Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-21 / 289. szám

Dunántúlt napló 1982. október 21., csütörtök Ő Elismerés a támogatóknak 581-330004-1111 a támogatási számla száma A közelmúltban megrende­zett ünnepségen oklevéllel, és a Zsolnay Gyár kollektívája által társadalmi munkában ké­szített emlékplakettel ismerte el a rokkantak nemzetközi évében alakult Baranya megyei Koordinációs Bizottság azok­nak a kollektíváknak, szocialis­ta brigádoknak, személyeknek munkáját, akik az elmúlt idő­ben legtöbbet tették a sors­társakért. Ez alkalommal a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat, az AGROBER Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalat, a Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat siklósi gyára, dr. Bender Zsuzsa, az Ideg ki i ni ke: rehabi­litációs osztályának vezetője, Kassovich Tibor szociálisott- hon-igazgató, a Kesztyűgyár pécsi központi, valamint pécsi ll-es számú gyára, a Mecsek- vidéki Vendéglátó Vállalat, Kovács István, a Baranya me­gyei Tanács munkaügyi osztá­lyának főelőadója, a Mecha­nikai Laboratórium pécsi gyá­ra, a HNF hirdi körzeti bizott­sága, a Mecseki Ércbányászati Vállalat központjának „Ság- vári Endre” KlSZ-szerveze- te, a DÉDÁSZ üzemvi­teli főosztályának „Csillag­pont" szocialista brigádja, az Építőgépgyártó Vállalat pécsi gyáregysége, Albert Miklós,' a Pécsi Közúti Építő Vállalat dol­gozója, a Pécsi Postaigazgató­ság pécsi, ,,Egyetértés” szocia­lista brigádja és a Mohácsi öntöde Vállalat kollektívája kapta meg az elismerést. NI ozg «isse r ü It autósak oktatása A közelmúltban jelent meg a „Szerkesztőség postájából” rovatunkban Tömör Valéria pécsi olvasónk írása. ,-V4eendő autótulajdonos mozgássérült emberek érdekében •es^ta fel; van-e lehetőség arra, nogy az autós iskolában, az intéz­mény gépkocsiján tanulhassa­nak? Hiszen a mozgássérült tanulónak nagyobb erőfeszítés a jogosítvány megszerzése, és kellőképpen elsajátíthatná az ismereteket, mire Hycomat gépkocsija megérkezik. Deák József, a pécsi ATI igazgatóhelyettese elismerésre méltónak tartja a leendő autó­tulajdonos előrelátását, gon­dosságát. Sajnos az iskolának nincs lehetősége a kérés tel­jesítésére. A legfőbb akadály, hogy szinte mindegyik mozgás- sérült autósnak más-más ár­alakítás szükséges a kocsiján, a betegségétől függően. Erre az iskolának nincs sem anya­gi, sem technikai lehetősége. Van az ATI-nak egy belső intézkedése, miszerint a moz­gássérült jelentkezőket soron kívül veszik fel és gyorsított okatásban részesülnek. A gép­kocsijuk megérkezése után másfél-két hónappal megíkaphat- ják a jogosítványt. Deák József azt is tanácsolja, hogy már a gépkocsi átvétele előtt vegye­nek részt a szükséges orvosi vizsgálatokon, mert azok há­rom évig érvényesek, hacsak az orvos nem korlátozza. * 130 éve halt meg Louis Braille A vakok írásának tökéletesítője munkásként négyszázan, tele­fonkezelőként kilencszázan, masszőrként százötvenen, prog­ramozóként heten. Középisko­lában és egyetemen harmin­con tanulnak. Ma mintegy ezeregyszáz gyengénlátó gyerek tanul a különböző hazai intézetekben, iskolákban, közülük kétszázöt­venen bentlakásos intézetben. Száznegyven személyes neve­lőotthon működik Debrecen­ben, négy alsó tagozatos osz­tállyal önálló intézet van Bu­dapesten, a Vakok Általános Iskolájában pedig négy felső­tagozatos osztály. A nemrég épült új fővárosi intézetben pedig száznegyven gyengén­látó gyermeket nevelnek majd. A szövetséq néhány éve in­dult figyelemre méltó kezde­ményezése: az általános isko­lába járó, gyengénlátó kis­diákok tanításához nyújtanak szakmai segítséget az „utazó” gyógypedagógusok. Az NSZK-ban az AEG Telefunken-cégnél egészen új típusú olvasókészüléket szerkesztettek. A képen látható műszer a könyvek vagy egyoldalas szöve­gek betűit Braille-jelekké alakítja át, amelyeket a vakok ujjheggyel tapin­tanak ki. Százharminc évvel eze’őtt, 1852-ben halt meg Louis Braille, a vakok írásának fel­találója: hat pont alkalmazá­sával és elhelyezésével dolgoz­ta ki azt a rendszert, amellyel az ABC összes betűje leírható. A kiváló pedagógus három­éves korában anyja szíjgyártó késével sértette meg szemét és veszítette el látását. A párizsi vakok intézetében először kor­repetitorként dolgozott, majd hamar kitűnt tehetségével, és pedagógusként folytatta mun­kásságát. S itt dojgozta ki a világszerte közismert Braille- írást. (Magyarországon 1891- ben vezették be.) Rendkívül nagy szerepe volt az elmúlt évszázadban, s van ma is a Braille-írásnak a va­kok oktatásában. Hazánkban a Vakok és Gyengénlátók Szö­vetségének jelenleleg mintegy húszezer tagja van. Pillanat­nyilag 2900 munkahelyen dol­goznak látássérültek: szak­szerkesztőség postájából A pécsi Mátyás király utca lakói panaszolták több Ízben: az egyirányú utcában szinte teljes hosszában az egyik járdán parkolnak a gépkocsik, a másik jáda pedig teljesen tönkrement, mert az úttesten a hepehupákat kerülgető autósok kénytelenek a gyalogjáróra felhajtani. A lakók nap, mint nap tapasztalják, mennyire balesetveszélyes a szűk, ám egyre forgalmasabb utcában a közlekedés. ■ ' i ■■ * mmmmmmmmm—m Válaszol az illetékes „Vállalkozás környezet- szennyezéssel?” A Dunántúli Napló 1982. szeptember 16-i számában meg­jelent „Vállalkozás környezet- szennyezéssel?1' című cikkel kap­csolatban az alábbi tájékozta­tást adom: A Műkő- és Betonelemgyártó Gazdasági Munkaközösség szer­ződését 1982. március 2-án jó­váhagytam és engedélyeztem, hogy műikőkészítő tevékenységet végezzenek. A Pécsi Megyei Bí­róságnál a cégbejegyzés is meg­történt. A gazdasági munkaközös­ség telephelye: Pécs,- Fülemüle utca 37. szám (időközben át­számozták a házakat és a ház, amelyben a telephelyet létesí­tették a 39-es számot kapta). A munkaközösségnek két tagja van, Kovács József és Teibler István. A cikk megjelenését követően helyszíni szemlét tartottunk. A helyszíni kivizsgálás során, va­lamint a népességnyilvántartó kartonokból megállapítottuk, hogy Szűcs Imre nevezetű a Fülemüle utca környékén nem lakik. A közvetlen szomszédok úgy tájékoztattak, hogy a tevékeny­ség gyakorlása során felmerülő zaj nem zavarja őket, kifogásuk az ellen nincs. Pécsi és kaposvári olvasóink érdekében tettük szóvá: azok­nak, akik a Badacsony környé­kéről utaznak hazafelé Tapol­cáról 19 óra 47 perckor indul az utolsó vonat Székesfehérvár­ra, és lekésik a 11 perccel ké­sőbb érkező kaposvári szerel­vényt. A MÁV Szombathelyi Igazga­tóságán indokoltnak tartják ol­vasóink kérését, és november 8-tól megváltozik a menetrend: a Tapolcáról induló személyvo­natot Zalaegerszegről jövő gyorsvonat érkezése után fogják indítani. Mogyorósi László, pécsi Rét utcai olvasónk panaszolta, hogy városnézésre kényszerülnek az autósok, akik nem kanyarod­hatnak be a József Attila útról a Rét utcába, mert a jobbra- kanyarodást tiltják a KRESZ- táblák. Megnyugtató intézke­désről számolhatunk be: idő- ’ közben a KPM a forgalmi rend megváltoztatásával biztosítja a jobbra kanyarodást. * Városvédő pécsi olvasóink hívták fel a figyelmet arra, hogy A gazdasági munkaközösség képviselője elmondta — a hely­színi szemlén pedig meggyőződ­tünk róla — hogy a rázóasztalt a zajcsökkentés végett gumi- lappal látta el. Dr. Lajos Lászlóné, a Pécs m. Város Tanácsa V. B. hivatal igazgatási osztályának osztályvezetője A szerkesztő megjegyzése: (1) köszönjük a tájékoztatót a Fülemüle utca házainak ótszá- mozásáról. (2) Szűcs Imre, la­punk tudósítója Pécsett, a Kővi­rág utca 42-ben lakik. A Kővi­rág utca szomszédos a Fülemü­le utcával, tudósitónk lakásá­nak ablaka 15—20 méterre van a gazdasági munkaközösség telephelyétől. A környék lakói örömmel ta­pasztalták, hogy néhány hete valóban kisebb zajjal működik az üzem. Arról azonban nem kaptunk illetékes tájékoztatást, hogy az üzem munkájából adó­dóan porral szennyezi a kör­nyéket, holott a cikkíró első­sorban ezt panaszolta, valamint szóvá tette a vízellátási szem­pontból nem a legjobb helyzet­ben lévő területen létesült, víz­igényes telep üzemelése miatt jelentkező gondokat. Pécsett, a Széchenyi téren lévő Leonardo da Vinci szobrot el­takarja az örökzöld növényzet. A Kertészeti és Parképítő Vál­lalattól ígéretet kaptunk arra, hogy Október 30-ig megnyírják a cserjéket. Hozzászól az illetékes Mérce; a tisztességes munka A Dunántúli Napló 1982. szeptember 22-i számában „Ap­róságok” címmel Roszprim Nán­dor azt írta, hogy egy hordoz­ható tévékészülék javíttatása körüli huza-vona, illetve más minőségi kifogások miatt meg­csappant a kisipari szolgálta­tások iránti bizalma. Az írásra reagálva fontosnak tartjuk elmondani, hogy Bara­nyában a hatósági engedély alapján kisipari tevékenységet végzők száma meghaladja a 4800 főt. A lakosság részére végzett szolgáltatásoknak több mint 50 százalékát a kisipar látja el. Az általuk végzett mun­ka — külc-nösen a javítás és a szolgáltatás, de az egyedi megrendelés alapján végzett árutermelésük is —■ jelentős részben hozzájárul a lakosság életkörülményeinek javításához. Megyénk kisiparosainak döntő többsége becsületesen, szorgal­masan és lelkiismeretesen vég­zi azt, amire jogosítványa fel­hatalmazza, amit. a megrendelő kér. Ma, rájuk nézve a „ma­szek" jelző már nem bántó (ha­nem annak szánják), hiszen sok esetben jó munkájukat, hozzá­értésüket fémjelzi. Tény, hogy a tisztességgel végzétt munka melett itt-ott akad még kifogásolni Való, s az álagtól eltérő és kirívó eset ezután is előfordulhat, óm az ilyen társukat a kisiparosok döntő többsége is elitéli. Épp ezért hiba lenne mindebből olyan következtetést levonni, hogy ilyen a kisipar. (A sérel­mek rendezésének megvan a maga útja és ebben szerveze­tünk is megadja a kellő segít­séget.) A kisipar munkájával, szolgáltatásaival érdemelte , ki azt a bizalmat,’amit mindaddig magáénak mondhat, amíg be­csületes munkájával rászolgál. Lőrincz Károly, a KIOSZ Baranya megyei titkára Tájékoztató A magánjellegű oktatásról Az iskolán kívüli magánjel­legű oktatást a Művelődési Minisztérium a 15/1981. (X. 8.) MM számú rendelettel újra szabályozta, a „magánóvodák­kal” kapcsolatban pedig szak­mái állásfoglalást adott ki. A rendelet szerint az iskolán kívüli, rendszeresen, díjazásért végzett magánoktatáshoz Pé­csett és a megyében a Bara­nya megyei Tanács V. B. mű­velődésügyi osztályának enge­délye szükséges. A rendelet 2. paragrafus (1) kimondja. A magánoktatás engedélye­zését legalább 40 nappal az oktatás tervezett megkezdése előtt kell kérni. A kérelemnek tartalmaznia kell az oktatni kívánt anyag részletes ismer­tetését, az oktató és az eset­leg közreműködő más előadók nevét, iskolai végzettségét, foglaikozását, lakcímét, az ok­tatás helyét és idejét, vala­mint az oktatás díjszabására vonatkozó adatokat. Nincs szükség az engedélyre az idegen nyelvek oktatásá­hoz, valamint az általános is­kolák és középfokú oktatási intézmények tanulóinak korre­petálásához, továbbá a felső- oktatási intézmények hallgatói­nak vizsgára vaió előkészítésé­hez, feltéve, hogy az együtt oktatottak száma az öt főt nem haladja meg, Az oktató ebben az esetben a tevékeny­ség megkezdését követő 15 na­pon belül köteles bejelenteni a magánoktatást az elsőfokú pénzügyi hatóságnak, csopor­tos oktatás esetén az egész­ségügyi hatóságnak is. A rendelet 4.' paragrafusa szerint: „A magánoktatásban részvételről kiállított igazolás iskolai végzettséget, szakkép­zettséget nem tanúsít.” Az óvodák ma már a 3—6 éves gyermekek túlnyomó több­ségét fogadni tudják és gon­dozzák, nevelik a Művelődési Minisztérium által kiadott ne­velési tervben meghatározott szakmai követelmények alap­ján. A gyermekek iskolára való előkészítését is — egyre ja­vuló színvonalon — ellátják. A 3—6 éves gyermekek szer­vezett és az említett követel­ményeknek megfelelő nevelé­se, iskolára előkészítése, s e tevékenységek szakmai fel­ügyelete a jövőben is csak a jelenlegi óvodai keretek között biztosítható. Ezért az óvodák létesítésére és fenntartására jogosultak körének bővítése nem lehetséges. Tekintettel arra, hogy az óvodai nevelés ma még nem kötelező, a szülők elhatározá­suk szerint szervezhetik óvodás­korú gyermekeik életét, fel­ügyeletét, melyhez magánsze­mélyeket is igénybe vehetnek. A gyermekfelügyeletre, -mint szolgáltatásra tehát szükség van. A Művelődési Miniszté­rium állásfoglalása azonban leszögezi: „A gyermekfelügye­letre vállalkozó kisszövetkeze­tek vagy magánszemélyek, gazdasági közösségek stb. az „óvoda” mint intézménytípus megjelölését nem használhat­ják, mert ezzel a foglalkozta­tás tartalma és ellenőrzött szakszerűsége tekintetében akaratlanul is megtévesztenék az állampolgárokat. Állásfog­lalásuk szerint tehát e szolgál­tatást .gyermekfelügyeletet el­látó' szolgáltatásnak kell ne­vezni.” Az állásfoglalás értelemsze­rűen az iskoláskorúak részére szervezett ,,magánnapközik"-re is vonatkozik. Dr. Poronyi Gábor Pécs m. város Tanács V. B. művelődésügyi osztály helyettes vezetője Nemrégiben felállványoiták a pécsi Jókai úti főposta belső kupoláját. Dr. Jádi János, a hivatal vezetője elmondta, hogy egy hosszabb helyreállítási folyamat kezdődött meg a napokban. Először a kupola üvegszerkezetét cse­rélik ki. (Hasonló munkára legutóbb 1945-ben került sor.) A^ tervek sze­rint a jövő hónapban befejezik ezt a munkát. Tavasszal pedig átfestik a főposta belső helyiségeit. Természetesen ezek a munkák az ügyfelek kiszol­gálásában semmiféle zavart nem okoznak. Választ kér az olvasó vv Elmegy a vonat"

Next

/
Oldalképek
Tartalom