Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-20 / 319. szám
1982. november 20., szombat Dunántúli napló 13 SAJT EXPORTRA HAJDÚBÖSZÖRMÉNYBŐL: A Hajdúböszörményi Sajtüzem a két legfontosabb termékéből, a Khaskaval és a Hajdú sajtból az idén 150 vagonnyit gyárt. Ennek 94 százalékát európai és arab országokba exportálja. Az üzem kollektívája az idén 160 millió forint termelési értéket állít elő. A képen: A + 6 C-fokos tárolókban 3—4 hónapig érik a sajt. Vita a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek helyzetéről Pénteken Miskolc-Tapolcán befejeződött a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek helyzetével foglalkozó országos tanácskozás. A csaknem kétszáz agrár és pénzügyi szakember részvételével lezajlott eszmecserén állást foglaltak amellett, hogy fokozni kell a kedvezőtlen természeti adottságok’ viszonyok között dolgozó mezőgazdasági üzemek állami, társadalmi szintű segítését. El kell érni, hogy ebbe a kategóriába tartozó csaknem 400 termelőszövetkezet megta- lá'ja a birtokában levő jelentős földterület megfelelő hasznosításának módját, meglegyen a lehetősége a módszerek alkalmazására, végső soron arra, hogy biztosítani tudja tagjainak és szakembereinek megélhetését. A tanácskozáson részt vevő szakemberek szerint egységesíteni kell az állami támogatás fe'tételeit. A figyelmet elsősorban az alapárkiegészítésre, a termelési jellegű beruházások támogatására és az eredményesen dolgozó szakemberek munkájának ösztönzésére, megbecsülésére kell fordítani. Gazdagítani kell az erős és gyengébb gazdaságok kooperációját úgy, hogy a támogató és a támogatott gazdaság egyaránt megtalálja számítását. Ezzel párhuzamosan az eddiginél jobban és differenciáltabban kell támogatni a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó üzemekben munkát, vezetői beosztást vállaló szakmunkásokat, agrár- és közgazdász szakembereket. A miskolc-tapolcai tanácskozás alapján az Agrártudományi Egyesület ajánlást készít az illetékes minisztériumok számára. Jubiláló orvosok, gyógyszerészek kitüntetése Megújult a Megyei Kórház szülészeti osztálya Jubiláló orvosokat és gyógyszerészeket tüntettek ki a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tanácsának pénteken tartott rendkívüli ülésén. Dr. Szé- csény Andor rektor köszöntőjében hangsúlyozta: a kitüntetettek szakmai és emberi helytállása tovább öregbíti az egyetem hírnevét, s arra ösztönzi az oktatókat, hogy kiemelkedő elődeik példáját követve készítsék fel a nép szolgálatára az új orvos- és gyógyszerészgenerációkat. — Büszkéik vagyunk arra — mondotta —, hogy az önök nemzedéke szakmai feladatán is túltekintve részt kért és vállalt azokból az egészségügy fejlesztését szorgalmazó társadalmi folyamatokból, amelyek végül is igazán és eredményesen csak a felszabadulás után teljesedhettek ‘ki. Elismerés és tisztelet illeti munkájukat, mert bárhol is dolgoztak, a gyógyulást kereső ember fájdalmának enyhítése mellett a társadalmi bajainkra is keresték az orvosságot. Ezután átnyújtotta a jubileumi díszokleveleket, és a karok dékánjaival együtt az egyetemi tanács nevében üdvözölte a 72, 65, 60 és 50 évvel ezelőtt diplomát szerzett orvosokat és gyógyszerészeket. Rubin-díszoklevelet Fényes Miksa gyógyszerész vett át. Vas-díszoklevelet öt, gyémántdiplomát 22, aranydíszoklevelet 55 orvos és gyógyszerész kapott több évtizeden át kifejtett értékes szakmai tevékenységének elismeréseként. A jubilánsok nevében dr. Endes Pongrác nyugalmazott egyetemi tanár, a Debreceni Orvostudományi Egyetem tudományos szaktanácsadója mondott köszönetét a díszoklevelek adományozásáért, majd dr. Babies Antal akadémikus, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke üdvözölte a jubilánsokat. Nemzetközi társadalom- tudományi díjak átadása A szocialista országok akadémiáinak társadalomtudományi alelnökeinek értekezlete az elmúlt időszakban elért kiemelkedő tudományos eredmények elismerésére nemzetközi társadalomtudományi díjat alapított. A szerzők közül 1982-ben díjat kapott a Nyugat-európai Integráció és a Világgazdaság című munkáért Palánkai Tibor egyetemi tanár (Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem), Izikné Hed- ri Gabriella tudományos csoportvezető (Magyar Külügyi Intézet), Valki László docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem). A nemzetközi monopóliumok című tanulmányért Szabó Katalin docens (Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem), A munkásosztály fejlődése a szocialista társadalomban című műért Kovács Ferenc tudományos osztályvezető (az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete) és Szpirulisz Ildikó tudományos főmunkatárs (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete). A díjakat pénteken adta át Pach Zsigmond Pál, az MTA alelnöke a magyar kutatóknak. Jelölt halak a Balatonban Ötezer, átlagban negyedkilós busát, festett kopoltyúval helyeztek az ősszel a Balatonba. A vízben nem oldódó festékkel megjelölt halakat e jelzésrendszerrel is nyomon kívánják kísérni. A piros festésűek kerültek a keszthelyi-öbölbe, Tihany környékén kék, Fűzfő térségében pedig sárga jelű halakat helyeztek ki. A megfigyelés eredményeit a halászok tártján nyilván, és az ily módon regisztrálható haljárásokat figyelembe veszik majd a halászhely meghatározásánál és .a további kutatásoknál. A balatoni halgazdaság ugyanis felkérte a szarvasi Halászati Kutatóintézetet, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemet és az MTA tihanyi limno- lógiai kutatóintézetét: derítse ki, okoz-e gondot a busa a Balaton biológiai egyensúlyában, és hogyan oldható meg tömeges halászata. Tervezik, hogy jövőre néhány halat minirádió adó-vevő készülékkel is ellátnak, hogy a partról is nyomon követhessék útjukat. Szerencsés kimenetelű karambol történt tegnap délután Pécsett a déli Ipari út és a Bolgár Néphadsereg útja kereszteződésében. Az Ipari út felől közlekedő Zsiguli személygépkocsi nem adta meg az elsőbbséget a ZB 59—83 rendszámú trabantosnak, aki szabályosan Haladt a Bolgár Néphadsereg útján. Személyi sérülés szerencsére nem történt, az anyagi kár tetemes. (Kopjár Géza felvétele) Zavartalan az egészségügyi ellátás Az építők a külső vakolást végzik az épület déli szárnyán Közel másfél éves kényszertávoliét után, ez év júniusában végre ismét használatba vehette a Megyei Kórház felújított, szülészeti osztályát. Még ma is eleven él emlékezetünkben 1981. január 21-ének éjszakája, mikor lángokba borult az épület, és a gyors, példamutató mentés eredményeként újszülötteket, kismamákat, vajúdó asszonyokat Pécs városának különböző kórházaiba szállították. A Dischka Győző utcai intézményben ma már megfelelő körülmények között folyik az egészségügyi- ellátás, a szülőanyákat patyolattiszta kórtermek fogadják és ugyanez mondható el a nőgyógyászati osztályról ... Az épületbe érkezőt halványzöld csempével borított falak, hófehérre mázolt mennyezet fogadja, a folyosókon járó látogató és a ,,betegek" kulturált, higiénikus környezetben érezhetik magukat. A szülészeti osztály felújítása végső soron befejeződött, az orvosok és nővérek munkafeltételei is javultak, elkészült a nővérszállás, amely a Megyei Kórház régi gondját oldotta meg. Az ápolók többsége kétágyas, fürdőszobás, beépített szekrényekkel ellátott helyiségekben pihenhetik ki ö szolgálat fáradalmait. Részükre társalgót alakítottak ki, mosó- és főzőkonyha segíti elő a teljes komfortot. Említettük már, de hadd ismételjük: a korábbinál lényegesen jobb feltételek között folyhat a szülészet, osztály munkája, a modern szülőszoba mellett megteremtették a kor szabta követelményeknek megfelelő újszülött-osztályt, a közeljövőben várja a Megyei Kórház az ultrahangkészülék megérkezését, amely a szülészet mindennapi munkájában is nagy előrelépést jelent. A helyreállítás generálkivitelezője a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat volt, több alvállalkozó együttműködésében — és ne feledkezzünk meg arról a társadalmi segítségről sem, amelyet a baranyai, pécsi vállalatok, elsősorban a Mecsekj Ércbányászati Vállalat nyújtott. A hét utolsó munkanapjának délelőttjén Sey József kőművesbrigádja dolgozott a Dischka Győző utcai épületen, az udvari rész homlokzati vakolását végezték. Végső soron ez már az utolsó munkafázis, mert a tömb északi, keleti és nyugati oldala teljesen megújult, halványorgona és vajszínű stollogén festést kapott a homlokzat. Sey József szerint néhány hét szükséges ahhoz, hogy a vakolási és festési munkákat befejezzék, persze ebbe az időjárás is közbeszólhat. S. Gy. FILMJEGYZET Guernica A jövőben való bizalom; egy szebb, egy jobb, egy boldogabb életben való hit nem elhanyagolható erőt ad a mindenkori jelen fenyegetettségeibe zárt emberének. Éz is erőt adott ne. ki, hogy szembeszálljon remény, télén sorsával, hogy vállalja a harcot, s még a halált is! ,,Hol sírjaink domborulnak, / Unokáink leborulnak, / És áldó imádság mellett / Mondják el szent neveinket." — bizakodott Petőfi is, vállalva sorsát 1848- ban. Nem egészen száz év múlva azonban felrobbant Hirosima felett az első amerikai, „harcászati” atombomba, s füstfelhőjéből kérdőjelet formált az ember sorsát illetően. Napjainkra már annyi atomfegyver halmozódott fel a Földön, hogy minden egyes lakójának tucatnyi halált hozhat. S ha a világ egyik fele le is tmond a fegyverek elsőiként való használatáról, az „elrettentés” eszközeinek arzenálja újabbakkal gyarapodik, megadva a tizenharmadik, a huszadik, a századik halál elméleti lehetőségét. S ez a fenyegettség már nem oldható unokáinkban való biza. kodással. Ma minden eddiginél nagyobb felelősséget kap e Ikor emberének magatartása: miképpen száll szembe a lehetséges atomháború kihívásával. Ez a felelősség kc-zös: nemcsak a tábornokoké, a politikusoké, hanem téglagyári munkásnőké, művészeké is: az ő erkölcsi ma. gatartásuk, szembeszállásuk nélkül el nem űzhető a fenyegetettség. Kása Ferenc új filmjében, a Guernicában erről a mindennapi erkölcsi magatartásról gondolkodik. A Szobrász hatalmas domborművet farag félelmének, tiltakozásának kifejezésére, a Lány útra kel Spanyolországba, hogy hitet merítsen Picasso Guernicájából gyötrődései oldására, a Gebines viszont nem törődik semmivel: az utánam a tűzözön, csak a ma virágait leszakíthassam — mentalitásával zsarnokoskodik környezetén. A cselekvő tiltakozás és a jelen passzív kiszipolyozása adhat alternatívát a Lánynak, aki a cselekvést választaná, ha eh. hez segítséget kapna. De a Szobrász emberi magatartása nem nő fel művészi magatartásának szintjére, egyedül hagy. ja a Lányt, s kiszolgáltatja a Gebinesnek. Kása Ferenc nagyon nagy fá. ba vágta a fejszéjét, amikor ennek az erkölcsi magatartásnak boncolásába, ellentmondásainak kifejtésébe kezdett. Szándéka nemes, állásfoglalása világos: megérti — ha el nem is fogadja —a passzivitás érveit, de el is ítéli az önmagáért való, a közösséget nem vállaló, példát adni nem tudó „írástudói” magatartást. Hatalmas mű, Picasso Guernicájához, hasonló válhatott volna Kosa filmjéből. S miközben tisztelegnünk kell szándéka előtt, sajnálkoznunk szükséges a megvalósult eredmény láttán: a megdöbbentően költői képek, jelenetek sajnos elúsznak a gyakorta erőszakolt dramaturgia kavargó sodrásában. Túl gyakran szájbarágós és verbális ott is a film, ahol kifejező, megláttató, átéltető is lehetne. Kigondoltsága rabul ejti őszinteségét. Bodó László
