Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-28 / 296. szám
1982. október 28., csütörtök Dunántúli napló Népi műemlékek védelme Baranya megyében Á tizenegyedik baranyai porta A tizenegyedik baranyai portát avatták fel tizenkét nappal ezelőtt Zengővárkonyban a múzeumi és műemléki hónap keretében. Tovább gazdagodott az a népi műemléki hálózat, mellyel megyénk ma országosan is kiemelkedő szerepet vállalt. Korábban Heves megye indította el ugyan a falusi műemlékházak helyreállításán ők azonban leálltak ezzel a folyamattal, amit Baranya következetesen végigjár. Tíz évvel ezelőtt végrehajtó bizottsági határozat született a Baranya megyei Tanácson a népi műemlékek programjáról. Arról, hogy a megye célja nem a skanzen kialakítása, hanem egy-egy tájegységben megmaradva, „in situ" bemutatni a régi parasztházakat, műhelyeket. Baranyában nincs a zalaegerszegihez, a szentendreihez mérhető' skanzen, bár találhatók erre emlékeztető megoldások. Ilyen módon mutatják be Sellyén az ormánsági talpasházat és skanzenszerű az orfűi malomtörténeti együttes, amely tovább gazdagítható. Szép az ország különböző vidékeiről-vagy egy-egy tájegységéből elhozott, és újonnan fel - • átütött házakkal, istállókkal, pajtákkal, műhelyekkel, haranglábakkal teli skanzen, különösen, ha oly módon van teli élettel, mint például a közeli Szennán. A baranyai megoldás azonban valószínű, hogy humánusabb. Egy régi épület elszállításával mindig az a kisközösség lesz ugyanis szegényebb, amelyik amúgy is kevéssel bír, Volt eset rá Szatmár vidékén, hogy egy egész falu búcsúztatott egy Szentendrére kerülő haranglábat. Igaz, hogy nem egy tájházon múlik az, hogy a községben elevenebb lesz-e az élet, és kisebb az elvándorlás, mégis volt alkalmam megfigyelni, hogy az ilyesfajta kulturális beruházások mint erősítették fel egy-egy vidék, falu súlyát, növelték presztízsét, 'az ott fakók öntudatát, mert rejtett vagy csak a kevesek számára ismert értékeket mutattak fel. Vegyük a legutóbbi példát, Zengővárkonyét. Kezdődött a folyamat 11 évvel ezelőtt. Fülep Lajos emléktáblájának felavatásával. Néhány évre rá helyreállították, emlékszobává rendezték be Fülep egykori könyvtárát, a látogatót a parókia, a templom hófehér együttese fogadta. Ezekben az években már működött az újjászerveződött helyi népéegyüttes, fogadott külföldi néprajztudósokat, elvitte faluja üzenetét az ország más vidékeire és külföldre is. 1977-et írtunk már, s azon az őszön avatták a mecseknádasdi tájházat, és az arra járóknak nem lehetett elkerülni Zengővórkonyt' sem. SokaiV betértek ide is, mert « a község emlékezetes kiállítást rendezett helyben gyűjtött tárgyakból a művelődési házban. Egy-egy ilyen helyreállításnak tehát kisugárzása van. És ilyenfajta kisugárzást teremtenek maguk körül a kis falvakban, Ófalun vagy Lúzsokon helyreállított régi~parasztházak is. Jó, hogy ezekkel a dolgokkal éppen a vidék gyarapodik, és a városok kulturális hegemóniájával szemben történik valami, a figyelemnek a vidéken megbúvó értékekre való irányításában. Nehezebb méltó tartalommal megtölteni ezeket az épületeket, nehéz a fenntartásuk is. Sokszor magával a faluval sem könnyű elfogadtatni, hogy miért éppen a legöregebb és a legelhanyagoltabb házat választják ki — többnyire „fentről" — ilyen célra. A népi műemlékek védelmének azonban e házrekonstrukciókon kívül más feladatai vannak. El kell fogadtatni az emberekkel ezt a programot, meg kell tanítani egész közösségeket, állampolgárokat és intézményeket, gazdasági egységeket a meglévő karbantartására, megbecsülésére. Ebben vannak még ugyanis tartalékaink. Nem biztos, hogy a dózer az egyetlen megoldás a régi malomvagy csárdaépületre. Lehet, hogy a régi funkció állítható vissza, mint például a botyka- peterdi csárda esetében, lehet, hogy más lehet, hogy egészen hétköznapi funkciót kell a régi épületnek ellátnia. És a valódi védelemre egy mégoly hatékony megyei döntés sem elég. Ahhoz az kell, hogy valamennyien szívügyünknek tekintsük azt, ami ma még kézzel fogható és meg-j menthető érték. > ; Gállos Orsolya Rimái temetőre számítottak, középkori templomot találtak Középkori templom maradványaira, bukkantak a győri Xantus János Múzeum régészei Nagyszentjános határában. A településtörténeti értékre a Kisalföldi Állami Gazdaság dől- gozói' hívták fel a szakemberek figyelmét. Talajlazítás köz. ben elsőként felszínre került kövekről a régészek megállapították, hogy római kori domborműves sírkő töredékei. Megkezdték a kutatást. Arra számi, tottak, hogy a föld alatt későrómai temető rejtőzik. Ehelyett azonban egy középkori tempi lom alapjait rejtette a föld a felszínétől mintegy 70—80 cen. timéter mélységben. Kertvárosi gyerekek a Szigeti úton Régi iskola, új iskolásokkal Három csuklós autóbusszal naponta 267 alsó tagozatos általános iskolás utazik nevelőivel a Kertvárosból a Szigeti útra, ahol idén szeptemberben egy régi iskola, a volt 508. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet falai között nyolc alsó tagozatos osztály kezdte meg a tanévet- Egy régi intézet kapott más, új feladatot. Ezzel próbálta Pécs város Tanácsa művelődésügyi osztálya enyhíteni a tanteremgondokat. Három év múlva kétszáz zengő- várkonyi szőttest mutattak be ugyanitt. Mór csak az állandó hely hiányzott mindennek együtt való bemutatására, és már szó volt a szemközti porta megvételéről. Ebben nyílt meg idén a falu múzeuma, textiljeinek bemutatója és az együttes klubszobája. Idén feltérképezték a község további védelemre méltó épületeit, és van olyan családi- ház-építkezés, éppen a főutcán, amely a meglévő régit megtartva bővíti az otthont. Száz éve született Kálmán Imre Jelenet az előadásból K Cseri László felvétele 'álmán Imre születésének 100. évfordulóját a világ összes valamire való dalszínháza megünnepli ezekben a hetekben. A siófoki születésű, kiváló képességű komponista operettjei, amelyek egykor csőd szélén állá színházakat népesítettek be, teltházas sikerre számíthatnak ma is világszerte. A Pécsi Nemzeti Színház e jeles évfordulón Kálmán Imre egyik késői darabját, az eredetileg német nyelven bemutatott ördöglovast tűzte műsorára Szenes Andor fordításával, Szenes Iván átdolgozásában. A választás nemes gesztusát dicséri az az igyekezet, amely az igényes mű színpadra állításánál eleve számolt a társulat ismert és rejtett erőforrásaival, s a feladat megoldásához magas művészi mércét állított. Helyesen, mert egyes színpadi szituációk zenei viszonylatai olyan művészi tolmácsolást kívánnak a darabban, melyekben nemcsak az énekesek és táncosok, hanem a prózai színészek, a zenekar és a kóristák ugyanúgy megmérettetnek, mint a rendező, a karmester, vagy éppen a koreográfus. Sőt bizonyos vonatkozásban a díszlet- és jelmeztervező, de a teljes szcenika is. / Anélkül, hogy eltúloznám a darab jelentőségét, mindenekelőtt a magával ragadó muzsika szépségét kell megemlítenem. A tiszta harmóniákba szőtt dallamívek ismeretlenül is ismerősen csengenek. A Ma rólad álmodtam megint című dal pedig egyenesen elbűvölő a második felvonás csúcspontján. A libretto viszont annak ellenére,’ hogy egykori valóságos személyt állít a középpontba, történelmi zagyvaságokkal teletűzdelt mondanivalót takar. Kiragadja a reformer egy részletét, nemzeti értéseket „fakaszt" és operéttbéklyókbo zárt szerelmi történetté zsugorítja Ürdögiowas Operettbemutató a Pécsi Nemzeti Színházban Sándor Móric- gróf legendás életét. A cselekmény az itáliai származású, szépséges császárnő udvari környezetében játszódik. A herceg, a kancellár, a trónörökös jelenlétében csúf titkosrendőrök, kacér balerinák és délceg magyar huszárok elevenítik meg a kor, s az akkori bécsi lovasparádék hangulatát. A rendező, Vas Zoltán Iván a cselekmény szálába kopasz, kodik. Figuráit mozgatva talán túlságosan is átéli a játék örömét, anélkül, hogy a zenére koncentrálna. Pedig a zenekar Papp Zoltán vezényletével a félig fedett zenekari árokból is szépen szól, s a Károly Róbert betanította kórus is remek. Csak a táncok éretlenek még helyenként (koreográfus: Tóth Sándor) és hiányoznak a mindent megmozgató hatásos tömegjelenetek. A prózai szereplők közül Kovács Dénes, Fülöp Mihály és Unger Pálma emlékezetes teljesítményt nyújt. Balikó Tamás elegánsan hatásos. Nagy Réka pedig inkább szépséges, mint fenséges, s ha nem is meggyőző, jó benyomást kelt. Csakúgy, mint Sipos László, Szivler József és Vízi György. Az énekes-táncos szereplők közül elsőnek N. Szabó Sándort kell megemlítenem, aki szerep adta lehetőségeit nagyszerűen kihasználva mindvégig sziporkázó atmoszférát teremt. Nagyon tetszett Kulka János magabiztossága, és Matoricz József rá- csodálkozóan gyermeteg figurája is. Péter Gizi kirobbanó siker. Faludy László úgyszintén. Kár, hogy szerepük .lehetőségei korlátozottak. Csakúgy, mint Krasznói Klánnak, aki így is felcsillantja legjobb szubrett-erényeit. Lang Györgyi elragadó; Moyer Aranka színtelen. Annál figyelemreméltóbbak az énekes szólisták. A második szereposztás szerint Morvay Pálma volt a primadonna, az általam látott előadásokon (okt. 9-én, illetve 10-én). Hangjának tisztasága és a magasabb regiszterekben átütő ereje is győzi a szép feladatot. Csupán játéka nem meggyőző még. A két bonvi- ván más-más módon, kiválóan megoldja feladatát. Harmath Albert hangja és játéka egyaránt átütő,, s nagy tetszést arat. Vajk György stílusérzéke a tisztán csengő, színében és dinamikájában egyaránt kifejező dallal szárnyal. A szereplőgárdára nem lehet panaszunk, összességében mégsem osztatlan az örömünk. A szép egyéni teljesítmények ellenére oz előadás kisugárzó ereje nem eléggé hatásos, ami a produkció fogadtatásában is észrevehető volt. Bornemissza Géza Nemzetközi csapattáncverseny Szombathelyen Október 31-én rendezik meg a szombathelyi művelődési és sportházban a nemzetközi csapattá ncversenyt, amelyen a magyarok mellett Angliából, Ausztriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, az NSZK-ból, a Szovjetunióból érkező táncosok mérik össze tudásukat. A műsort neves művészek részvételével gálaest zárja. Pécsett ma 4400 fővel többen járnak általános iskolába, mint tíz évvel ezelőtt. Idén 850 tanulóval növekedett ez a létszám, és elsősorban a kertvárosi új lakótelepen. Ma a Kertváros 5 általános iskolájába jár a pécsi gyerekek 24,6 százaléka, míg a többi tanuló 33 általános iskola között oszlik meg. A demográfiai csúcs az óvodákból az általános iskola alsó tagozataira, az első osztályokra tevődött át, és ez az országos jelenség fokozottan érzékelhető a fiat'! családoknak otthont adó lakótelepeken. Pécs váro^_ különböző megoldásokat foganatosított e feszültségek enyhítésére: a Nevelési Központ 16 tantermes, középiskolának tervezett létesítményét is általános iskolások töltik meg; szolgálati lakások felszabadításával növelték az iskolát a Fábián úton, a Bártfa utcában.^Nem kell Vasas ll-re utazniuk a hirdi negyedikeseknek, mert itt is született egy újabb tanterem- Ugyanígy a Horvát-szerb Tannyelvű Általános Iskolában, ahol idén két első osztályt indítottak. Hat tanulócsoport utazott tavaly naponta a Tiborc utcai és a Meszesi Általános Iskola ba. Az ő helyzetükben követke zett be változás, és úgy tetszik némi javulás is, éppen a Szi geti úti fejleményekkel. Meszes re többé nem utaznak a kert városi gyerekek, de a Tiborc utcába méa mindig ingázik 4 tanulócsoport. Ez év januárjában költözött el a szakmunkásképző a Szigeti út 35-ből, februárban már megrendelték a létesítendő általános iskola felszereléseit, a szakmunkákat, és április, május hónapban megkezdődött az épület átalakitósa. Az itt dolgozó kisiparosok gyors és jó munkát végeztek. Szeptemberben a 277 kertvárosi gyerek megkezdhette itt a tanévet, Ma nyolc tanteremben folyik itt a tanítás, és mint dr. Sinku Pálné igazgató elmondja, az évnyitón kicsit talán megnyugodtak a szülők a tantermek, a gesztenyefákkal teli árnyas udvar láttán. „ Az Anikó utca környékéről jönnek ide a gyerekek, két-két nevelő kíséri őket az autóbuszokon. Aki a Szigeti útra jár, mivel itt van főzőkonyha, teljes napközis ellátást kap, és reggelivel kezdi a napot. Délután az osztályok napközis termekké alakulnak, így voltaképp eaész napos iskola működik a régi falak között. Igaz, hogy a gyerekeknek továbbra is utazniuk kell, de itt megnyugtató körülmények között tanulhatnak, futkározhatnak a szünetekben, készülhetnek a következő napra, és étkezést is kapnak. Az osztályok sajnos itt is nagylétszómúak, 35 fős átlaggal, és a 12 tanteremből négyben, a folyosóra nyíló osztályokban mesterséges fény mellett folyik a tanítás. A felső emeleten a város három kisegítő osztálya és egy logopédiai csoportja is helyet kapott. Ők az általános iskolától külön végzik speciális munkájukat. Még a szép, védett udvar rendbetételéhez keres segítséget a régi épületben beindult „új" iskola, melynek sok szervezési gonddal kellett megküzdenie az első hetekben, de ahol úgy érzik, minden támogatást megkapnak a városi tanácstól, amely javítani szeretne az általános iskolai osztályok helyzetén. G. O. 6 *0.
