Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-29 / 328. szám
Külföldiek jönnek, hazaiak nem Megtorpanás? II Pécsi Grafikai Műhely gondjairól Tíz évvel ezelőtt a pécsi Nevelők Háza pincéjében néhány lelkes képzőművész felállította a MÁV-nál kiselejtezett, sokszorosításra használt kőnyomatos gépeket, és ezzel (a Képző- művészeti Alap és a Pécs városi Tanács anyagi támogatásával) megalakult a Pécsi Grafikai Műhely. A litografálási lehetőség megteremtésével a PGM mint technikai bázis és mint alkotó közösség új fórumot kínált a városban élő grafikusok és grafikával foglalkozó festők számára. És számos hazai, külföldi művésznek is alkalmat adott az itteni munkára, sőt a városi rajzpedagógusok továbbképzése is folyik a műhelyben. Azóta Pécs afféle kis középeurópai találkozóhely lett ebből a szempontból: lengyel, osztrák, román, csehszlovák, jugoszláv grafikusok dolgoznak itt rendszeresen, de érkezett már vendég Finnországból, Japánból és Angliából is. Az itt készült művekből rendszeresen kiállításokat rendeznek a megyében és Dél-Dunántúlon. Most mégis a Grafikai Műhely munkájának megtorpanásáról hallani. Elsősorban azért, mert a hazai és a pécsi művészek egyre kevésbé látogatják. Vajon miért, amikor a litográfia készítéséhez országosan egyedülálló felszerelésen dolgozhatnak, de készíthetnek rézkarcot, fametszetet, linót is? Egyik ok furcsa mód az, hogy a litográfia, amely mint érdekes műfaj, sok külföldit vonz ide, a hazai művészeket elfordítja a PGM-től, mert Magyarországon most a szitanyomat divatos, „szitát” pedig a Grafikai Műhelyben nem lehet készíteni. A litográfia igen munka- és időigényes, a szita gyorsabb. Sok művésznek otthon vagy az újabb vidéki műhelyekben korszerűbb lehetőségei vannak, mint amit a PGM nyújt. A másik ok: grafikát készíteni akkor érdemes, ha el is lehet adni. Márpedig az eddigi kísérletek (képcsarnoki, lakótelepi árusítás) nem mutattak üzleti sikert — úgy tűnik, a grafikának nagyon gyenge a piaca. S végül: a képzőművészeti közhangulat manapság nem nagyon kedvez a kollektív alkotó műhelyeknek. Mindez csökkenti a Grafikai Műhely iránti érdeklődést, csökkenti a „termelést”. Kár lenne azonban válságról beszélni. A Pécs városi Tanács keresi a kibontakozás módját: megőrizni a PGM külföldi tekintélyét, növelni helyi, hazai vonzerejét. Elsősorban a technikai és személyi fejlesztésre gondoltak, másrészt az értékesítési lehetőségekre. A Nevelők Házával szomszédos épület helyreállításával együtt felrajzolódtak a műhely bővítésének és egy olyan boltnak a körvonalai, ahol megvásárolhatók a PGM- ben készült művek. Erre azonban még néhány évig várni kell. Addig is javítani lehet a grafikai műhely propagandáját és különféle megbízásokkal segíteni működését. Intézményesen ennél többet tenni aligha lehetséges. A többi mór a művészeken múlik. G. T. Színes rendezvénysorozat Pöbröközön / A Falvaink-városaink programsorozatban Döbröközön mutatkozik be ezen a héten színes rendezvényekkel a dombóvári Művelődési Központ és Könyvtár. A rendezvénysorozatot ma, hétfőn 18 órakor nyitja meg a helyi művelődési házban Eckert István, Döbrököz községi tanácsának elnöke és Bali- pap Ferenc, a dombóvári Művelődési Központ igazgatója. Ma este 19 órától a kertbarátok számára tartják az első előadást a fóliás zöldséghajtatós- ról, annak környezeti feltételeiről és a zöldségfélék növényvédelméről. Holnap több üzem, intézmény képviselője tart pályaválasztási tanácsadást a községbeli fiataloknak és szüleiknek, továbbá gyermekeknek rendeznek játékos, modellező- délutánt. A további programban étkezési, egészségügyi tanácsadás, helytörténeti és honismereti találkozó, szőlőművelési, borkezelési ankét, borbírálat, bábjátékkészítés, táncest szerepel. Ma megnyílik a dombóvári Művelődési Központ és Könyvtár életét szemléltető kiállítás is a községi művelődési házban. B. L. Védett és veszélyeztetett parkok Dombóvár környékén hét évvel ezelőtt kezdték meg az élővilág védelmére, összesen csaknem 200 hektáros, két kirándulóövezet, a hetényi és a nyergesi parkerdő kialaikitását. Ezek azóta, társadalmi összefogással is, folyamatosan gyarapodnak, esőbeállókkal, forrás kiépítésekkel (a turisták nyelvén forrásfoglalásokkal), sétányokkal, utakkal. Gunarasfürdő környékét is szépen parkosították, fásították, az új lakótelepek környezetét szintén gondozott parkokkal varázsolták szebbé. Védetté nyilvánították Szigeterdőt és az újdombóvári gesztenyefasort. A Baranya és Somogy megyével határos Tolna megyei város zöldövezete a Konda- patak völgyének rendezésével is bővül majd, alkalmas lesz pihenésre, sportolásra. A dombóvári Városi Tanács V. B. közelmúltban tartott ülésén örömmel számoltak be minderről, azonban arra is felhívtak a figyelmet, hogy az iparszerű állattenyésztés szeny. nyezheti a környezetet, némely helyen a tömeges trágyalétől és a híg sertéstrágyától már kisebb tavak keletkeztek. Elvezetésükre megoldást keli keresni, máskülönben megfertőzhetik -a későbbiekben a környék élővízfoiyásait. Ballabás L. Tudományos hírmagyarázónk írja: Közeledik a Halley-üstökös Az íirkorszak legizgalmasabb vállalkozása November 15. és 20. között a Magyar Tudományos Akadémia 25 ország több mint másfél száz kutatóját látta vendégül azon a nemzetközi találkozón, amelynek célkitűzése a közelgő Halley-üstökössel kapcsolatos expedíció előkészítése volt. A terv, amelynek megvalósításán szovjet, bolgár, magyar, osztrák, francia, lengyel és nyugatnémet, valamint cseh tudósok dolgoznak, az űrkorszak talán legizgalmasabb, legbonyolultabb vállalkozásának ígérkezik. Tízezernyi előadás oldalnézetből Fél évszázad a díszletek között Ladányi Ferenc, Rajz János, Bessenyei Ferenc, Borvető János, Avar István, Tomanek Nándor voltak Sulek Ferenc díszletező legjobb barátai Tulajdonképpen fél évszázadot, hatvanhat esztendejéből színházi díszletek között töltött Sufek Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház díszletezője, s ebből negyven évig Pécsett dolgozott.- Nyíregyházán születtem, már egész kis koromban vonzódtam a színházhoz, a Sebestyén társulat járt át Miskolcról hozzánk, mindig körülöttük téb- láboltam - mondja. — Tizenhat esztendős koromtól segítettem a díszletek beállításában, akárhányszor Nyíregyházára jöttek, engem a színfalak között lehetett találni. Eleinte csak maguk közé engedtek, aztán beküld- tek az öltözőkbe, hozzak le ezt, vagy azt — próbálgattak bennünket fiatalokat, hogy nem enyves-e a kezünk? Véglegesen 1936-ban vettek fel a miskolci színházhoz, 1942-ben kerültem Pécsre.- Maradjunk még Miskolcon? Mit játszottak akkoriban a leggyakrabban? A neves színészek közül kik dolgoztak akkor a társulatnál?- Akkor is a Csárdáskirálynő meg a Marica grófnő vonzotta a legtöbb embert. És hát persze a Mosoly országa . . . Emlékszem, Madarász László és Márfy Vera voltak a főszereplők, az egyik előadás előtt Madarász berekedt. Akkoriban került hozzánk Benkő Béla a karba, az egyik gyulai előadás alkalmával jelentkezett a hentesfiú, hogy próbálják ki. Két dalt elénekelt — rögtön szerződést kapott. Főszerepet énekelni azért más volt. Próba nélkül, csak az előadás előtt amolyan futópróba volt. Kilencszer énekeltette el vele a publikum, hogy „vágyom egy nő után”. Nálánál többször csak Szűcs Lászlót tapsolták vissza az „ördöglovas’’-ban. Úgy énekeit, hogy majd leszakadt a csillár. Egyszer később kigyulladt az egyik díszlet, Benkő abba sem hagyta az éneklést, úgy oltotta el. Szép évek voltak: Békési Magda, Ladányi Ferenc, Rajz János, Misoga László is Miskolcon voltak akkor. — Pécsett is sok neves művészt láthatott a díszletek mögül ... — Bizony. Szendrő Józsi bácsi barátom, a lányom keresztapja például igazgató is volt itt, miként Hlatky László, Székely György, a Halasy Iván, Kormos Lajos és aztán az utóbbi három évtizedben Lend- vay, Katona és Nógrádi. A színészek? Bessenyei Ferenc, Avar István, Tomanek Nándor, BorAhová a pénz esik! Dél-Dunántúlon már számos olyan áruház működik — és látja el a vásárlók millióit —, amelyek hosszabb vagy rövidebb ideje tagjai a Skála-Coop hálózatnak. A pécsi Konzumtól a kaposvári Zselicig, a siófoki Siótól a komlói Zengőig terjed a sor, s Szekszárd, Dombóvár, Zalaegerszeg és Nagykanizsa lakói éppúgy mindennapi partnerei a közös vállalkozásnak, mint az előbb említett városokban élők. Ahogy a Skála ott van a régió minden városában, ugyanúgy jelen van minden hét első napján a Hétfői Dunántúli Napló is. Ez a közös nevező ad□Hétfői Plusz a fődíj! A HON és a dél-dunántúli Skála-áruházak közös játéka ta az ötletet játékunkhoz, amelynek természetesen résztvevői lehetnek — és minden héten valamelyik városban egy szerencsés vásárló a nyertese is — a HDN olvasói. Nyerni? Igen, éspedig nyolc héten keresztül — december 9- től — egy-egy 200 forintos vásárlási utalványt. Az az olvasónk jut a váratlan ajándékhoz, aki a HDN 6. oldalán megjelenő, az adott város Skála-Coop áruházában készült felvételen magára ismer. Természetesen csak egy vásárló kapja a 200 forintos vásárlási utalványt, akit a fotón bekarikázunk. (Hogyan? Fotóskollégáink megfelelő nagyságúra nagyítják a felvételt. Erre ejtünk rá egy tízfillérest, s akit takar, az lesz azon a héten a játék nyertese.) Nyerhet tehát pécsi, kaposvári, szekszárdi, dombóvári, nagykanizsai, zalaegerszegi, komlói és siófoki olvasónk is, ha pedig igazán szerencséje van, akár a fődíj is az övé lehet. Hogyan? Minden héten két kérdést olvashatnak majd a város Skála áruházáról. Aki a válasz-szelvényt helyesen kitöltve elküldi a Dunántúli Napló szerkesztőségébe — még a megjelenés hetének szerdai napján postára adva a borítékot (cím: Pécs, Postafiók 134, irányítószám 7601), az a szelvény a nyolchetes játék végén bekerül a szerencsekerekünkbe, s akinek a nevét kihúzzuk, elnyerte a nyolc áruház közösen adott fődíját, az 1600 forint értékű vásárlási utaványt. A hetente nyert utalványok annak az áruháznak a vevőszolgálatánál vehetők át, ahol a felvétel készült, a Tődíjat — minthogy a nyolc dél-dunántúli város bármelyikéből lehet a nyertes — a sorsolás után postán küldjük el. Nyolc hét közös játék — egész Dél-Dunántúlon, összesen többezer forintért. Érdemes a HDN-t megvenni, a 6. oldalán lévő képet megnézni — hátha ... vető János, Kálmán György, Szabó Samu ... nagyon sokan, jó barátok, nagy művészek ... Tudja, több mint tízezer előadást láttam közelről, szinte lélegzetvételnyi közelségben a színészekkel. Talán féltucatnyi előadást láttam mindössze a nézőtérről. Jól tudom, ki mire volt képes. Nagy, látványos és a sikerek is ott látszanak igazán ... — Hogy változtak a díszletek, a színpadképek? — Régen a vasfüggöny elválasztotta a színpadot a nézőtértől, ma már legtöbbször nyitott színpaddal indulnak az előadások, sőt a nézőtéren is játszanak a színészek. Régen főként vászondíszletekkel dolgoztunk, a legtöbb szín kastély volt. Ma már minden anyagot felhasználunk, Eck balettjében például vascsöveket is ... Sulek Ferenc ma már nyugdíjasként jár be dolgozni, kétszer Kiváló dolgozó kitüntetéssel jutalmazták munkáját, most, amikor éppen négy évtizede tagja a Pécsi Nemzeti Színháznak, ő más számvetést készített. Több mint ezerszer volt tájelőadáson, a legkülönbözőbb, hozzátehetjük legnehezebb körülmények között épített színteret az előadásokhoz . .. Lombosi Jenő Valamennyi üstökös közül a Halley, angol csillagász által felfedezett nagy üstökös a leghíresebb. Zárt pályán kering a Nap körül, s kereken 76 évenként egyszer visszatér. Legutóbb 1910 körül járt a Föld, illetve a Nap közelében. Bolygónk ekkor keresztül is haladt a csóváján. A találkozó mindenféle veszély nélkül zajlott le, jóllehet nagyon sokan valamiféle kozmikus katasztrófa lehetőségétől rettegtek . .. A jelenlegi tervek szerint hozzávetőleg hatvan magyar’ csillagász, fizikus és mérnök vesz részt az űrexpedíciónál felhasználandó műszerek egy részének tervezésében és elkészítésében. Két űrszondáról van szó, amelyeket Proton-típusú rakéták indítanak el. A start időpontja: 1984. december 15., illetve 28. A kozmikus laboratóriumok azonban először nem az üstökös felé indulnak, hanem a Vénusz bolygóhoz tartanak majd. Leszálló egységek révén műszereket juttatnak erre az égitestre, amelynek felszínén valóságos pokolbéli állapot uralkodik. A nyomás ugyanis 90 atmoszféra körüli, a hőmérséklet pedig mintegy 480 Celsius fok! Az anyaűrhajók eközben összegyűjtik a bolygó légkörében és felszínén működő berendezésekből származó adatokat, és továbbítják azokat a Föld felé. Ezt követően a szondák utasítást kapnak, hogy forduljanak a Naprendszer külső térségei felé. 440 napos utazás után, 1986. március 8-án, illetve 14-én haladnak majd el az üstökös mellett! A kísérlet főbb célkitűzései: a mag kémiai és fizikai jellemzőinek felderítése; a különféle molekulák azonosítása; a szilárd szemcsék méret- és kémiai összetétel-szerinti osztályozása, mégpedig az üstökös- magtól különböző távolságokban; a kóma — a mag gázburka — vegyi felépítésére irányuló vizsgálatok; valamint a Napból származó plazmaáramlás, az úgynevezett szoláris szél és a kóma kölcsönhatásának kutatása. A szondák olyan orientációs berendezéssel rendelkeznek, amelynek • segítségével önállóan képesek megkeresni az üstököst és ezzel mintegy betájolni önmagukat a helyes irányba. A képfelvevő- és követő- rendszert a találkozás előtt körülbelül két nappal állítják működésbe. Az üstököstől mért távolság ekkor csak 14 millió kilométer lesz, ami a Föld— Nap középtávolság egytized- részét sem éri el. A maghoz viszonyított legkisebb távolságot 10 000 kilométernek tervezik. összehasonlításként: a Föld átmérője 12 756 kilométer. A rádióadó a találkozás várható idején három órán át fog működni. Az optikai úton készült fényképeket számítógépes feldolgozásra alkalmas formában rögzíti, majd sugározza a Földre az antenna. A földi megfigyelőközpontban a kép monitoron jelenik meg, s egyidejűleg mágnesszalagon is rögzítődik, ahonnan bármikor újra megkapható. Egy kép továbbítása 20 másodpercet vesz igénybe, s összesen 2000 felvételre számítanak abban a legkedvezőbb esetben, ha az adattovábbításra 11 órányi idő áll majd rendelkezésre. Dr. Hédervári Péter A DÉL-DUNÁNTÚLI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres 9 gépészmérnököt 9 építészmérnököt 9 épületgépész és ép. villamos üzemmérnököt 9 gépjármüelőadót osztályvezetői és fejlesztési munkakörökbe. „LAKÁSMEGOLDÁS LEHETSÉGES” jeligére a pécsi Sallai utcai hirdetőbe.
