Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-29 / 328. szám
A mii unokáink is szívesen Folytatódik a zalaegerszegi városközpont építése Centenáriumára készül q zalai megyeszékhely Nemrégiben eltávolították a deszkapalánkot és teljes homlokzatában kibontakozott a járókelők előtt a Zala megyei Ál. lami Építőipari Vállalat új szék. háza, a zalaegerszegi Kossuth Lajos ' utcában. Petényi Gyula, a Zalaterv tervezője jó munkát végzett. A megyeszékhely városközpontja ismét egy olyan épülettel gazdagodott, amely beillik a zalai várostervezők munkáját a hetvenes évek eleje óta meghatározó koncepcióba: modern anyaqok, korszerű építési technológiák felhasználásával barátsáqos, tetszetős és változatos homlokzatú épületekkel népesíteni be a városmagot, olyan emberi léptékű házakkal, amelyeket — unokánk is szívesen látnak majd. A városközpont meghatározó épületei azok az immár országos hírű házak, amelyeket Vadász György, a Buváti építésze tervezett. Ehhez kapcsolódva az elmúlt évben elkészült a Tudomány és Technika Háza is, amely Bukovich Miklós és Pál István, a Közti tervezőinek munkáját dicséri. Az éoület előtti térséget kőburkolattal látták el, ez a Dísz-tér. A városközpont második ütemében 174 lakást magában foqlaló, a csiokeházakhoz teljesen hasonló épülettömb készül. Az építkezés megkezdéséhez szükséqes területet már szabaddá tették, a Kosztolányi—Berzsenyi—Tüttőssy utcától és a Dísz-tértől határolt területen volt öreg. leromlott családi hó. zakat lebontották. Az OTP vállalkozott arra, hogy az újabb csipkeház-csopoirtot megépítteti. A város vezetői azt remélik, hogy a tervek a jövő év szeptemberére elkészülnek, s az építők el. kezdhetik a munkát és így a városközpont második ütemének első szakasza 1985-re, a második szakasz pedig 1986-ra elkészülhet. A városközpont harmadik üteme még csak a távolabbi jövő. Ebből a megfontolásból kiindulva határozta el a városi tanács. A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat irodaháza. Az épületet Pelényi Gyula tervezte. Arany Gábor felvétele Veszprémben jártunk Itt a KLG gyújtógyertya és a Séd brie! A franciák csak ámulnak- bámulnak Jó hír az autósoknak: el kell felejteni a Bakony gyújtógyertyát, használjunk ezentúl KLG-t! Igaz, egyelőre csak húszezer darabot adtak ki az Afór-kutak- hoz, mintegy mutatóba, a jövő évtől kezdve azonban már milliószám találkozhatunk vele a hazai piacon. A KLG gyújtó- gyertya — világmárka. Gyártója a Bakony Művek, mely az angol Smiths-lndustries Limited cég licence és know how-ja alapján, a cég berendezésein kezdte meg az új típusú gyújtógyertyák készítését. Az elmúlt héten Veszprémben jártunk, s megfordultunk a nemrég felavatott KLG-gyáregységben is, ahol ízelítőt kaphattunk, hohogy a tervezett helyen álló épületeket a Kossuth Lajos utcában még felújítja. Arra is jók ezek a házak, hogy újabb üzleteket fogadjanak. Az Állami Biztosító fiókjának egykori helyiségeit például üzlethelyiséggé alakították át. Itt adnak helyet a Zalaiparker Elektrika boltjá. nak, amelyet viszont az Arany Bárány szálló épületéből kiköltöző divatház szorít ki a helyéről. A város központi magja épül és szépül a Zalagerszegi Állandó Színház letelepítésével kapcsolatban is. A Pázmány Péter utcában már a befejező munkálatokat végzik azon a 34 garzonlakásos házon, amely december 15. után a színház művészeinek ad otthont. A Kossuth Lajos utcában befejeződött a szerkezet építése a 30 lakásos épületnek, amelyben a színház családos tagjai laknak majd. Ez az épület a jövő év május 31-én már beköltözhető lesz. A földszintjén Ofotért üzlet és a Sa- baria Cipőgyár mintaboltja kap helyet. A Megyei Művelődési Központban, amely átépítésével a színház otthona iesz, már a műszaki berendezések szerelésé, nél tartanak, így minden remény megvan arra, hogy a 83—84-es színházi évadot már új, véale- qes helyén kezdheti meg a Zalaegerszegi Állandó Színház. A zalai megyeszékhely városi rangra emelésének 100. évfordulójára készül. 1885. május 13-án nyilvánították uavanis Zalaegerszeget —, amely különben 1732 óta a megye székhelye — rendezett tanácsú várossá. A centenáriumról — a városi tanács határozata értelmében — méltó ünnepségekkel emlékezik meq a város, s például felállítják a Dísz-téren azt a művészi szökőkutat, amelynek tervezésére országos kéozőmű- vészeti pályázatot írtak ki. Hári Sándor Elkészül a Festetics-kastély ■ Fejlesztések 1983-ban ■ Hatpályás teniszstadion Keszthely ritka státuszát a Balaton határozta meg. Szó szerint: nemzetközi üdülő-kiránduló szervező központ. Ebből aztán egyenesen következik. hogy a közel 23 000-es lélekszámú város lakóinak fele az idegenforgalommal kapcsolatos munkakörben dolgozik, s hogy a 687 szállodai szoba és a két kemping mellett a fizetővendég-szolgálat segítségével tudnak évente közel egymillió vendégéjszakát biztosítani. Mint azt dr. Fedor József, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára említette, ez fogalmazza meg legfőbb céljukat, az igények maradéktalan kielégítését. Persze e mellett a nyaranta 100 000-essé duzzadó város lakóira is gondolni kell. A város vízellátása a balatoni régionális rendszer segítségével megoldott: jó minőségű karsztvizet isznak a keszthelyiek. A szennyvízhálózatcsatornázás nagy gond : 40—45 százalékos. A szennyvíztelepet nemrégiben bővítették 2000-es- ről 6000 köbméteresre, s további bővítését tervezik. Acél: egy csepp szennyvíz se follyon a Balatonba. Az idén átadtak egy szogláltatóházat — ABC, vegytisztító, fodrászat, kozmetika, gyógyászati segédeszközök —, a Georgikon éttermet, a Martinovits utcai ABC-t, először üzemelt magánkemping. A magánerőre amúgy is nagyon számít a város: 340 kisiparosa, 98 magánkereskedője van, jelentős továbbá a magánerős vendéglátás. Jövőre folytatódik a Gaga- rin-lakótelep építése, megkezdik egy új 16 tantermes iskola építését, s átadnak egy 100 személyes óvodát, épül a 8 tantermes kisegítő iskola, s új húsáruházát nyitnak május 1-én. Az idegenforgalmat is szolgáló 6 pályás teniszstadion létesül 1983-ban — a Balatoni Intéző Bizottság forintjaiból. A helybelieknek is jó hír: a Festetics-kastély tatarozása előreláthatólag 1983 végére— 1984 elejére befejeződik, s ismét régi pompájában fogadhatja a látogatókat. Hasonlóképpen öröm: a kikötő portáján álló „Hullám"-fogadó és vendéglő 6 évi korhadás után — ennyi ideig volt bezárva — rövidesen ismét megszépül. Egy közös vállalkozás vette bérbe, s adja majd vissza eredeti fényében. A keszthelyi öböl — örökzöld téma. Kotrása jövőre folytatódik. A tervek szerint a kikötőhöz vezető mólót is át kell építeni a víztisztaság-vízmozgás érdekében: a zárt gát helyére lábakon álló móló kerül. Ugyanakkor megkezdődik o vízpart „kisajátítása”. Úgy terA Festetics-kastély rézkupoláját tatarozzák az építők vezik a tanácson, hogy a vasútvonal és a víz által határolt sávot teljes egészében közösségi célokra fogják „felszabadítani" — sétányok, parkok, játszóterek várják majd a holnap üdülőit. Az idegenforgalmi szezonzárás Keszthely számára nem jelent téli álmot: a pezsgő kulturális élet központja a Festetics-kastély — itt van a'városi könyvtár és a zeneiskola —, a Goldmark Károly Művelődési Központ — a színházban például december közepén több előadást tart a Pécsi Nemzeti Színház is —, fogadja látogatóit a Balatoni Múzeum, a Georgikon Majormúzeum. Kozma Ferenc Két vasutas nézegeti a hosszú asztalra kirakott könyveket, a fiatalabb azt mondja: „Az jó ott nézd csak, Amadó, Jorge Amadó könyve ... Vedd csak meg ..." A könyv ugyan szokatlan „portéka" egy vásárcsarnokban, ahol az emeleten edényektől kezdve, pulóverekig, zoknikig, felöltőkig és egyéb — „turkáló-rendszerben” ömlesztett — áru kapható mérsékelt áron, továbbá lent kétezerhétszáz négyzetméternyi területen alma, káposzta, retek, burgonya, zöldség, gomba, virág, nyershús és sült hurka-, kolbász, paprika-savanyúság és a jóég tudja még mi kapható, szóval a könyvárus sem fizet rá itt a lépcső aljában, közvetlenül a bejáratnál. November vége lévén — vagy annak ellenére — még most is színes a fedett piac, pontosabban a pécsi vásárcsarnok. Hogy hány ezer ember fordul meg naponta, de főként szerdán és szombaton a csarnokban, azt nehéz lenne csak felbecsülni is. Mindenesetre, ha nagy a Vásárcsarnok és árak felhozatal — márpedig az — akkor van vásáló tömeg is. A birkahús — amely hosz- szú évekig keresett áru volt — ma már szinte mindig megtalálható a húsos pavilonok pultjain. Gomba sem volt még novemberben olyan sok mint az idén. Császár Lajos csarnok-igazgató mondja, hogy megyénkén kívül még Zalából, Somogybái is ideutaznak a gombáárusok. — Megéri e nekik ilyen nagy távolságról utaztatni a gombát? — Autóval kosárszámra hozzák és így kifizetődik, hiszen harminctól—nyolcvan forintig változik az erdei gomba ára. Sokat kell hajladozni érte az erdőben ... „Frissen pörkölt szotyi es puki!” — olvasom a kartondarabra firkantott szöveget. Szinte rejtély, hogy a zsákszámra feltornyozott napraforgómag és pattogatott kukorica az utolsó szemig elkel, mire este a csarnok zárja kapuit. A déli oldalon lévő kis pavilonok egyikében üvegtartályokban tárolt savanyúságot árusít Bakonyi Gyuláné (Pécs, Rudas L. utca), aki sajót- kezüleg dolgozta fel a karfiolt, cseresznyepaprikát, feferónit, káposztával töltött paprikát, egyéni recept szerint. — Sok munka volt vele, míg mások a nyáron napoztak, én a télire-valóval dolgoztam napestig. Sturm Jenő, kiskereskedő szép és tiszta áruval érkezik naponta, bérelt standjára: zöldség, gyümölcs, káposzta, — ez a slágen és persze van még paprikája és paradicso.— Az a bosszantó, hogy némely vásárló a még drága primőr paradicsom között úgy válogat, hogy megnyomkodja, belemélyeszti a körmét aztán odébb dobja. Nem csak ő, hanem a többi — autóval rendelkező — kiskereskedő is panaszolja, hogy árut szállító kocsijukkal nem tudnak hova beállni a csarnok mentén. A tanács ugyan kijelölt a vásár dolgozói részére egy ingyenes parkolót, de ahol csupán hét darab kocsi fér el; a kijelölt területet szinte mindennap idegenek foglalják el. A kiskereskedők — mi mást tehetnének — a fizetett parkolóba állítják kocsijukat napi harminc-negyven forintért. Az autóparkoló-díjbeszedők hajthatatlanok. Gyakran hallani: a pécsi piac drága. Császár Lajos igazgató és egyik munkatársnője a KSH-tól lekért adatok alapján ezt a hírt cáfolják. Joggal. 1982. első félévében a zöldség, baromfi és a gyümölcs ára — az említett sorrendben — a következő volt: Pécs — 35.15 Ft, 46.40 Ft, 27.47 Ft. — Budapest: 34.54 Ft, 55.33 Ft, 30.11 Ft. — Miskolc: 31.33 Ft, 54.88 Ft, 25.92 Ft. — Debrecen: 38.95 Ft, 54.32 Ft, 31.44 Ft. — Győr: 37.82 Ft, 64.85 Ft, 37.22 Ft. Szeged: 26.30 Ft, 47.34 Ft, 20.62 Ft. Ezekből kiderül, hogy Szeged piaca a legolcsóbb (az alföldi nagyváros övezete ontja a sok zöldséget, gyümölcsöt, baromfit) de a pécsiek sem panaszkodhatnak, bár a vásárcsarnok statisztikusai és szakemberei szerint az idei árak — minden mást megelőző évekhez viszonyítva — az idén magasabbak voltak. A közlekedési díjszabások meredek változása kihatott az árakra. R. F. gyan is kell világszínvonalon termelni. A kisüzemi módszerekkel előállított Bakony gyújtógyertya mór rég elavult, a veszprémieknek évek óta csak veszteséget hozott, dönteni kellett, abbahagyják, avagy korszerűsítik a gyártását. Az utóbbi mellett döntöttek, s társul olyan céget választottak, mely licencét és berendezéseit már a világ számos országában eladta. A szerződés szerint az angol cég folyamatosan ellenőrzi a gyújtó- gyertyák minőségét, s csak kifogástalan minőség esetén engedélyezi a KLG márkajelzés használatát. Ennek megfelelően 36 millió forintos költséggel létrehoztak egy ellenőrző laboratóriumot, benne a hőér- tékvizsgáló berendezéssel, amilyenből a világon mindössze huszonegyet használnak. Hogy mit jelent a kifogástalan minőség? Tízezer gyújtógyertya közül legfeljebb egy darab lehet hibás. A felfutóban lévő üzemben a tervek szerint 1984-ben már 10 millió KLG-gyújtógyertyát gyártanak, felét a hazai piacra, felét tőkés kivitelre. Sikeres beruházásról van szó tehát: keményvalutát hoz, egyben keményvalutában fizetendő importtól mentesíti az országot. S hogy mit tud a KLG gyújtó- gyertya? Négyütemű motoroknál 15 ezer kilométerig, kétütemű motoroknál 8 ezer kilométerig nem gond a gyújtás, azt követően ajánlatos csak cserélni a gyertyát. Tíz forint körüli áron hozzák majd forgalomba. Ha Camembert sajt, akkor az idehaza csakis a Veszprémi Tejipari Vállalat! Veszprémi kitekintésünk során a korszerű tejüzemet is útbaejtettük, ahonnét újdonsággal szolgálhatunk: a Bakony és a Tihany Camembert sajtok után megszületett a Séd brie, köszönhetően a vállalat műszakijai és mikrobiológusai újító kedvének. A Séd brie vegyes érleléssel készült sajt, amikor is az íz kialakításánál egyaránt szerepet kaptak a tejsav baktériumok és a Camembert sajtokra jellemző, vastag fehér bundát képező nemes penészek. Megtudtuk, Camembert sajtjainkat a franciák is ismerik, s csak ámulnak-bá- mulnak, az a bizonyos fehér bunda a veszprémiek sajtján hosszabb idő után sem barnul meg. A Séd brie sajtot köralakú ■ kartondobozba csomagolták, egy-egy dobozban négy 12,5 dekás szelet található, egy- egy szelet ára 10 forint 20 fillér. Reklámhadjáratot szándékosan nem indítottak, az új sajt egyelőre veszprémi és budapesti élelmiszerüzletekben kapható. Arra számítanak, a „suttogó propaganda" inkább megteszi a hatását. Nálunk ez a fogás mindenesetre bevált, a Séd brie-t megízleltük, s nyilvánosan tanúsíthatjuk, kitűnő ízű, sikere lesz. Remélhetően viszontláthatjuk hamarosan a baranyai élelmiszerüzletekben is. Miklósvári Zoltán Augusz-házi zenés esték Szekszárdon vasárnap ismét megkezdődött az Augusz-házi zenés estek új évadbeli hangversenysorozata. A Liszt Ferencet Szekszárdon többször vendégül látó Augusz Antal báró egykori palotájában, a Liszt Fe: renc Állami Zeneiskolának ma otthont adó, a város szívében lévő tornyos épületben időközönként vasárnapi hangversenyeket tartanak az intézet művésztanárai. Az árkádos épület hangversenytermében tartják december 8-án a Liszt-társaság szekszárdi csoportjának klubnapját Hétfői □
