Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-02 / 270. szám

1982. október 2., szombat DunQntmi ntrolft 13 II Nemzetközi Kerámia Akadémia Baranyában (Folytatás az 1. oldalról} kát — válságoktól szabdalt vi­lágunkban az alkotóerők össze­fogását. A köszöntő után megkezdő­dött az akadémia munkaprog­ramja, Rudolf Schnydernek, az AIC elnökének a zürichi Lan­desmuseum igazgatójának re­ferátumával. Délután Pécsre látogattak a Nemzetközi Kerámia Akadémia tagjai, hogy megtekintsék az Országos Kerámiobiennálét a Pécsi Galériában, és találkoz­zanak magyar kollégáikkal. Városnézésen vettek részt és ellátogattak Pécs képzőművé­szeti múzeumaiba, valamint a Székeseg yh ó z ba. Ma délelőtt zárt keretek kö­zött tartják az AIC közgyűlését, látogatást tesznek a siklósi Ke­rámia Alkotóházban és a vil­lányi Szobrász Szimpozionban. Részvételükkel nyílik meg ma délután fél 3 órakor az a kiállí­tás is a siklósi vármúzeumban, amely Magyar kézműves kerá­mia címmel az elmúlt harminc esztendő hazai törekvéseiről ad áttekintést ebben a művészeti ágban. G. O. Befejeződött a bábolnai napok '82 Pénteken befejeződött a VI. bábolnai napok programja. Az utolsó napon tartották meg a mezőgazdaság legkiválóbb fel­találóinak, újítóinak országos tanácskozását. Az újítók talál­kozója szorosan kapcsolódott a bábolnai napok fő céljához, a gabona- és hústermelés fej­lesztését szolgáló új eszközök, technológiák bemutatásához, a költség- és energiatakarékos termelés segítéséhez. A kiállí­tásokon sokféle energiamegta. karító újítással ismerkedhettek meg az érdeklődők. Nagy ér­deklődést keltett a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Bábolnai Kombinát, a Komá­romi Állami Gazdaság és az IKR együttesen kialakított, úgy­nevezett mobil kazánja, amely­nek tüzelőanyaga kizárólag mezőgazdasági melléktermék, és amely épületek fűtésétől kezdve a terményszárításig sokféle célra hasznosítható. Sok olyan takarmányozási tech­nológiát, a takarmányokat ér­tékesebbé tevő vitamin- és gyógyszerkoncentrátumot és más terméket mutattak be, amelyek lényegesen gazdasá­gosabbá teszik az állattenyész­tést. Humanitás, tettek az emberekért Szovjet színházművészek fogadása (Munkatársunk telelonjelen- tése) A Magyar Vöröskereszt VI., október 9-én kezdődő kong­resszusa előtt az országos ve­zetőség tegnap délelőtt tartott tájékoztatót a sajtó munka­társai előtt Budapesten, a szervezet székházában. Röviden értékelték az elmúlt öt év alatt elért eredményeket, és vázolták a kongresszus célkitű­zéseit, a soron következő leg­fontosabb feladatokat. A kongresszusra való felké­szülésről adott értékelésben fi­gyelemre méltó adatokról kap­hattunk tájékoztatást. Csaknem 13 és fél ezer alapszervezeti taggyűlés, 182 városi, járási, illetve kerületi küldöttértekez­let zajlott le, amelyeken a kü­lönféle szintű vezetőségekben 110 000 aktivista kapott bizal­mat. Igen jelentős volt a centená­riumi megemlékezések alkal­mával tett felajánlások teljesí­tése, amelyek folyamatos fel­adatot jelentenek és megva­lósításuk napjainkban is tart. A Vöröskereszt országos ve­zetősége értékelése szerint az elmúlt években a lakosság egészségi állapota nem javult a kellő mértékben, s a mozga­lomnak jelentős feladatai van­nak még a betegségek meg- e'czésében, különösképpen az ifjúság és az átlagosnál elma­radottabb körülmények között élő rétegek egészséges élet­módra nevelésében A lakosság 20 százaléka el­érte, illetve meghaladta a nyugdíjkorhatárt, s a Vöröske­reszt ezért fontos feladatának tekinti, hogy közreműködjön az idős emberek jó társadalmi közérzetének megteremtésében és megtartásában, örvendete­sen emelkedett a hári szociá­lis gondozásban «folgozó akti­visták száma. Jelenleg több mint 35 000 idős embernek nyújtanak rendszeres segítsé­get Az elsősegélynyújtás oktatá­sában lénveqes előrelépés tör­tént csakúgy, mint a polgári védelem segítésében való rész­vételben. Kiemelkedő az ön­kéntes ápolónőképzés, vala­mint a különleges segélyszol­gálat megszervezése. E segély- szolgálat keretében általános rendeltetésű, továbbá speciá­lis vízi, hegyi és barlangi mentőegységeket állítottak fel. A Magyar Vöröskereszt va­lamennyi aktivistájának alap­szervezetének egyik legfonto­sabb feladata az önkéntes vér­adás megszervezése. Az V. kongresszus a teljes térítés- mentes véradómozgalom meg­szervezését tűzte ki célul, ezt Sajtótájékoztató a Magyar Vöröskereszt kongresszusa előtt 1980-ban már sikerült teljesí­teni. Évente átlagosan csak­nem 230 000 liter vért ad 500 000 rendszeres véradó. Kiemelkedő a Nemzetközi Vöröskeresztben végzett tevé­kenysége is a magyar szerve­zetnek. 1981 májusában Buda­pesten rendezték meg a III. európai regionális konferenci­át, melyen a Nemzetközi Vö­röskereszt, valamint 24 euró­pai ország képviselői vettek részt. Az elmúlt öt év alatt a nemzetközi segélyezésben is figyelemre méltó részt vállalt a Magyar Vöröskereszt, ösz- szesen 45 országban 111 alku­lommal, 125 millió forint érték­ben küldött segélyt. A jövőben is különösen nagy súlyt he­lyeznek a nemzetközi munká­ban a béke megőrzésére, va­lamennyi nemzeti szervezettel való fokozottabb együttműkö­désre. A közelgő kongresszus előtt o Magyar Vöröskereszt a párt politikájának valóraváltásában, sajátos programmal, az embe­rekben meglevő segítőkész­ségre alapozva igyekszik az egészségügyi nevelés, a szo­ciális problémák megoldásá­ban továbblépni. K. Gy. Csehov Cseresznyéskert című színművének bemutatójára ke­rül sor ma, szombaton este a Pécsi Nemzeti Színházban Ga­lina Volcsek, a moszkvai Szov- remennyik Színház főrendezője színpadra állításában. Ez alka­lommal tegnap délután dr. Pe- tőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titká­ra fogadta a Pécsett tartózkodó szovjet (művészeket, Galina Vol- cseket, Vjacseszlav Zajcev jelmez, tervezőt, a neves divattervezőt. Galina Szokolova játékmestert, továbbá Marina Nyejolova szín­művészt. A baráti beszélgetésen, melyen sok szó esett a két szín­ház közötti gazdag kapcsolat­ról, Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, valamint Tóth Sándor balettigaz­gató, a színház pártszervezeté­nek titkára is részt vett. Az iskolatej a legkelendőbb áru a nagyszünetben Iskolaszövetkezet Somogyapátiban Ezer forintos forgalom naponta A kis bolt előtt nagy a tolon­gás, bent az ablak mögött fürge kezű lányok szolgálják ki a vásárlókat. Óriási a keletje a nápolyinak, csokoládéknak, cukorkáknak, kólának, sőt, né­hány gyerek ceruzát, füzetet is vesz. A dolog érdekessége, hogy mindez nem a község ve­gyesboltjában történik, hanem az általános iskola büféjében, ahol az eladók és a vásárlók is tanulók. — Az elmúlt tanév végén ala­kult meg nálunk az iskolaszö­vetkezet a Szigetvári Áfész tá­mogatásával, s most tanévkez­déskor nyitottuk boltunkat —, Füzetek és írószerek is kaphatók Fotók: Läufer László A győri Rába gyár megrendelésére, a Cserkúti Mezőgép közvetítésével fékpofákat és fékdugaty- tyúkat gyártanak a szalántai Hunyadi Tsz vasöntödéjében. Az idei évben hat-hatezer, mig 1983-ban húsz-húszezer darab készül el ezekből a lényeges fékalkatrészekböl. Képeinken: vi­aszból formázzák a mintadarabokat; majd megkezdődik a fémöntés. mondja Vitári Jenő, a somogy- apáti körzeti általános iskola igazgatója. — Ezek szerint a gyerekek alakítottak szövetkezetét? — Igen. Aki belép az iskola- szövetkezetünkbe, annak rész-, jegyet kell váltania 20 forintért. Jelenleg 124 taggal működünk. A célunk kettős volt: a gyere­kek megismerkednek az eladó munkájával, másrészt napköz­ben nem kell átmenniük a for­galmas úton érdességért, tejért, kifliért, füzetért, hisz ezeket itt megvásárolhatják — válaszol Disztl Gáborné pedagógus, az iskolaszövetkezet elnöke. A bolt árukészlete jelenleg meghaladja a 8000 forintot, az utántöltésről naponta gondos­kodnak. Szinte minden kapható itt, amire egy kisdiáknak nap­közben szüksége lehet, sőt is­kolai felszerelésekből is bő a választék. A bolt napi forgalma ezer forint fölött van, ez is jel­zi, hogy szívesen vásárolnak a sajátjukban a tanulók. Most még az áfész kebelén belül működik az iskolaszövetkezet, de tervük, hogy teljesen önálló­sítják magukat. E törekvésük része, hogy már saját bélyeg­zője van a szövetkezetnek ... A hetedik osztályos Pörögi László eképpen vélekedik az is­kola üzletéről: — Nagyon jó, hogy van, mert mindent lehet kapni, s az el­adók is rendesek. A lányok nem nagyon szeretnek sorba- óllni, sokszor veszekedni is kell velük. Pap Anikó eladó szeretne lenni, s hogy milyen is ez a szakma a valóságban, arról most személyes tapasztalatokat szerezhet. — Érdekes munka, szeretem csinálni. Naponta kétszer nyi­tunk ki, a nagyszünetkor és délután kettőtől fél háromig. Gyakran van tolakodás, de ad­dig nem szolgálunk ki, amíg nem áll mindenki sorba. A somogyapáti iskolaszövet­kezet egy hónapja működik — nagy sikerrel. Egyetlen gond­juk, hogy nem tudnak poharas kakaót árulni, mert nem kap­nak. Pedig nagy lenne rá az igény. R. N. FILMJEGYZET Mozifilm, tv-film Filmek esetében feltétlenül mozipárti vagyok. A moziban is a tíz-tizenkettedik sorban szere­tek ülni, innen a vászon ugyan­is jószerével teljesen kitölti a .látótermet, feltéve, ha nem ül előttem egy nagykalapos hölgy, vagy egy langaféta kamasz. (Ajánlom olvasóimnak, legalább egy próba erejéig: nézzék meg ugyanazt a filmet a zsölye ti­zedik sorából, s az erkély utol­sójában ülve egészen más filmet fognak látni. Onnan há­túiról szinte már olyan, mintha tv-t néznének, csak éppen nem lehet kilépni a konyhába egy üveg hűtött sörért). De az emberek többsége sze. rét kilépni sörért, vagy rágcsál­nivalóért, szeret papucsban, ké­nyelmes foteljában elfolyva fil­met nézni — s mivel tudja, hogy a tv nagy étvágyában előbb utóbb elfogyaszt minden cellu­loid-szalagot, vár türelmesen, majdcsak feltálalják számára a sör és a ropi mellé Fellinit és Chaplint, Jancsót és Tarkovszkijt, Bergmant és Coppolát. A film. és mozipar minden­félét kitalált, hogy visszahozza elcsábított nézőjét, kitalálta pél­dául a szélesvósznat. De a tv-t nem zavarta semmi, legfeljebb elnézést kért az alul és felül látható fekete csíkért, vagy egy kicsit összenyomta a szereplő­ket, hogy elférjenek a képer­nyőn: a magyar tv például nagymester a karcsúsításban, még szerencse hogv Orson Welles Falstaff-ja normál eljárás­sal készült, különben egv cin- gár pasi lett volna a tV-ben be­lőle. Sokáig arról olvashattunk a sajtóban, hoav a mozi és a tv milyen ádáz harcot vív egymás­sal, mígnem egyezségre nem lépett egymással a két hata­lom, hasonlóan a családi vesze­kedésekben már örömet is fé­lő házastársakhoz: a mozi még egy-eqy vázát hozzácsap a tv- fejéhez, egy Csillagok háború­ját, vaqy megkésve egy Ben Hurt, de azért szeretik eaymást, el nem válnának semmi pén­zért. Nálunk ez azzal kezdődött, hogy felbérelt rendezők tv-fiime- ket készítettek nyuaati, elsősor­ban NSZK-beli társaságoknak, itthon azonban mozifilmként ve­títették először. Aztán a tv-is kinyújtotta segítő kezét: sike­res tv-filmeket kurtítottak a moziban szokásos másfél-két órásra. A tv és a mozi frigye azon­ban napjainkban túllépte a cél­szerű forgalmazás családi tűz­helyét: olthatatlan szerelmüket egymás iránt már nem rejtik leplek mögé, a nyílt színen öle­lik egymást pucéran és gátlás­talanul — tehetik mert erre még, vagy mert erre már nincsenek erkölcsi törvényeink. Egy héttel a Vörös föld mo­zibemutatója után a tv is mű­sorára tűzi a nézők legtöbbje számára Fekete-fehér földet — s hogy a harmonikus házasság látszatát fenntartsák, a mozik továbbra is műsoron tartják koprodukoiós nászuk gyermekét. Most meg a tízperces részletek­ben egészen jó Sulibulit vonták össze egyórás mozifilmmé. S ta. |án nem szalad el nagyon fantáj ziám, amikor elképzelem, hogy ezt a mozifilmesített változatot a tv is játszani fogja hamarosan. így lassanként mindenki el­hiszi, hogy a mozi és a tv kö­zött nincs is semmi különbség. De mert a tv elé egy méterre ülve, (hogy csak az legyen a látómezőmben) már csak vib­ráló sorokat látok, míg lesz mo­zi, maradok a zsölye tizedik so­rában, s várom a filmet, a fel nem cserélhetőt. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom