Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-28 / 296. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIX. évfolyam, 296. szám 1982. október 28., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Régi iskola, új iskolásokkal (3. oldal) Elfogták a gyilkost (4. oldal) Népi műemlékek védelme Baranyában. (Tudósítás a 3. oldalon) Ülést tartott a TOT elnöksége Sokoldalú gondoskodás a tagokról Eredményesen gazdálkodnak a halászati termelőszövetkeze­tek és a tógazdasággal is ren­delkező mezőgazdasági tsz-ek, állapította meg a TOT elnök­sége szerdai ülésén, melyen Szabó István elnökölt. Három év alatt a 30 százalékos orszá­gos átlaggal szemben 85 szá­zalékkal növelték a halhús­termelést. A belterjes gazdál­kodással hasznosított vizeik te­rülete kétszeresére bővült, és­pedig úgy, hogy a termelést elősegítő beruházásaikhoz nem vettek igénybe állami támoga­tóst, és időközben csökkent a kezelésükben lévő nyílt vizek te­rülete is. Az országosan éven­te megtermelt mintegy 40 ezer tonna halhúsnak több mint egyharmadát a szövetkezetek adják. A szövetkezeti áru mint­egy felét a gyomai Viharsarok, a hajdúszoboszlói Bocskai, a nyíregyházi Alkotmány és a sze­gedi Tisza halászati termelő- szövetkezetek fogják. A halá­szok egész éves foglalkoztatása érdekében a szövetkezetek ki­egészítő tevékenységet is vál­laltak: például .halászcsárdá­kat, más létesítményeket tar­tanak fenn; termelési értékük fele az ilyen kiegészítő tevé­kenységből származik. Az elnökség foglalkozott a halászati szövetkezetek gond­jaival, egyebek között azzal, hogy nehezen akad utánpótlás erre a szakmára. Javasolta, hogy a haltermelésre alkalmas, ám ilyen célra eddig fel nem használt víztározók kerüljenek a halászati tsz-ek kezelésébe, annál is inkább, mert a beru­házási nehézségek miatt egye­lőre nem folytathatják a terve­zett ötezer hektáron a tórend­szerek építését, bővítését. Az elnökség áttekintette a tagokról való sokoldalú gon­doskodás helyzetét, a termelő­szövetkezeti tagok egyéni és kollektív érdekvédelmét. Jelen­tős eredménynek tartotta, hogy o csaknem egymillió tsz-tag élet- és munkakörülményei fo­lyamatosan javulnak. A tagság növekvő igényeihez igazodóan fejlődik az üzemi étkeztetés; már több mint 300 gazdaság­ban főznek meleg ételt a ta­goknak, alkalmazottaknak. Évente 50 ezer tsz-tag üdülhet rendszeresen, Gyulán, valamint a Balaton mellett újabb szövet­kezeti üdülők épülnek a tagok és szövetkezeteik összefogásá­val. A tsz-ek csaknem 300 ezer járadékosuk és nyugdíjasuk el­látását rendszeresen különféle juttatásokkal segítik, kiegészí­tik. Az elnökség szükségesnek tartotta, hogy a gazdaságok­ban a tagok egyéni és kollek­tív érdekvédelmét a jövőben is kiemelkedő feladatként kezel­jék, és ehhez a TOT, valamint a megyei képviseleti szervek, a TESZÖV-ök szintén nyújtsa­nak erőteljes támogatást. Számítógépes termelésirányítás a kesztyűgyárban Megalapozottabb döntések Vitatkozik a komputer Pécsett indult a „Magyar zenei nevelés” programja A képernyőkön (terminálo­kon) még csak a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat cégjelzése, a központ immár jellegzetes épülete látható. Tu­lajdonképpen még nincs igazán élet a 80 K-S központi agyban (memóriában), de az 1982. áp­rilis 1. óta közvetlenül a vezér- igazgató aló tartozó számítás- technikai osztály munkatársai már jó előre felkészültek arra, hogy a vállalat számára a stra­tégiai döntésekhez megbízható és alapos információkat adja­nak, ugyanakkor képesek legye­nek a napi taktikai feladatok­hoz is segítséget nyújtani. Az elVnűlt másfél évtized so­rán a vállalat a manufakturális üzem szintjéről a világpiacon ismert könnyűipari nagyvállalat­tá fejlődött: termelése, termék­skálája, létszáma, árbevétele sokszorosára növekedett. Ehhez az egykori, főként szóbeli és tapasztalati információkra épülő döntési és termelésirányítási rendszer feltétlenül korszerűsí­tésre szorult, még akkor is, ha a nagy tapasztalattal rendelke­ző, kiváló szakemberek tucatjai dolgoztak is a vállalatnál. 1980- ban Graliódi László, (akkor még szervező) az osztály veze­tője tanulmányszintű tervet ké­szített, amely a vállalat VI. öt­éves tervre szóló számítógépes programjának célkitűzéseit ha­tározta meg. Több ütemben 1985-ben valósulhat meg, hogy az eddigi 3 napos programok helyett, a kizárólag szabászat­ra kidolgozott termelési tervük a diszpécser szintű összehango­ló irányítás helyett a több ezer modellre, a huszas szériától az ezres tételekig, a hazai, a szo­cialista országok és tőkés or­szágok megrendeléseit, a ren­delkezésre álló anyagok, kellé­kek, gyártókapacitások, techno­lógiai folyamatok dokumentá­cióját is biztosítva ütemező, el­lenőrző és korrigáló programot lesznek képesek biztosítani. A Pécsi Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat fejlesztési lehetőségeit, a rendelkezésre ál­ló szellemi hátteret, személyi feltételeket figyelembe véve ha­tározták meg, hogy az- egyesült államokbeli CADÓ cég és a Videoton együttműködéséből született 80 K-S központi me- móriájú, VT-30-as számítógépet vásárolják meg, amelyhez 7 terminál, 19 millió karakteres háttértároló, egy B-300-as gyorskiíró, (sornyomtató) tarto­zik. Egy felsőfokú és hat közép­fokú végzettségű számítástech­nikai szakember ezekben a na­pokban önt lóikét a rendszerbe. Először a vállalat eddigi kisebb számítógépes programjait veszik át, a közgazdasági főosztály számára előkalkulációkat végei­nek. A termelőkapacitások össze­hangolt, egyenletes igénybevé­telét kívánják megszervezni a rendelési állomány figyelembe­vételével. Először 1983nban ké­szítenek átfogó programot, fut­tatják le a gépen és biztosíta­nak adatokat, amelyek az 1984- es vállalati terv alapjául szol­gálhatnak. Megfelelő minőségű és mennyiségű információk, pon­tosan kidolgozott programok esetén a géptől akár naponta lehet kérdezni fontosabb infor­mációkat, a géppel tesztelni lehet, szinte vitára is képes egyes kérdésekben, L.J. Emléktábla-avató és kiállítás a Leöwey Gimnáziumban Kodály Zoltán élete képekben iskola nyugalmazott tanára em­lékezett vissza ez alkalomból a zenei nevelési terv meghirdeté­sének eseményére: Kodály, aki. nek az ostrom alatt megrongá­lódott a lakása, 1945 őszén több hónapot töltött Pécsett, és fel­kereste a zenekonzervatóriumot. A tanári karral elbeszélgetve kiderült, hogy a Mester régi célkitűzését, az iskolai zene- és énektanításnak a gyermekekkel való megszerettetését szeretné kidolgozni és megvalósítani. A pécsi konzervatórium tanári ka­ra -vállalkozott erre, és Kodály Zoltán irányításával 8—9 éves gyermekekkel megkezdték az előképzős munkákat, sok-sok teret engedve a játékra, impro­vizációra. Ezen első próbálko­zások eredményét mutatták be egy szombat délutánon, 1945. október 27-én a mostani Leöwey Gimnázium nagytermében. Ez a módszer azóta bejárta a világot hiszen Kodály elképze­lése úgy bevezetni a gyermeket ó zene birodalmába, hogy eköz­ben etikai, esztétikai és tech­nikai műveltsége, nyelvi, irodal­mi, történelmi ismeretei is gya­rapodjanak. Kodály Zoltán életútját gaz­dagon illusztrált kiállítási anyag­gal mutatja be a gimnázium irodalmi szakköre, amely ösz- szegyűjtötte a Mester kedves tárgyait, a kalotaszegi párná­kat, megjelent műveit, Pécshez, az itteni kórusélethez fűződő más emlékeket. A kiállításmegnyitó és az em- léktábla-avató után az iskola dísztermében Tüskés Tibor elő­adása hangzott el Kodály és o magyar irodalom kapcsolatáról, hiszen szó és dallam, vers és zene kapcsolata talán senki másnál jobban nem szervesült, mint éppen Kodálynál, akiben nemcsak nagy magyar versek megzenésítőjét ismerhetjük, ha­nem a magyar beszéddallom el­ső igazi felfedezőjét is. . G. O. „A pécsi Leöwey Klára Gim­názium irodalmi szakköre — olvashatjuk a meghívón — Ko­dály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítást rendez és emléktáblát avat ar­ra emlékezve, hogy a zeneszer­ző 1945. október 27-én iskolánk épületében mondta el először a ..Magyar zenei nevelés» című előadását.” Ezen bensőséges ünnepség színhelye volt tehát tegnap dél­után a patinás pécsi gimná­zium, melynek dísztermében a Németh László 1964. évi itteni látogatását megörökítő emlék­tábla mellé most Ko,dályé is idekerült. Agócsy László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­Méhes Lajos Csehszlovákiába átázott Méhes Lajos ipari minisz­ter Ladislav Gerle szövet­ségi kormányelnök-helyet- tes meghívására szerdán Csehszlovákiába utazott, ahol tárgyalásokat folytat a kohó- és nehézipari, az általános gépipari, a tüze­lőanyag és energetikai, va­lamint az elektronikai ipari minisztériumok vezetőivel a kétoldalú ipari együttmű­ködés időszerű kérdései­ről. Hazánkba érkezik Grisa Filipov Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására a közeli na­pokban hivatalos baráti látogatásra hazánkba ér­kezik Grisa Filipov, a Bol­gár Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke. Még nincs ugyan „lélek“, de már üzemképes a kesztyügyári számítógép Fotó; Läufer László Képünkön Agócsy László Kodály pécsi hónapjairól beszél

Next

/
Oldalképek
Tartalom