Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-19 / 318. szám

© Dunántúlt napló 1982. november 19., péntek Négyszázkilencven tojójércét tartanak háztájiban Újpetrén Pfeilék Mini tojásgyár Újpetrén 135000 tojás egy udvarból IWig sosem imlt ennyi K»iio«t mmriGm Árualap-bővítési felár Az Állatforgalmi nem nézi, hol állíttatja elő a tsz a sertést 1,50-nel nő az alapár Erőteljes szakosodás Tizenegy kocát tart öcsárdon Kiss Lajos- Először is nem kaptam kőművest - mondja Újpetrén Pfeil József, amikor udvarán az új, kétszintes baromfiépületet megnéztem. — Elmentem Sik­lósra, vettem egy vízmértéket, kőműveskanalat. kalapácsot, fandlit és nekiláttam az épí­tésnek. Kékre-zöldre kalapáltam a téglákat, de azután belejöt­tem. Tető alatt a baromfi­istállóm ! Sőt, a felső szinten már 490 tyúkom elkezdett tojni is. Az anyag 150 000 forintba került, a munkát Pfeil József maga végezte el. A bábolnai Tetra SL-t állította be.- Nem a legtöbb tojást ad­ja, de a legjobbat: barna, erőshéjú tojásai vannak ennek a fajtának. 12 hónap alatt át­lagosan 270 darabot várok tő­lük.- Miért a tojástermelés mel­lett elöntött? Annyi más lehe­tősége lett volna — pl. bikahiz­lalás, sertés, nyúl, galamb ...- Nagyon szegény család volt a mienk, kicsi udvarunk van. Hét évig foglalkoztam marhával, de nem volt helye a takarmánynak, trágyának, szal­mának, szárnak. És még vala­mi: amíg egy bikából pénzt látok, 2 év is elmúlik. A barom­fi gyorsabban forgatja a pénzt, már néhány hét, vagy hónap múlva fizet. Ha pedig nem éri meg, akkor eladom a tojóállo­mányt annyiért, amennyiért vettem.- De miért tojás, s nem broiler?- Újságolvasó ember va­gyok. Ma egyértelműen jobb üzlet a tojás a broilernél. Le­het ugyan, hogy néhány hónap múlva másként lesz. Akkor át­allok! Pfeil József a berendezések nagy részét is maga készítette. Eredeti ötlet: egy autóhűtő se­gítségével fogja a helyiségeket — fűteni!- Vettem egy használt köz­ponti kazánt. A benne felme­legített vizet átvezetem a tete­jére szerelt, kiszuperált teher­autó hűtőn, és egy ventillátor segítségével a hűtő rácsain keresztül levegőt, már meleg levegőt nyomatok a helyiség­be. Ennek a levegője melegen tartja majd a felső szint pad­lóját és így ott mór nem kell fűtenem. A tyúkok egy 70 centiméter magas, rácsos padlón pihen­nek, rajta helyezte el az itató- kat is. És ott, ahol a tyúk al­szik és iszik, ott potyogtatja el a legtöbb ürüléket. A 12 hó­napos ciklus után a trágya ma­gassága 50-60 cm. Akkor egy­szerre hordja ki. Közben azon­ban havonként mészporral szórja be a trágyát. Az ivóvizet egy 80 literes tartály adagolja. Naponként egyszer tölti fel. így a víz az istálló hőmérsékletét veszi fel és nem lesz túl hideg. A vízbe keveri a szükséges gyógyszere­ket, vitaminokat.- Biztosan végzett már szá­mításokat, mennyit hoznak a tojások, ha minden sikerül?- Egy év alatt 65—70 ezret tisztán, 500 tojóval számolva.- Mennyi a munkája?- Este etetek, föltöltöm a' tartályt. Reggel csak ellenőrzőm az állományt. A legtöbb mun­kát a tojások összeszedése je­lenti majd. De szeretném úgy intézni, hogy a munkám mel­lett — sofőr vagyok — ezt az ötszázas állományt egyedül el­lássam. Reil József Még soha ennyi hízott ser­tést nem vásároltak fel a ház­tájiból Baranyában, mint az idén! 150 000 lesz év végére. Pontosan kétszerannyi, mint tíz évvel ezelőtt 1973-ban. A nagy felfutás 1978-ban kezdő­dött: 109—120—130 ezer. S ta­valy 138 000! Tizenkét év óta nem volt any- nyi koca a kistermelőknél, mint most: 23 000. Háromezerrel több, mint tavaly. A sertéste­nyésztés dinamikus növekedé­se tehát jövőre is folytatódik. Kit illet? Ezt szolgálta az árualap­bővítési felár is. Mivel félreér­tések vannak körülötte, érde­mes alaposabban körbejárni. A rendelkezés úgy szól- hogy felár illeti meg azt a nagy­üzemet, amely 1983. január 1. és április 30. között több ser­tést értékesít, mint 1982 azonos időszakában. Mégpedig ha 10 —20 százalékkal többet, ak­kor 1,50, ha 20 százaléknál többet, akkor három forinttal fizetnek többet a többletsúly kilójáért. Ha tehát egy terme­lőszövetkezet az idén 1000 ser­tést szállított a Húsiparinak ja­nuár—áprilisban, s jövőre 1200-at, cikkor a 200 sertésért három forinttal többet kap. Az akció célja az, hogy a húsipar a kora tavaszi hóna­pokban is teljes kapacitással tudjon dolgozni és korábban kezdhesse az exportot. Ezért a költségesebb téli hizlalást fel­árral ellentételezi. A rendelkezés nagy pozitívu­ma: a vállalat nem nézi azt, hogy a nagyüzem hol állíttatja elő a sertést — a saját tele­pén-e, vagy az általa integrált háztáji gazdaságokban. Ebből vannak a viták. Teljesen jogos a kistermelők igénye, hogy a felárból az ál­taluk szállított többletsertések arányában ők is részesedjenek. Nincs rá rendelkezés. A Húsipari Vállalat azonban javasolja: a nagyüzemek fizes­senek többet a kistermelőknek attól függően, mennyivel növel­ték a sertéseladást. Természe­tesen az, aki 1982-ben nem adott le sertést, az ne kapjon. Egy-két forint A gazdák egy-két forintos felárral számolhatnak, ugyanis lesznek, akik kevesebbet érté­kesítenek, mint tavaly, s ezt másoknak kell ellensúlyozniuk. A többlet felár pedig csak az egész integráció által leszállí­tott többletsertésért jár. Ezt az összeget lehet kiosztani annak arányában, ki mennyivel járult hozzá. Mivel csak májusban lehet megmondani, hogy egy-egy nagyüzemi integráció mennyi­vel szállított több sertést, mint tavaly, felárat fizetni is csak akkor lehet. A vitában elhangzott olyan kifakadás, hogy felbontják a szállítási szerződést a tsz-szel. Nincs értelme. Aki több éves szerződését felbontja, elölről kezd és elveszíti a több éves felárat: 1,50—2—2,5 forintot. S különben is: nem érdekük a nagyüzemeknek, hogy a fel­árat maguknak tartsák meg. Egy korrekt partneri kapcsolat sokkal több haszonnal jár a nagyüzem számára. Mert nem igaz — ezze* is érdemes egy­szer szembenézni —, hogy a termelőszövetkezet szívesség­ből dolgozik. A tsz-é a 0,50 forintos nagyüzemi felár, ser­tésenként 50—85 forint meg­bízói díj. De a tsz számára mint takarmánypiac sem meg­vetendő a háztáji. És nem ke­vés az az előny, amit teljesen integrált formájában a tsz szá­mára a háztáji jelent. A sikeres tej- és gabona­program analógiájára beveze­tett szabályozásnál kétségtele­nül lehetett volna egyszerűbb megoldást is találni, de az ak­ció első hatása — meggyőző. Szeptember óta minden malac elkelt a vásáron, és 20 000 ser­téssel több áll benn a háztáji gazdaságok óljaiban most, mint egy évvel 'korábban. Akár 40 forint is Januártól változik az alapár is. Ez a takarmányárak emel­kedését hivatott kompenzálni. De marad is rajta, és a sertés- tenyésztés jövedelmezőségét az új árak javítják. A kistermelőknek január 1-től 1,50 forinttal többet fizetnek a sertésért. A 95—125 kg-os hí­zott sertés alapára tehát 32,50- ről 34-re nő. A 125 kg-on fe­lüli sertés ára 30 helyett 31 fo­rint lesz. Érdemes összegezni, milyen árat lehet január 1-től elérni. Az alapár 34 forint. A több éves felár a harmadik évben 2,50. A mennyiségi felár 0,50. Ez 37 forint. Vegyük a legjobb esetet az árualap-bővítő fel­árnál — 3 forint. Tehát össze­sen 40 forint is lehet egy kilo­gramm élősúly ára. Nagyobb állományt A sertés most keresett ex­portcikk. A húsipar nemcsak az árakon keresztül kívánja a még több sertés előállítását szor­galmazni. Sikeresnek bizonyult a kocakihelyezési akció. Az idén 2500 vemhes süldőt adtak át a kistermelőknek. Még lehet jelentkezni. Az idén 5900, ja­nuár 1-től 6200 forint lesz az ára. Szóltunk már arról a törek­vésről, hogy egy-egy gazda 10, vagy ennél több kocát tartson és legyen állandó kapcsolat­ban hizlaló gazdákkal. Van érdeklődés, sőt eredmény! Tizennégy gazdához 145 vem­hes kocát helyeztek ki. Van- aki 30-at vállalt, van, aki ötöt, de öt már volt neki. A vállal­kozó három évig tartja a ko­cát, a malacokat az állatfor-^ galmin keresztül értékesíti ga­rantált áron. Az első félévben 56 forintért veszik át kilóját, a másodikban 48-ért, függet­lenül attól, hogy milyen a piaci ár. A vásáron az évi átlagár 50—52 forint szokott lenni. Aki hizlalni akar sertést és három évre szerződik, azt az állatforgalmi fix áron ellátja malacokkal és malaconként differenciáltan 1200 forint elő­leget ad. Ez azt jelenti- ha az átvett malac ára 1200 forint alatt van, akkor malacot is kap a gazda, és a különbözetet is ki­fizetik neki. A hízott sertést garantáltan átveszi a vállalat, és az előleget szállításkor le­vonják Év végéig 1200 mala­cot tudnak még a vállalkozók rendelkezésére bocsátani. Az akciót a tsz-eken keresztül bo­nyolítják le. A háztáji sertéstenyésztés és -hizlalás fellendítését szolgálja a tsz-megbízottok közötti ver­seny. Néhány számot annak a lendületnek az érzékeltetésére, amely háztáji sertéstenyésztés­re jellemző. Az első kategóriában — a nagy sertéstenyésztők — az el­ső helyezett Szalánta, 24,6 szá­zalékkal nőtt a háztájiból ér­tékesített sertések száma, vagy­is 3336 helyett 4157-et adtak el kilenc hónap alatt. A többi kategória első helyezettje: Hi- mesháza ^21,6- Felsőszentmár- ton 27, Csányoszró 49 száza­lékos növekedéssel. És az utol­sók is tartják az előző évi szin­Nesz Emőné rendezi a tárolópincében a szőlőoltványokat Proksza László felvétele Szolöoltuany, 32 fajföban Carmin, MerlGt, Rekord és Favorit Szőlőoltvóny-lerakat nyílt teg­nap Pécsett, az Arany-hegyen, a Fekete úti megállónál. A Vil­lányi Szőlészeti Szakcsoport oltványait Nesz Ernőné árusítja. Harminckét fajtával indultak, de előjegyzéses alapon hét már elfogyott, köztük az Ezer­fürtű, a Téli muskotály, a Bíbor és az Egri csillagok. Az új fajták közül azonban kapható még a kék Zweigelt, a Carmin és a Merlot (kék faj­ták), a fehérek közül a zöld Zeltelini és a Sauvignon, a cse­megeszőlőkből a Rekord, a Cardinál és a Favorit. És ter­mészetesen gazdag a választék hagyományos szőlőfajtákból. A szaporítóanyagot a Villá­nyi Kombináttól szerzi be a szakcsoport. Az oltvány ára 20—22 forint az idén. A lerakat kedden, csü­törtökön és szombaton 8-tól 18 óráig, vasárnap 12-ig tart nyit­va. Oltványt árusítanak Villány- kövesden is, a Petőfi u. 21. szám alatt mindennap 8-tól 18-ig, és vasárnap 8-tól délig. Nagy té­telben is tudnak szállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom