Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-13 / 312. szám
1982. november 13., szombat Dunántúli napló 13 „Epítésgazdasög, 1983** Tudományos emlékülés A budapest-pécsi vasút centenáriumán Dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, az MTESZ Baranya megyei Szervezetének elnöke nyitotta meg azt a tudományos ülésszakot, amit a Budapest—Pécs közötti vasútvonal centenáriuma alkalmából rendeztek. A kétnapos program szervezői, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara, a Dunántúli Tudományos Intézet, a Közlekedési Múzeum, a TIT Baranya megyei Szervezete, a Közlekedéstudományi ‘ Egyesület pécsi és Tolna megyei Területi Szervezete, a MÁV Vezérigazgatósága, valamint a MÁV Pécsi Igazgatósága. A MÁV Pécsi oktatási főnökségének tanácstermében megjelent több száz szakember többek között dr. Tóth Tibor kandidátus előadásában a Dunántúl gazdasági helyzetéről kapott tájékoztatót a századfordulóról, ezt követően a budapest—pécsi vonal építéséről tartott előadást dr. Erdősi Ferenc, majd pedig Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyettese a vonal jelenéről és jövőjéről tájékoztatta a résztvevőket. A konferencia ma a déli órákban zárul. Előadást tart dr. Majdán János egyetemi adjunktus a vonal forgalmáról, dr. Vaszkó Ákos, a Közlekedési Múzeum tanácsadója, továbbá Kőszegi László, a Pécsi Vasút- igazgatóság osztályvezetője, aki a vasútvonal felszabadulást kö. vető fejlődéséről beszél. Libanonba készülő házak mintapéldánya, melyet a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat készít Építőipaiunk fontos feladata az export is Sokan még ma is megkérdőjelezik a magyar építőipari exporttevékenység jogosultságát, mondván, amíg a belföldi építés sem áll mindig feladata magaslatán, felesleges külföldön — úgymond — elfecsérelni kapacitásainkat, energiánkat. E nézeteket cáfolta Ábrahám Kálmán, építésügyi és városfejlesztési miniszter, az országgyűlés építési és Közlekedési bizottságának, a Parlamentben tartott tegnapi ülésen is. Ugyanis — mondta a miniszter — gazdasági életünk jelenlegi helyzetében az egyensúlyi helyzet javításáért az építőiparnak kötelessége, hogy exporttevékenységet is vállaljon. A külföldi szereplés ugyanakkor építőiparunk belső helyzetét is javíthatja, hiszen megismerve a más országok- beli igen magas követelményeket, a hazai színvonalat is közelíthetjük azokhoz. Ugyancsak az építőipar exportjáról tárgyalt Pécsett a kétnapos országos építőipari tanácskozás a tegnapi második napon. Két előadó szólalt fel e témakörben, Körösi Kálmán, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője és dr. Szabó Miklós, gz ÉMEX- PORT vezérigazgatója. Előadásukban sok közös gondolat hangzott el. Az építési export nagyban különbözik az áruexporttól. Az áruexportnál csak a végtermék az érdekes, az építési exportnál pedig tulajdonképpen ter- -melési folyamatot visznek ki. Az első lépéstől a befejezésig Állnia kell az exportra vállalkozónak az igen szoros piaci versenyt, a munkaerő-képzettséggel, a technikával, a kivitelezés gyorsaságával, mindezt a hazai viszonyoktól eltérő, szokatlan éghajlati, társadalmi viszonyok között. Épp ezért csak a fejlett technológiával rendelkező, a hazai kivitelezők élvonalába tartozó építők tudnak erre vállalkozni. Az ország legnagyobb építőipari vállalatai rendelkeznek a versenyképesség technikai és személyi feltételeivel, mégis az elsőknek, az úttörőknek nagy áldozatot kellett hozniuk, úgy is lehet mondani, missziót teljesítenek, mint például a Baranya megyei Építőipari Vállalat is Líbiában. Az általuk megfizetett „tanuló pénzből”, a keservesen megtanultakból kell a tapasztalatokat leszűrni. Hiába vannak jó tervezők, jó építészek és szakmunkások, ez nem elég! Olyan emberek kellenek, akik mindemellett nemzetközi árismeretekkel rendelkeznek, akik képesek gyorsan kiismerni és átlátni a különböző vám- és egyéb hatósági eljárásokat (a kivitelezés sikere áll, vagy bukik ezen). Olyan vezetők kellenek, akik az ösz- szefüggéseket térben, időben jól átlátják. Hazai szemlélet- móddal nem lehet a tőkés versenyhelyzetben érvényesülni. Másféle gondolkodás kell és ehhez feltétlen szükséges a nyelvtudás is. És ez talán az egyik legnagyobb fékezőerő, mert a legkiválóbb szakembereik sem tudnak eligazodni nyelvtudás nélkül. Minderre eddig nem volt szükség. A missziót vállaló első exportálók tapasztalatain okulva elsődleges feladat ilyen új típusú vezető- garnitúra kiképzése. A pécsi építőipari tanácskozás az előadásokat követően konzultációval folytatódott, amelyet Kéri István, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli összekötő bizottságának titkára zárt be. S. Zs. Német Bemutató Színpad Új kulturális intézmény nyitotta meg kapuit csütörtök este Szekszárdon: Goethére emlékezve megkezdte működését a Német Bemutató Színpad. A kezdeményezést — létesítsenek színházat a magyarországi nemzetiségek gazdag kultúrájának ápolására, anyanyelvének megőrzésére - a Tolna megyei Pártbizottság, a megyei tanács karolta fel és országos szervek támogatásával 1982 januárjában a Babits Mihály Művelődési Központ keretében megindult a Német Bemutató Színpad szervezése. A cél az, hogy évente egykét, kisebb szinészlétszámot igénylő kamaradarabot mutassanak be - elsősorban a német települések színpadain az egész ország területén a nemzetiségi lakosság mellett a néEmlékest Goethe halálának 150. évfordulóján Bonyhádon a Grimm testvérek mesejátékát mutatták be demes művész, Németh Aliz Liszt-díjas (ének), Feleki Sári Kossuth-díjas, érdemes művész, Sütő Irén érdemes művész, Török Erzsébet, Terebesy Béla, Gera Zoltán és Zillich Beatrix (vers és próza). Zongorán kísért Pogány Imola. A bemutató színpad első műsorát Iglódi István Jószai-díjas, a budapesti József Attila Színház főrendezője rendezte. A díszletek Kopek Ritát dicsérik. Ugyancsak csütörtökön tartotta premierjét a Német Bemutató Színpad gyermekszínházi részlege Bonyhádon. Csekő Györgyi rendezésében a Grimm testvérek meséiből adták elő A brémai muzsikusokat. A premier előtt — külföldi tapasztalatok alapján — 15 alkalommal játszották el közönség előtt és csiszolták az előadást. A játékot hangszalagra veszik és ajándékként otthagyják a gyermekeknek az anyanyelv ápolásának folyamatos támogatására. Az egyszer már megélt játék a nyelvórákon a hanggal könnyen felidézhető, később a tanulók maguk is el- játszhatjók. A Goethe-estet Tamásiban, Gyönkön, Bonyhádon, Hajóson, Sopronban, Pécsett és Budapesten is bemutatják. A színpad vezetője dr. Föl- dessy Dénes, a Dunántúli Napló munkatársa. B. 1. Fotókiállítás a Pécsi Galériában Nő, '82 Megragadóan gazdag anyaggal nyílt meg tegnap a Széchenyi téri Pécsi Galériában, a Mecseki Fotóklub fennállásának 25. évfordulója alkalmából a Nő '82 című fotókiállítás. A 278 bemutatott feketefehér és színes képet tízszer ennyiből válogatta össze a zsűri. Harminckét ország 184 szerzője mutatkozik be fotóival Pécsett, köztük olyan távoli, izgalmas vidékekről, mint Hongkong, Fülöp-szigetek, Banglades, Argentína vagy éppen Málta. Féner Tamás fotóművész, a Magyar Fotóművészek Szövetségének főtitkára megnyitójában méltatta a kiállítást, valamint a Mecseki Fotóklub tevékenységét, majd kihirdették a kiállítás díjait. A zsűri nagy- -díját a belgiumi Georges Biom: Műfaji gazdagodást jelentett körükben a dia és a diaporáma megjelenése, valamint a kísérlet, a kezdeményezés törekvéseit megtestesítő Focus-csoport, amit öt éve öt fiatal alkotó hozott létre, és ismertetett el nemzetközi fórumokon is. A 25 éves fennállását ünneplő Mecseki Fotóklub a Nő '82 című nemzetközi fotókiállítás rendezője, mely kiállítás méltóképp koronázza negyedszázados színvonalas tevékenységüket. G. O. metül tudó nagyközönség számára is. Az első gond: vannak-e még németül anyanyelvi szinten beszélő művészek? Felkutatásukban a MAFILM segítsége döntő volt. Kiderült, a magyar színházi kultúra sajátos vonása nem tűnt el: nagynevű művészek szép számmal tudják vállalni a külföldi és hazai német kultúra kincseinek közvetítését német nyelven. — Kulturális életünkben egy- egy új színház megnyitása ünnepi esemény — mondotta köszöntőjében dr. Stark Ferenc, á Művelődési Minisztérium nemzetiségi önálló osztályának vezetője. — Itt ma este ugyan nem állandó színház született, mégis van benne valami új, ami ünnepivé avatja az eseményt: Magyarországon a fel- szabadulás óta az első német nyelvű bemutató színpad premierje ez, állomás nemzetiségi célkitűzéseink megvalósításában, ami egyben hazánk művelődésének gazdagodásához, sokszínűségéhez is hozzájárul, ugyanakkor az egyetemes kultúra számára is érték. És ebben az értelemben szimbolikus jelentőségű, hogy Goethe-műsorral mutatkozott be a színpad a költő halálának 15U. évfordulóján. Egy órán át az emberi kultúra kimagaslóan' nagy szelleme szólt a művelődési ház márványtermét megtöltő közönséghez olyan kitűnő művészek tolmácsolásában, mint Sólyom Nagy Sándor érÜlést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége Pénteken — Kállai Gyula elnökletével - ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége. A napirend előtt Kállai Gyula méltatta az elhunyt Leonyid lljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének elévülhetetlen érdemeit, amelyet az emberiség békéjéért, a népek közötti barátság és együttműködés erősítéséért kifejtett fáradhatatlan munkájával szerzett. Az ülésen Pozsgay Imre főtitkár tájékoztatást adott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának legutóbbi üléséről. Ezt követően Molnár Béla országos titkár előterjesztésében személyi kérdésekről tárgyaltak. Pethő Tibort — népfront-tisztségei érin. tétlenül hagyásával, érdemei elismerésével — nyugállományba vonulása miatt felmentették a Magyar Nemzet főszerkesztői tiszte alól. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöksége és titkársága tagjai sorába kooptálták Soltész Istvánt, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatala elnökhelyettesét és megbízták a Magyar Nemzet főszerkesztői teendőinek ellátásával. Az országos elnökség elismerését fejezte ki Pethő Tibornak azért a munkáért, amelyet a Magyar Nemzet főszerkesztőjeként - a lap haladó hagyományait folytatva - a szövetségi politika megvalósításáért, a szocialista nemzeti egyetértés erősítéséért, a népfrontmozgalom gazdagításáért évtizedeken át végzett. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes újságírói, szerkesztői és közéleti tevékenységéért a Szocialista Magyarországért érdemrendet adományozta Pethő Tibornak, a Magyar Nemzet nyugállományba vonuló főszerkesztőjének. A kitüntetést — a népfront országos elnöksége pénteki ülésén - Pozsgay Imre főtitkár adta át. Munkaügyi információs és szolgáltató iroda Tegnap ülést tartott Pécsett a Városi Tanács végrehajtó bizottsága. Czente Gyula tanácselnök javaslatára határozott a vb arról, hogy a hagyományoknak megfelelően, 1982. november 29-re, Pécs felszabadulásának 38. évfordulójára ünnepi tanácsülést hívnak össze. Ez alkalommal adják át a Pro űrbe Pécs kitüntető díjakat. Határozatot hozott a munkaügyi információs és szolgáltató iroda 1983. január 1-i hatályú létrehozásáról és Schmidt Károly vezetői kinevezéséről. Az iroda a megyei munkaügyi osztály szakmai irányításával, a városi munkaügyi osztály felügyeletével dolgozik majd, illetékessége a város területén kívül a városkörnyéki községekre terjed ki, s későbbi végleges elhelyezéséig1 a Széchenyi tér 9-10. sz. épületben végzi a munkáját. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal javaslata alapján hozták létre az irodát, melynek a feladatkörét a vb határozatban állapította meg. Pytbia és a francia René Combot: Erzsébet című képe nyerte el. Plakettdíjban heten részesültek. Magyar díjazott nem volt. Jó alkalom nyílt ezúttal a Mecseki Fotóklub 25 éves működésének áttekintésére is. Alkotó tevékenységükkel a pécsi fotóművészek már 1958-ban felhívták magukra a figyelmet idehaza és a határainkon túl, s kamarakiállításaikkal azóta is sokat tesznek a fotó, e sajátos művészeti ág elismertetése és megszerettetése érdekében.
