Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-07 / 275. szám

© Dunántúli napló 1982. október 7., csütörtök Szigetvár: Talá a város vezetőivel Először hívták beszélgetésre Szigetváron a város idősebb korú lakosságát, s a kétórás találkozóról mindenki elégedet­ten távozott. A hétfőn délután tartott nyugdíjas fórumot a vá­rosi tanács, a városi-járási nép­front és a vöröskereszt, vala­mint a megyei KÖJÁL egészség- nevelési osztálya szervezte. A fórumra eljöttek a város, illetve a megye azon képviselői, akik egy-egy kérdéskörre illetékes­ként válaszoltak. A találkozó három rövid is­mertetővel — városfejlesztés, kereskedelem, egészségügy - kezdődött, majd a jelenlevők kérdéseivel folytatódott. Sok minden után érdeklődtek, né­hány jelenséget szóvá tettók, és több javaslattal álltak elő a város több mint 2000 nyugdí­jasának képviselői. A kérdések egy része - mikor lesz Sziget­váron jó körülményeket biztosí­tó öregek napközi otthona, mi­kor épül fel az új autóbusz­állomás, hol lesz a legújabb ABC, lesz-e játszótér a Gaga­rin lakótelepen és így tovább- közérdeket képviselt, ám akadtak egyéni problémákat hordozó érdeklődések is. Volt aki a többszobás szolgálati la- sának elcseréléséhez kért se­gítséget, másvalaki sérelmezte, hogy az utcán tárolt tűzifája után közterületfoglalás címen fizetnie kell... Többen jelezték, hogy a vá­rosban elszaporodtak a közte­rület rongálások, csúfítások, hogy bizonyos — kis tételben ér­kező — áruféleségeket pult alól árusítanak. Számosán javasol­ták, hogy az illetékesek fordít­sanak megkülönböztetett fi­gyelmet a régebben épült vá­rosrészek csatornázására, illetve jó úttesttel, járdával való ellá­tására. Megnyugodva vették tu­domásul, hogy a város vezetői ebben a tervidőszakban ezt is teszik, s a korszerűsítésre váró területek munkáihoz társadalmi munkát ajánlottak fel a jelen­lévők. A hétfő délutáni beszél­getésen minden kérdésre és felvetésre választ kaptak a résztvevők. Siklós: Felmérik az életkörülményeket Siklóson ma még viszonylag alacsony — kétezernél kevesebb - a 60 éven felüliek száma. A megye legfiatalabb városának nem is a kis létszám, sokkal inkább az a tény jelent egy­fajta szerencsét — s jelenleg még kevesebb tennivalót —, hogy a város idős lakóinak döntő többsége családban él, vagyis a legideálisabb törődés­ben részesül. A városi tanács becslései sze­rint azonban nagyon hamar - 1986-ba,n — a város lakosságá­nak 20%-ára nő a 60 éven felülieknek aránya, s közülük valószínűleg egyre többen lesz­nek azok, akik valamilyen álla­mi, társadalmi gondozást igé­nyelnek. Épp ezért kezdtek hoz­zá annak a felmérésnek az el­készítéséhez, amit a vállalatok­kal, szövetkezetekkel, intézmé­nyekkel együtt csinálnak, s aminek lényege és célja: meg­tudni, hogy élnek a már nyug­díjban lévő volt dolgozóik, il­letve milyenek az életkörülmé­nyeik azoknak, akik most ké­szülnek megválni az aktív mun­kától. A felmérés eredménye határozza majd meg azokat a feladatokat, amiket a siklósiak­nak vállalniok kell az idős korú lakosság megnyugtató ellátása, gondozása érdekében. Mohács: Fiatalok rendezték - időseknek Mohácsot mindinkább úgy tartják nyilván, mint a fiatalok városát. Lehet is, mivel az el­múlt évtizedben örvendetesen megnőtt gyermekszaporulat folytán ma a Duna-parti város­ban minden harmadik lakos húsz éven aluli. Csakhogy a fiatalok növekvő számával pár­huzamosan ugyancsak jelentős réteget alkotnak, rohamosan növekvő létszámot jelentenek az időskorúak. így a város ve­zetésének a bölcsődék, óvodák és iskolák építése mellett valós gondot jelentenek a magukra maradó öregek, valamint a vá­ros három idősek otthonában lakók gondozása, ellátása. Ezért is vetődhetett fel éppen a közelmúltban a gondolat, hogy a fiataloknak tervezett garzon­ház helyett esetleg nyugdíja­sok házát kellene építeni, fel­szabadítva ezzel az általuk la­kott nagyméretű lakásokat, avagy éppenséggel mindkettőt építve, megoldva ezzel egysze­riben a város súlyos gondjait. Mindezen gondolatok még- inkább az érdeklődés közép­pontjába kerültek, hiszen hét­főtől a város szociális otthonai, az öregek napközi otthona, a Vöröskereszt városi bizottsága, a HNF városi-járási szervezete együttesen rendezték meg az öregek hetét. A nagy hagyomá­nyokkal rendelkező, gazdag programokat tartalmazó ren­dezvénysorozat idén is az idős­korúak munkáiból nyílt kiállí­tással vette kezdetét, majd az öregek napközi otthonának másfél évtizedes fennállásáról emlékeztek meg a SaMai utcai klubban. Az otthonokban tea­délutánokra, míg a Bartók Béla Művelődési Központban színi előadásra invitálják a héten az öregeket - természetesen min­denütt a fiatalok. Komló: Kirándulás összefogással A társadalmi munkában élen járó, illetve az alacsony nyug­díjból élő időseknek szervezett kirándulást a közelmúltban a HNF komló-somági bizottságá­nak nőbizottsága. A Szigetvárt, a barcsi ősborókóst, a Csoko- nyavisontát és Abaligetet útba­ejtő kiránduláshoz a kőbánya és Kossuth-bánya Ho Si Minh szocialista brigádja autóbusz- szal, illetve a költségek egy ré­szének fizetésével járult hozzá. Az idős embereket elkísérte Braun István, a brigád tagja, aki fényképen örökítette meg a kirándulás egy-egy pillana­tát. A szerkesztőség postájából E Olvasóink írják Cikkünk nyomán Választ kér az olvasó Nem lehetne fordítva? A Hycomatot ki-ki hosszabb- rövidebb várakozás után meg­kaphatja, de nem így a jogo­sítványt. Először az autót kell megvásárolni s csak azután jöhet a tanfolyamon való rész­vétel, alkalmasság esetén. For­dítva, hogy először a jogosít­vány, majd az autó, nem le­het! Az autós iskoláknak ugyanis nincs Hycomatjuk. Ma­gyarázzák ezt azzal, hogy a gépkocsik átalakítása nem egységes, csaknem minden esetben más módon kell azt elvégezni. Mi, (mozgássérült autósok) úgy véljük: a gépjármű meg­vétele még nem jelenti a jo­gosítvány megszerzését, csu­pán csak a lehetőséget. Szá­molni kell azzal is, hogy netán nem sikerül. S akinek még „jogsival” rendelkező hozzá­tartozója sincs, mit kezd az autóval? Ezért örülnénk, ha a mozgássérülteknek is lehetősé­gük volna az előzetes jogosít­vány megszerzésére még a gépkocsi megvásárlása előtt, a gépjárművezetéssel foglal­kozó intézmény átalakított gépkocsiján. Bízunk abban, hogy a gépjárművezetéssel foglalkozó intézmény is gondol a mozgássérültekre s módot talál az előzetes jogosítvány megszerzésére. Tömör Valéria pécsi olvasó * „Mocsok" expressz — óha­tatlanul is ez a - sajnos, elég régi — „becenév" jutott eszé­be azoknak az utasoknak, akik a 3-as kocsiban kaptak hely­jegyet szeptember 26-án este, a Pécsre induló szerelvényen. Már beszálláskor teletömve találtuk a 40-es fülke hulladék- gyűjtőjét (a fedelét sem lehe­tett lehajtani); az ajtó me(r letti ülésen éktelenkedő kosz­foltot útitársnőnk jobb híján saját zsebkendőjével igyeke­Á Vasas l-es általános iskolában Felújítottak a napközis konyhát Ismét főznek a napköziseknek a Pécs-Vasas l-es általános is­kola konyhájában. Október 1- re befejeződött az iskola víz­vezeték rendszerének, s ezzel együtt konyhájának felújítása. A nyárra tervezett rekonstruk­ció sajnos csúszott egy hónap­pal: munka közben derült ki, hogy az épületet ellátó veze­ték is tönkrement, emiatt az ütemezettnél hosszabb időt vett igénybe a vezetékcsere. A víz­vezeték-szereléssel egyidőben korszerűsítették az iskola kony­háját is, amely új mosogatót, villamos tüzelésű kályhát, villa­mos zsámolyokat kapott. S amiért visszatértünk a hír­re: szeptember 25-én adtunk hangot az egyik szülő méltat­lankodásának, aki szóvá tette, hogy az iskola napköziseinek nem tálaltak szeptemberben. Vókó János, az iskola igazgató­ja, tőle kaptuk a tájékoztatást a felújítási munkákról, elmond­ta, a szülők többsége megértet­te az iskola gondját, és senki sem jelentkezett, aki nem tudta másként megoldani gyermeke étkeztetését. Pedig az iskola mindenképpen tudott volna se­gíteni a szülőknek, például egyik közeli étteremből hoz­hatták volna az élelmet. Úttörők jelentkeztek Múlt héten tettük közié Iva- sivka Mátyás pécsi olvasónk levelét, aki a Ivov-kertvárosi közterületek, elsősorban a Ke- szüi út környékének elhanya­goltságát, szemetességét tette szóvá. Egyetértve olvasónkkal azt is elmondtuk, hogy a város zett valahogy eltüntetni. A ko­csi „világításmenles” illem­helyén éppoly sötétség fogad­ta az utast, mint a szomszé­dos, 2-es kocsi W. C.-jében, ahol viszont megállíthatatlanul csör­gött a víz a kézmosó csapjá­ból — talán ellensúlyozásául an­nak, hogy a mosdófülke csap­jából viszont egyetlen csepp vizet sem lehetett előcsalo­gatni .. Dr. Szósz János Pécs, Jókai tér 5. 7621 parkjainak, játszótereinek, ut­cáinak rendjéért felelős válla­latok nehezen, néha egyáltalán nem győzik a takarítást utá­nunk. így látják a helyzetet az Anikó utcai Általános Iskolában is, s mint elmondták, épp ezért gondoltak arra, hogy a környé­kükön lévő tereket, parkokat az iskola úttörőcsapatának tagjai rendszeresen tisztítják. Ponto­sabban tisztítanák, csakhogy szeptember óta gondot okoz nekik, hogy az összegyűjtött szemetet nem tudják hova ten­ni, mivel ezeken a helyeken csak kisméretű hulladékgyűjtők vannak. A szerkesztő megjegyzése: Úgy véljük kár lenne, ha meg­felelő méretű szeméttárolók hiányában kedvüket vesztenék a munkára vállalkozó gyerekek. De az sem lenne rossz meg­oldás, ha nem szemetelnénk . . . Patkányok a lépcsőháziján Az elmúlt napokban több ol. vasónk telefonált a pécsi, Páfrány utca 39-es számú tíz­emeletes lakóházból, hogy az épület lépcsőházában patká­nyok tanyáznak. Elmondták, hogy már szóltak a PIK-nek, a Köztisztasági Vállalatnak, de hiába... Mi a KOJÁL-hoz továbbítót, tűk olvasóink bejelentését és egyben javasoljuk, hogy a jö­vőben mindenekelőtt ide for­duljanak. A KÖJÁL ugyanis a lakossági bejelentések alapján a helyszínen vizsgálatot tart, s amennyiben szükséges, góc­irtást rendel el, amennyiben pedig „csak” egy-egy lépcső­házban vernek tanyát a pat­kányok, úgy kötelezi az ille­tékeseket - PIK, háztulajdo­nos - a patkányirtásra, amit a Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat kártevőirtó­üzeme a megrendelés alapján elvégez.-------------* --------------­M iért nincs háztartási keksz a holtakban? A pécsi 17-928-as telefonról Mázsa József szóvá tette, hogy hetek óta nem lehet kapni azt a népszerű háztartási kekszet, amit negyedkilós csomagolás­ban 5,50-ért árulnak. A kekszet készítő budapesti Zamat gyár­tól érdeklődtünk. A kereskedel­mi főosztályvezető elmondta, hogy sem alapanyaghiány, sem gazdasági okok nem ját­szanak közre, egyszerűen arról van szó, hogy nem tudnak többet gyártani — valamennyi gépsoruk maximális terheléssel három műszakban dolgozik. A jelenleginél többet előállíta­ni nem tudnak ebből a fajta kekszből. A gyár tehát annyit gyárt, amennyit eddig is gyártott. A keksz mégsem jut el a fo­gyasztóhoz? Vajon hol akad el a szállítmány? — Néhány nappal ezelőtt ide- ömlött ki az „iszap” a W. C- ből — mutatja az egyik ház­béli lakó A szerző felvételei Pécs bányászlakta kerületé­ben, a Hősök terétől keletire hú­zódik a Tárna utca, áhol több száz család él a valamikori bá- nyászlakásokban. Az épületeket a Mecseki Szénbányák átadta a PIK-nek azzal, hogy a kar­bantartásukról is a vállalat gondoskodjon: a Tárna utcai ál­lapotok viszont elszomorítóak, erről győződhettem meg ottjár- tamkor, mivel a lakók utolsó reményként kérték, keressem föl őket. Misángyi Ferencné a követ­kezőkkel fogad: — Mikor a fiam született, hét * ■ Telefonbejelentések nyomán Elszomorító körülmények a Tárna utca 10-ben évvel ezelőtt, akkor kezdtük a kálváriát járni és ez azóta is tart. Bejelentettük, hogy a W. C.-sor mögött húzódó szennyvíz elvezető árok időről időre feltöltődik, s mindezt siet­teti, az esőzések alkalmával, a partoldalrál lezúduló törmelék. A férjem és a többi házban lakó férfi, mivel az ingatlanke­zelőtől nem is reagáltak, neki­álltak, hogy kitisztítsák a bűzlő árkot, de nem 'bírták. Azóta is másfél'—kéthavonta a W. C.-gö- dörbe befolyik a szennyvíz, ami­nek következtében az feltelik, kiönt és a bűzös áradat elterül az udvar mélyedéseiben, befo­lyik a lakásökba .. . A Tárna utca 10-ben élők több szervhez fordultak már pa­naszukkal, így többek között a PIK-hez, legalább háromszor a KÖJÁL-hoz, legutóbbi, augusztus 23-án írt panaszukra méq vá­laszt sem kaptak a K'ÖJÁL-tól. Érthető hát elkeseredésük an­nál is inkább, mert a szenny jó táptalaj a különböző fertő­zést terjesztő rágcsálóknak, amiből nincs híján a környék sem. A gondokat folytathatjuk az­zal, hogy az alsó lakásban élő Feleki Jánosné kislányára kis- híján ráomlott a kőfal. Három évvel ezelőtt ugyan a PIK ki­támasztotta a terméskővel kira­kott támfalat, annak állapota viszont tovább romlik: ma már csak a szentlélek tartja a meg­lazult köveket. Ez ügyben is megkeresték a Pécsi ingatlan­kezelő Vállalatot, ahol azt a választ kapták: adnak anyagot és a lakók maguk építsék fel újra a támfalat. Joggal kérdi Misángyiné és Felekiné is, ho­gyan csinálják meg ők, mikor az ott lakók kc-zött nincs kőmű­ves. A Tárna utca és környéke amúgy is „elzárt" világ. Főként a téli időszakban. A csúszós, havas időben ide nem jár le a szemetes, se a taxi, a gázpa­lackot sem szállítják házhoz, mint másutt, mert olyan rossz állapotban vannak az utak, az esti műszakról hazatérők pedig a közvilágítás hiánya miatt a sötétben botorkálnak. Egyébként lapunk 1978. jú­nius 14-i számában már fog­lalkoztunk a környék gondjai­val. Az illetékes szervek — ta­nács és a PIK — ígéretet tet­ték a problémák mielőbbi or­voslására. Azóta több mint négy év telt el, de semmi sem Bosszús vonatozás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom