Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-06 / 274. szám
1982. október 6., szerda Dunántúli napló 5 Nagygyűlés Szigetvárott Választékbővítő ámk Somogybái, négymillió forintért. Ez a lényege annak az árubemutatónak, ami hétfőn nyílt a pécsi Helyőrségi Klubban. A szomszédos megye 7 vállalata és ipari szövetkezetei küldtek árut a bemutatóra. Somogybán jelenleg nincs testvéróruház, a pécsi kezdeményezte a bemutatót, ahol a tegnapi megnyitón Pécs és Kaposvár megyei kereskedelmi vezetői egyaránt megjelentek. Maltesics Imre, a Centrum pécsi igazgatója köszöntötte a vendégéket elsőiként a gyártó vállalatok képviselőit. Hangsúlyozta: a 3 éve tartott táj napok áruválasztékot bővítő tevékenységét örömmel fogadták a vásárlók. Déri János, a Somogy megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője bemutatta Somogy megye iparát, külön szólt a világhírű Kaposvári Ruhagyár termékeiről, a Dráva Ipari Szövetkezet műbőr zakóiról, a Lady Ruházati Szövetkezet graboplaszt anorákjairól, a csurgói Napsugár Szövetkezet kapucnis női kabátjairól. Sajátos szint képviselnek a Kapos Ruhaipari Szövetkezet modern, csíkos kötöttárui, s nem utolsósorban a Kaposvári Húskombinát szeletelt császárhús és dobozolt sonka termékei. Dr. Hanti Tiborné, a Centrum Áruházak vezérigazgató-helyettese köszöntő beszédében a választékbővítő akció hasznosságára hívta fel a figyelmet. A szövet átmeneti kabátok, kötött pulóverek és mellények, műből zakók, modern, szövetbéléses kabátok, gyermekanorákok> valamint a Fazekas Ipari Szövetkezet habán kerámiái adnak ízelítőt Somogy megye iparából. A hét vállalat és szövetkezet termékei a pécsi Centrumban megvásárolhatók. Szolidaritás a palesztin néppel A Hazafias Népfront és a KISZ szigetvári városi-járási Bizottsága tegnap délután szolidaritási nagygyűlést szervezett Szigetváron a Horváth Márk téren. Hosszú István pol- beat éneke után Magyar István, a HNF városi-járási Bizottságának tagja, a béke- és barátsági munkabizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Jenei Jenő, az Országos Béketanócs és a Magyar Szolidaritási Bizottság tagja mondott beszédet. Ezután Magyar István felolvasta a nagygyűlést is rendező szervek felhívását, amely a szigetváriakat és járásbelieket szólítja fel arra, hogy emeljék fel szavukat a fegyverzet csökkentése érdekében, s hogy fejezzék ki tiltakozásukat a palesztin nép embertelen pusztítása ellen. A felhívást eljuttatják valamennyi gazdálkodó egységhez, illetve intézményhez. A szolidaritási nagygyűlés tudósítása utón engedtessék meg egy szubjektív észrevétel: Tudjuk, hogy Szigetvár nem bővelkedik gyűlések megtartására alkalmas nagy termekkel, de bizonyára található lett volna egy tegnap délutánra. Ha máshol nem, a gimnáziumban, annál is inkább, mert jószerével középiskolás diákok voltak a nagygyűlés résztvevői. Szemerkélő esőben, hideg szélben toporogtak a diákok, s hallgatták a palesztin nép leg- újabbkori megpróbáltatásainak történetét. Feltételezhető, hogy egy szó-, lidaritási nagygyűlés résztvevői tudják, hogy miért vannak ott, így részvételükkel már tanújelét adták szolidaritásuknak. Ha csak tíz percig is, de énekelnek, vagy öt percre csak némán ökölbe szorítják kezüket, már cselekvői lettek volna a nagygyűlésnek, s így oz elérte volna célját. Több mint fél órát ázó-fázó hallgatóság azonban passzivitásra kényszeredett. Ez nem lehet egy szolidaritási nagygyűlés eredménye. Bodó László Kapaszkodósávok, csomópontok A martonfai elágazásnál a csapadékelvezető árkot épiti a Közúti Épitő Vállalat Korszerűsítési munkák a 6-os úton Kiállítás, előadás Találkozások László Gyulával László Gyulát, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem nagy hírű professzorát elsősorban régészként ismeri a magyar közvélemény. Viszonylag kevesen tudták — legalábbis az „50 rajz a honfoglalókról” című könyvének megjelenéséig —, hogy László Gyula rajzművész is egyben. Nemcsak a régészek szükséges rajztudásáról van szó az ő esetében. Nem csupán rögzíti, milliméterpapíron fölvázolja a régészeti leletek helyét, formáját, hanem rekonstruálja, újraálmodja sírban porladó eleink mindennapi életét, harcait, munkáját. Két nagyobb rendezvény kapcsán is találkozhatott László Gyulával a hét elején a pécsi közönség. Hétfőn este a MÉV Ságvári Művelődési Házában az említett könyv eredeti rajzaiból nyílott kiállítás. Bármily szép is a könyv nyomdai kivitele, csók így, eredetiben látható, milyen precíz, művészien pontos munkát végzett László professzor a rajzok alkotása közben. Egy élet munkája hitelesíti ezeket a rajzokat, amelyeket — a honfoglalás kora legkitűnőbb régészének kezevonása nyomán — akár a korszak fényképeinek is tekinthetünk. Emese álmától kezdve, a Csodaszarvasról szóló -legendán át szó esik mindenről, amiről csak érdemes beszélni — szóban és képekben - a honfoglaló magyarságot illetően. Nehéz tárgyszerűen írni ezekről a rajzokról. Az aratókról készült rajz intim bája, a Kardtánc méltóságteljes, kicsit mégis ijesztő légköre, vagy a táltos „produkciójának” képe több mint esztétikai élmény. László Gyula kedden is vendégünk maradt, mert az Ifjúsági Házban új sorozat indult: Történelem, gazdaság, művelődés címmel a magyar nép sorsfordulóit tárgyalják meg az elkövetkező hónapokban meghívott előadók közreműködésével az érdeklődők. Az első előadó László professzor volt. Mi mást is kérhettek volna tőle a szervezők, mint a már-már a tankönyvekbe is bekerülő „kettős honfoglalás” elméletének ismertetését. Kétségtelen, hogy nem árt az ismétlés, hiszen nem könnyen érthető teóriáról van szó. Az eddig nyomtalanul eltűntnek kikiáltott avar nép magyarnak, illetve a magyarhoz közel álló népnek tulajdo- nításáról, László Gyula szerint Árpád honfoglalása már a második hullám volt a Kárpát- medencében. Tulajdonképpeni honfoglalóink az avarok voltak a hetedik század végén. László Gyula azonban nemcsak ismétel egy-egy előadása során. Mindig tud újat mondani, és sohasem mulasztja el megjegyezni: elméletének igazsága egyelőre még csak valószínűsíthető, teljes bizonyítása a további kutatások feladata. Előadásainak meghallgató, sán túl csak ajánlani tudjuk az olvasóknak László Gyula élvezetes stílusban írott könyveinek forgatását. H. J. Sebességkorlátozó táblák intik lassúbb közlekedésre a Pécs és a zeng óvá nkonyi bekötés között autózókat a 6-os főközlekedési úton. A jelzett helyeken az út mentén hosszabb-rövi- debb szakaszokon dolgoznak a Közúti Építő Vállalat munkásai. Új csomópontok kialakítása folyik másutt szélesítik az utat — az összességében 17 millió forint értékű munka a közlekedés biztonságosabbá tételét szolgálja. Csomópontokat épitenek — két-két sávval — a pécsváradi alsó elágazásnál, a szilágyi elágazásnál és a martonfai bekötésnél. Kapaszkodósávokat építenek a zengővárkonyi bekötésnél, a pécsváradi felső elágazásnál, Hirdnél pedig a mó- zaszászvári elágazásnál és a községi bekötésnél. Itt pl. meghosszabbítják és kiszélesítik a kapaszkodósávot, ezzel Pécs irányából is nyílik előzési lehetőség a községi keresztezésen túl közel fél kilométeres szakaszon. Itt és a pécsváradi csomópontban készülő, a balra fordulást segítő sávnak a gyakori ráfutásos balesetek megelőzésében lesz fontos szerepe és elejét lehet venni annak, hogy a kanyarodni készülő jármű mögött felduzzadjon a forgalom. A munkák során fákat kellett kivágni, nagyrészt az elöregeA hirdi kereszteződésnél már az útpadkát szegélyezik Läufer László felvételei dés szakaszába került kanadai nyárfákat, amelyek mindennapos balesetveszélyt jelentettek az úton. Más fákat azért kellett kivágni, mert a kilátást gátolták. Gondoskodnak a fák szükség szerinti pótlásáról is időtálló fajták telepítésével. A 6-os úton folyó munkák hamarosan befejeződnek. A közlekedők bizonyára felfigyelnek arra, hogy az út nem kap egységes burkolatot, holott a 6-os úton autózók több helyütt is találkoznak jó minőségű, vado- ntitúj, hosszabb-rövidebb burkolatszakaszokkal. Az útkorszerűsítést végeztető Közúti Igazgatóságon megtudtuk: hagyni kell, hogy az út „kimo- zogja magát”, különben az idő előtt felhordott kopóréteg a csqtlakozásoknál hamar tönkremenne. Ezek szerint az új kopóréteg később — feltehetően jövő tavasszal — kerül a korszerűsített útszakaszokra. Megtudtuk azt is, hogy a korszerűsítéseket 1983-ban tovább folytatják; tervezik egyebek között a pécsi bevezető szakasz további szélesítését is. Új vasútállomás Murakeresztúron Elkészült Murakeresztúron az új vasútállomás. A délnyugati határvidék legszélső vasútállomása nagyobb, mint a régi. Több ki- és belépő vonatot tud fogadni. A fejlesztés eredményeként meggyorsult a vámkezelés és az áruszállítás. Rádió mellet!... Olaj és szöveg Nem sok olyan háztartás van, ahol az asszonyok a teknő fölé hajolva gyökérkefével mossák a ruhaneműt,, talán nincs is, mert a kitűnő mosóporok eleve oldják a szennyet az amúgy is könnyen mosható mai textíliákból. És hát itt a mosógép, amelyet a hatvanas évek legelején még szakszervezeti utalvány ellenében vásárolhattunk meg. Azóta viszont az ipar „ömleszti” az újabbnál újabb gépeket „Ma már az automata mosómasinát is hirdetik lapokban, képernyőn, rádióban, plakátokon, tessék csak, hadd vigyék... A „második műszak" gondját leveszik a nők (férfiak) válláról... Csak fel kell tölteni áztatóporral, mosóporral, öblítővel a gépet ... Anyuka beprogramoz ... anyuka bekapcsolja a gépet... anyuka addig nézegethet az ablaknál vagy a tévé előtt ülve ... esetleg gyereket nevel ... De anyuka leszaladhat a boltba is, mert úgy hallotta, hogy már van mosópor — mert múltkor nem volt .— De hiába mászkál az állványok között, mosópor megint nincs ... Pedig azt mondták, lesz. Október elején már lesz, még ha a föld alól kerítik is elő, de beszerzik, ha kell, import útján akár. Igaz, a mosóporgyár elfelejtett elnézést kérni a háziasszonyoktól, amiért kénytelenek voltak leállni a gyártással - állítólag hetekre —, így aztán a vásárlók csalódottan léptek ki a boltból mosópor nélkül. Az iparág később aztán nyilatkozott a rádióban is, hogy így meg úgy, meg amúgy. Tegnap egy asszony betelefonál a szerkesztőségünk ügyeletére és azt mondja, ót semmiféle magyarázkodás nem érdekli, mert a sok szövegtől a családi ruhatár még szennyes marad. Ha az iparág reklámozta a mintegy húszféle mosóporát, akkor most tartsa kötelességének az ellátás bizto- sitósát akár csak kétféle mosóporral is. Ez »az asszony rövidesen ismét telefonál majd hozzánk. Akkor tesz panaszt, amikor leszalad a boltba egy üveg étolajért. Nem napraforgó-olajért, mert az aztán korábban is hiánycikk volt. Hanem a kevéssé kedvelt repceolajért. Mert az sincs. Az étolajgyár is nyilatkozott — ha jól emlékszem, méq az esztendő elején — hogy mik a tervek, ennyivel meg annyival többet termelünk az idén, mint tavaly. Ezt a szöveget ismerjük. De tessék csak idefigyelni. Az étolaj is alapvető élelmiszer. A sajtó és a rádió révén már jó évekkel ezelőtt teletömték a fejünket az eqészséges táplálkozás előnyeiről, tehát ■főzzünk étolajjal. Rendben van, a nép megszokta — a különben iavuló minőségű — olajokat. Ügyannyira, hogy,,, már válogatott is a kétféle ólaiból. Vilóaos, hogy a napraforgóból készült zsiradékra esküsznek az olaievők. Következésképpen ■ nem is lehet kapni. Hogy hova tűnik el a napraforgóolaj, az mindenesetre reitély. Ám most a napokban már a repceolaj is gyarapította a hiánycikklistót. És ez azért bosszantó, mert ahogy a liszt, cukor, paprika, só, tei és kenyér — mint alapvető élelmiszeráru — sem, úgy az olaj sem hiányozhat a kereskedelmi hálózatból. S ha mégis, akkor baj ven vaqy a gyártással, vaqy az elosztással, áruteritéssel. De a szöveg nem érdekli az embereket. Rab Ferenc Választékbővítő újdonságok
