Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-30 / 298. szám

1982. október 30., szombat Dunántúlt napló 13 Megyei NEB-ülés a szőlő- termelés fejlesztéséről Kettős jubileum Cpüiő motel a Szőlőskert mellett Huszonöt éves a Mecsek Tourist Fennállásának negyedszáza­dos jubileumát ünnepelte teg­nap a Baranya megyei Idegen- forgalmi Hivatal - a Mecsek Tourist —, s ezt egy másik jeles évfordulóval lehetett összekap­csolni: 50 esztendeje alakult meg Pécs idegenforgalmi hiva­tala, amely az 1977-es fúzióig szolgálta a várost. Az ünnepi ülésen, amelyre meghívták az alapító dolgozókat és a hivatal eddig volt vezetőit, Szőnyi Já­nos igazgató foglalta össze a negyedszázados tevékenység eredményeit attól kezdve, hogy 1957-ben hat főállású dolgozó­val megindult a munka. Az abaligeti cseppkőbarlang járhatóvá tétele, 400 km-nyi erdei út jelzésekkel való ellá­tása, a szigetvári vár helyreál­lításának az indítása - többek között ezek voltak a kezdet legfontosabb munkái. Az első évben, amikor mindössze egy­millió forint költségvetéssel rendelkezett a hivatal, s 40 ezer forint bevételt hozott, összesen 14 ezer vendégéjszakát töltöt­tek a kevés számú szálláshelye­ken a kizárólag csak belföldről érkezett vendégek. Szerény kez­det! Különösen, ha a jelenlegi „mutatókhoz'' hasonlítjuk az említetteket. Most 324 dolgozót foglalkoztat a megyeszerte ki- lendeltségekkel rendelkező hi­vatal és tavaly 149 ezer vendég 606 ezer vendégéjszakát, töltött a kereken 1500 szálláshelyen. A 25 év alatt szilárd alapo­kon teremtődött meg a megye idegenforgalmi kínálata: kem­pingek sora, szállodák, helyre­állított és a hivatal kezelésé­ben lévő műemlékek, mint pl. a siklósi és a szigetvári vár és ez a Pécs városi Idegenforgalmi Hivatallal 1977-ben történt egyesüléssel vált teljessé. Az utóbbi évek legnagyobb „fegy­vertényei": Mohácson megépült a Csele szálló, Orfűn az orszá­gos kirándulóközpont keretében a megye legkorszerűbb kem­pingje, most pedig a Mecsek- oldalban épül az új motel. S hogy ezt a gazdag kínálatot — Baranya minden szépségével együtt — „el: is tudja adni" a hi­vatal, abban jelentős része van az országosan elismert reklámtevékenységnek is. Be­széde végén egy napjainkban már jelentkező komoly gondra irányította a figyelmet Szőnyi János: esedékessé válik a hiva­tal kezelésében lévő műemlé­kek felújítása, amihez aligha lesz elegendő a hivatal saját ereje. A jubiláló Idegenforgalmi Hi­vatalt és dolgozóit köszöntötte ezután dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács álta­lános elnökhelyettese, dr. Ber­csényi Vince, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal vezető­je, az Idegenforgalmi Hivatalok Szövetségének az elnöke és dr. Fodor János, a Siótour vezetője. Az ünnepség végén az alapítók és a hivatal régebbi dolgozói ajándéktárgyakat és emlékla­pot vettek át. A kettős évforduló alkalmá­ból a Széchenyi tér 9-es sz. épület földszintjén kiállítás nyílt meg, amely bemutatja a két idegenforgalmi hivatal tevé­kenységét. A kiállítás november 7-ig tekinthető meg. Baranyában két történelmi borvidék is van, a villány-siklósi és a mecseki. A megye klimati- kai, földrajzi és talajadottsógai 9-10 000 hektáron teszik lehe­tővé a minőségi bortermelést. Kérdés azonban, hogy szüksé­ges és lehetséges-e ekkora te­rületen minőségi borokat ter­melni, megfizetik-e a világpia­con a jobb minőséget, maga­sabb értéket képviselő hegyvi­déki borokat, megtérülnek-e a tetemes telepítési költségek - hektáronként 350 000 forint ter­mőre fordulásig — a jelenlegi, helyesebben a trendek alapján, a következő évtizedben várható piaci árakban? E kérdést vitatták meg igen sokoldalúan a népi ellenőrök és az érintettek tegnap délelőtt Pécsett, a megyei NEB ülésén, egy most lezárult minden készletre kiterjedő - NEB-vizs- gálat alapján, amelyhez Novics János vizsgálatvezető fűzött szóbeli kiegészítést. A vizsgálat során a népi ellenőrök megálla­pították, hogy 1971 és 1981 kö­zött, tehát tíz év alatt, az. ere­deti célkitűzéssel ellentétben nemhogy nőtt volna, de 34 szá­zalékkal — 8608 hektárról 5690 hektárra - csökkent a megye szőlőtermő területe, s hogy a meglévő szőlők a pótlások el­maradása miatt 20—30 száza­lékos mértékben tőkehiányo­sak. Amíg a hobbiszőlők ará­nya emelkedett, az állami sző­lőterület szinten maradt, addig a termelőszövetkezet tíz év alatt 543 hektárral, a tsz ház­táji gazdaságok 1365 hektárral csökkentették a szőlőterületü­ket. Ennek főként a nagymérvű munkaerőhiány az oka, hisz például a Siklós környékén sok szőlő sorsát megpecsételték a városba települt ipari üzemek. Az asszonyok ma már inkább a kesztyűgyár siklósi részlegébe járnak, ahol „fehérköpenyes" munkát végeznek, és nem ne­héz szőfőmunkákat. A szűk fel­dolgozó kapacitás és a forgal­mazási gondok - a hegyvidéki borok átvételi árába nem épül be azok önköltsége - és a fej­lesztéshez szükséges pénzesz­közök hiánya okozta a tervtől való elmaradást és a szőlőterü­let csökkenését. A tegnapi vitában az a véle­mény kristályosodott ki, hogy a nyomott világpiaci borárak miatt a következő években sem érdemes nagyobb területfejlesz­tésre számítani. A jelenlegi te­rületet kell szinten tartani, s ezen termelni minél olcsóbban és jövedelmezőbben minél több szőlőt és bort. Ennek érdekében erősíteni kell az együttműkö­dést, és még tovább javítani a Villány-Mecsekaljai Borgazda­sági Kombinát és a térségben működő szőlőtermelési rendszer integrátori szerepét. Az integ­rációba mind nagyobb mérték­ben be kell vonni a szakcso­portokat és egyéni szőlőterme­lőket is.- Rné ­Divatbemutató - szakmai közönség előli Bemutatkozott Pécsett a Budapesti Habselyem Kötöttárugyár Intim ruhadarabok bemutatóiának adott helyet tegnap délelőtt a Nádor kupolaterme: a Budapesti Habselyem Kötöttárugyár mutatta be legújabb termékeit. A tegnapi esemény nem o szokványos divatbemutatók kategó­riájába tartozott. A Dél-dunántúli Rövid és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat kezdeményezésére szakmai közönség, három megyéből meghívott bolt és áruház vezetői előtt vonultak fel a modellek. Ezzel a lépéssel a ROVIKOT közelebb kívánta hozni egy­máshoz a fogyasztók véleményét kép­viselő kiskereskedőket a gyártókkal. A bemutatott női fehérneműket, há­lóruhákat és szabadidőruhákat sor­rendben három kategóriába lehetett sorolni. Először az 1982-es év második felére gyártott modellek vonultak fel — és mint megtudtuk a MERUKER boltjaiba a bemutatóval egyidőben érkeztek meg a ruhák, és délutánra már a kirakatokba kerültek. A má­sodik kategóriában a 83-as év kí­nálata volt látható, végül pedig a BNV nagydíjas termékeit, és már a 84-es év divatjegyeit képviselő ruhá­kat mutatták be. (És a csak felső­fokban megfogalmazható csipkebeté­tes, tüllhimzéses, pliszéfodros model­lek szivfájditóan gyönyörűek voltaki) A rendezvény házigazdája Kertész István, a ROVIKOT igazgatója volt, a meghívott vendégek közül pedig Gyebrószki Andrásné, a Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatója fémje­lezte jelenlétével a hasznos kezde­ményezést. Hogy ez a találkozó még­sem vált olyan hasznos és alkotói együttlétté, az nem rajtuk múlt. Adva volt o lehetőség, kiskereskedelem és gyártó egymással szemben, kérdése­ket lehetett volna feltenni, vásárlói igényt lehetett volna jelezni, vitat­kozni, érvelni. E lehetőséggel mind­össze három Somogy megyei bolt­vezető élt, sem baranyai, sem tolnai kiskereskedőknek nem -volt kérdésük, véleményük, közötnívoló)uk. Érthetet­len, hogy miért. Hétfőtől megkezd! munkáját az új rendelőintézet OTP-bébik Baranyában A Lánc utcai új rendelőin­tézet 1982. november 1-én kez­di meg működését. Valameny- nyi szakrendelés az egész volt I. kerületben lakó betegek szakellátását biztosítja, tehát november 1-től azt az öt kör­zetét is, mely addig a Mun­kácsy M. utcai rendelőintézet­hez tartozott. A rendelőintézetben belgyó­gyászati, sebészeti, orthopédiai, nőgyógyászati, szemészeti, ideg- gyógyászati, fogászati, röntgen és laboratóriumi szakrendelés fog működni 7-től 19 óráig. Az EKG rendelés 10-től 11 óráig lesz. A Korvin Ottó utcai területi fogászat is az új rendelőinté­zetben lesz. Az eddigi rendelő­ben működik tovább a vasa- si, a gesztenyési és a Hősök terei területi fogászat. Az új rendelőintézethez kö­zeleső három volt II. kerület körzetének betegei is itt kap­nak szakellátást. (22. sz'. dr. Vass Miklós; 21 sz. dr. Nagy Jenő; 29 . sz. dr. Pataky László). A 2-es, 21-es és 29-es fel­nőtt körzet betegeit, valamint a VI11 - as (dr. Jármai Gizella) és a XV-ös (dr. Gehring Gi­zella) gyermekkörzeteket is az új rendelőintézetbe helyezték. A tüdőszűrés is az új léte­sítményben lesz, ezzel egyide­jűleg látogatottság híján meg­szűnik a szombati szűrés. November 6.-ától 7—13 órá­ig, szombati napokon az uro­lógia, fül-orr-gége, ideggyó­gyászati szakrendelés az ille­tékes klinika ambulanciáján fogadja a betegeket. Egyéb szakrendelések a Lánc utcai rendelőintézetben működnek. A központi felnőtt körzeti orvo­si, valamint fogászati ügyelet az új rendelőintézetben, gyer­mekorvosi ügyelet a Gyermek­klinika ambulanciáján lesz. Az ügyeletes gyógyszertár no­vember 1-től a 10 8-as számú Kossuth Lajos u. 81. szám alatti gyógyszertár. Központi betegirányító is fog működni, ahol a jelentkező be­tegeket a megfelelő szakren­delésekre irányítják, megjelöl­ve az ellátás időpontját. A kislányok voltak gyorsab­bak, s így Pécsett, illetve a me­gyében a takarékossági világ­napon született újszülöttek kö­zül ők kapták az OTP és a MÉSZÖV ajándékát, egy-egy 2000 forintról szóló takarékbe­tétkönyvet. Pécsett, csütörtökről péntekre virradóan háromnegyed kettő­kor .született Gogolák Nóra, a megyei kórház szülészeti és nő- gyógyászatT osztályán. Öt és édesanyját Balatonyi Dezső, az OTP Baranya megyei Igazgató­ságának igazgatója köszöntötte. A 3050 gramm súllyal világra jött kislány első gyerek a csa­ládban. Édesanyja a MÁV ren­delőben asszisztens, az édes­apja a szénbánya villamos üze­mében technikus. Az egészséges kislány születése és az OTP ajándéka mellett még egy öröm érj a napokban őket — saját lakásukba költözhetnek. Az OTP-hez hasonlóan a me­gyei takarékszövetkezetek is minden évben köszöntik és meg­ajándékozzák az október 29- én elsőként született baranyai csecsemőt. Ezúttal egy siklósi kislány, Trencsevity Judit a sze­rencsés, aki pénteken hajnali négy óra tizenhárom perckor sírt fel a siklósi kórház szülésze­tén'. A 330Ő gramm súlyú kislányt és édesanyját Trencsevity Zol- tánnét a siklósi takarékszövet­kezet ajándékozta meg a két­ezer forintról szóló betétkönyv­vel. A Pécsi Nemzeti Színház Ka­maraszínháza tegnap este mu­tatta be a Ságvári Művelődési Házban Victor Hugo Király­asszony lovagja cimű romanti­kus drámáját. A rendező Kon­ter László, a díszleteket és a jelmezet Kiss Anikó tervezte. - Ruy Bias, a királyasszony lovag­ja: Safranek Károly, Don Sa- lustio: Melis Gábor, Don Cé­sar: Kulka János, Neuburgi Má­ria, Spanyolország királynője: Oláh Zsuzsa, Albuquerque her­cegnő: Takács Margit. Don Guritán: Mester István. - Ké­pünkön: jelenet az előadásból. Flimjegyzet Agónia Filmek sora alakította ki ben­nem az ún. történelmi filmekkel szembeni fenntartások reflexét: eleve gyanakvással tölt el, hogy most megint „csinálnak” valamit a történetemmel. Többnyire ugyanis az szokott bekövetkez­ni, hogy a történelemre bűnbak vagy éppen az alibi sze­repét osztják: jelenkori nya­valyákért keresnek okot vagy felmentést a történelemben. A történelem így az eleve elren- deltetettség eszközévé válik: az ember pedig kiszolgáltatott bá­bunak, szabadság nélkül sod­ródó áldozatnak tűnik fel. Pedig hát az ember alakítója is a történelemnek. S ez úgy is igaz, hogy a történelemnek ki­szolgáltatott emberről szóló tör­ténetek is alakítják, Jia más­képpen nem, hát úgy, hogy egy torzult tudatformát terjesztenek, ami „kondicionálhatja" az egyént a passzivitásra, mint ahogy passzívvá is teszi, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok konstailációja is megkívánja azt. S akkor jön egy film, egy szovjet film, amelyben a törté­nelem történelem. Sem több, sem kevesebb: a történelem mint a jelen előzménye a ma­ga törvényeivel és törvényszerű­ségeivel, ok-okozati összefüggé­seivel. Történelem, melyben az osztályok, a tömegek mozgása törvényszerű, de amelyben az egyéni embernek megadatik a választás lehetősége, a cselek­vés szabadsága. E film az Agónia. Alcímében Raszputyin és a Romanovok történetét ígéri, de többet is ad az ígértnél. Elsősorban tör­ténelemszemlélete által: ez tel­jességre törekszik, szemben más filmekével. Más — pontosabban filmművészeti — kérdés, hogy ez az egység nem társul formai egységgel is. Nem arról van szó, hogy a korabeli felvételek nem férnek össze a megírt és meg­rendezett jelenetekkel — e ket­tősség inkább kiegészíti egy­mást. Sokkalta inkább abban találhatjuk a film formai gyen­géjét, hogy az ábrázolás gya­korta fölváltódik magyarázat­tal, illetve illusztrációval, fő­képpen akkor, amikor ismerete­ket ad a film. Vitatható az is hogy szükséges volt-e ennyi ;s- meretanyag közlése a cári rerd agóniájának ábrázolásához, de csak művészeti vonatkozásban az. Ezek a kifogások is inkább a kétrészes film első felére vo­natkoznak: a második részben uralkodóvá válik az ábrázolás, s mint a film, a második rész az igazi. Ám mindezek nem kisebbítik Elem Klimov filmjének értékeit. Az Agónia — anélkül, hogy ha­misan összekocsintana a néző­vel — több Raszputyin és a Romanovok történeténél, több a történelemrsmertetésnél: az Agónia pontos és mély elemzése annak a társadalmi folyamat­nak, amiben a hit, a vágy, az elképzelés válik uralkodóvá, amelyben előbb alárendelődik, majd megszűnik a tények igaz­sága: s ezzel elvész a lehető­ség a gyakorlat megismerésére, ellenőrzésére. Az Agónia — konkrét törté­nelmi helyzetben vizsgálva — általában szól a társadalmi ir­racionalizmusról, ami koránt­sem meghalaHott kategória. Sőt megújult formáiban félel­metes fenyegetést jelent mo is o világnak. Ezért nagyon jó film az Agó­nia. S. Z». Bodó László Takarékbetétkönyv a pécsi és a siklósi újszülöttnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom