Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-08 / 276. szám

© Dunántúli napló 1982. október 8., péntek 15 lóerőn felül fizetni kell Mennyi az adó? A lakosság körében többen érdeklődnek, miként kell adóz­ni magánszemélynek, ha me­zőgazdasági vontatót vagy te­hergépkocsit üzemeltet. A magánszemélyek áItcii üze­meltetett mezőgazdasági von­tatók és tehergépkocsik adóz­tatását a Minisztertanács 4/1980. (II. 6.) számú rendelete szabályozza. Eszerint háztáji és kisegítő gazdaságok jövede­lemadóját köteles fizetni min­denki, aki 15 lóerőn felüli me­zőgazdasági vontatót, hozzá­kapcsolható pótkocsit vagy tehergépkocsit üzemeltet A rendelet az adózás alá eső erőgép teljesítményének alsó határát határozza meg, a felsőt nem. Ebből követke­zik, hogy minden 15 lóerő tel­jesítményen felüli erőgépet üzemeltető magánszemélynek adóznia kell, függetlenül attól, hogy az erőgép használatára hatósági engedélyt kapott-e. Nem adóköteles a 15 lóerőn aluli teljesítményű kerti traktor — függetlenül a pótkocsival történő használatától. A mezőgazdasági vontató, hozzákapcsolható pótkocsi és tehergépkocsi után fizetendő adó mértéke: Megnevezés Évi adótétel kizárólag sajátcélű használat esetében forintban bérmunka esetében mezőgazdasági vontató (traktor) 1600 1600 mezőgazdasági vontató (traktor) pótkocsival 3000 8000 tehergépkocsi 5000 10 000 A kisiparilag vagy házilago­san kivitelezett úgynevezett „motoros háztáji kocsi” felépí­tését és rendeltetését tekintve megfelel a tehergépkocsi fel­tételeinek, s mivel tehergépko­csinak minősül, utána i; kell adót fizetni. A mezőgazdasági vontatók fogalomkörét a közúti közleke­dés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM számú együt­tes rendelet (KRESZ) határozza meg. Eszerint mezőgazdasági vontató a mezőgazdasági mun­ka végzésére készül, de pót­kocsi vontatására is alkalmas, rakfelület nélküli olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsab­ban haladni képes. így például adóköteles a házilag Pannónia motorból ké­szített vontató, mert 25 km/óra sebességnél gyorsabb haladás­ra képes, feltéve, hogy a fent leírt többi feltételeknek is meg­felel. Ezzel nem áll ellentét­ben, hogy az ilyen vontató a forgalmi engedély szerint ma­ximálisan 25 km/óra sebesség gél haladhat. Ha a magánszemély a jár­művel bérmunkát végez, az el­ért jövedelme után általános jövedelemadót is köteles fizet­ni. Ilyen esetben azonban az általános jövedelemadóba be kell számítani az erőgép (te­hergépkocsi) után kivetett ház­táji és kisegítő gazdasági jö­vedelemadót. A fizetendő adó — egy pél­dával megvilágítva — a követ­kezőképpen alakul: Ha egy tehergépkocsival dolgozó fuvaros évi jövedelme 68 000 Ft és az utána járó általános jövedelemadó 13 760 Ft, a tételes háztáji jövedelem- adó 10 000 Ft, akkor általános jövedelemadóként előírandó 3760 Ft, mivel 10 ezer forintot az adózónak már előírtak Az erőgépek használóinak minden év március 1. napjáig, évközi vásárlás esetén pedig a következő hónap 15. nap­jáig bejelentést kell tenni a lakhely szerint illetékes adó­hatósághoz. Kutnyánszky József főmunkatárs Baranya megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya Uj könyvek CSEPREGI PÁL A SZŐLŐ METSZÉSE A fitotechnikai műveletek a szőlő föld feletti részein és kis­mértékben a földben levő ré­szein végzett beavatkozásokat jelentik. E művejetekhez általá­ban a metszést, a zöldmunká- kat, a növekedés- és termés­szabályozó kezeléseket sorol­juk. Mindezeket korábban csu­pán a metszés helyettesítette. Napjainkban a metszés csak a műveletek egyike, és a többi­vel együtt közösen hat. A fito­technikai műveletek kivitelezé­sének és továbbfejlesztésének biológiai és technikai ismere­teit tárgyalja a szerző' s ezzel gondolkodást, gazdálkodási módszert sürget. DR. BRUNNER TAMAS TÖRPEGYUMOLCSFA-NEVELÉS A törpegyümölcsfa-nevelés belterjes módszereivel kis terü­leten is nagy mennyiségű, jó minőségű, könnyen szüretelhe­tő gyümölcsöt termelhetünk üzemben és hózikertben! A ha­gyományostól eltérő hektáron­kénti hozamnak 4—7-szerese termelhető így. A törpegyümölcsfák nevelé­séhez szükséges olapvető élet­tani ismereteket, a nevelés spe­ciális műveleteit, a törpe ültet­vényformák és mindezek gya­korlati jelentőségét tárgyalja ez a könyv. A legújabb hazai és külföldi eredményeket, lehe­tőségeket is ismerteti a szerző. Zoltán Miklósné kedvenc tehenével, Minivel Tófűn Pénzbefektetés kedvezőtlen adottságú tsz-ekben Háztáji program Egyházaskozárban Sasad négymillióval hajlandó finanszírozni Főfoglalkozása: állatgondozó otthon /V budaörsi Sasad Tsz négymillió forinttal hajlandó részt ven- ni az egyházaskozári tsz szarvasmarha-tenyésztési prog­ramjának finanszírozásában. Ez az első eset Baranyában, hogy egy tőkeerős termelőszövetkezet más gazdaságban fekteti be a pénzét. A tárgyalások megkezdődtek. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek­nek lehetőségük van arra, hogy tartalékalapjukat felhasználják a szarvasmarha- és juhtenyész­tés fejlesztésére. Énre a célra 1983. január 1-től más tsz is átadhatja tartalékalapjának egy részét, amihez különben nem nyúlhat hozzá. Egyházas- kozár él a lehetőséggel, és Sa­sad partner kíván lenni a közös vállalkozásban. A fejlesztés teljesen integrált formában a háztájiban történik. A leggazdaságosabban és leg­gyorsabban ugyanis itt valósít­ható meg. Két évvel ezelőtt a termelő- szövetkezet nyolc községében számba vették az üresen álló istállókat. Nyolcvanat találtak. Átlagos nagyságuk 50 négyzet- méter. Ezen a területen 70 000 broilert lehet egyidőben nevel­ni. Tizenkétmillióba kerülne egy olyan telep, ahol ugyanennyit tudnának elhelyezni. De hasznosíthatók az épüle­tek szarvasmarhával is. Tavaly a termelőszövetkezet 129 bikát helyezett ki a háztáji gazdaságokba, az idén 92-t és még 42-re számítanak. Számí­tanak, mert a borjakat vásá­rolják. Saját * tehenészetének szaporulatát a nagyüzem maga neveli fel. Kitűnő üzletfél viszont a perkubai tsz amelynek 300- as hústehénállománya van. Bor­sodban nincs abraktakarmány, ezért a bikákat Egyházaskozár­ban hizlalják meg. Hatot egy-egy asszony. — S akkor ez főfoglalkozásnak szá­mít a tsz-ben, és a vállalkozó megkapja a munkanap-jóvá­írást. Egy bikára havonta 15 órát számolnak el, egy tehénre 30-at. Ha valaki hat bikát, há­rom tehenet, vagy ezer broilert nevel otthon, egy év alatt eléri a tsz-ekben előírt munkaórák számát. Tizennyolcán vállalkoztak ar­ra, hogy főfoglalkozásként a hozzájuk kihelyezett állatokat gondozzák. Olyan asszonyok, akik eddig nem tudtak részt venni a tsz munkájában. Van persze tsz-tag, aki csak négy bikát visz, van, aki kettőt. A bika a tsz tulajdona ma • rád. A takarmányt zömmel a gazda a tsz-től vásárolja meg, 350 négyszögöl lucernát, nyolc mázsa kukoricát és egy mázsa bentokarbot bocsátanak a rendelkezésére állatonként. Szállításkor számolnak el. Eddig 63 bikát adtak el. Megéri. Hatezer forintot lehet rajta keresni. Az alapár, az ex­port felár a gazdáé. A nagy­üzemi feláron és nagyüzemi prémiumon osztozkodnak a tsz­szel: két forintot kap kilónként a gazda. A rendszer nagy előnye tu­lajdonképpen az, hogy az is ne­velhet állatot, akinek semmi pénze nincs. Eygházaskozórbaa sok a fiatal, ök először épít­keznek, ez elviszi pénzüket. S utána törleszteni kell a hitele­ket. Kiegészítő keresetre) van szükségük. És ehhez ad lehe­tőséget a tsz, amikor az álla­tot és takarmányt rendelkezé­sükre bocsátja. — Az emberek 10—13 000 forintokat vettek fel az első szállításkor — mondja Strasz- szer Jakab főkönyvelő. — Negy­ven bikára van pillanatnyilag igény. Most már nincs is, aki a magáét kívánja beállítani. S mi lesz itt, ha még szervezni is fogjuk. A tehénakció keretében har­mincat helyeztek ki. Dávodon és a környéken vásárolták lel. Zsoldos Miklósné Tófűn hármat vállalt. A tehenekkel együtt fe­jőgépet is adnak s ez négyévi használat után a gazdáé. A te­henek természetesen a tsz tulaj­donában maradnak, a takar­mányt a gazda termeli meg, vagy vásárolja a termelőszövet­kezettől. A tej és a borjú az övé, de értékesíteni a tsz-en ke­resztül kell a mindenkori szer­ződéses áron. Most a sertéstenyésztést fog­ják megszervezni. Hat kocát ad­nak egy vállalkozónak. Ennyi fér el általában a meglévő fé­rőhelyeken, és ennyi köti le egy asszony teljes munkaidejét. Száz malac várható egy ilyen állománytól, és ennek meghiz- lalására a tsz szervezi meg az állandó partnereket. — Az emberek bizalmát meg­nyertük — mondja a főköny­velő. — Kell egy év, s lesz kinn 50 kocánk is a háztájiban. A sasadiak négymilliója új le­hetőségeket nyit. A rendeletet szerdán tették közzé a Magyar Közlönyben. Tegnap délután értesítettek: az egyházaskozári vállalkozás iránt nemcsak Sasad, hanem a dom­bóvári és a baksai termelőszö­vetkezet is érdeklődik. B. J. * |§§§§§| Biztonság a sertéstenyésztőknek PIGOZEM-801 Megszünteti a kannibalizmust, javítja az étvágyat, a takarmányhasznosítást, az istállóklímát Aki kistermelőként sertés- tenyésztésbe vág, az a pénze, beleölt ideje és nem kevés munkája mellett nagy rizikót vállal. S ha már elkezdte, jog­gal számít arra, hogy hasznot húz belőle. Addiq azonban számos ve­széllyel kell szembenéznie szin­te nap mint nap. Első helyen a kannibalizmus áll. Ez nemcsak a sertés fülé­nek, farkának lerágásában, az örökös marakodásban, a sebek lassú gyógyulásában, a sebek miatt bekövetkez(het)ő elhul­lásban mutatkozik meg. Az ideges állat nem tudja megfe­lelően - tehát gazdaságosan - hasznosítani a takarmányt. Mind több kistenyésztő tud­ja, hogy van egy „csodaszer", mely nagyon sok gazdának visszaadta a termelői kedvét. A PIGOZEN—801 ásványi ada­lékanyag hasznosítása több szempontból is eredményes. Takarmányozási ásványi ada­lékanyagként bármilyen takar­mányhoz 5—10 százalékos arányban adagolható. Felhasz­nálható istállóklíma és alomja­vító adalékként - négyzetmé­terenként 500—1500 grammos mennyiségben - a padlózatra szórva, vagy az istálló légteré­be juttatva. Hígtrágya, hígtrá­gya anyagú készítmények fé­regpete-, protozos-, occysta- állományát elpusztítja, tehát fertőtlenítő hatású, ha a trá­gyához 10 százaléknyi PIGO- ZEN-801-et adagolnak. Az országban - és megyénk­ben is — több ezren használ­ják a természetes ásványi anyagokból összeállított PIGO- ZEN-801-et. A tapasztalatok egyértelműen a szer mellett szólnak. Kiküszöböli a nyom- ritkaelem hiánybetegségeket, megszünteti a kannibalizmust, javítja az istállóklímát, növeli a sertésállomány étvágyát, ja­vítja a takarmányhasznosítást. Az ósványkompozitumot az Or­szágos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Művei módi telephe­lyén állítják elő kísérleti céllal. A felhasználó kistermelők ta­pasztalatai egyértelműen ked­vezőek, a sertéstenyésztő nagy­üzemek véleménye is minden szempontból jó. Az Országos Takarmányozási és Állat­tenyésztési Felügyelőség ellen­őrzése és irányítása alatt az Állattenyésztési és Takarmányo­zási Kutató Központ Takarmá­nyozási Kutató Intézeténél, Her- ceghalimon, valamint a Hejőmen- ti ÁG-nál folynak minden rész­letre kiterjedő kísérletek, me­lyek ez évben zárulnak. Min­den jel arra mutat, hogy a ser­téstakarmányozást kedvezően befolyásoló termék nemcsak kísérleti, de általános jelleggel is forgalomba kerül. A Baranya megyei Zöldért látja el megyénk sertés-kiste- nyésztőit a PIGOZEN—801 ás­ványi adalékanyaggal. A ter­méket 5 kilós kiszerelésben — a műanyag tasakon feltüntetve a részletes használati utasítást ­a pécsi, Megyeri úti takarmány­áruház, a Hajnóczy úti kertész­bolt, a Malom utcai takar­mánybolt, a Koller utcai kert­barátok boltja, a Pécsi Áfész Hal téri vetőmagboltja kínálja. Megyénkben a mohácsi vető­magbolt, a siklósi háztartási bolt és a mezőgazdasági szak­üzlet, a szigetvári vetőmagbolt és háztartási szaküzlet, a bólyi és pécsváradi háztartási bolt és több más szaküzlet is áru­sítja. Az ásványi adalékanyagot a sertéstenyésztésben használó gazdák egyöntetű véleménye: a PIGOZEN—801 valóban „cso­daszer”, mely a tenyésztési kockázatot vagy teljesen meg­szünteti, vagy minimálisra csök­kenti. A termékkel már a te­nyésztőkedvet bizonytalanná tevő alapvető kérdés is határo­zott feleletet nyer: megéri. M. L. flnyaknnyv PÉCS SZÜLETTEK: Petrovics Vanda, Hütt­ner János, Rudolf Eszter, Amrein Li- via, Csike Györgyi, Kadlicskó Zol­tán, Müller Péter, Sandó Sándor, Wolfart János, Szalai Péter, Sárközi Renáta, Varga Szilvia, Molnár Csa­ba, Bogdán János, Barkóczy Beáta, Dombai Adél, Palotás Csaba, Kál­mán János, Makk Lídia, Hahn Haj­nalka, Hilbert Zsolt, Mihály Péter, Énock Ivett, Horzsa Veronika, Bocz Bernadett, Vajda Gabriella, Váti Antal, Szalmásy Gábor, Radic Krisz­tina, Schalter Szilárd, Hoffmann Miklós, Gasparits Magdolna, Sipos Anita, Rózsavölgyi Zoltán, Bogáthy Kata, Fehér Eszter, Keresztes Laura, Domonkos Zsuzsanna, Várnai Már­ton, Pataki László, Bella Szabolcs, öbert Adrien, Mosonyi Miklós, Reisz Róbert, Reisz Roberta, Teller Csaba, Villányi Zsolt, Hohmann Emí­lia, Buczó Ivett, Kovács István, Kin­cses Vera, Majer Péter, Markulis Norbert, Simon Krisztián, Weintraut József, Palai Tamás, Gyulai Gábor, Baráth Orsolya, Jeney András, Kál­mán Ildikó, Mayer Viktória, Földi Petra, Péterfai Karolina, Ivánácz Anikó, Sípos Krisztián, Mikó Lívia, Arató Anita, Nagy Gábor, Gáspár Róbert, Kusz Péter, Prekesztics Attila, Grozdics Anita, Szabó Andrea, Zomi Norbert, Pap István, Grossmann Ger­gely, Jung Péter, Székely Viktória, Varga László, Vajda Tamás, Hor­váth Rita, Pandur Tamás, Papp Vik­tória, Túri József, Poch Tamás, Ko­vács Krisztián, Kertész István, Pres­sing Bernadett, Kityeszku Adrien, Radnai Éva, Lévai Rudolf, Misnyov- szki Bernadett. Csapi Nikolett, Ber­ger Szabolcs, Berger Dalma. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Dr. Cziráki Attila és Deák Magdolna, Baczur László és Lőrincz Erika, Da­rányi Miklós és Szuloki Tünde, Nyíri Mihály és Körbei Gizella, Kardos Lajos és Dávid Zsuzsanna, Marton László és Peresztegi Edit, Tomecskó Gyula és Farkas Rozália, Bosnyák Attila és Uzon Mária, Hajdú Zoltán és Kindl Agnes, Hamerli Endre és Vaszil Éva, Mámmel György és Hor­váth Tünde, Gólyák Miklós és Fucs- kár Erzsébet, Nagy István és Bra- csics Zsuzsanna, Abel József és Dor­mer Gyöngyi, Németh Elemér és Nagy Margit, Blummer Attila és Te- leky Irén. MEGHALTAK: Fóris Gyula, Papp Amália, Nasztazovics Lajosné Jan- kovics Mária, Palaics Lajos, Cserni Mihályné Albrecht Karolin, Halász István, Marász Jánosné Cserepes Julianna, Kovács István, Mergl Pé- terné Stickl Erzsébet, Jeránt János, Emberovics lllésné Horváth Katalin, Tyápai András, Gyugyi István, Ri- gacz Sándor, Pénzár János, Kakas István, Horváth József, Toka Imre, Rösch Egonné Wurm Alma, Féger István, Pap János, Könye Lajos, Tö­rök Ferenc, Hosszú Lászlóné Murnyák Mária, Nagy Antalné Sztankó Anna, Fehér Józsefné Omböli Katalin, Bárt- fai Lászlóné Nagy Magdolna, Schneider János, Csordás József, Nagy Sándor, Bachusz János, Bara­nyai György, Nagy Jenő, dr. Antal Ferencné dr. Gyúrók Mária, Török Józsefné Baráth Mária, Sajnovics György, Nagy Jánosné Horváth Má­ria, Biszvurm János, Horváth Teréz, Kovács Ernő, Rábay Gyuláné dr. Szi- berliszt Kornélia, Győri Győzőné Hársfai Mária, Tavasz Lajosné Pö- löske Ilona, Schmidt Zsuzsanna, Rechert Gyuláné Tóth Mária, Jáko- vics József, Kirch Henrik, Sermaul Viktor, Ébert Boldizsár, Szél János, Szigeti Kálmánná Szigethy Etelka, Medgyesi Sándorné Wilhelm Irén, Tóth János, Szabó Imréné Hollósi Julianna, Sziegl József, Horváth Györgyné Héjjas Margit, Klemm Zol­tán, Tarczali Imréné Bujdosó Eszter, Cser Józsefné Németh Mária, Julián Ferencné Szilágyi Erzsébet, Hercin- ger Józsefné Tubák Róza, Posta Zsolt, Horváth József, Tátrai János, Romeisz Györgyné Jankovits Julianna, dr. Gróf Józsefné Zsákai Rozália, Sabáli Károly. SIKLÓS SZÜLETTEK: Nagy Balázs, Szabó Anett, Várnai Anett, Molnár Edit Noémi, Vida Olivér Sándor, Miletics Hermina, Diksa Barnabás, Papp Tí­mea, Szinyakovics Edina, Tarjányi Edi­na, Rónás Lajos, Tóth Szilárd, Matovlcs Zita, Végh Brigitta, Kovácsevics Ma­riann, Kaszás Krisztina, Czárth Kor­nél. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Pus­kás György és Kocsi Zsuzsanna, Pus­kás Gábor és Kántor Agnes, Welker László és Pintér Margit, Szigetvári Antal és Végh Csilla, Végi János és Bódis Irén, Muhi András és Nagy Katalin, Kovács Oszkár és Czifra Te­rézia, Révész Ferenc Szilveszter és Varnyu Ilona. MEGHALTAK: Lehóczki György, Schmidt Jánosné Katies Anna, Sza- lóki Imréné Lakatos Agnes, Szekeres Istvánné Tóth Julianna, Balog János, dr. Gruber Béla, Sokácz Mátyás, Sipos Ferenc, Vörös Lászlóné Bernáth Katalin, Batik Péter, László János.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom