Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-20 / 288. szám

Dunántúlt Tlaplo 1982. október 20., szerda «5 A baranyai selyemipar múltja Már az ókor természettudósai Ismerték Belladonna 1690 körül, először az országban, nálunk indult meg a selyemhernyó-tenyésztés Pellérden Teljes tudományos nevén Atropa belladonna, magyarul: nadragulya vagy ördögszőlő. A görög hitrege szerint min­den emberi élet egy lenfonál ..... a nemzeti erő minden s még legkisebb forrását is megnyitni s csak egyik mezejét a hazai iparnak parlagon hagy­ni bűn s ha kötelesség minde­nekelőtt oly tárgyat mozdítani elő, melynek haszna nem egyes kiváltságokra háramlik egyedül, hanem jótékonysága, mint a napsugár, mindenkit egyenlően érint. Legyen csak elég szeder­falevél s a többi bizonyosan el nem marad" — írta a máig is ható szavakat Széchenyi 1840- ben, a selyemről írt munkájá­ban. Büszkék lehetünk arra, hogy hazánkban elsőként, 1690 körül Baranyában honosodott meg a selyemhernyó tenyésztése. Ki­rályi engedéllyel ezekben az években nyitotta meg szövő­gyárát az Itáliából bevándorolt Passardi János Péter, aki ér­demeiért 1708-ban nemességet is kapott. Halála után azonban megakadt ez a folyamat, s Má­ria Terézia 1775-ös támogató rendeletére volt szükség ahhoz, hogy ismét új erőre kapjon. En­nek eredményeként Baranyá­ban és Tolnában selyemtenyész­tési felügyelőket neveztek ki, s ellenőrzésükkel Schvab Má­tyást bízták meg 1785-ben. A lassú térhódításra jellemző, hogy még 1802-ben is csak Bo- zsok, Varasd, Véménd közsé­gekben foglalkoztak selyemher­nyó-tenyésztéssel, s az évi ter­melés 122,5 font gubó volt. Fonod» és seiyemfestő rolását propagáló írásmű dicsé­rettel emlékezik meg Barthos Lajosról, a siklósi-gyűdi urada­lom ügyészéről —, aki 60-80 font selymet gombolyított éven­te -, és Hermann János mo­hácsi gyártulajdonosról. A föllendülés hatására Ma­gyarország gubótermése az 1840-es évek közepén évente 400 000 kg volt, de a politikai változások és az évtized végén kezdődő Pebrin nevű betegség hatására ismét erősen vissza­esett. Jellemző tény, hogy me­gyénkben 1850-ben megszűnt a gubák fölvásárlása, a tenyész­tők érdektelensége miatt. A soproni iparkamara 1860/ 62-es jelentésében közölte, hogy Siklóson 1862-ben 1906 font selyemgubót dolgoztak föl, és a megyében 47 800 szeder­fa levele szolgál a hernyóte­nyésztők „alapanyagául”. Kü­lön kiemelte a pécsi szigeti külvárosi elemi iskola tanítójá­nak szakértelmét. Az országban újabb mély­pont jelentkezett 1879-ben. Ek­kor csak 150 család foglalko­zott vele, a gubómennyiség 2500 kg volt. Az országgyűlés pénzügyi bizottsága komolyan foglalkozott azzal a gondolat­tal, hogy végleg beszünteti a selyemhernyó-tenyésztés támo­gatását. A földművelésügyi kor­mányzat - utolsó próbálkozás­ként - 1880-ban létrehozta A pécsi villamos szágban, mivel Pancsován, Új­vidéken, Tolnán, Győrött, Ko­máromban, Lúgoson már műkö­dött fonoda. A hetvenöt éve, 1907-ben megtartott Pécsi Országos Ki­állításon is jelentkezett termé­keivel az üzem, s nagy sikert ara­tott. Ekkor a fonoda 270 mun­kásnőt foglalkoztatott, munka­bérként 100 000 koronát fizetett ki évente. Az üzemet az E. Amphoux cég vette bérbe, s termékei mindig jó áron kel­tek el. Vargha Dezső és az élet fonalát az emberi sors három fehér ruhás isten­nője, a három, egymástól el­választhatatlan Moira sodorja, nyújtja és vágja el. Klotho fonja, Lakheszisz ereszti és or- sózza, a legkisebb és legve­szedelmesebb- Atroposz párka pedig elmetszi. Innen az Atro­pa elnevezés. A növény másik neve, a belladonna, olaszul szép asszonyt jelent s onnan ered, hogy régebben a nad­ragulya bogyóinak kipréselt levét az olasz nők szemükbe cseppentették. A szem bogara a növény termésében levő at­47 évig közlekedett Némi eredménnyel járt a Horvátországból Pécsre települt Sporer Bálint fonodalétesítése 1810—12-ben. özemét 500 orsós sűrítővei, 3 selyemszövőszékkel szerelte föl, sőt egy selyemfes­tőt is hivatott Bécsből. Fonodá­jában alkalmazott munkásnők tafota és levantin szövetet ál­lítottak elő. Az akkori gubóter- més 670-700 kg körül járt. Né­hány év múlva azonban kény­telen volt eladni, üzemét egy bécsi cégnek, amely nemsoká­ra beszüntette itteni tevékeny­ségét - szakértelem híján. A baranyai selyemhernyó-tenyész­tés felkarolására Tolna tett kí­sérletet 1829-ben ill. 1835-ben. Először azt javasolták, hogy az ezzel foglalkozókat mentesítsék a közterhektől, másodszor pe­dig az egyházi hatóságokat keresték meg, hogy buzdítsák a községi tanítókat, a lelkésze­ket a selyemhernyó-tenyésztés fölkarolására. Ugyanekkor java­solták, hogy az oktatásban ve­zessék be a szederfaültetés és a selyemhernyó-tenyésztés elsa­játítását. A selyemgubó hiány miatt kellett beszüntetni a siklósi se­lyemgombolyító gyár működé­sét. 1841-ben a megyében 6-7 q selyemfonal készült, főleg Dárdán, Pécs vidékén, Sikló­son, Szentlőrincen. Emellett Mo­hácson 2-3 mázsát állítottak elő évente. Az egyéni tenyésztőktől a gu­bákat a Siklóson működő me­gyéi gombolyító vette át. 1843-ban jelent meg az „Első Magyar Iparműkiállításról 1841." c. munka Kossuth szer­kesztésében. A honi ipar fölka­Szekszárdon az országos se­lyemhernyó-tenyésztési felügye­lőséget, amely március 2-án kezdte meg működését. Beze- rédi Pál, a felügyelőség veze­tője, a Pécsi Tanítóképezde egy tanárát - a szakismeretek el­sajátítására - a görzi intézet­be küldte. A következő évben a tanítóképezdében megindult a szakismeretek oktatása! Faiskolák 1882-ben két uradalomban is működött féjlett selyemher­nyó-tenyésztés: Schaumburg Lippe herceg dárdai és Ná- dossy István-Nádossy Kálmán szentlőrinci gazdaságában! Mindkét helyen faiskolák léte­sítésére 1—1 hold területet ad­tak át a tenyésztőknek 10 év­re. Az évtized végén megyei szabályrendelet írta elő a fa­iskolák létesítését. A kereslet annyira megnőtt, hogy a sze­derfa csemetékből hiány mu­tatkozott. Ez olyannyira súlyo­san érintette a vállalkozóked­vet, hogy pl. 1893-ban - a föld­művelésügyi miniszter-jelentése szerint — 367 család vitte visz- sza hernyótenyészetét a szek­szárdi felügyelőséghez! A fejlődést mutatta, hogy míg 1880-ban a megyében 2 községben 2 csalód 21,1 kg gu­bát termelt, addig 1906-ban már 169 községben és pusztán 1994 csalód 39 561 kg gubát adott le az átvevőhelyen. Eb­ben az időben kezdték meg mindenhol az utak mentén a szederfók ültetését. Baranyá­ban 1906-ra már 25 540 fa sze­gélyezte az utakat! Ennek a nagymérvű növeke­désnek eredményeként 1903- ban a fölművelésügyi kormány­zat engedélyt adott a Mohácsi Selyemfonoda fölállítására. Ez az üzem volt a hetedik az or­B város első tömegközlekedési eszköze A pécsi villamosvasút 1913. október 20-án indult meg és 1960. aug. 1-vel szűnt meg, így most 69 éve, hogy Villamos ro­bogott Pécs utcáin. A pécsi vil­lamos 47 évig közlekedett. Pécs város lakóinak száma 1913-ban kb. 38-40 ezer fő volt, a villamos pálya hossza 5,4 km-t tett ki. A villamos- vasút 3 év alatt 1 371 551 km-t tett meg és ezen idő alatt 7 millió utast szállított. A Dunántúl 1913. október 16- án megjelenő számában az alábbiakat írja a megnyitásról: A műtanrendőri bejárást a minisztérium — mint már emlí­tettük - október 20-ra tűzte ki. Hétfőn 9 órakor 4 motorkocsi log a városház elé állni, hogy műtanrendőri bejáróira meghí­vott városi bizottsági tagokat Baranya megyei törvényhatósá­gának képviselői és a részvé­nyeseket felvéve bejárja á vo­nalakat. Mikor a kocsik meg­járták az utat a Zsolnay gyár­tól - Hadapródig és a Főpá­lyaudvarig, visszatérnek a vá­rosházához, ahol jegyzőköny­vet vesznek fel a bejárásról. Akiknek esetleg kifogásai len­nének, orvoslásról gondoskodni fognak. ... A viteldijak megállapí­tásánál különös tekintettel vol­tak a munkásság érdekeire. E végből munkakönyvét felmuta­tó egyének részére nemcsak kü­lön olcsó havi és évi bérletje­gyeket állapítanak meg, hanem a rendes szakasz-, átszálló- és vonaljegy árát is leszállították a reggel 7.00 óra előtt közle­kedő kocsiknál, hogy a gyárak­ba siető munkásnép érdekeit elősegítsék. A Dunántúl, 1913, október 22. A vezető és jegykezelő a had­apródiskola (ma egyetemvá­ros) végállomásán, 1913-ban. Az első villamos baleset. A pécsi villamos első balese­te m,a este 9.00 óra után je­lentkezett az Izgalmasok utcá­jában a Mátyás király előtt. A főpályaudvar felé haladó villa­moskocsi összeütközött a 71-es számú bérkocsival. Szerencsére komoly baleset nem történt. A kocsivezető idejekorán leféke~ zett, s bár az, összeütközés nem volt elkerülhető, mégis a meg­állóit villamos nem okozott kárt a liákernek. A bérkocsis be­mondása az összeütközésnek az volt az oka, hogy a villamos- vezető nem csengetett, viszont a kocsivezető állítja, hogy a bérkocsii volt á hibás. A rend­őrség folyamatba tette az el­járást, melynek során hamaro­san eldől, kinek van a kettő kö­zül igaza. Pécs város közlekedését ma az autóbuszok végzik 44 vona­lon és a vonalak átlaghossza 8,0 km és évente átlagban 116 millió 860 ezer utast szállítanak a 180 ezer lakosú Pécs városá­ban. Tegzes Béla A hírhedett boszorkánykenőcsök és a szerelmi bájital alapanyaga ropin hatására kitágult s a nők pillantása tüzes, mély és csábító lett. Német nevét: Toll­kirsche (bolondító cseresznye), azért kapta, mert termése a cseresznyéhez hasonló és ha megették, főleg a gyermekek, izgalmi állapotba estek és a mérgezés sok esetben halállal végződött. Már az ókor görög termé­szettudósai ismerték a bella­donna mérgező tulajdonságát, s a növény - a beléndekkel és maszlaggal egyetemben — nagy szerepet játszott a kö­zépkor boszorkánypöreiben is. Belőlük készítették a hírhedett boszorkánykenőcsöt. Ezt dör­zsölték a vádlott hónaljába, vagy juttatták a végbelébe, illetve a hüvelybe, hogy a nar- kotikus anyagok a szervezet­ben felszívódjanak. Ami ezután következett, a repülés képzete és a Belzebubbal folytatott szerelmeskedés olyan élénk maradt még a felébredés után is (főként a hóhérlegények közreműködése folytán), hogy nem volt nehéz a vádat iga­zoltnak tekinteni és máglyára juttatni az ördöggel cimboráié boszorkányokat. Ezekután már szinte természetes, hogy a bel. ladonnából készült szerelmi bájital hatalmas hírnévnek ör­vendett a gáláns világ akkori berkeiben. Gyógyászati célokra Gyógyászati célra csak a 17. századtól kezdve tudunk a nadragulya felhasználásáról, a betegségek széles skáláján, főként a szemészetben, a fáj­dalmak, görcsök, gyomor, és bélbetegségek eseteiben. Korábban a parkinsonismus nagy hírnévnek örvendő me­dicinája volt a belladonna gyökérből borral készített ún. bolgár kúra. A hatóanyagokat legna­gyobb rftennyiségben a gyökér tartalmazza. Ebből készíti a gyógyszervegyészeti ipar az or. voslós nélkülözhetetlen alka­loidjait, a hiosciamint, atropint és scopolamint, kizárólag or­vosi rendeletre, tabletták, dra­zsék, injekciók alakjában. Augusztus közepe táján, bükkös erdő szegélyén és vá­gásokban, ahol fény és árnyék váltakozik, teljes fegyverzeté­ben tűnik fel a belladonna egy méter, másfél méter ma­gas, fácska alakú növénye. Az elágazó szárak leveleinek hónaljában feszülve ragyog­nak, mint nagy fekete gyön­gyök, a fényes bogyók, melyek alig kisebbek az erdei madár, cseresznye gyümölcseinél — szinte kínálják magukat. És ekkor történhetik meg a baj. A fekete ördögcseresznye ránk vigyorog s meg sem látjuk mellette a felkiáltó jelet, a tér. mésbe még nem változott bo­szorkányvirágot, a gyanúsan ibolyabarna, hosszúkás lélek­harangot, kikandikáló porzó- nyelveivei. Ibolyás-piszkosbar- na virág, mint egy ápolatlan banya sok hónapja hordott hálóinge. Még seprőnyelet sem kell hozzáképzelni, mert íme, ott van a belladonna szára képében, amelyből a levél hónaljában kihajtott. De a gyermeket már elbű­völte a bogyó, amelynek, lám, még csinos csészelalja is van, ötágú, zöld csMIag képében. Csak ki kell harapni belőle az izgató bogyót, mint a szom. szédos szederindón ringó ham. vas gyümölcsöt Ebben a pillanatban kellene megragadni a feléje nyúló gyermekkezet. De ha a felnőtt sem ismeri? Ha a gyermek tár­sai sem? Vagy ha ő egyedül van? Tíz éve lehet, hogy egy kom. lói bányász két kisleányát gya. nús tünetekkel a komlói kór­házból a pécsi gyermekkór­házba szállították. A mama előadásából nem sokat tudtak meg az orvosok. Csak a gyo­mormosó folyadék szilárd ré­szecskéiből tudott a mérgezés második napján néhány mák- szemnyi magot azonosítani a toxikológus. Ebből lett nyil­vánvaló, hogy belladonna mér. gezés történt s hogy alkaloida, hatást közömbösítő gyógymód, ra van szükség. De amíg idáig eljutottak! A belladonna mérgezettek poklok kínjait szenvedik végig. Szerencsére, nem minden eset- ben, mert előfordul, hogy ide­jében kihányják. A tünetek a torok és a száj kiszáradásával kezdődnek. Nyelési képtelen­ség, nagy szomjúság, rekedt­ség jelentkezik, sőt a mérge­zett még hangot sem tud adni. A szem pupillái óriásira tá­gulnak, a látás homályos-ket­tős, minden kicsinek tűnik. A bőr száraz, forró, élénkvörös, láz is gyakori. Ezért is téveszt, hető össze gyulladásos fertőző betegségekkel. Az érverés igen szapora. Csakhamar egyre fokozódó izgatottság jelentkezik. Élénk beszéd, nevető és síró roha­mok váltakoznak táncolással, hallucinációkkal. Az öntudat elborul és őrültségi képzele­tükben a mérgezettek állatok­ká változnak és szellemekkel társalognak. Jellegzetes kéz­mozdulatok figyelhetők meg: mintha virágokat tépdesnének. Őrjöngés és dührohamok kö­vetkeznek és ez a dühöngés egy teljes napig is eltarthat, amibe a mérgezett belefárad és megnyugszik, elalszik és mély kábultságba süllyed. Az ébredés lassú. Gyakori a visz- szaesés és újabb őrjöngő ro­ham. A halált légzésbénulás vagy a szív kimerülése okozza. A mérgezetten mit segíthet az éppen kéznél levő laikus? Sürgősen hívjunk orvost, aki a legrövidebb úton kórházba juttatja a mérgezettet, mi pe. dig, ha van kéznél, adjunk a szerencsétlennek egy evőka­nálnyi orvosi szenet. Csalogató veszedelmek Vonjuk le a tanulságokat, hogy megelőzzük a hasonló katasztrófákat. Elsősorban a szülők és nevelők figyelmét hívjuk fel a természetben le­selkedő és csalogató vesze­delmekre, melyek több gon­dossággal elkerülhetők. Amikor gyermekeinket öt­hat éves korukban az úszásra megtanítjuk, az életfontosságú biológiai ismeretek terén is te. gyük meg az első lépéseket. Együtt vele, kézenfogva, játé­kosan. A gyermek felfogó­képességén el fogunk csodál­kozni. Hamarosan ő maga ma­gyarázza el nekünk, hogy a díszkertek, a kertek és az erdő sok növénye bajt okozhat, hogy még a bab is mérgező, ha nyersen eszik, hogy a nyers gyümölcs a fáról letépve is megárt, mert permetezett lehet, vagy mert éretlen. Baranyai Aurél HACYOIIflfllllV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom