Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-04 / 272. szám

A hatékonyabb oktatás szolgálatában Újra zakatol a gemenci vonat Ta«: vízmíítelep a „Sip”- parton Bemutatjuk a bajai vízügyi főiskola új víztechnológiai kísérleti és bemutató telepét Kimagasló fontosságú oktatá­si, kísérleti és demonstrációs objektummal gyarapodott a húszéves bajai felsőfokú vízügyi szakemberképzés intézménye, egészen pontosan: a Pécsi Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola Bajai Vízgazdálkodási Intézete. Elkészült az intézet ún. félüze­mi víztechnológiai kísérleti és bemutató telepe. (Félüzemi víz­műtelep = a hagyományos kis­méretű felszínivíz-tisztító művek­nek — a maga 48 m3/h névle­ges kapacitásával — kb. az 50 százalékos teljesítményét képes produkálni.) A 37,5 millió Ft-os költséggel felépült új tan-vízmű- telep az Országos Vízügyi Hi­vatal beruházása. Műszerezett­ségének fejlesztésére további 5—6 millió Ft-ot terveznek az él következendő évékben. A kísérleti telep a főiskola 2,5 ha-nyi Sugovica-parti terü­letén, a diákotthon közelében áll. Berendezése, műszerezése kétharmad részben készült el Befejezésük, illetve a folyama­tos további próbaüzemelések után a második félév elejétől kapcsolódik be a közvetlen ok­tató-nevelő munkába. Belsejét végigjárva azonban ma is sokat mond, még a telje­sen laikusnak is. Az épület, vagyis a telep két szintjén elhe­lyezett különböző víztechnoló­giai műszerek, műtárgyak, derí­tőm űvék síb. alkalmasak a jel lenleg Magyarországon haszná­latban levő vízkezelési techno­lógiák valamennyi folyamatának tanulmányozására, oktatására, bemutatására, illetve a mintegy 50 féle ilyen folyamat ellenőr­zésére, megfigyelésére. Megfe­lelő átkapcsolásokkal kutatási célokra is. A derítő műtárgy például a legkülönbözőbb típu­Cseri László felvétele A víztechnológiai telep egy részlete Augusztus 20-a után leállí­tották Gemencen az erdei kis­vonat személyszállítását a szarvasbőgési évad vadászatai miatt. Szombaton és vasárnap azonban újra elindult kirán­duló utasaival a gemenci kis­vonat, mivel véget értek a nagyvadászatok. Az elmúlt hét­végi két napban a kisvonat négyszer, a kishajó pedig hét­szer fordult utasaival a vadon, ban, illetve körülötte a Sión és a Dunán. Akadt egy bécsi osztrák turistacsoport is, mely­nek résztvevői szombaton vo­natoztak, vasárnap pedig séta. hajózásra mentek Gemencen és környékén. Egyébként olyan élénk az érdeklődés, hogy a következő hét végére, azaz szombatra és vasárnapra elő­jegyezték mindkét jármű ösz- szes járatát az ország minden részéből jelentkezett társascso. portok. Ml a PROP A? Hús nél, hús jellegű fasfrfpor * BNV vásári díjas magyar szabadalom Anyaga: tejfehérje-koncentrátum Keresik Európában és Közel-Keleten sú derítőket modellezi. A két emeletnyi magasságú, hatalmas műtárgyban — vegyszerek ada­golásával — végbemenő kémiai folyamatokat a hallgatók az al­só szinten hajóablakszerű nyí­lásokon is megfigyélhetilk. A diszpécserközpontból valameny- nyi oktatási-demonstrációs fo­lyamat ellenőrizhető. Ugyancsak innen a helyi működtetésű pul­tokhoz is kapcsolható ez a fel­adatkör, tehát a hallgató a de­rítés folyamatának egészét és részeit is tanulmányozhatja. Az épület része egy 60 sze­mélyes előadóterem; egy de­monstrációs terem, vitrinekkel, modellekkel, tablókkal, metsze­tekkel, amelyek például a kü­lönböző víz alatti hálózatok, csö­vek stb. kötési módszereit szem­léltetik. A vízügyi üzemmérnök- jelöltek ugyancsak itt, a telepen ismerik és tanulják meg a vegy­szerek tárolására, alkalmazásá­ra vonatkozó tudnivalókat A te­lephez a Sugovica-parton kor­szerű vízkivételi mű társul. Mindez erőteljesen növeli az oktatás hatékonyságát. A hall­gató eddig csak táblai kréta­vázlatokon, illetve tanulmányi kirándulásokon Dunaújvárosban, Szolnokon, Mohácson láthatott ilyen víztechnológiai műtárgya, kát. Általában sokat együtt, így nem tudhatott elmélyedni a részletekben. Februártól az új víztechnológiai kísérleti és be­mutató telepen a megszerzett elméleti ismereteket előbb a művelet, illetve az eszközök szintjén,’ majd komplex módon — a valós ipari környezethez hasonló körülmények közepette — gyakorolhatja. Később a te­lep műszerezettségét számító- gépes feldolgozással és számító­géppel vezérelt folyamatirányí­tással, illetve zárt ipari televí­ziós rendszerrel- bővítik. W. E. A félöklömnyi golyók gusztu­sosak. Az illatuk is étvágyger­jesztő. A kukta bajszos, nyurga, mosolygós fiatalember. És fel­találó. Az őszi BNV-n megál­lás nélkül maga sütötte bő olajban a saját készítményét. És gyerekes örömmel nézte a látogató-kóstolók hadát, hogy milyen jóízűen fogyasztják „főztjét”, a PROPA hús nélküli, hús jellegű fasírtp<>rból készült félöklömnyi golyókat. A feltaláló és kukta: Buda Bertalan 32 éves. Okleveles tartósítóipari — egyszerűbben: élelmiszeripari — mérnök. Sza­badalma, a PROPA vásári' dí­jas lett. Optimizmusa kiapad­hatatlan. A győztes derűlátása. Azt is tudja, csatákat kell még megnyernie újabb és újabb öt­letei megvalósításához. Nyug­hatatlan és megszállott. . . — Szeretek főzni. Fiatal há­zasoknak találtuk ki négyen. Könnyen és gyorsan elkészíthe­tő, önálló étekként és köret­ként, számos más módon is megállja a helyét. És egészsé­ges. Alapja a mosonmagyar­óvári Tejipari Kutatóintézetnél kidolgozott és szabadalmazta­tott tejfehérje-koncentrátum. Van benne szénhidrát és ter­mészetes fűszerek, ki-ki saját szájízére is fűszerezheti. Három éve szabadalmaztattuk. Két év kellett, hogy csatát nyerjünk vele — mondja, és érződik, hogy nem először összegzi. Egy pillanatra elkomorul. — Nem ment simán... Aztán megkér, véletlenül se hagyjam ki társait: Vajda Gá­bort - aki a bogádi Zengő Gyöngye tsz közkedveltté vált családi fagylaltjának „szülő­atyja" —, Ravasz Lászlót és Ka­rácsonyi Bélát.- Az alapötlet az enyém volt. Ma már poralakban szinte minden élelmiszer elkészíthető. Adva volt a tejfehérje koncent- rátum, gondoltam, érdemes va­lamit kihozni belőle. Újításként már ismerték a nagyfogyasztók a LIDO turmixitalomat — annak is tejfehérje az alapja. A szabadalmi eljárást meg­vette az AGRO-INDUSTRIA Innovációs Vállalat. Az eladta a gyártás jogát a VOSZK-nak, ahol Buda Bertalan is dolgo­zik. Várhatóan létrejön az üz­let, s a PROPA rövidesen a svéd, kanadai, iráni és kuvaiti ételeket is kiegészíti. — Húsz évig kapjuk a forga­lom után járó szabadalmi dí­jat. És nagyon sok irigyet, sőt „jóakarót” szereztem. Van még néhány ötlet a tarsolyomban félkész- és késztermékre; jó lenne, ha gáncs helyett segíte­nének. Megérné. Mindegyik ki­zárólag hazai nyersanyagból készül. Devizát hozhatna. Havonta jelenleg 60—70 ton­na készül a PROPÁ-ból, de ké­szülhetne a többszöröse is. Ol­csó, elkészítése egyszerű, hűtő- szekrény nélkül is eltartható 9 hónapig. Ezt már kint mondja, miköz­ben tömegével süli és 'kínálja a fogpiszkálóra felszúrt, bar­náspirosra sült és fasírtízű go­lyókat. A kóstolgatok arcáról olvassa le az eredményt. Murányi László Elégtelen Szavatossági ideje lejárt A minőség őrei meglehető­sen szőrös szívűek, ami náluk érthető, ám a kenőmájastól igazán zokon vehető, ha a töl­teléke szőrökkel leli. De ne beszéljünk talányokban, lássuk az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet szokásos havi gyorsjelentésének főbb ki. fogásait. Továbbra is gyakori jelenség az üzletekben, hogy a lejárt minőségmegőrzési idejű termé­keket teljes áron forgalmaz­zák, és sem az eladótérben, sem a raktárban nem különítik el. Az intézet ellenőrei három helyen, a pécsi 101-es cseme­geüzletben, a KOP-KA Áfész tamási, 122-es kenyér- és tej­boltjában, továbbá a dombó­vári fogyasztási szövetkezet he­lyi, 2-es számú önkiszolgálójá­ban vizsgálódtak, s igencsak rendezetlennek találták az ilyen termékek sorsát. Az ok: a bolt­vezetőknek nincs kellő önálló­ságuk, várják a körzeti ellenőrt, de addig sem vonják ki a le­járt minőségmegőrzési idejű termékeket. Az intézet két eset­ben fegyelmi felelősségre vo­nást javasolt, egy esetben pe­dig az ügyet intézkedés céljá­ból átadták az Állami Keres­kedelmi Felügyelőségnek. Az Országos Borminősítő In. tézet nyílt borbírálatot szerve­zett a Baranya és Tolna me­gyei bortermelő üzemek által forgalomba hozott borokból. A Tengelicen tartott bírálaton, melyen az intézet szakértője is részt vett, 13 pecsenye-, 17 minőségi és 3 különleges mi­nőségi bor vizsgázott. A borok többsége jó minősítést kapott, ám különböző hiányosságok miatt egyeseket — így a Vil- lány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát egyik hétdecis Hárs­levelűjét és Oportóját — kizár­ták, ami egyúttal azt jelenti, hogy a forgalomból is ki kell vonni őket. Kombinátunk borai­ra általában nincs panasz, ám a jelek szerint időnként be­csúsznak, jobban mondva, ki­csúsznak hibás sorozatok, me­lyeknek tartalma megkeseredik a fogyasztó szájában, miután annak a gyengébb minőségű bornak is jól megfizettetik az árát. A tanulsáq: a palacko­zásnál jobban oda kell figyelni. Az intézet ellenőrei a Sasad Kertészeti Mgtsz Budatej G. T. jégkrémüzemének készítményei közül elégedetlenek a poharas Meggyes jégkrémmel. A készít­ménynek az előírtnál kisebb a szárazanyag-tartalma, színe megtévesztő, rikító, illata és ize a jellegzetestől eltérő. A fele­lősökkel szemben fegyelmi el­járásra tettek javaslatot. Sok-sok, fél centi hosszúsá­gú szőrrel volt tele a Szekszár­di Húsioari Vállalatnál gyártott kenőmájas tölteléke. A minő­ségi hiba technológiai — tisz­títási, kezelési — hiányossá­gokra vezethető vissza. Az in­tézet fegyelmi eljárást kezde­ményezett. Miklósvári Zoltán Hétfői □ Új osztály a Magyar Média kebelében A légireklám A reklámszakember mond. ja: a reklámozásra fordított összeg fele — kidobott pénz. Csak éppen azt nem tud­juk, hogy melyik fele... Mindenesetre a jó reklám hatása alól nehéz kitérni; már csak kíváncsiságból is bemegyünk a Sugárba, meg­vesszük — megvesszük? — a bontott csirkét. A módszer - hogy miként adjuk el az árut — sokféle lehet. A légi reklámozás a repertoáron belül egy sajá­tos fajta, szinte egyidős a repülés történetével. A Magyar Média kebelén belül a nyáron megalakult a légireklámosztály. Veze­tője Porázik Lászlóné éppen az őszi BNV-re koncentrál­va szerencsés kézzel indítot­ta a bemutatkozó akciót: pécsi, szolnoki és nyíregyhá­zi hőlégballonos csapatok segítségével, a reklámetikai szabályok pontos betartásá­val tették le névjegyüket az asztalra. De nemcsak a vá­sárban, hanem a vásár ideje alatt, a Hősök terén — lásd felvételünkön — és Cegléd térségében is felszálltak a ballonok, magukkal vive a reklámszöveget. A különös légi jármű lát­ványa nyilván több ezer fényképezőgép-tulajdonost ösztönzött fotózásra, s így, tudat alatt, mondjuk a „Fészek Áruház” is bekerült az otthoni albumokba. Mint azt Porázik Lászlóné említet­te, a légireklámosztály létre­jöttét az tette szükségessé, hogy részben a repülőklu­bok reklámtevékenységét le­gálissá tegye, másrészt, a reklámszakemberek fantáziá­ját is „beindítsa". Az osz­tály repülőgépek, sárkányre­pülők, ejtőernyők és széllo­vasok mozgósításával .Vál­lalja a különböző reklám- programok megszervezését, a reklámfeliratok elkészítését. (Az árról is némi tájékozta­tást: 1 négyzetméter például a hőlégballonon 450 forintba kerül. Persze, a hirdettetőnök ügyelnie kell arra is, hogy a magasban lebegő ballon felirata a földről is olvasha­tó legyen.) Egyébként a Magyar Mé­dia Reklám és Propaganda Szolgáltató Vállalat — mert ez a pontos név — minden felvilágosítást megad. Felté­telezem, hogy az ötletgaz­dag vállalati-intézményi rek­lámszakemberek ezentúl a légi járműveket is besorolják az eszköztárukba. A Magyar Média természetesen ma­gánzók, gazdasági munkakö­zösségek hirdetéseit is elfo­gadja, ha kellő anyagiakkal rendelkeznek, s a hirdetendő szöveg a reklámetikai szabá­lyokat nem sérti .. . Már lá­tom is, valami népünnepé­lyen a hőlégballon oldalán a következő szerelmi vallo­mást: „Hazajöhetsz, Lajos. Megbocsátok!" Kozma F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom