Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-17 / 316. szám
1982. november 17., szerda Dunántúli napló 3 TRANSZ-ORG Két fiatal pécsi mérnök pályamunkája — A megtakarítás 600 lakás fűtőolaj- és 450 lakás villamosenergia-szükséglete A közelmúltban már bemutattunk egy nyertes pályamunkát, a „Garzonmodul" volt. Ezúttal a másikat ismertetnénk, a TRANSZ-ORG jeligéjűt. A KISZ Baranya megyei Bizottsága, az Alkotó Ifjúság Egyesülés és a baranyai vállalatok közös újítási és ötletpályázatán két témakörben lehetett részt venni. Az egyik a fiatalok magánerős lakásépítésének megkönnyítése volt, ebben lett első a „Garzonmodul1'. A másik témakör a másodlagos nyersanyagok újrahasznosítása és az energiatakarékos megoldások fölkutatása. Ebben a témában a legjobbnak a „TRANSZ-ORG" jeligéjű munkát ítélték, amelynek alkotója a DÉDÁSZ két fiatal villamos- mérnöke, Bobula András és Frankó Ferenc.- Pályázatunk célja az volt, hogy javaslatot tegyünk a villa- imosenergia-elosztórendszer hatásfokának javítására. A Minisztertanács 1980-ban határozatban rögzítette a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programját. Ebben szerepel az, hogy a gazdálkodó szerveknek folyamatos energiaveszteséganalízist kell végezniük, javítaniuk kell a telepi ellátó energiahálózatok hatásfokát és üzemi állapotát, s végül energiaracionalizálási lehetőségeket kell kidolgozni és megvalósítani.- Hogyan iktatódik ebbe a TRANSZ-ORG?- Ahogy arra a jelige is utal, mi a villamos energia gazdaságosabb felhasználására egy szervezési eljárást dolgoztunk ki. Legelőször is elemzést végeztünk, hogy kimutathassuk, mennyi a villamos- energia-vesztesége Dél-Dunán- túlnak, annak a területnek, amely a DÉDÁSZ-hoz tartozik. A vizsgálat kiterjedt Baranya, Somogy és Tolna megyére, valamint Zala és Fejér megye egy-egy részére; összesen tizennyolcezer négyzetkilométernyi területre.- Az analízis eredménye?- A villamosenergia-elosztás bizonyos veszteséggel jár, mégpedig Dél-Dunántúlon a hálózatok éves vesztesége hétszerese annak, amit Szigetvárott a háztartásokban egy évben fölhasználnak. Ebből adódott a feladatunk: meg kellett keresni azt a helyet, ahol a leginkább csökkenthető az energiaveszteség, Kiderült, hogy a veszteségek legnagyobb hányada a kisfeszültségű elosztóhálózatban jelentkezik, ezen belül pedig a legtöbb veszteség a közcélú transzformátoroknál mutatható ki. A veszteség csökkentésére olyan műszaki szervezési megoldást kerestünk, amely nem jár jelentős beruházással. Végül is olyan megoldásra jutottunk, amely a veszteségenergiát 15 százalékkal csökkentheti. — Hogyan érhető ez el?- Szervezési eljárással. Megállapítottuk, hogy a transzformátorok terheléseloszlásö nem optimális, vagy túlterhelten, de jellemzőbb, hogy alulterhelten működnek. Azt kellett elérni, hogy a transzformátorok minél nagyobb számban optimálisan működjenek, azaz minél több transzformátornál legyen optimális a terhelési tartomány. Ezt úgy érhetjük el, hogy nem szükséges új transzformátorokat beszerezni, hanem 1477 cserét hajtunk végre, s így elérjük az optimális transzformátorelosztást. Ez azt jelenti — Dél-Dunántúlra vonatkoztatva —, hogy a megtakarítás éves szinten háromezer megawattéra, valamint 700 tonna erőművi' fűtőolaj. Ez utóbbinak az értéke 110 000 dollár. Ezzel szemben a ráfordítás mindössze a cserével kapcsolatos munkaráfordítás, ami egy év alatt megtérül. A hatás - tehát a transzformátorok optimális működése — öt évig érvényesül, ötévenként ismét rendszer-vizsgálatot kell végezni, s újbóli cserét végrehajtani. Ha az imént említett két adatot nézzük, tehát hogy mennyit tudunk megtakarítani, ez a gyakorlatban a következőt jelenti: a 700 tonna fűtőolaj hatszáz lakás éves fűtőolaj felhasználásának, a háromezer megawattóra pedig 450 lakás fűtési célú éves villamos energia szükségletének felel meg. S végezetül még egy jelentős eredménye van Bobula András és Frankó Ferenc munkájának: eddig igen nehezen tudták megoldani a hálózati rekonstrukciókat, mert nem volt elegendő transzformátor a raktáron. Az átrendezés után ez is megoldódna, sőt a beszerzendő transzformátor-skálát hatról négy típusra lehet csökkenteni. Ez az újítás az egész ország területén bevezethető és a DélFagyvédelmi kísérlet Meleg levegőt fúj a szélgép A gyümölcstermelő mezőgaz. dasági nagyüzemekben a termésingadozás mérséklésére az idén aktív fagyvédelmi kísérletekre került sor. Természetesen nem a téli hidegek leküzdéséről van szó; a tavaszi, általában áprilisi, két-három napos lehűlés — amelynek pusztítása gyakran tcbb milliárd forinttal mérhető — adia fel a leckét a szakembereknek. A számításba lévő megoldások közül figyelmet érdemel a különben Kaliforniában honos, úgynevezett szélgépes védekezés. A Hosszúhegvi Állami Gazdaságban már működik eqy külföldről behozott mintapéldány; maqasan a fák koronája köré nyúlik a szerkezet és qyorsan forgó lapátjaival a felsőbb légrétegek meleqebb áramlásait a talajfelszín felé szorítja és ily módon mérsékli a néhány fokos talajmenti fagyokat. Természetesen egyidőben több gépet kell majd működtetni a nagyobb területek óvására. Az első adatok szerint egy-egy berendezés három—hat hektárra „fújhat” melegebb levegőt. A tapasztalatok alapján az állami gazdaságban hozzáláttak a hazai géptípus kifejlesztéséhez. Az Izsáki Állami Gazdaság teljes területét már berendezte a fagyvédelmi öntözésre. Minimális teljesítményű esőztető berendezés működik, amely a szokásos öntözésnek 10—20 százalékos . adagját juttatja a növényekre, csökkentve ezzel a fagy közvetlen hatását. Külföldön viszonylag nagy területeket óvnak mór a vízfüggöny finom permet, levével, és várhatóan hazánkban is beválik majd a módszer. Egyelőre azonban nincsen elegendő szórófej, hazai fejlesztése várat magára. Dunántúlon elérhető megtakarítás ötszörösét hozná. A pályázók most dolgozzák ki az alkalmazás rendszerét. Év végéig ez is elkészül, s ekkor vállalati, majd országos újításnak is benyújtják. Februárban pedig — mivel a munka nagy érdeklődést váltott ki —, nyilvánosan ismertetik pályázatukat Budapesten, a szakma képviselői előtt. A pályamunka ikészítőiről mégcsak annyit, hogy Bobula András egyúttal gazdasági mérnök is, s mindketten — csakúgy, mint a Garzonmodul alkotói—óvárosi FMKT tagjai. Dücső Csilla Táplálkozás-egészségügyi szűrővizsgálat Megkérdezik a pécsieket: mit esznek, mennyit esznek reggelire, uzsonnára, ebédre, vacsorára, hétköznap és vasárnap. Milyen gyakran és miért fogyasztják egyik vagy másik tejterméket hús-, zöldség-, gyümölcs-, tésztafélét, üdítőt. Mikor, milyen körülmények között alakultak ki táplálkozási szokásaik? Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet ugyanis táplálkozás-egészségügyi szűrővizsgálatot szervez, egyelőre Pécsett. November közepétől az ott kialakított komplex szűrővizsgálatok során a lakosság táplálkozása és egészségi állapota közötti összefüggéseket is vizsgálják. Miként dr. Biró György profesz. szór, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi IntéMiből mennyit eszünk? zet főigazgató-főorvosa az MTI munkatársának elmondta: szeretnék megismerni az ország lakosságának tápláltságát, azért, hogy az egészségvédelem hatékonyabban elősegíthesse a szív- és érrendszeri, illetve más betegségek táplálkozással összefüggő dkainak — kockázati tényezőinek — a megszüntetését az egészséges táplálkozási szokások kialakítását. Céljuk az is, hogy megállapítsák: milyen legyen a mi életkörülményeinknek, táplálkozási szokásainknak, etnikai sajátosságainak megfelelő tápláltság, amely szükséges ahhoz, hogy a lakosok megőrizzék egészségüket, minél hosszabb ideig éljenek. Pécsett már hat esztendeje tüdő-, szív- és érrendszeri, máj, epe és emésztőrendszeri, nőgyógyászati rákszűrésben részesítik a lakosságot, igyekeznek felderíteni a kezdődő betegségeket. A következő hetekben tehát a szűrőállomásokon megmérik a lakosok testsúlyát, magasságát s a bőr alatti zsírrétegének vastagságát is. A szakorvosok érdeklődnek az egyének életmódja, egészségi állapota, a táplálkozással összefüggő panaszai iránt. Előzetesen a meghívóval együtt elküídték a lakosoknak az adatkérő lapokat, amelyek a kérdéseket tartalmazzák. Az ünneplők lelkes tömege várja a jubileumi vonat pécsi indulását 100 éves a budapest-pécsi vasúi Ezrek a pécsi állomáson megújult vaspályán. S miközben Dombóvárig minden vasúti állomáson százan integettek és üdvözölték a több mint 300 utast szállító szerelvényt, a mozdony után levő kocsiban Urbán Sándor, a MÁV vezérigazgató-helyettese tartott sajtótájékoztatót, amelyet Fényes Józséf, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője nyitott meg. Urban Sándor bevezetőjében utalt arra, hogy a Budapest— Pécs vasútvonal megvalósításának gondolata már az 1860-as évek végén felvetődött, építésének kezdete viszont több mint 20 évet- váratott magára. A pálya építése 1881 szeptemberében kezdődött és alig több mint egy év múlva megindult a menetrendszerű forgalom. A vonalat azóta többször átépítették és az utóbbi évtizedben kezdődött a teljes megújulás, amely a következő (Munkatársunk telefontudósi- tása.) Most már le merem írni; amiben a Dunántúli Napló kezdeményezésére néhány ember bízott hetekkel ezelőtt, sikeresen megvalósult. Ezúttal engedtessék meg, hogy az újságíró szubjektív legyen márcsak azért is, mert tegnap kora reggel magam is meglepődtem a több ezres érdeklődő közönség láttán, akik a Budapest—Pécs vasútvonal centenáriuma alkalmából indított korhű szerelvény megtekintésére az indó- házhoz érkeztek a pécsi állomásra, miközben a vasutaszenekar térzenét adott. 100 éve annak, hogy Buda- pest-Kelenföld és Baranya— Szentlőrinc között elkészült a 207 kilométer hosszúságú vaspálya. Annak idején az első szerelvény reggel ÍT-kor Budapestről indult, most viszont Pécsről A korabeli sajtó beszámolt arról, hogy a vonal alig több mint egy esztendő alatt létesült. Hadd idézzünk a Mohács és Vidéke című újság 1882. november 19-i számából: ,,A megnyitó vonat reggel 8 órakor indult Budapestről, az utazásban a pálya részvényesei, kiküldött szakértők, vendégek a hírlapírókból álló fényes és válogatott társaság vett részt. .. .... Sok helyen koszorúkkal és taracklövésekkel fogadták az új vonatot. Pécsre a városi lakosság leírhatatlan lelkesedése közt érkezett meg a vonat . . ." 100 év t^lt el, eddig is kerültem a nosztalgiakifejezést, ám a centenárium jegyében emlékezzünk azokra, akik e vonalat megalkották. Kései utódok, unokáink és gyermekeink ott álltak az állomásokon, miközben a Daczó Ernő vezette gőzös elpöfögöü a 100 év alatt évekbeo fejeződik be. A korszerűsítésnek köszönhetően a budapest—pécsi vonalon autó-, matikus térközbiztosító berendezéseket használnak már, az átépített pálya a három alagúttal lehetővé teszi a villamosítást is, amely már folyik ... Urbán Sándor többek között arról is szólt, hogy 1985-re a pécsi állomásra is villamos mozdony vontatta szerelvények érkeznek, illetve indulnak onnan a fővárosba. A pécsi állomáson tegnap reggel korhű ruhát öltött hölgyek árulták a perecet. A győr—Sopron—ébenfurti vasutak jóvoltából az alkalomra átadott kocsikban helyet foglalt utasok a múltra is emlékezhettek, miközben az 1882-es tipográfiával megjelent lapot, a Vasúti Hírmondót a kezükbe vehették. Glávics Györgyné, az alkalmi postahivatal egyszemélyes vezetője alig győzte a Mecsek Tourist gondozásában megjelent emléklapok bélyegzését ... Nagy sikerük volt a pereceslányoknak A centenáriumi szerelvény utasai a késő esti órákban értek vissza a Mecsek alji városba, de már dízel-vontatta szerelvénnyel. Salamon Gyula Forró hangulatú fogadtatás Bükkösdön Erb János felvételei a ce ntenőrium Jegyében j
