Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-27 / 326. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIX. évfolyam, 326. szám 1982. november 27., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Budapestre érkezett az NSZK külügyminisztere Megkezdődtek q tárgyalások Kádár 1 ános fogadta Hans-Dietrich Genschert Púja Frigyes külügyminiszter meghívására pénteken reggel hivatalos látogatásra Budapest­re érkezett Hans-Dietrich Gen­scher, a Német Szövetségi Köz­társaság külügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi repülőté­ren Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Kővári Péter, hazánk NSZK-beli és Norman Dencker, az NSZK magyarországi nagy­követe. Délelőtt a Külügyminisztérium épületében megkezdődtek a hivatalos külügyminiszteri tár­gyalások. A megbeszélésen amelyen részt vettek a két kül­ügyminiszter kíséretében lévő személyiségek - a felek átte­kintették hazánk és az NSZK kapcsolatainak alakulását, vala­mint a kölcsönösen érdeklődés­re számottartó nemzetközi kér­déseket. Ezt követően Lázár György, a Minisztertanács elnöke hiva­talában fogadta a bonni dip­lomácia vezetőjét. Az eszme­cserén részt vett Púja Frigyes, Kővári Péter és Norman Den­cker is. A kormány elnöke és Hans-Dietrich Genscher a két­oldalú kapcsolatokról tárgyalt, különös tekintettel a gazdasá­gi együttműködés továbbfej­lesztésének lehetőségeire. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pén­teken délben, a KB székházá­ban fogadta Hans-Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét. A szívélyes légkörű találko­zón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, elsősorban az európai béke és biztonság idő­szerű kérdéseiről, valamint a mogyar-NSZK kapcsolatokról. Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Hans-Dietrich Genschert, az NSZK külügyminiszterét. A találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, Kővári Péter, hazánk NSZK-beli nagy­követe, valamint Norman Den­cker, az NSZK magyarországi nagykövete. Délután a Külügyminiszté­riumban folytatódtak a hivata­los tárgyalások. Ezt követően Hans-Dietrich Genscher a Hil­ton szállóban találkozott a ma­gyar és a külföldi sajtó képvi­selőivel. A sajtókonferenciát követően Púja Frigyes díszva­csorát adott Hans-Dietrich Genscher tiszteletére a Külügy­minisztérium vendégházában. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Az alkotmány 22. paragrafu­sának (2) bekezdése alapján ez országgyűlést 1982. decem­ber 16-án, csTTtörtökön 10 órá­ra összehívta. A Miniszterta­nács javasolja, hogy az ország- gyűlés tűzze az ülésszak na­pirendjére a Magyar Népköz- társaság 1983. évi költségveté­séről szóló törvényjavaslatot. A Budapest főváros 41. szá­mú választókerületben 1983. ja­nuár 29-re időközi országgyű­lési képviselőválasztást tűzött ki. Az Elnöki Tanács határoza­tot hozott a Magyar Népköz- társaság és az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kö­zött megkötött barátsági és együttműködési szerződés meg­erősítéséről. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke beszámolt a Ku- vait államban tett hivatalos lá­togatásáról. A testület a be­számolót elfogadta, és megál­lapította, hogy a látogatás és a tárgyalások hasznosak vol­tak, ráirányították a figyelmet az együttműködés új területeire, s elősegítik a kölcsönös kap­csolatok erősítését és több­irányú fejlesztését. Az Elnöki Tanács a Minisz­tertanács előterjesztése alapján törvényerejű rendeletet foga­dott el kötvény kibocsátásáról. Az új jogszabály elősegíti a népgazdaságban megtakarított pénzeszközök rugalmas és ha­tékony felhasználását, szabad áramlását és kiegészítését. A jövőben az állam mellett — megfelelő feltételek esetén — a tanácsok, a bankok, a pénz­intézetek, a biztosító intézmé­nyek, a takarékszövetkezetek, valamint a gazdálkodó szer­vezetek is bocsáthatnak ki köt­vényeket. Általában pénzinté­zetek bonyolítják le és gazdál­kodó szervezetek vásárolhat­ják meg a kötvényeket. A la­kosság részére csak helyi kö­zösségi létesítményeket ered­ményező beruházásokra, vagy például lakásépítés, telekkiala­tőségeit. Részletesen szabályoz­za az eljárásjogi kérdéseket, az egészségügyi szervek, az ügyészségek, a bíróságok fel­adatait és az intézetből való elbocsátást követő utógondo­zással összefüggő tennivaló­kat. A tudományos továbbképzés elősegítése céljából az Elnöki Tanács módosította a tudomá­nyos minősítésekről szóló 1970. évi 9., valamint a felsőoktatási intézményekről szóló 1962. évi 22, számú törvényerejű rendele­tet. Az Elnöki Tanács ugyancsak módosította a társadalombiz­tosításról szóló 1975. évi II. tör­vényt. A módosítás szélesíti an­nak lehetőségét, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetek tag­jai családi pótlékban részesül­jenek. Ezen kívül meghatároz­(Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozott a KNEB Pénteken ülést tartott a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság. A KNEB a Minisztertanács felkérése alapján megvizsgálta a területfelhasználás tervszerű­ségét és az építési fegyelmet a Balaton üdülőkörzetében. A Somogy, Veszprém és Zala me­gyei NEB bevonásával lefolyta­tott vizsgálatban több mint 400 népi ellenőr vett részt. Elsősor­ban azt mérték fel, hogy a ha­tóságok milyen intézkedéseket tettek a területfelhasználás tervszerűbbé tétele, a belterü­letek növekedésének megaka­dályozása, a partvonal kö­zösségi célú kialakítása, a zártkertek tájjellegű mezőgaz­dasági hasznosítása, az építési tevékenységből származó táj­rombolás megszüntetése érde­kében, s a döntések nyomán milyen eredmények születtek. A KNEB értékelte a jogszabályok és a felsőszintű határozatok végrehajtásának helyzetét, és hctásukat az állampolgárok, a közületek építési fegyelmének alakulására. A népi ellenőrzés tapaszta­latait megvitatta a Somogy, Veszprém és Zala megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága, va­lamint a Balatoni Intéző Bi­zottság is. A KNEB a vizsgá­latról készített összefoglaló je­lentést elfogadta és azt a Mi­nisztertanács elé terjeszti. Interjú megyénk lakásgazdálkodásáról (3. oldal) A közlekedési akcióhónap tapasztalatai (5. oldal) Koszorúzási ünnepségek Mohácsén (13. oldal) űz állami gazdaságok nagy gondja Háromezer hektár föld cseréje indokolt Tagoltak a területek, nagyok a szállítási távolságok Megyei tanácskozás a föld- használatról A területhasznosítás, a föld- rendezés és a földcserék ed­digi tapasztalatairól és az ez­zel kapcsolatos további felada­tokról tanácskoztak csütörtö­kön Pécsett, a Megyei Taná­cson a Baranya megyei állami gazdaságok és az érintett ter­melőszövetkezetek vezetői. Lukács Béla, az Országos Földügyi és Térképészeti Hiva­tal földhasználati főosztályve­zetője az országos helyzetet vázolva elmondta, hogy az el­múlt időszakban évente 50 000 hektár, öt év alatt 250 000 hek­tár földet cseréltek el az ál­lami gazdaságok a termelőszö­vetkezetekkel, illetve az egyé­ni termelőkkel. A földcserék cél­ja, hogy a túlságosan tagolt; szétszórtan lévő állami gazda­sági földeket a szállítási távol­ságok csökkentése céljából tömbösítsék. A hatékonyabb földhasználat gyorsabb ütemet kívánna, a földcseréket a területen lévő termelési létesítmények átvétele lassítja. Baranyában a földcserék va­lószínűleg az évszázad végéig elhúzódnak majd a mostani ütemet alapul véve, mutatott rá dr. Berkes György, a Megyei Földhivatal vezetője. A tsz-ek földjei általában egy tömbben vannak, az állami gazdaságo­ké annál tagoltabbak. Különö­sen vonatkozik ez a pécsi, a szentlőrinci és a szigetvári gaz­daságra. Ezekben 70—80 kilo­méterre esnek egymástól a leg­távolabbi földterületek, sok be­ékelődő termelőszövetkezettel. A megyében 1976 óta 1162 hektár föld cseréje történt meg 23 nagyüzem között, s 1990-ig további 3000 hektár földcsere végrehajtása lenne nagyon in­dokolt. S bár a földcserék kér­dését a megyei irányítószervek állandóan napirenden tartják, a csere végrehajtása kizárólag az érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján történ­het. Gyakran több lépcsős, hár­mas cserére van szükség, s mindez lassítja a munkát. Jól oldja meg földcseréit a Bikali Állami Gazdaság és a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát. Ez utóbbi például ez év végéig újabb 200 hektár földjét cse­réli el Erdősmárokon a geresd- laki tsz-szel. A Villányi Borkom­binát a siklósi tsz-szel cserél el 150 hektár földet. Nagyon korrekt földcseréket bonyolított le már eddig a Szi­getvári Állami Gazdaság, mint arról Kasó József igazgató tá­jékoztatta a résztvevőket. A szigetvári tsz-szel 63 hektár, a szentlászlói tsz-szel 1400 hektár földjüket cserélték el úgy, hogy 1,5 millió forint értékű terme­lési létesítményt átadtak a szö­vetkezetnek, és 300 hektárral csökkent a gazdaság földterü­lete. Cserébe létrehozták a kis- hárságyi kerületet egy tömb­ben, ahol most sokkal haté­konyabban tudnak termelni. További földcseréket terveznek Görösgal, Szentmiklós térségé­ben, az 500 hektáros Csata­helyhez viszont a terület nagy értéke és az ott működő 40 millió forintos tojótelep miatt ragaszkodnak. A Pécsi Állami Gazdaságnak 2000 hektár földcserére lenne szüksége, de reálisan csak 660 hektárra gondolhatnak, muta­tott rá Cser László igazgató. Céljuk, hogy a tömbös gazdál­kodást még területveszteség árán is kialakítsák. A Szent­lőrinci Állami Gazdaság is há­rom tömböt akar kialakítani. Az 1140 hektáros területből eddig mindössze 236 hektárt tudtak elcserélni. Jelenleg is tárgya­lásban vannak a környező ter­mel őszövetkezetek kel. — Rné — kítás érdekében bocsátható ki kötvény, amelyet az állampol­gárok személyes döntésük alapján vásárolhatnak meg. Az Elnöki Tanács módosítot­ta a szövetkezetekről szóló 1971. évi III, törvényt, A szövet­kezeti jogszabályokat 1977-ben korszerűsítették. Az általános fejlődés és különösen a gyor­san változó gazdasági körülmé­nyek ismét felvetették a jogi szabályozás továbbfejlesztésé­nek szükségességét. A mostani korszerűsítést a szövetkezetek gazdasági önállóságának erő­södése, gazdasági körülmé­nyeik differenciálódása, s a szövetkezeti kongresszusok ha­tározataiban megfogalmazott javaslatok is indokolták. Ezeknek megfelelően az El­nöki Tanács módosította az ipari szövetkezetekről szóló 1971, évi 32., a takarékszövet­kezetekről szóló 1978. évi 22., a lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12., a fogyasztási, ér­tékesítő és beszerző szövetke­zetekről szóló 1971, évi 35. szá­mú törvényerejű rendeleteket és a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezé­seit. Hatályon kívül helyezte az Elnöki Tanács az alkoholisták kényszergyógykezeléséről szóló 1974. évi 10, számú tvr-t, és újólag átfogóan szabályozta, korszerűsítette az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelé­séről szóló rendelkezéseket. Előzetesen a jogszabály-terve­zetet az országgyűlés illetékes bizottságai megvitatták. Az új jogszabály mind a polgári, mind a büntető bíróság által el­rendelt intézeti gyógykezelésre vonatkozik. Az ilyen intézkedé­sek célja — a gyógyításon túl — az alkoholista családjának, lakó- és munkahelyi környeze­tének védelme. A törvényerejű rendelet meghatározza a köte­lező intézeti gyógykezelés el­rendelésének feltételeit, a ke­zelés végrehajtásának módját, illetve megszüntetésének lehe­Oj épületszárnnyal bővítette varrodáját az Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat bőrruházati üzeme Kertvárosban. A már L meglévő épületben szociális részt alakítottak ki. Az új varroda ban 40 munkás egy év alatt 35 millió forint értékben állit elő különféle bőrruházati termékeket. (Cseri László felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom