Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-09 / 277. szám

1982. október 9., szombat Dunántúlt llaplö 13 a belvárosi homlokzat­felújítások bejelentéskötelesek Évek óta folyik a pécsi bel­városban a homlokzatfestési kampány. Régi patinás, ám ko­pott „öltözetű" házak fiata­lodnak meg újonnan magukra öltött színeik révén. Ez azon­ban - többször is leírtuk - nem pótolja az igazi belvárosi rekonstrukciót. A homlokzat- festésekkel az a cél. hogy ad­dig is javítsák a városképet, amíg egy-egy épület teljes, külső-belső felújítására sor kerül. Az állami lakó- és intézmé­nyi épületek ilyetén felfrissülé­se kedvet csinált a magán­kézben levő házak tulajdono­sainak is és egyre több ilyen házat látunk friss színekben pompázni. Csakhogy! ... A „kitalált" színek nincsenek min­dig összhangban azzal a szín­tervvel, amit a Dél-dunántúli Tervező Vállalat rekonstrukciós műtermében dolgoztak ki min­den egyes belvárosi utcára. Legutóbb a Citrom utcában történt egy olyan festés, ami ezzel a tervvel nem volt szink­ronban, ezért az építési ható­ság úgy döntött, hogy átfes­teti az épületet. Mi tehát a teendő a ha­sonló incidensek elkerülése vé­gett? A tanács építési osztá­lyán ezzel kapcsolatban el­mondták, hogy Pécs védett bel­városában minden felújítás en­gedélyköteles munka, a tető­héjazat cseréje is - palatetőt nem engedélyeznek a belvá­rosban! -, a homlokzatfesté­sek pedig bejelentéskötelesek. Aki a tulajdonában levő bel­városi lakóház homlokzatát fel akarja újítani és újrafesteni, feltétlenül keresse fel a DTV rekonstrukciós műtermét, ahol pontosan megmondják az épületen alkalmazandó színe­ket. Ennek a konzultációnak azonban csak akkor van ér­telme, ha a tulajdonos nem vásárolja meg előre a festé­ket. Az osztály szakemberei a közelmúltban tárgyaltak a sellyei Agrokémiával, amely vállalta, hogy biztosítja a bel­városi homlokzatfelújításokhoz a szükséges festékeket, a szín­tervek ugyanis az ott gyártott Stollogén festékekre alapulnak. Az Agrokémia negyedévenként gyártja le a teljes színsort, a festék tehát mindenkor rendel­kezésre áll. Megállapodást ké­szítenek elő a TÜZÉP-pel is ar­ról, hogy az ilyen célra szánt festékeket kívánság szerint a legkisebb mennyiségben is szerezze be. A hatóság nem minden esetben ragaszkodik az időtálló Stollogén festékek­hez; olyan épületnél, ahol szi­getelési problémák vannak, vagy az épület maga is ke­vésbé értékes, elfogadják a meszes festést is, természete­sen az ajánlott színben. H. I. A nyomáspróbára készül a DDGáz a földgázt fogadó állomáson Pécsett, a Felszabadulás úti telepen. A tervezett üzembe helyezés december közepére várható. Az átadóállomást és 'a fogadóál­lomást összekötő vezetékkel együtt több mint 10 millió forintos munkát végez el a DDGáz. Fotó: Kopjár Géza Tanácsülés, évfolyamtalálkozók Dr. Hetényi Margit átveszi a gyémántdiplomát Fotó: Proksza László Pécsi orvosegyetemi napok Az előző éviekhez hasonlóan, gazdag programmal rendezik meg idén a pécsi orvosegyete­mi napokat. Tizenötödik alka­lommal tárja ki kapuit az egye­tem régi tanítványai előtt. Az ünnepi rendezvénysorozat pén­teken délelőtt a pécsi zenemű­vészeti főiskolások hangverse­nyével kezdődött. A Zeneművé­szeti Tagozat zenekara Bach, Mozart- és Kodály-műveket ját­szott Antal György Liszt-díjas karnagy vezényletével. A hangversenyt követő egye­temi nyilvános tanácsülésen be­szédet mondott a rektor, Flerkó Béla akadémikus. Elsőként az egyetemi napok vendégeit kö­szöntötte. majd összefoglalta az elmúlt tanév legfontosabb ese­ményeit. Emlékeztetett arra, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetem élen járt az orvos­képzés javítását célzó reform- törekvésekben, amelyeknek egyik legfontosabb része a gyakor­lati célú oktatás bevezetése. „Ez biztosítja leginkább, hogy a kezdő orvosok is biztonsággal végezzék preventív, tanácsadói, gondozói feladataikat, és ne utaljanak be rendelőintézetbe beteget olyan egyszerű kezelé­sek céljából, amelyek otthon, a rendelőben is elvégezhetők” — mondta a rektor, majd vázla­tosan ismertette az egyes év­folyamok tantervét. Kitért az egyetemen folyó kutatásokra is, megnevezte azokat a legfonto­sabb szakterületeket, afroi je­lentős kísérletek folynak. Felso­rolta az elmúlt évben lezajlott személyi változásokat, a kitün­tetettek neveit, majd a tanács­ülés egyperces néma felállással adózott a legutóbbi egyetemi napok óta elhunyt oktatók em­lékének. A rektori beszéd után dr. Mó­réi F. Tibor rektorhelyettes is­mertette az egyetemi tanács ha tározatát, amely szerint a Pro Universitate emlékérem arany fokozatát kapta meg dr. Barta Ottó professzor, ezüst fokoza­Gyémánt- és aranydiplomákat adtak át tát dr. Puppi András docens és dr. Tóth Imre, az egyetemi párt- bizottság volt titkára, bronz fo­kozatát pedig Berta Jánosné klinikai főnővér, Gungl József gépkocsivezető és Szabó Czin- deri Irén fogászati asszisztens. A kitüntetettek nevében dr, Bar­ta Ottó mondott rövid köszönő beszédet. A hagyományok szerint ezen a tanácsülésen adta át a rektor a gyémánt- és aranydiplomákat azoknak a hallgatóknak, akik 60, illetve 50 évvel ezelőtt vé­geztek az Erzsébet Tudomány- egyetem Orvostudományi Karón. Gyémántdiplomát kapott dr. He­tényi Margit és dr. Gesell-Payer Endre. Aranydiplomát a kővet­kezők vehettek át: dr. Bános Alajos, dr. Bäder Andor, dr. Darabos László, dr. Fehér Már­ton, dr. Flesch István, dr. Főző János, dr. Franki József (ő kö­szönte meg a kitüntetést a töb­biek nevében is), dr. Gerencsér Nándor, dr. Horváth Géza, dr. Kollár Lajos, dr. Marek Antal, dr. Megyesi-Schwartz Pál, dr. Mihályi István, dr. Schuth Hen­rik, dr. Soltész József, dr. So­mogyi Géza, dr. Walonta Má­ria és dr. Zeke Gábor. Ezúttal, adták át a szakszer­vezeti törzsgórda-jelvényeket, a rektori dicséretek okleveleit, a KISZ-kitüntetéseket. Ismertették a népköztársasági ösztöndíjasok és az évfolyamelsők névsorát. A tanácsülés után az aulá­ban dr. Flerkó Béla megnyitot­ta Füle Mihály grafikusművész kiállítását, majd évfolyamtalál- kozók kezdődtek. Este közgyű­lést tartott az egyetem baráti társasága, majd a diákok ren­deztek vidám gólyaavatót az A- kot légiómban. Ma az egyetemi napok ren­dezvényei tudományos előadá­sokkal folytatódnak. H. J. 3 ajátságos kamaraintéz­mény Pécs városában a Pedagógusok Szakszervezete Nevelők Háza a belváros egyik patinás épületében. Olyan otthonban, melynek fa­lai közé mindig szívesen lép az ember. Elnevezésének megfelelően a ház elsősor­ban a pedagógusok számára jelent kulturális, művelődési, továbbképzési bázist, klubot, de rendezvényeivel mindig nyitva állt a szélesebb nyilvá­nosság előtt, és nagyobb ér­deklődésre számot tartó prog­ramjaira várja továbbra‘is az érdeklődőket. Klubjai a nyugdíjas peda­gógusok, a rajztanárok, az általános iskolai igazgatók, az óvónők, a napközis neve­lők, az eszperantisták szá­mára nyújtanak többek között találkozási lehetőségeket. E szakmai, baráti körök mellett igen sok olyan alkalom ta­lálható a Nevelők Házában, Gazdag program a Nevelők Házában Pódiumműsorok és filmklub Szombat délelőttönként játszóház amely az együvétartozást, a 'közösségi szellemei kívánja szolgálni. A programon sűrűn szerepelnek az érettségi ta­lálkozók. névadó ünnepségek, családi esték. Idén tavasszal rendezték meg először a pe­dagógusok bálját, és ezt sze­retnék hagyománnyá tenni. Olyan programokkal, mint a politikai előadássorozat, a pedagógusok politikai to­vábbképzése, a Nevelők Há­za bázisszerepet tölt be a megyében. A megye és a vá­ros politikai, kulturális életé­nek vezetői mellett olyan kül­politikai újságírók is szere­pelnek majd ezeken a rendezvényeken, mint Hajdú János és Pálfy József. A TIT-tel közös szervezésben idén néprajzi előadássorozat indul a ház­ban a történelem, a népmű­velés szakos pedagógusok­nak, a díszítőművészeti szak­kör vezetőknek. Érdekes -al­kotókor kibontakozását sejte­ti a középiskolai magyar­tanárok tudományos alkotó­műhelye, mely most van ala­kulóban. A régóta bevált és sikeres pódiumműsorok mellett film­klub indult idén hat előadás­sal a Nevelők Házában, melynek előadásaira a hely­színen is lehet majd jegyet váltani. Újjászervezik a ház jeles együttesének, a Tillai Aurél vezette kamarakórus­nak baráti körét, és társas­utazásokat is szeretnének szervezni a pedagógusok szá­mára. A sokféle programból még az idei szabad szom­batokon indult játszáházra hívnánk fel a figyelmet. En­nek első őszi foglalkozását most szombaton, 9—13 óra között tartják a Nevelők Há­zában. A gyurmázás, mese­hallgatás táncóráira termé­szetesen a környékben lakó gyermekeket is várja a Ne­velők Háza. Kiegészítő biztosítás köthető a CB-késziilékekre Az 1980. szeptember 1-e után kötött Casco-szerződések alapján a kocsiba beépített - vagy be sem épített - rádió- telefonok és televíziók tulaj­donosait a biztosító a pogy- gyászkárokra vonatkozó felté­telek szerint kártalanítja, ha a lezárt gépjárműből belföl­dön ellopják az említett ké­szülékeket. Ez közelebbről azt jelenti, hogy az ellopott pogy- gyászért, cb-rádiótelefonért, il­letve televízióért kifizetendő kártérítés összege káresemé­nyenként együttesen nem ha­ladhatja meg a 12 ezer fo­rintot. A biztosító önrészesedést nem alkalmaz és a kártérítés kiszámításánál abból indul ki, hogy a lopás időpontjában mennyit ért a készülék. A tel­jes körű Casco-szerződés fel­tételei értelmében ezeket a készülékeket kizárólag pogy- gyászkárként téríti meg. A biztosító azonban számolt azokkal az igényekkel is, ame­lyek abból adódnak, hogy a Gelka-szerelő, a maszek mű­szerész, vagy az orvos a fog­lalkozásához szükséges saját vagy kölcsönszerszámokat, mű­szereket a személyautójában szállítja. Jogos igény az is, hogy a több tízezer forintba kerülő rádiótelefonok és a ko­csiban szállított egyéb értékes vagyontárgyak törés-, elemi és lopáskáraira is lehessen bizto­sítást kötni. Annál is inkább, mivel a poggyászkárként kifi­zetett 12 ezer forintos felső határ ilyen esetekben csak tö­redéke a tulajdonképpeni kár­nak. Erre tekintettel 1982. jú­nius 1-től úgynevezett kiegé­szítő biztosítás keretében az Állami Biztosító lehetőséget nyújt az említett vagyontárgyak védelmére is. A kiegészítő szerződést azok az autósok köthetik meg, akik­nek 326-os számú régi Casco- juk van, illetve 1980. szep­tember 1-e után kötöttek teljes körű Casco-t. A szállított va­gyontárgyakra a lakókocsi- és utánfutó-biztosításhoz is lehet kiegészítő szerződést kötni. Ez azért lényeges, mert a lakó­kocsi. és utánfutó-biztosítás az eredeti gyári berendezésű jár­műre vonatkozik. Ugyancsak kiegészítő biztosítást kell kötni, ha törés-, elemi, lopás, és poggyászkárok ellen megfelelő védelmet szeretnének. A kiegészítő biztosítás csak Magyarország területére érvé­nyes. Megköthető határozott és határozatlan időtartamra egyaránt. A díj minden eset­ben a biztosított vagyontárgy értékétől függ. FILMJEGYZET Határok Az Egymásra nézve című új magyar film (rendezte Makk Károly) egyik jelenetében arról vitatkoznak, hogy hol van ma Magyarországon (ma = 1958. - ekkor játszódik ugyanis a cselekmény) a kimondható igazságok határa. Meg termé­szetesen a kimondható hazug­ságoké is — lévén, hogy a két fogalom: igazság és hazugság feltételezi egymást, egymás nélkül értelmetlenek. Eva, a népi származású új­ságíró az abszolút, és korlát­lan igazság híve és bajnoka, ennek következtében mindun­talan átlépi a mások által meghúzott határt az igazság és a hazugság között, amit másképpen kompromisszum­nak (?) is neveznek. Éva mindamellett szerelmes lesz egy kolléganőjébe, egy férjes asszonyba, állhatatossá­ga elnyeri a maga jutalmát, ő pedig az asszonyt: teszi pedig mindezt azért, hogy láthassuk, Éva semmilyen határt nem fo­gad el. Az igazság mellett most mór az erkölcs határait is át­lépte, ráadásul legalólfb két­szeresen: egy férjes asszony elcsábítása ugyanis még egy férfi számára is erkölcstelen tett (legfeljebb bocsánato­sabb, bár ismerni férjeket, akik akkor is agyonverik az asz- szonyt, ha férfivel csalattatnak meg). De átlép egy erősebb erkölcsi határt: a hasonne- műek szerelmi kapcsolatát korlátozót. És ha még a néző ekkor sem jönne rá, hogy Éva egy meg­rögzött határátlépő, segítségé­re van a film. mert nekiereszti Évát egy újabb határnak, ez­úttal a jugoszláv—magyarnak. Amit Éva ugye nem léphet át, mert lelövi egy határőr, így hát Éva számára mór nem lesz vi­lágos, hogy vannak határok, amit nem léphet át, mert bele­hal szegény határtalanságának megszállottságába. De a madár bezzeg szabad, az átrepülhet a szögesdrótok felett — ez is jól a néző szemé­be van vésve, mert ezzel kezdő­dik és ezzel fejeződik be a film, úgy is, mint allegóriaha­tára a történetnek. Ha viszont a madár szabad, szegény Éva nem volt az, mint ahogy senki sem az, gki ember. Éva szabad akart lenni, de élni csak azok­nak szabad, akik vállalják rab­ságukat. Aki meg kacérkodik a szabadsággal, az béna lesz, mint Éva szerelme, a féltékeny férj pedig egészséges, mint a makk a börtönben. A szegény főszerkesztő meg asztmás, és szívrohamai vannak, mert ő ugyan elismeri a határok létét, de tágítani igyekszik a belső teret: az egyéni lét mozgási kö­rét. A halál és a betegség, mint az engedetlenség büntetése nem új keletű találmány: az el­ső írásos dokumentumai meg­találhatók a Bibliában. Az egyéni szabadság szintúgy nem új keletű dolog, elég említeni a múlt és e századi egzisztencia­listákat, kiknek egy csoportja szerint az ember szabadságra ítéltetett, miképp Éva a halá­lában. így hót a film jó szórakozást nyújt azoknak, akik még nem láttak leszbikus nőket, vakmerő újságírókat, ,s szeretik a vallá­sos egzisztencializmust. Vala­mint kielégülést kapnak azok is, kiknek világnézetét a „sza­lon"-előtaggal illethetjük. Csak a létező határokról nem kapunk képet, azonkívül, hogy egy ragadozó madár — a’la Petőfi — átrepül felettük. Bodó László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom