Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-31 / 299. szám

1982. október 31., vasárnap Dunántúli napló 5 uasnRMflPi luiuGAZiiu 60 év — 15 köztársaság Észtország Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság a Balti-tenger mellett fekszik, amelynek partjain hat ország és négy Szovjet köztársaság terül el. Egyike a Szovjetunió legki­sebb köztársaságainak, területe 45 100 négyzetkilomé­ter, lakosainak száma 1 millió 447 ezer fő. Az ókor hét csodája Új lakótelep Tallinnban Észtország lakosságának ki­lencven százalékát a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó észtek alkotják. Ez arra is utal, hogy az észtek a magyar, a finn, a mordvin, a cseremisz, a voszt- ják, a zűrjén, az osztják és a vogul, valamint a lapp népek őseivel valamikor egy népcso­portot alkottak, többé-kevésbé egy nyelvet is beszéltek. E cso.- port sok ezer évvel ezelőtt a Volga környékéről vándorolni kezdett, s részben a belső fej­lődés, a más népekkel való érintkezés folyamán alakultak ki belőle a mai, előbb felsorolt, rokon finnugor népek. A leszár­mazottak az ősi, közös nyelvi, szokásbeli és embertani állapo­tukból sok mindent megőriztek. Példa erre a magyar és az észt nyelv lényegi hasonlósága. íme, néhány közös eredetű szó (elől a magyar, majd az észt sza­vak) :„ hal - kala, szarv - sarv, tél - tali, vér - veri, víz - veszi, stb. Az irodalmi emlékek is őr­zik a finnugor rokoni kapcsola­tokat. A népi epikus énekek gyűjteménye az észt „Kálevi- poeg” Kalevi poeg = Kalev fia, azé a Kalevé, akiről a finn eposz a „Kalevala” (Kalev or­szága) elnevezést kapta. A cí­men túl a keletkezés párhuza­mossága is jelzi a kapcsolatot. 1917. november 8-án Észtor­szágban is kikiáltották a szov­jethatalmat, de 1918 februárjá­ban német csapatok szállták meg az országot, visszavették a kiosztott földeket, a tőkések új­ra megkapták a gyárakat. Még ebben az évben, novemberben o Vörös Hadsereg alakulatai és a Balti Flotta tengerészei ki­verték a német megszállókat, kimondták az ún. Észt Munkás­kommuna megalakulását, kife­jezték kívánságukat, hogy föde­rációba lépjenek az OSZSZSZK- val. 1919-ben azonban az észt nacionalisták kerültek hatalom­ra, burzsoá köztársaságot hoz­tak létre, mely szembefordult a fiatal szovjet állammal. 1920- ban békeszerződést irtok aló, a szovjet kormány elismerte az észt függetlenséget. Észtország az imperialista hatalmak gaz­dasági függvénye, élelmiszer- szállítója lett, ipara visszaesett, o munkanéiküliek ezrei hagytpk el az országot. Észtországot sú­lyosan érintette a tőkés gazda­sági világválság, s az uralkodó osztályok, hogy a népi mozgal­makat megfékezzék, 1934-ben fasiszta puccsot hajtottak vég­je. Az uralomra került klikk a hitleri Németországhoz közele­dett. A népmozgalom azonban tovább erősödött és az 1940-es választásokon a dolgozók jelölt­jei győztek, s ez év júliusában kikiáltották az Észt Szovjet Szo­cialista Köztársaságot, mely csatlakozott a Szovjetunióhoz. Az ezt követő rövid idő is mór jelentős fejlődést hozott az or- 1 szág gazdasági és kulturális életében. A német támadás azonban elsöpörte 1941-ben függetlenségüket és három évig Észtország megszállás alá ke- tült, mely szinte egy gyarmato- sítási időszaknak felelt meg. Új korszak csak az 1944-es felsza­badulás után kezdődhetett. Az Észt SZSZK sok természeti kincse révén jelentős helyet fog­lal el a Szovjetunió gazdasági életében. Ezek között igen fon­tos maga a tenger, mely gaz­dag halászati lehetőséget biz­tosit, elsősorban heringhalá- szatot az Atlanti-óceán vizein. A köztársaság az egy főre jutó halfogásban és halfeldolgozás­ban első helyen áll a Szovjet­unióban. Észtország fontos energiaforrósai közé tartozik az olaj, a vízienergia, a tőzeg, oz olajpala (a vegyiipar alap­anyaga). Észtország fővárosa a törté­nelmi múltú és gazdag kultu­rális hagyományokkal rendelke­ző Tallinn. Létezéséről az első Írásos emlék 1154-ből szárma­zik. A középkorban p kereske­delem és a kézművesség köz­pontjává fejlődött. Századunk­ban a város életében a legna­gyobb megrázkódtatást a né­met fasiszta megszállás jelen­tette. A felszabadulás után gyors ütemben kezdődött a vá­ros újjáépítése. A város lakos­sága többszörösére növekedett az elmúlt három évtizedben. Jelentős ipara van, melyben nagy szerepe van a munkaigé­nyes, kis nyersanyag-felhaszná­lással járó műszer-, villamos- gép- és rádiótechnikai iparnak. Nemzetközi jó híre van a taHinni villamosmotoroknak. Igen nép­szerűek az itt gyártott rádióké­szülékek, hangszerek, bútorok, oz ílzéses és modern lakberen­dezési és iparművészeti tárgyak. A város a köztársaság élénk kulturális és tudományos életé­nek központja, tudományos akadémiának, négy főiskolának - közte képző- és zeneművésze­tinek - székhelye. Műemlékei­nek értékét jelzi, hogy szinte egyedülálló, ahogyan a telepü­lés középkori magja ilyen egy­ségben, eredetien megmaradt. Ezért oly vonzó a vátos a hazai és külföldi látogatók számára. M. E. Mindenki sokat hallott máraz ókor hét csodájáról, mégis ke­vesen Vannak, akik csak egyet is láttak azok közül. Valójában ma már csak az egyiptomi pi­ramisokat láthatjuk, mert az évszázadok, sőt évezredek olatt ezekből az óriási építmények­ből ma már alaktalan romok vannak azokon a helyeken. 1 EGYIPTOMI PIRAMISOK Egyiptom földje már a leg­régibb időkben is lakott volt. Az akkori emberek is már a termekepy-'Nilus folyó mellé te­lepültek, mert Afrika északi ré­szén sivatag volt. így alakult ki a fáraók birodalma, mintegy 6000 évvel ezelőtt. Ebben az országban egy évben kétszer arattak, kétszer, termett a gyü­mölcs. A-fóraók a dicsőségüket a túlvilági életben is meg akar­ták őrizni,'ezért óriási építmé­nyeket, pirbmisokat építettek. A piramisok közül a legnagyobb a Keops fáraóé. Ez a pircymis a sivatagban van, közel Kairóhoz. Alapja 240 méter hosszú, ma­gassága 150 méter. A piramis 5000 éve megvan és több ezer ' rabszolga építette. Ezek a pi­ramisok mindig emlékek ma­radnak és nagyon sok ember látogatja. 2. SZEMIRÁMISZ FÜGGŐKERTJE Az ókor másik kultúrközpont- ja Nyugat-Ázsióban alakult ki a Tigris és az Eufrátesz folyó- nál. Ez a kultúra még ősibb az egyiptominál, mert róluk az el­ső megemlékezések csaknem 7000 évvel ezelőttről szólnak. Ott alakult Babilon városa, i. e. a harmadik évezredben és ez a város volt a székhelye a babi­loni királyságnak. Nabukodono- zor király naggyá fejlesztette az építészetet Babilonban. A vá­ros északi részén volt a királyi palota, amelynek egyik szár­nyában lakott a király, míg a másik'szárnyában Szemirámisz, az asszírok mesebeli királynéja. A függőkertek egy udvarban voltak, hosszuk 30 méter, szé­lességük 20 méter. Árkádos fo­lyosók voltak a palota mindkét oldalán. A földszinten erős osz­lopsorok voltak árkádokkal. A függőkerteket termékeny föld­del töltötték meg. Ily módon lépcsőzetes teraszok alakultak fokozatosan és két emelet ma­gasságot is elértek. Napjainkra semmi.sem maradt ebből a vi­lághírű 'építményből. Babilon vóps romjainak feltárásakor, csak oszlopokat találtak a va­lamikori függőkertekből. 3. ARTEMIS TEMPLOMA EFEZUSBAN Az ősi keleti népek kultúrá­ját örökölték és fejlesztették a görögök. A keleti részen a jó- nok, nyugaton a dórok. Az épít­kezésük művészivé fejlődött. Ar­temis temploma Kis-Ázsiában (mai Törökország) Efezusban belépett az ókor hét csodája közé. A templomot Nagy Sán­dor építtette. Hossza 132 méter, szélessége 61 méter, magassá­ga pedig egy mai 8 emeletes ház magasságával ért fel. No­mád rablók pusztították el. 4. ZEUSZ-SZOBOR OLIMPIÁBAN Tudjuk, hogy az olimpiai já­tékokat a múlt században újí­tották fel, és nevét a görög Olimpia várostól kapta. Vala­mikor a görög államok Olim­piában 4 évenként összegyűl­tek és ott sport- és művészeti versenyeket rendeztek. A vallá­si ceremóniák a görög főisten Zeusz templomában történtek. Ennek a templomnak a köze­pén állt a főisten óriási szobra: A művészi szobrot az akkori kitűnő görög szobrász, Fajdiász készítette. A szobor 3 emelet magas volt. Alapja fekete kő, arannyal díszítve. Ez a temp­lom a híres szoborral oz 5. szá­zadban pusztult el, amikor is az emberek sok pogány templo­mot leromboltak. 5. MAUZÓLEUM HELIKARNASOSBAN Helikarnasos is Kis-Ázsiában van. A város a perzsa hatalom alól i. e. az ötödik században szabadult fel, Mauzolos király alatt. Halála után özvegye óriási síremléket állíttatott. 'Er­ről nevezték el az óriási sírem­lékeket. A helikaroasosi' sírem­lék 10 emelet magasságú volt. Amikor a világhódító Nagy Sándor elérte a várost, habár ő sokat rombolt, megőrizte ezt a világhírű építményt. Sajnos, a máltai lovagok lebontották azt, és köveit 1522-ben elszál­lították saját építményeikhez. A háború és a művészet nem tűri egymást. 6. A RODOSZI ÓRIÁS Rodosz egy középnagyságú sziget Kis-Ázsia déli partján. Az ókorban fontos kereskedelmi központ volt. A művészet is el­terjedt a szigeten. Az emberek hatalmas emléket állítottak a Napistennek. Feljegyezték, hogy a szobornak egy ujja gyermek nagyságú volt, egész magassá­ga pedig 30 méter. A szobrot Keres mester építette, de az emberek nem sokáig csodálhat­ták, mert.készítése után 60 év múlva elpusztult egy nagy föld­rengés alkalmával. 7. A FAROSZI VILÁGÍTÓTORONY A világhódító Nagy Sándor alapított egy hatalmas várost i. e. 331. évben a Földközi-ten­ger afrikai partján. Néhány év múlva ez a város vált az ókori világkereskedelem középpont­jává. Kikötőjében megfordult akkor csaknem minden nem­zetközi hajó. Szükséges volt te­hát építeni a kikötőben egy ha­talmas fénytornyot, ami az utat mutatta a hajóknak. A város előtt egy kicsi szigeten építet­ték a híres világítótornyot, i. e. 279-ben. . A torony a sziget északkeleti részén állt és ma­gassága elérte a 180 métert. Anyaga fehér mészkő és már­vány. Valószínűleg ez volt az első világítótorony a világon, és ezért maradt meg ilyen erő­sen az emberek emlékezeté­ben, mert sok európai nyelv­ben megtaláljuk a Fórosz ne­vet, ami világítótornyot jelent. Ez az építmény maradt meg a hét csoda közül a legtovább. 1326-ban egy nagy földrengés pusztította el. Beszélnünk kell még az ókor nyolcadik csodájáról, o kínai nagyfalról. A hatalmas kínai császárság területére a vad, no­mád törzsek gyakran betörtek. Az erős Csin-dinasztia az or­szágot megerősítette és hosszú fal építésébe kezdett. Az épít­kezés már i. e. 600. évben megkezdődött és körülbelül a 300, évben fejeződött be. A fal magassága 12-18, széles­sége 8 méter, összes hossza 2500 kilométer. A falak között őrtornyok voltak. A fal felső ré­sze .burkolt volt és útnak hasz­nálták. Tehát kétszeresen hasz­nálták: mint út a kereskedel­met szolgálta, másodszor pe­dig védelmül szolgált a nomád betörések ellen. A nagyfa! egyes részei ma is aránylag jó állapotban vannak, habár az utolsó javítások még a közép­korban történtek. (Norda Prisma . Eszperantó újságból Iordította: id. ZAKAR IÁNOS) Utazás a Rhone mentén Franciaország fontos foyó- ja a Svájcban eredő Rhone. Franciaországi szakaszának hossza 550 kilométer. Vízgyűj­tő tere 99 000 négyzetkilomé­ter. Ez az ország legbővizűbb folyója. Lobbanékony mellék­névvel illetik a franciák, je­lezve, hogy néha megvadul és kiárad. A Rhone partján virágzó szőlők, gyümölcsöskertek, de vízi erőművek is láthatók. A Rhöne-völgyben, Vienne és Velence «között, valamint Avi­gnon és .Orange között hú­zódik a Cote du Rhone ki­váló szőlőtermő vidék. Né­hány remek borfajta érlelő­dik itt: a Cote rotie, a Cond- rieu, a Chateau Grillet, a Tavel, a St. Joseph. Erről az utóbbiról írják a francia gasztronómiai könyvék, hogy a „királyok és a költők bo­ra". Victor Hugónak valóban ez volt a kedvenc nedűje. Állítólag pisztrángra fehér St. Joseph-et kell inni, a vö­röset inkább vadhús után kí­nálják. A Rhone hatalmas kiterje­désű deltatorkolattal ömlik a Földközi-tengerbe. Itt fekszik két egykori mocsárvidék, a prérik és a puszták romantiká­ját idéző Camargue, és ettől keletre a Crau, ahol az ön­tözés jóvoltából ma zöldség- és gyümölcskertek virulnak. Camargue vidékén állatte­nyésztéssel és rizstermesztés­sel foglalkoznak. Itt terül, el Franciaország legnagyobb madárrezervátuma, amely át­meneti pihenőhelyet nyújt az Afrika és Európa között ván­dorló madaraknak is. A Rhone-deJla vidékén, a tengerparton fekszik Saintes Maries de la Mer kisváros, amely néhány műemlékével nemcsak a régi idők építé­szetét őrzi, hanem a lovas- pásztorok' hagyományait is. Képünkön: a városka arénájá­ban Camargue lovaspósztorai lovasjátékot mutatnak be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom