Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-25 / 293. szám

Zalaegerszegi látogatás A Rómeó és Júlia Zalaegerszegen: Császár Gyöngyi (Júlia), Áron László m. v. (Lőrinc barát) és Nemcsák Károly (Rómeó). Egy színház elindul Előévad, közönségnevelés . Már az idén 181 előadás Fesztiválon Arezzóban • A színpad hátsó falát rene­szánsz időket idéző festmény borítja, reneszánsz zene szól, és a színpad közepén álló for­gatható emelvény egyszer kút, máskor ágy vagy kőfal, vagy éppen sírbolt — Veronában. A Rómeó és Júlia főpróbája fo­lyik a zalaegerszegi Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban. A nézőtéren csak né­hány érdeklődő színházi ember és a rendező, Ruszt József, aki a szövegkönyvvel a kezében időnkint felmegy a színpadra, aztán vagy Verona hercegeként hirdet ítéletet — vagy mint ren­dező, megállítja az előadást. — Részben kényszerűségből vagyok benne a darabban, hi­szen kevesen vannak a színé­szek, részben pedagógiai cél­jaink érdekében — mondja a szünetben Ruszt József. — Új színház vagyunk, közönséget kell nevelnünk magunknak, és ezt elsősorban a fiatalokon , kezdhetjük. „Beavató színház­nak" neveztük el ezt a formát: lényegében Bernstein hangver­seny-ismertető sorozatának for­májára már Kecskeméten ki­próbáltam azt, s nagy siker­rel. Alapműveket veszünk elő némileg egyszerűsített, rövidí­tett formában, de teljes értékű előadásra törekedve. Kiállók a közönség elé, beszélek a kor­ról, a szerzőről, a darabról, és egyes kulcsfontosságú jelene­teknél megállítom a játékot, elemzem a színpadi szituációt, visszakérdezem a látottakat. Megmutatom a kulisszák mö­□ hétfői götti látnivalókat is. Most a Rómeó és Júliát próbáljuk így, ezt az Antigone és a Csongor és Tünde követi majd. Zalaegerszegen új színház létesült, új színház létesül. A múlt idő is, a jövő idő is indo­kolt. Az 1983/84-es színházi év­adban indul útjára végleges helyén — az eddigi megyei mű­velődési központ színházi cé­lokra átalakított épületében — a Zalaegerszegi Állandó Szín­ház, akkor lesz teljes a színészi gárda, a műszaki és adminiszt­ratív létszám. De már ebben az évadban is (amit előévadnak neveztek el) működik a társu­lat, és színházként tartja szá­mon mindenki. Nemcsak a szakma (sok igazgatótól, szí­nésztől érkezett az évad kezde­tére távirat jókívánságokkal), hanem a Zala megyei közvéle­mény is, amely tudja, hogy az előévadban is már 181 elő­adásra vállalkozott a színház. Játszanak Zalaegerszegen és mind a négy járási székhelyen: potenciális , közönségük tehát az egész megye lakossága. Első bemutatójuk a Tom Paine volt, következik a Turan- dot című mesejáték, a Lakat alá a lányokkal című musical és Whiting Az ördögök című tragédiája. A legközelebbi feladat azon­ban az'arezzói készülődés. Az idei színházi fesztiválra meg­hívták a zalaegerszegi társula­tot az olaszországi Arezzóba. Máris fesztiválon egy színház, amely még nem is egészen színház? — kérdezheti az olva­só. Igen: a meghívás annak a fajta közösségi színházi mun­kának szól, amelynek révén Ruszt József nevét külföldön is megismerték. G. T. „Festő" jeligére művezetői munkakörbe gyakorlattal rendelkező szakközépiskolai vagy technikusi végzettséggel munkaerő jelentkezését várjuk a Hunyadi úti hirdetőbe. Egy tanú, majd negyven év után Dokumentumaim készül Csebényben, Királyrévről Feltett még fél zsák bor­sót a teherautóra. Fulíasztó nyár volt, 1947. július 25-én, Pozsony megyében, a galán- tai járásban, Királyrév köz­ségben. Racskó Józsefné a karján tartotta egyéves fiát, és kiszaladt az utcára. — A fél zsák borsó mellé még a kenyérszakajtó kosa­rat is feltettük az autóra — mondja most, majd négy évtizeddel az áttelepítések után Racskó néni. — Mert akárhová visznek, kenyér mindig kell'. Égnek a jupiterlámpák és kamera figyel Racskó néni arcára, Ibafa mellett, Cse­bényben. Mert az esemé­nyek majd negyvenévesek és van már kellő történelmi távlat az értékeléshez. Ifj. Schiffer Pál, a „Fekete vonat”, a „Cséplő Gyuri” alkotója forgat portréfilmet Racskó néniről, Szalai And­rás operatőrrel. Kővágó Ist­ván már három éve könyvet írt a magyarországi nemze­tiségekről, és benne tárgyi­lagosan ismertette a Felvi­dékről’ a második világhábo­rú után, előbb lakosság- csereképpen, majd folyama­tosan áttelepített magyarok történetét. Ifj. Schiffer Pál most elmondja, hogyan ke­rült ceíluloidszalagra Racskó néni: — ötéves munka képpen filmet forgatunk a magyar paraszti élet változásairól. Előbb azokkal az idős em­berekkel beszélgettünk, akik régebbi korok tanúi és olyas­mit mondtak el, amit még senki sem vett filmre. Ami­kor azonban a miniszté­riumban megnézték a Racs­kó néniről szóló részt, pénzt és filmanyagot engedélyez­tek, hogy egészítsük ki és portréfilmet forgassunk róla. De ezt most már a nagy- közönségnek. Nagyon jó em­lékező- és mesélőképességű ember, akinek igen kifejező a szeme, az arca. Az egykori királyrévi fiatal- asszony a forgatási szüne­tekben csendben tovább­emlékezik, levelekre, heted- iziglen is fellelhető magyar anyakönyvi adatokra, Király- révből. A forgatócsoport pe­dig a halottak napján újra eljön Csebénybe. A temető ősi misztikumát keresi majd a kamera, gyertyafényt, sír­kereszteket, feliratokat: Szü­letett Királyrév, meghalt Csebény... Földessy Dénes Találkozott néhány magyarul tudó emberrel Az első expedíció az őshazába Valamennyien belehaltak a vándorlások viszontagságaiba A tatár sereg ábrázolása a Képes Krónikában „A keresztény Magar Törté­netében azt találták, hogy van egy másik, nagyobb Ma­gyarország, ahonnan a hét vezér népével együtt kiköltö­zött, hogy lakóhelyet keressen magának, minthogy földjük a lakók sokaságát eltartani nem tudta .. . Elküldték hát négy barátot keresésükre, hogy Is­ten segedelmével megtalálják őket, ahol csak tudják. Any- nyit tudtak a régiek Írásaiból, hogy keleten laknak, de hogy hol vannak, nem sejtették" — írta Riccardus fráter 1237 ele­jén, annak a jelentésnek a bevezetőjében, amelyben Ju- lianus barát és társai keleti expedíciójának eredményeit foglalták össze IX. Gergely pápa számára. A jelentés ugyan Julianus első útjáról számol be, de az előzményeket 'is ismerteti, vagyis a magyarok őshazájá­nak, a „Nagy-Magyarország- nak” nevezett terület felkuta­tására küldött legelső expedí­ció rövid történetét. A kutató- és térítőútra vállalkozó négy szerzetes 750 évvel ezelőtt, 1232-ben indult útnak az ős­hazában maradt magyarok felkeresésére. A négy domonkos szerzetes útjának célja természetesen nem az volt, hogy a magyar nép eredetét kinyomozza: ez a kérdés csak a 19-ik és 20-ik század tudósait izgatta. A szerzetesek célja a hittérítés volt a Magyarországról keletre eső területek pogány népei között egészen a Volgáig. A hittérítés világi irányítója az ország keleti tartományait kor­mányozó trónörökös, a későbbi IV. Béla király volt. így vető­dött fel az őshazában maradt magyarok keresztény hitre té­rítésének gondolata, sőt talán az új hazába telepítésük öt­lete is, mint ahogy később a kunokat IV. Béla megpró­bálta letelepíteni a Kárpát­medencében. Az utazók még azt sem tudták biztosan, hogy hol keressék az őshazát. A legrégebbi „Magyarok Törté­nete" krónikában, amely még a XI. században készült, mint­egy 100 évvel Anonymus Ges- ta Hungaróruma előtt, azt ol­vashatták, hogy az őshaza az Azovi-tenger mellett volt. (Ez az őskrónika a XIII. század*- ban elveszett.) Anonymus ges- tájában arra találtak homá­lyos utalást, hogy az őshazá­ban élő „dentümogyerek" a Volga folyón túl laknak. Olyan forrás is akadt, amely szerint a legendás fivérek, Hunor és Magor egyik testvére, Zuárd Perzsia felé húzódott népé­vel. Ottó fráter és három társa 1232-ben a Kaukázus felé utazott a magyarok felkutatá­sára. Három éven át vándo­roltak, s négyük közül egyedül Ottó tért vissza, s neki is csak annyi ideje maradt az életből, hogy vándorlásának történetét elmesélhesse: találkozott né­hány magyarul beszélő em­berrel. A Julianus barát nevé­ről ismert második expedíció Ottó útmutatásai szerint elő­ször ismét a Kaukázus felé vette az irányt, de nem találta meg ott a szavárd magyaro­kat. Északra folytatva útját viszont eljutott a Kómához, az őshazában maradt ma­gyarokhoz. Szinte az utolsó pillanatban, hiszen sietve kel­lett hazatérnie, hogy elmond­ja a súlyos hírt: az ázsiai sztyeppe kapujában hatalmas mongol sereg készülődik Európa meghódítására. D. I. Nóra, a csillagjós... Asztrológia . . , csillagjóslás. Nyugat után nálunk is divatba jött már. Nórát, ezt a fekete szemű, csillagfaggatót egyre többen keresik föl... — Tudtam, hogy nyilatkozni fogok mostanában — fogad mosolyogva. — Egyik hetilapunk is erősen érdeklődik. Szerencsé­je van, megelőzte őket. . . — Ritkán téved? — Általában bejön a meg­fontolt előrelátás. — Akkor beszéljünk a leg- csinosabb asztrológussal a csil­lagokról. —■ Reggelig itt ülhetnénk, és nem jutnánk a végére. Ami eb­ből a lényeg; — több ezer éves tapasztalatról van szó. A gya­korlatból aztán elméleti képle­tek kristályosodtak ki. Tehát mi, asztrológusok a kozmikus sugárzás ránk ható, életünket, sorsunkat befolyásoló tényezők vizsgálatával foglalkozunk. — És az emberek hisznek benne? — Egy réteg feltétlen, A többség csak akkor, ha bekö­vetkezik az előre látott baj. — A csillagoktól tehát az egyéni sorsunk függ . . . — Ami azért rajtunk is mú­lik. Az asztrológia olyan, mintha térképet olvasnánk. Ha értünk hozzá, elkerülhetjük a bajt, s a veszélytelenebb utat választ­hatjuk. . — 36 éves, ötgyerekes, csi­nos fiatalasszony. . . — Jógázom, odafigyelek az étkezésre. Sokat dolgozom, és sok-sok tanulnivalóm van. Sze­retnék egy közérthető könyvet kiadni arról, ki, mikor szuTeTett, és mi jellemző ró. — Utolsó kérdésem; — közli majd a HDN ezt a villáminter­jút? — Miért ne közölné? Érdekes téma, és az emberek kíváncsiak a misztikumra. Mészáros István Rocksorok Lennon fia Pesten? — Beatles emlékkiállítás nyílik december­ben a budapesti Sportcsarnok­ban. Erre a magyar fővárosba érkezik Julien Lennon, John Len­non fia és örököse. OMEGA-születésnap Pécsett. — Az újjáalakult Pécsi OMEGA Fan Klub október 26-án 19 óra­kor megrendezi az együttes 20. születésnapját, a Ságvári Műve­lődési Házban. A születésnapon több műfajú programot mutat­nak be, s a rendezvény nyilvá­nos lesz. Erre eljön az együttes mind az öt tagja és Pécsett mu­tatják be először 11. nagyleme­züket. A négynapos budapesti decemberi ünnepi hangverseny- sorozat egyik koncertjére pedig a klub kedvezményes áron kü­lönjáratot indít. Opera? Rock? — Deák Mi­hály, a Pécsi Nemzeti Színház operaegyüttesének baritonistá­ja a magyar művészeti élet egyik legsajátosabb egyénisé­ge. Korábban ugyanis az Apos­tol, majd a Deák Tamás vezet­te Deák Big "Band zenekar do­bosa volt, és házom éven át ját­szott az NSZKÍsan is. Willis Canover, az Egyesült Államok egyik rangos könnyűzenei kriti­kusa 1976-ban így értékelte Deák Mihály dobjátékőt: „Az igazi dobosok még mindig Amerikában vannak, de Deák Mihály eléri azt a színvonalat is!" A fiatal művész most Rossi­ni: A seviHaj borbély című ope­rájának Don Basile szerepét énekli. (Képünkön: Deák Mi­hály dobol, illetve Don Basillio-t énekli). F. D.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom