Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-24 / 323. szám

1982. november 24., szerda

Dunántúli napló

3

Dobsáék új lakásban

A lakásigénylés rendje és megújítása Pécsett

A Magyar Közlöny 1982. évi október 7-i, 61. számában kerültek kihirdetésre azok a jogszabályok, amelyek módosították a lakásgazdálkodással, a lakásépítéssel és fenntartással kapcsolatos jogszabályokat, továbbá korszerűsítették és fejlesztették a lakáselosztás rendszerét.

Ezen jogszabályok közzétételét követően alkotta meg Pécs m. város Tanácsa a lakásgazdálkodásról szóló 1982. évi 2. számú tanácsrendeletét,

amelyben szabályozta a lakásigénylések megújításának, benyújtásának és nyilvántartásba vételének rendjét, továbbá a lakásgazdálkodás és elosztás helyi szabályait.

Pécs m. város Tanácsa V. B. igazgatási osztálya a most meginduló cikksorozatban kiván tájékoztatást adni a lakásgazdálkodás helyi szabályairól, és ennek keretében jelen cikkben a lakásigénylés rendjéről és megújításának lehetőségeiről.

E

gy éve adtunk hírt arról, hogy Pécsett a mozgás- sérültek éve alkalmából döntés született: évente 2—3 olyan különleges lakást építenek, amit rokkantkocsihoz kötött mozgássérültnek adnak. Az első lakások elkészültek, az egyikbe beköltözött Dobia Sándor és felesége — az ő jogán — a négyéves Sanyi gyerekkel.

Lvov-Kertvátosban, a Szikora Imre utca egyik tízemeletes épületének a földszintjén két lakást alakítottak át a különleges célra. Az átalakítás úgy értendő, hogy már a tervet módosították, s ennek megfelelően a panelelemeket hogy a lakás a lehető legjobban szolgálja majdani gazdáját. A földszinten, a hivatalos főbejárat mellett, oldalt egy „kiskaput” nyitottak, amihez enyhe lejtésű, U-alakban kanyarodó rámpa vezet A kétszekciós épület földszintjét egybenyitották, hiszen itt két lakás van egymás mellett A lakások önmagukban is mások, mint a többiek. Dobsáéké másfél szobás. De milyen? A szokottnál szélesebb a küszöb nélkülj bejárati ajtó, de ilyen a lakás valamennyi belső ajtaja is. A legszembetűnőbb különbséget a fürdőszoba mutatja. Itt a két mellékhelyiség egyben van, s akkora, hogy kényelmesen mozoghat bent Dobsáné a kocsival. Kapaszkodó van a falba építve a WC mellett, a fürdőkádnál, s egy külön kapaszkodó kar lóg a mennyezetről is a kád fölé.

A Dobsa-házaspár mindkét tagja mozgássérült. A férj késve kapta a szérumot, az asszony meg azért, mert egyáltalán nem kapott. Dobsa Sándor mozgékony, a gyermekparalizis szem- mellátható nyomokat hagyott rajta, de nem végzeteseket. Az asszony járógéphez és tolókocsihoz kötötten él, mozgásában korlátozott, segítségre szorul. A férj műszerész a DÉDÁSZ-nál, s most gépkocsivezetés tanulására készül, mert tavaszra ígérték a Trabant Hycomatot. Az asszony a háztartást látja el és a szociális foglalkoztatónál bedolgozó.

Milyen a lakás, megfelelő-e

a használatban? Több mint egyhónapi tapasztalatainak a közreadására biztatom Dobsá- nét. Előbb azonban megkérdem: jártak-e nála, amióta beköltöztek, hogy minden rendben van-e? Dobsáné nehezen áll rá, érthetően, hiszen úgy érzi: nem illik kritizálni az emberségből kapott lakást. De megérti: ez esetben az ő észrevételei segíthetnek abban, hogy a következő lakások „test- reszabottabbak” legyenek.

Méltánylandó észrevétel — s magam is látom, mennyire igaz —, hogy a mosogató úgyszólván használhatatlan annak, aki tolókocsiban ül. Dobsáné bemutatja: oldalról áll a kocsival a mosogatóhoz, félrefordul és erőlködve nyújtózik bele a neki vállmagasságnál is fentebb lévő tálba. „Ha alacsonyabb lenne és nem lenne ajtaja, rendesen melléállhatnék, könnyebb lenne a munka .. Aztán mutatja, milyen körülményes az ajtókkal bánni: többszöri odaállássa-l sikerül az egyszeri csukás, pedig csupán egy pótfogantyún múlik, hogy egyetlen mozdulat is elég legyen. Aztán a fürdőszoba ... „Szép a sok kapaszkodó, de én csak a mennyezetit tudom használni, mert a többi mind balkézre van...” Mutatja a bal karját, .amit ugyan rendesen tud használni, de vékonyabb a másiknál és nincs is benne annyi erő. Még egy apróságot mond, ami persze csak nekünk az. Hiányzik a fürdőszobában egy lefolyó. Én magyarázom, miért nincs a paneles fürdőszobákban ilyesmi, ő meg azt, hogy milyen körülményes kiönteni a mosás után a gépből leeresztett vizet. Azt értem, miért nincs lefolyó a többi fürdőszobában, de azt nem, hogy miért ne lehetne itt, a földszinti lakásban, ahol nem gyári a fürdőszoba, egy külön lefolyót is csinálni.

A

z életükről faggatom Dobsáékat, s egy olyan világ tárul elém, ami a mozgásában nem korlátozott ember számára ismeretlen. Már az is, hogy ennek a kocsihoz kötött fiatalasszonynak mit kell

birkóznia az egyébként kényelmes lakás említett apróságaival. S hogy még az ablakmosás is gondot jelenthet: Dobsáné érthetően nem vállalkozhat ilyesmire, de a férje sem, mert bármennyire is mozgékony, egy székre vagy létrára állni már számára is elbizonytalanító valami. A jövedelem. Dobsa Sándor 2900 körül keres, az asz- szonynak 1900 a rokkantnyugdíja (mozgássérültnek rövid idejű munkaviszony is elegendő a nyugdíjhoz), a szociális foglalkoztatóban kapott kereset pedig százforintokban mérhető. Mit is csinál? A férj előszedi a munkát: kesztyűgyári címkék, amikbe zsineget kell fűzni. Mennyit is kap? Darabonként 0,3 fillért. „Nem vagyok én értelmi fogyatékos ..tör ki egy pillanatra, aztán amikor kérdem, hogy más munkát tudna-e végezni, felpanaszolja, hogy az emberek — úgy látja — nem szívesen veszik a nyakukba a mozgássérülttel járó vélt gondot. „Pedig bennem azért van akarat, tárnit én elhatározok, azt meg is csinálom!” Próbáljuk sorra venni, mire is vállalkozhatna. A pénztárosságot említi, ehhez lenne kedve is, csak az kellene, hogy valahol úgy alakítsanak át egy pénztárosfülkét, hogy ő beférjen a tolókocsival. De sokkal jobbnak látszik a másik. Mondja, hogy Budapesten, az intézetben majdnem leérettségizett (a negyedikről az osztályvizsga megvan, a többit „elvitte" a házasság) és van gyors- és gépírói képesítése. Kérdem, hogy erre nem gondolt-e? Nincs írógépe, meg azt sem tudja, hogyan foghatna hozzá. De a gondolat tetszik. Milyen más lenne itthon gépírni, mint fűzö- getni a cérnát a címkékbe. „Talán többet lehetne vele keresni is..." Vajion volna-e partner —. vállalat? intézmény? — aki munkát tudna adni neki? Az egerági Horváth Laci jut az eszembe, akire a róla írt riport nyomán „akadtak rá” , a kesztyűgyáriak. Vajon ki talál rá Dobsa Sándornó mozgássérült gyors- és gépíróra?

Hársfai István

A lakásügyi jogszabályok módosítása következtében változtak a lakáshoz jutás lehetőségei, az igényelhető lakásellátási formák, továbbá a korábbi rendelkezésektől eltérő módon kerültek szabályozásra a lakáshoz jutás pénzügyi feltételei is. A lakásügyi hatóságnak tehát pontos képet kell kapnia arról, hogy a város területén az igénylők — figyelemmel a megváltozott körülményekre — milyen számban és milyen lakásellátási formában tartják fenn igényléseiket, továbbá milyen mértékben tudnak anyagilag is részt vállalni lakásproblémáik megoldásában.

A fenti célok megvalósítása érdekében a városi tanács az említett tanácsrendeletében akként rendelkezett, hogy az a lakásigénylő, aki 1982. december 31-én a lakásügyi hatóság által visszaigazolt lakásigényléssel rendelkezik, igénylését — illetékmentesen — 1983. január 2. és június 30-a között megújíthatja. Megújíthatók:

— a tanácsi bérlakásra, tanácsi értékesítésé (szövetkezeti) lakásra, a szervezett magánlakásépítés keretében épült tanácsi elosztási (OTP) társasházi lakásra benyújtott igénylések, továbbá,

:— azoknak az igénylőknek a | lakásigénylései, akik a lakásügyi hatóság korábbi határozata értelmében meghatározott ideig, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig lakhatnak tanácsi bérlakásban.

Mindkét esetben a lakásigénylés megújításának előfeltétele, hogy az igénylő Pécs m. város Tanácsa V. B. Hivatala Lakás- és Helyiséggazdálkodási Osztálya által visszaigazolt lakásigényléssel rendelkezzék. Ezért kérjük, hogy a lakásigények megújításakor ezt az igazolást az igénylő mutassa fel.

Nem kell megújítani a lakásigénylését annak, aki szerepel a Végrehajtó Bizottság által jóváhagyott és kifüggesztett 1982. évi lakáskiutalási és értékesítési névjegyzéken.

A lakáshoz jutás megváltozott feltételei miatt a lakásügyi hatóság új tartalmú lakásigény- | lési nyomtatványokat készít. A nyomtatványok 1983. január 2- től kezdődően az alábbi he- | lyeken vásárolhatók meg:

V. B. Hivatal ügyfélszolgálati Irodája: 1. sz. Fürst S. u. 69.; 2. sz. Kossuth tér 1—3.;

3. sz. Szigeti út 33.; 4. sz. Viktória u. 3.; 5. sz. Pécs-Vasas, Búzakalász u. 3.; 6. sz. Pécs- Hird, Zengő u. 47.

PIK Vállalat INKÖZ Irodája, Tímár u. 2.; 1. sz. Házkezelő- sége, Apaffy u. 101.; 2. sz.

Házkezelősége, Kossuth L. u.

15.; 3. sz. Házkezelősége, Garay u. 31.; 4. sz. Házkezelősége, Körösi Csorna Sándor u. 1/1.; 5. sz. Házkezelősége, Sarolta u. 2.

Amennyiben az igénylő lakásigénylését megkívánja újítani, a fenti helyeken a lakásigénylőlapot 2 példányban megvásárolhatja. Kitöltését követően az igénylőlapokat

— vagy Pécs m. város Tanácsa V. B. Hivatala Lakás- és Helyiséggazdálkodási Osztályán (Kossuth tér 1—3.);

— vagy a PIK Vállalat IN- KÖZ Irodájánál (Tímár u. 2.) kell az igénylőnek bemutatni, ahol azt átvizsgálják és az igénylőlap záradékolásával igazolják, hogy az igénylő az általa igényelt lakásellátási formában az igénylőlapra beírt adatok alapján lakásra jogosult, továbbá az igénylőlapra ráírják a fizetendő lakásigénylési letét összegét.

Ezt követően az igénylőnek fel kell keresnie személyesen az OTP Kossuth L. u. 11. szám alatti fiókját, ahol á két igénylőlapot az erre kijelölt helyen le kell adnia.

A letéti díj befizetését a fiók pénztára mindkét igénylő* lapon igazolja, majd az igény, lőlapokat és a lakásigénylés.i letét befizetéséről szóló nyugtát átadja az igénylőnek. Az így igazolt igénylőlapokkal ismét fel kell keresni a már fentebb említett két szerv valamelyikét, ahol megtörténik az igénylőlap egyik példányának átvétele, majd a későbbiekben a megújítás visszaigazolása. A lakásigénylési letéttel következő cikkünk foglalkozik részletesen.

A lakásigénylések megújításával kapcsolatban az alábbiakra hívjuk fel az igénylők figyelmét:

Ha az igénylő az igényelt lakásellátási formára jogosult, és az igénylőlapot helyesen kitöltötte, továbbá az igénylési letétet befizette, a lakásügyi hatóság a lakásigénylést nyilvántartásba veszi és erről az

igénylőt értesíti. A lakásigénylés megújításának nyilvántartásba vételekor a folyamatos igényjogosultság kezdő időpontjául o korábbi tanácsi igénylés benyújtásának időpontját fogja a lakásügyi hatóság figyelembe venni.

Az 1982, évi 2. számú tanácsrendelet részletesen tartalmazza, hogy a lakásigénylő vagyoni, jövedelmi és szociális körülményei alapján milyen lakásellátási formára tarthat igényt. Amennyiben az igénylő az általa megjelölt lakásellátási formában nem jogosult lakásjuttatásra, erre a lakásügyi hatóság, vagy az INKÖZ Iroda figyelmét fel fogja hívni.

Ha az igénylő a figyelmeztetés ellenére igénylésének megújítását az eredetileg kért lakásellátási formára tartja fenn és igénylését a jogosultságának megfelelő formára nem változtatja meg, a lakásügyi hatóság igénylésének megújítását határozattal törli.

Ha az igénylő vagyoni, jövedelmi és szociális viszonyai alapján a tanácsi lakáselosztás keretébe tartozó egyik lakósel- látási formában történő lakásjuttatásra sem jogosult, a lakásügyi hatóság a lakásigénylés megújítását határozatában megtagadja.

A határidőben meg nem újított korábbi lakósigénylést a lakásügyi hatóság nyilvántartásából törli. Az igénylés megújítására megállapított határidő elmulasztása esetén a lakásügyi hatóságnál igazolási kérelmet lehet benyújtani.

Házastársak, valamint legalább egy éve együttélő élettársak, csak együttesen újíthatják meg igénylésüket. Önálló lakás hiánya miatt külön lakó házastársak úgyszintén csak együttesen nyújthatják be lakásigénylésük megújítását.

Ha az igénylő megváltozott életkörülményei folytán másik lakásügyi hatóság működési területén kíván lakást igényelni, a lakásigénylés megújításakor kérheti, hogy a korábbi, Pécsett előterjesztett lakásigénylését a V. B. Hivatal Lakás- és Helyiséggazdálkodási Osztálya az általa megjelölt másik lakásügyi hatósághoz továbbítsa.

Dr. Tallián Frigyes

főtanácsos osztályvezetőhelyettes

lllllMIMIIIIBM|j|Ílttiiq:Íg»orr<ol nyugdíjba

Tóthpál Zoltán

Ha kell, ma is nyeregbe száll

Azon kevesek közé tartozik, akik a traktor nyergében érték meg a nyugdíjkorhatárt. Negyedszázadon át zötykölődött a különféle traktorokon, míg az idén, betöltve hatvanadik életévét, úgy érezte, elég volt. Tóthpál Zoltán halk szavú, csendes- amúgy jőkedélyű és a volt vezetői szerint roppant kötelességtudó ember. Rá bármikor bármiben lehetett számítani.

— Végleg abbahagyta?

— Nem. Ha szükség van rám és még bírom, bármikor traktorozok. Tavasszal is besegítettem a kukorica vetésbe. Meszesedett a gerincem, fáj a nyakam, a vállam nem nagyon hagy aludni. A gyomrommal hálistennek nincs baj. Tudtam, hogy a traktorozás kikészíti a gyomrot — arra nagyon vigyáztam. A reumatikus panaszok vesznek gyakran elő. Gyerekkorában szeretett bele a gépekbe. Nagyapjánál a cséplőgép körül sündörgött, ahogy tehette. Életre szóló — sőt meghatározó — élményt jelentett, amikor az amerikai Wallis traktorra felengedték, és engedték is neki egy kicsit, hogy

vezethesse. Aztán az építőiparban tett vargabetű után lett traktoros a szentlőrinci gépállomáson- negyedszázada.

— Milyen traktorokat vezetett?

— Kormos Hofherral kezdtem, az kirázta a lelkemet. Ahhoz képest felüdülés volt a K—25-ös Zetor. Azt Szuper Ze- torral váltottam fel, majd a kis Dutra, az MTZ 50, az MTZ 80-as rakodógép következett. Az MTZ 50-ről mentem nyugdíjba. Közben rá-ráültem más traktorra is, így a nagy Dut- rát is meglovagoltam, még a

gépállomáson három nyáron át arattam SZK—4-es kombájnnal.

— Melyik gép nőtt Jegjob- ban a szivéhez?

— Mindegyik nagyon tetszett Talán a Szuper Zetor volt a legjobb.

Tóthpál Zoltán áthelyezéssel került 1962-ben a szabadszentkirályi Béke Tsz-be, mielőtt megszűnt a gépállomás. Ott Is traktoros volt, itt is az lett.

— Eleinte jobban lehetett keresni. Utolsó időben a rakodógépen átlagban megvolt a havi négyezrem. A traktoron a

szezonban volt a tisztességes pénz. de a téli műhelymunka lerontotta az átlagkeresetet. Most 3088 forint nyugdijat kapok.

Kérdéseimre így összegzi a traktoron töltött évelt:

— Egyetlen balesetem volt, a segédvezetőm a tábla végi árokba vitte a gépet, néhány töréssel megúsztam. Én voltam a hibás, minek engedtem át neki a vezetést. A szántást szerettem a legjobban, a vetést, a tárcsázást is, bár a fuvarozás kényelmesebb volt. Majdnem alkatrésze az ember a gépének, a legkisebb furcsa, idegen zajt is észreveszi- még mielőtt nagyobb baj lenne.

— Mivel tölti az idejét?

— Otthon, Gerdén együtt élünk nagylányommal, a férjével, a két kisunokával és édesanyámmal. Van egy kis

szőlőnk, a háztáji, a lúgas. Van munka. Most kezdtem hét süldővel a hizlalást, idővel azt hiszem 5—6 anyakocát tartok, az több hasznot hoz. Én vagyok a csalácii ,-ébresztőóra", mindig fél ötkor "kelek.

A gépműhely előtt hajdani gépét, az MTZ—80-ast javítják. Megkérem, üljön a nyergébe. Látszik a mozdulatain a beidegződés.

— A rászerelt KCE 4000-es rakodóval négy évig dolgoztam. Decemberben szálltam le róla. A megszokott mozdulatokat nem lehet elfelejteni. Kényelmetlen a bódéja, szűk a hely, mégis azt mondom, jó gép.

— Nagyon jó kollektívában voltam. Szépen búcsúztattak. Ha egészséggel bírnám, még néhány évig maradtam volna köztük ...

Azért maradt, ha csak alkalmi kisegítőként. Az aratás alatt a tehenészeti telep takarmá- nyos traktorosát helyettesítette- hogy az az aratást segítse, ö már nem bírja a hajtást...

Murányi László