincvezetéket, mely­ből még az idén elkészül egy három kilométeres szakasz. Jö­vőre már Szalántára ér a ge­rincvezeték, s még abban az esztendőben hozzálátnak az el­látó vezetékek kiépítéséhez, majd a hidroglóbusz összesze­szerek általában kiemelkedő felkészülési eredményeket biz­tosítanak. Dr. Bárdi László rö­vid beszéde végén átnyújtotta a miniszter által adományozott díszes oklevelet Csordos Gézá­né igazgatónak. Szabó Éva a KISZ Központi Bizottsága nevé­ben, Raffai Margit, a Diákta­nács titkára, az általa képvi­selt testület nevében szólt az egybegyűltekhez, majd Bíró Ti­bor, a pécsi kollégiumok ön­álló pártszervezetének titkára mondott rövid köszöntőt. Ezután a társkollégium kép­viselői szalagot kötöttek föl a Radnóti Kiváló Kollégium zász­Az idén huszonegyedik al­kalommal sorra kerülő politikai könyvnapok országos megnyitó ünnepségét szerdán tartották meg Szegeden. A Technika Háza nagytermében Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának ve­zetője mondott beszédet. A szónok hangoztatta: az MSZMP politikájának, a szo­cialista demokrácia gyakorla­tának is eredménye, hogy a politikai könyvnek érett, felnőtt reféséhez, felállításához. A ve­zetékrendszer megvalósulásá­hoz a lakossági hozzájárílás családonként várhatóan 23 000 forint lesz. A megyei tanács 6 millió forintot ad a beru­házáshoz, míg a többi pénzt az OVH biztosítja. A Hunya­di Termelőszövetkezet anyagi befektetését ezúttal nem rész­letezzük, mert nincs végleges adat. A vízvezeték azon túl, hogy lajára, majd Csorba Tivadar, a pécsi Városi Tanács művelő­dési osztályvezetője mondott néhány köszöntő szót. Újra művészeti program kö­vetkezett ezután: az Asztalos János Kollégium tanulóinak fú­vósmuzsikáját, Wlach Mária szavalatát és Machlik Márió, valamint Máté Éva kamarajá­tékát hallhatta a közönség. Az ünnepség Csordos Gézáné sza­vaival ért véget. A Radnóti Kollégiumban há­rom középiskola másfél száz ta­nulója lakik. A siker valameny- nyiüké. politikai közvélemény előtt kell nap mint nc.p vizsgáznia. Az egyre nagyobb számban közké­zen forgó tartalmas politikai művek hasznos szolgálatot tesz­nek, beavatják az embereket a politikába, erősítik a párt és a tömegek közötti bizalmat. Részt vállalnak a párttagság felkészítésében, a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének erősítésében. Különösen fontos, Hogy a politikai könyv az előt­tünk álló feladatokkal össz­megoldja Szalánta mintegy 300 családjának, valamint a köz­ség orvosi rendelőjének, óvo­dájának, iskolájának, kultúrhá- zának, tanácsépületének, ter­melőszövetkezetének korszerű vízellátását, lehetőséget ad a szomszédos községek vízháló­zatra kapcsolására is. Az el­képzelések szerint a gerincve­zetéket tovább építik majd Har­kány és Siklós felé . . . Csizmazia-napok Komlón Harmadik alkalommal ren­dezik meg Komlón az 501. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet­ben névadójuk, Csizmazia Gyula tiszteletére az iskolái Csizmazia-napokat. A három­napos rendezvénysorozat ünne­pélyes megnyitóját tegnap dél­ben tartották meg. Az iskola igazgatója, Ivón László megnyitó szavai után az intézet párttitkára, Bogdán László emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 65. évfordulójáról, majd az intézmény névadójának életútját méltatta. Csizrpazia Gyula 1925-től dolgozott a komlói bányamunkások között. Bekapcsolódott a munkásmoz­galomba, s mint baloldali „kommunista-gyanús” személyt a II. világháború második évé­ben büntetőszázadban küldték a keleti frontra több bányász- társával együtt. Fogságba esett, ahol partizán iskolára jelentkezett. Kiképzése után 1944 augusztusában Szőnyi Márton csoportjával dobták le Észak-Magyarországon. Né­hány társával együtt őt is el­fogta egy partizánvadász kü­lönítmény. Kihallgatások, tár­gyalások sorozata után Sop­ronkőhidára szállították, ahol halálra ítélték, s az ítéletet no­vember 4-én végrehajtották. Harmincnégy évet élt - mind­annyiunk szabadságáért halt hősi halált — mondotta befe­jezésül ünnepi beszédében az intézet pártszervezetének tit­kára. Az ünnepség programjában az I. éves tanulók elmondták a KISZ-fogadalomtétel szöve­gét, majd a városi KlSZ-bizott- ság, valamint az intézmény ta­nulói, nevelőtestülete és szer­vezetei megkoszorúzták Csiz­mazia Gyula emlékművét az épület falán. hangban, árnyaltabban formál­ja közvéleményünk szocializmus képét. Egyben legyen az esz­mei harc hatásosabb eszköze is a szocializmust támadó ellen­séges ideológiai törekvésekkel szemben. Politikai könyvkiadásunkban változatlanul az a legfonto­sabb, hogy világos politikai el­kötelezettséggel, marxista—le­ninista szemlélettel az igazat, a hiteleset mondja társadalmi valóságunkról. Tollseprü In memóriám Eötvös József írja az Észre­vételekben: „Életünkben csak egyet tudunk bizonyosan, hogy meghalunk; s már ez is vigasz­talás”. Akiket itt hagyunk, . azok rendszerint „fájó szívvel, mély, mélységes fájdalommal, meg­rendüléssel" tudatják, hogy a szeretett szülő, rokon, munka­társ eltávozott az élők sorából, elhunyt, meghalt. Ha az el­hunytnak olyan neve volt, amelyből igen sok található a városban, a helységben, cél­szerű a „Halálozás” rovatban közölni az elhalt személy fog­lalkozását, esetleg lakcímét is. Többször férjezett asszonyok elhalálozása esetén szokásossá vált a régebbi asszonynév köz­lése is. Néha a megboldogult becenevét is föltüntetik, de ezt már feleslegesnek tartjuk. Ha az elhunyt asszony volt, szokásos a leánynév feltünte­tése is. Ilyenkor a Dunántúli Naplóban éppúgy, mint más sajtótermékekben — kivéve a Magyar Nemzetet — elhagyják a leánynév előtt régebben használt „ született, szül., sz." kifejezést — lévén ez idegen hatás. Külföldön ugyanis az asszonyok férjhezmenetelükkel elveszítik családnevüket, férjük nevéhez illesztik saját kereszt­nevüket, s ezért szükségszerű az elhalálozáskor a volt születés­kori név említése. Szintúgy fölös­legesnek véljük e mondatban: „. .. életének . . . évében” az • .életének" szó kitételét, mert nyilvávaló, hogy mindenki csak életében tud meghalni. A halálozási közlemények szö­vegének utolsó mondata rend­szerint a gyászhírt közzétevő családra utal. Ilyenkor gyakori hiba, hogy elhagyják az „a, az” határozott névelőt, s csak ezt írják: „Gyászoló család, gyászo­ló rokonság", holott „a gyászo­ló család” volna a helyes. Bir­tokraggal ellátott főnevek után viszont nem kell kitenni a hatá­rozott névelőtt. így jó: Gyászoló liai, menyei, unokái. Néha az ilyen közleményekben a ,,gyá­szolja, gyászolják" igés mondat­szerkezetet helytelenül alkalmaz­zák. Nemrég olvastuk: „Gyá­szolják felesége, gyermekei, unokái, dédunokái." Nos, ez így nyelvtanilag kifogásolható. A helyes megoldás ez: „Gyá­szolja a felesége, gyermekei stb.” Vagy: „A felesége és gyer­mekei gyászolják." Miért kell ekként szövegezni a gyászhírt? Nyelvünkben ha az egyes szá­mú alanyt egy vagy több töb­bes számú alany követi, s csak ez után kerül sorra az állít­mány, akkor az utóbbi szinte mindig többes számú. Ha azon­ban az állítmány van elc-l, ak­kor azt a közvetlenül utána rá­következő alannyal egyeztetjük, tehát ekként: gyászolja a fele­sége stb. Gyakori eset, hogy az elhunyt tudományos vagy egyéb érde­meit a halálesetkor, esetleg va­lamelyik évfordulókor gyász­cikkben méltatják. Ily cikkek felirataként olvasható: In me­móriám X. Y., vagyis magyarul: X. Y.-ra emlékezésül, emlékére. Így kellett volna történnie Arany János halálának századik év­fordulójával kapcsolatosan is. Erre az alkalomra ugyanis Bor­sos Miklós bronz emléklapot ké. szített ezzel a körírással: PRO MEMÓRIÁM ARANY JANOS — 1882—1982. Ennek a plakettnek több hibája is van. A „pro” la­tin elöljáró szó után nem lett volna szabad ezt írni: „memó­riám", mert a „pro" után nem tárgyeset következik, hanem határozóeset a latinban, tehát helyesen így voina: PRO MEMORIA. A másik: értelmi hi­ba. A „pro memória” magya­rul = emlékeztető feljegyzés. Helyette az IN MEMORIAM-ot kellett volna rávésni. De most már száz plaketten „pompázik" hibásan a szöveg. Tóth István Kiváló kollépm lett a pécsi Radnóti / Ünnepség az Ifjúsági Házban H. J. A politikai könyvnapok országos megnyitója Szegeden Megy arany okleuel után

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom